Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)

1990-07-11 / 98. szám

IO aj Dunántúli napló 1990. július 11., szerda „Elkényelmesedett a magyar vadász...’* Vége a MAVOSZ-diktatúrának? Az északi Mecsek egyik legszebb vadászterületén található a nagymátéi vadászház Fotó: Läufer László A baranyai sportvadászok legutóbbi megyei közgyűlésü­kön drámai, radikális változást szavaztad .meg: „lecserélték" a teljes vezérkart, s a korábbi intézőbizottságból mindössze Gondos Gyula fővadász ma­radt az új testületnek is tag­ja. Páldy Géza elnök szerint már hosszabb ideje, de fel- erősödően volt 'kívánalom, hogy a vadászat is fokozato­san tolódjék el a profizmus felé. Azaz, olyan intézőbizott­ság irányítsa a baranyai sport- vadászatot, egyesületeiket, amelyik sokoldalú szakmai fel- készültséggel hatékonyabban és hozzáértőbben tud a segít­ségükre lenni. Ezt idén, a ve­zetőségválasztás előtt komo­lyabban vette már a jelölő- bizottság, amikor a névsort összeállította — bár amikor Páldyt megkeresték, vállaljaaz elnökséget, neki feltétele volt: beleszólhasson, kikkel dolgozik majd együtt. Az IB tagjai most Páldy Gé­za elnökön túl dr. Bodnár Jó­zsef titkár (jogász, üzemmér­nök), Kreka László gazdasági vezető (közgazdász), dr. Papp Tivadar (erdőmémök) és Gon­dos Gyula. Célja az IB-nek, hogy a titkár alkalmazottként, másodállásban lássa majd el feladatait. Február vége óta a megyei Vadásztársaságok Szövetsége önálló jogi személyként műkö­dik. Ennek a változtatásnak nyomós oka volt: kikerülni ily módon a MAVOSZ (Magyar Vadászok Országos Szövetsé­ge) diktatúrája alól. Az or­szágos szervezet ugyanis ka­rakteresen felülről, utasítások­kal irányította a sportvadá­szok egyesületeit, a megyei in­tézőbizottságokat, s ez nem volt mentes a túlkapásoktól sem. Ezzel — véli Páldy Géza — eljátszotta a MAVOSZ a vadásztársaságok bizalmát. Ezt talán önmagában is erőtelje­sen bizonyítja, hogy a 28 te- rületes baranyai vadásztársa­ság közül 27 tagja lett a me­gyei szövetségnek. A huszon­nyolcadik sokallta a 4 száza­lékos fenntartási költséget . . . Ma persze az egyik legége­tőbb kérdés a vadászat, a vadásztatás jövője: aligha akad a hozzáértők között egy is, aki most meg tudná mon­dani, kié lesz majd a vadá­szati jog. Páldy Géza voksát amellett tette le, bogy a vad­állományt nemzeti kincsként kell kezelni, „mentesen min­den egyéni, réteg-, meg nem tudom, még milyen érdekek­től!" — teszi hozzá. A megyei IB legfontosabb Feladatának a szövetség tag­jainak érdekképviseletét tartja. Ehhez kellenek a jó szakem­berek, efelől az elnök már nyugodt. A profizmus azonban nemcsak az irányításban, a se­gítségadásban kívánalom, de a „fogadószinten" is. Csak­hogy jelenleg a megye va­dásztársasági közül mindössze kettőnél (!) van vadászmester- fővadász (vagyis profi), holott - mindenekelőtt a nagyvadas területeken — ilyen fokú hoz­záértés jószerével nélkülözhe­tetlen, más oldalról pedig ez a feladatkör egyúttal a vad- gazdálkodás terén elkövetett hibákért való fegyelmi felelős­séget is biztosítja. Az IB rövid múltú működése ellenére már számot adhat néhány eredményről. Erőtelje­sen képviselik a Mecseki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­sággal folytatott vadkártárgya­lások során az érintett társa­ságok érdekeit. Megbízást kaptak a küldöttközgyűléstől a vadászklub sorsának rendezé­sére: augusztus 1-jétől vissza­adják a POTE-nek, megfelelő térités ellenében. Korábban ennek bérleti díját, a fenn­tartási költségeket, a béreket a megyei vadgazdálkodási alapból (!) fedezték... Arról természetesen gondoskodik az IB, hogy a szükséges alkal­makra megfelelő helyiség a vadászok rendelkezésére áll­jon. Ami pedig a vadászati kul­túrát, kulturáltságot lilleti, tö­mör Páldy Géza véleménye: elkényelmesedett a magyar vadász, a zártkörűség tette ilyenné. Nyilvánvaló a feladat: új magatartásra bírni a sport­vadászokat, amibe - példá­nak említve — az is beletarto­zik, hogy az elejtett vadon nem lépünk át. . . — Szeretnénk gazdálkodni is — mondja az elnök. — önálló megyei külkereskedelmi iroda felállítására gondolunk. Most a legjobb esetben is 85-ös márkaszorzót használnak a va­dásztársaságokkal szemben, az államiaknak 95-tel számolnak a külkereskedelmi vállalatok. Az előbbi felháborítóan kevés és diszkriminatív jellegű. Ha kell, csak néhány társasággal is, de az önálló irodát létre- hozzúk, éppen ez az anomá­lia kiküszöbölése érdekében. Beletartozna egyébként a mun­kájába az erdei termék és a vadhús-kereskedelem is. Ez már a jövő — ami ho­mályos, az előbb már említett „törvényi bizonytalanság" miatt is. — Amig egységes, erős mi­nisztérium nem áll föl, illetve az önálló megyei szövetségek nem alakulnak meg, jövőről beszélni sem lehet — véli Pál­dy Géza. — A jövő ugyanis felkészült szakemberék dönté­seitől függ. Hatékony állami irányítás, számos félreértés tisztázása, hamis információ, rossz gyakorlat kizárása mel­lett a sportvadászok alkalma­sak azonban arra, hogy vad­állományunkat, mint nemzeti kincset kezeljék, s azzal e rangjának megfelelően gazdál­kodjanak. Mészáros A. >­KÁROSÍTÓ NÖVÉNYVÉOÖSZER DÓZIS 'LU forg. in nt t b J t b'T Z L b :o 2 neve \ permetlé Microthiol Special SZ. 0,25 2,5 dkg Kénkoll 800 SC SZ. 0,25 2,5 dkg Lisztharmat Tilt 250 EC SZ. 0,02 2 ml. Karathane FN-57 SZ. 0,1 1,0 dkg Karathane LC SZ. 0,05 5 ml. Rubigan 12 EC SZ. 0,01 1 ml. \ cn Ronilan 50 WP SZ. 0,15 1,5 dkg 'íü T3 Szürkerothadás Rovral SZ. 0,1 1,0 dkg U Topsin Metil 70 WP SZ. 0,1 1,0 dkg. Lisztharmat ellen is N Buvicid F F. 0,3 3,0 dkg. Peronoszpóra ellen is í-i Curzate Super CZ SZ. 0,3 3,0 dkg. \ Cuprosan Super 0 SZ. 0,3 3,0 dkg. CD _l Peronoszpóra Ridomil Plus Sandofan C SZ. SZ. 0,2 0,2 2.0 dkg. 2.0 dkg. M CD Mikai 75 WP F. 0,3 3,0 dkg. Szürkerothadás ellen is Rézoxiklorid 50 WP SZ. 0,3 3,0 dkg. Miltox Special SZ. 0,4 4,0 dkq. Danitól 10 EC F. 0,1 10 ml. Unifosz 50 EC Sz. 0,1 10 ml. Szőlömolyok Fendona 2 EC SZ. 0,05 5 ml. Karate 5 EC sz. 0,02 2 ml. Anthio 33 EC F. 0,05 5 ml. < Hernyókártevők, Unifosz 50 EC sz. 0,1 10 ml. M Levéltetvek, Káposztapoloska, Decis Quick F. 0,03 3 ml. O Fendona 2 EC SZ. 0,05 5 ml. 'C Földibolhák Karate 5 EC SZ. 0,015 1,3 ml. Decis 2.5 EC sz. 0,03 3 ml. Rézoxiklorid 50 WP SZ: 0,25 2,5 dkg. Baktériumos Rokkol sz. 0,3 30 ml. betegség Miltox Special sz. 0,4 4 dkg. Cuprosan Super D sz. M 4 dkg. CQ Cineb 80 5Z. 0,3 3 dkg. CD Bab fenésedés, Buvicid F F. 0,2 2 dkg. bab ragyásadás Buvicid K sz. 0,2 2 dkg. Takácsatkák Nissorun 10 WP SZ. 0,2 2 dkg. “ETvTIT 7 nap Bi-58 EC sz. 0,1 10 ml. É.v.i: 14 nap Peronoszpóra Rokkol Cineb 80 sz. sz. 0,3 0,3 30 ml. 3 dkg. E.V.i: É.v.i: 3 nap 5 nap Karathane LC 5Z. 0,03 3 ml. É.v.i: 7 nap < Karathane FN-57 sz. 0,05 0,5 dkg, É.v.i: 7 nap QC Lisztharmat Rubigan 12 EC sz. 0,01 1 ml. É.v.i: 4 nap CD Nedvesíthető kén sz. 0,25 2,5 dkg. É.v.i: 0 nap Ventilált kénpor sz. 10 dkg/100 m2 É.v.i: 0 nap SZ = Szabadforgalmú növényvédőszerek F = Feltételes forgalmú növényvédőszerek É.v.i= Élelmezésegészségügyi várakozási idő Káposztafélék kártevői Káposztalepke - a hernyója különösen a fejeskáposztát ká­rosítja, de a többi káposzta- félén is megtalálható. A fia­tal hernyók a levelek fonákán csoportosan hámozgatnak, majd szétszélednek. Az egész levélre kiterjedő szabálytalan lógást, sok esetben tarrágást okoznak. A károsított káposz­tafejek rosszul tárolhatók, ürü­lékkel szennyezettek. Évente két nemzedéke fejlődik ki, báb alakban telel. Az első nemzedék lepkéi a tojásaikat a keresztesvirágú gyomokra rakják. A második nemzedék július végén rajzik, tojásaikat a káposztalevél fonákára, la­za csomókba helyezik el. Bagolylepkék: Sok tápnövé- nyü kártevők. A káposztaféléken több fajuk károsít, a hernyók hámozgatjók, lyuggatják és ka- réjozzák a leveleket. Az érkö­zöket teljesen felélik, csupán a vastagabb erek maradnak meg. Védekezés a hernyókártevők ellen — a telelő hernyók és bábok, az őszi mély talajmű­velés hatásos. Kémiai anya­gok használata fiatal hernyók ellen, fejesedés előtt ad meg­felelő eredményt. Káposzta levéltetű: A levéltetvek szivogatásá- nak következtében a növények fejlődésükben visszamaradnak, leveleik sárgulnak, deformá­lódnak. Kártételük a fiatal növényeken az asszimilációs felület, idősebb növényeken a piaci érték csökkenésében nyilvánul meg. Évente 10—15 nemzedéke is kifejlődhet. To­jás alakban telelnek át a kóposztatorzsákon és a ke­resztesvirágú gyomnövényeken. Védekezés: betakarítás után a gyomnövények és káposzta­torzsák megsemmisítése szük­séges. Kémiai védekezés idő­zítése az első levéltetű tele­pek kialakulásakor tartós ha­tású készítményekkel ajánlatos végezni. Káposztapoloska: A poloska 7—10 mm test­hosszúságú, kárminpiros alap­színű, fekete és narancsszínű rajzolatokkal díszített rovar. A lárva a bogárra hasonlít. A kártevő a levelet, a szárat (torzsát) egyaránt szivogatja. Szivogatás helyén szerteágazó, Pécsi utcák — híres emberek Régebben gyakran, manap­ság már ritkábban választott keresztnév a László. A szláv Vladislav névből fejlődött két elemének jelentése: hatalom -f- dicsőség. Az Árpád-há­ziak kedvelték a László nevet, öt magyar király és több her­ceg, főember neveként szere­pelt. A legjelentősebb (közülük Szent László, I. Béla király és a lengyel Riksza hercegnő fia, aki 1040 táján Lengyelország­ban született, 1095. július 29- én halt meg. Nagyváradon, az általa emelt székesegyházban temették el. 1192-ben nagy fénnyel ülték meg szentek kö­zé való iktatását. Életének egyes jeleneteit szí­vesen örökítették meg (közép­korbeli magyar templomok freskófestői. Nagyváradon Nagy Lajos idejétől kezdve 1695-ig gyalog- és lovas­Szent László szobra állott. A szentnek hermáját, sodronyzománcos, aranyozott ezüst mellképerek- lyetartóját Náprágyi Deme­ter kalocsai érsek a győri szé­kesegyháznak ajándékozta 1607-ben. A szent csontjaiból azonban Nagyváradon is ma­radt. Sírját 1638 és 1660 kö­zött a törökök feldúlták. Atyja halála után küzdenie kellett nemcsak Salamon el­len, de a csehek és kunok el­len is (Cserhalom, Nándor­fehérvár, Mogyoród stb.) 1091-ben elfoglalta Horvát­országot és Álmos herceg kor­mányzására bízta. A követke­ző évben a belső nyugalom biztosítására zsinatot tartott Szabolcson, ahol különösen az egyház és a kereszténység biz­tosításáról gondoskodott. Törvénykönyveiben (az első 18, a második 31 szakaszos volt) szigorú büntetésekről ol­vashatunk . Ebből 20 szakasz foglalkozik a tolvajlással: ha egy szabad ember tyúknál na- gyöbb értéket lop, ítélet: fel­akasztás, teljes vagyonvesztés. Nagy szigorúsággal járt el a régi pogányság 'maradvá­nyaival szemben is: „Akik po­gány szokás szerint kutak mel­lett áldoznak vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez aján­dékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek'’. Szent László korában egy­mással küszködő, ellentétes irányú politikai törekvések kö­zepette bontakoznak 'ki a ma­gyar nemzet történelmi nagy problémái. Géza fejedelem már döntött Kelet és Nyugat között. Szent László személye szimbólummá szelídült, neve harci fohásszá vált a Kelettel vívott kemény küzdelmekben. Az ország népe reményked­ve tekintett a „más emberek felett fejjel kimagasló", dia­dalt diadalra halmozó hősre, akinek alakját mondákba, énekbe foglalta a nép. Sírjá­nál sok csoda történt. „Szent László, segíts!” — ezzel a kiál­tással vonultak csatába a ma­gyarok évszázadokon át. Pécs nagy költője, Janus Pannonius elsőnek önti versbe a nagy királynak, a kunok elleni had­járatban kialakult mondáját, felkiáltván: „Szent László, ol­talmazz, s te légy vezérünk!" Tóth István dr. sárga csillag alakú foltok ke­letkeznek. Ezek a foltok idő­vel elhalnak, káposztafélék le­velei hullámosodnak, majd zsugorodnak. Száraz időben a palánták pusztulását okozhat­ja. A szőlő vírusbetegségei Szőlő fertőző leromlása: Ál­talánosan elterjedt. Gazdanö­vényei az európai szőlőfajok és fajták (direkttermő szőlők). A beteg tőkék gyengébben fejlettek, bokrosodó jellegűek. A hajtások rövidizközűek, gya­kori a kettős nóduszképződés. A hajtás, a levélnyél és a fürtkocsány szalagosodik. fel­szélesedik és vékonyodik' qva- kori a haitás villás -elágaró- dása (a rüqytől kiinduló két eqyforma vastaqsáqú haitás) is. A levélen sárgászöld min- tázottsáq, később a levélerek leqyezőszerű deformációja, a levélszél és a vállöböl rend­ellenes alakulása figyelhető meg. A szőlő levélsodródása; szórványosan fordul elő. A le­velek a fonákuk felé sodród­nak, szövetük törékeny, merev lesz. Az érzugokban sárga vagy vörös elszíneződések lát­hatók. A beteg tőkék levelei korán megsárgulnak. A für­tök száma kevesebb, a bo­gyók savanykásak. A vörös szőlők rosszul, egyenetlenül színesednek. A szőlő sárga mozaik víru­sa; a levélen pókhólószerű esetenként gyűrűszerű, majd egyre erősödő, rendszerint az érmenti részekre, érzugokra terjedő sárgulás látható. Ké­sőbb az egész levél élénk cit­romsárga lesz, azután kifehé- redik, végül a széltől 'kiindul­va barna színnel nekrotizáló- dik. Védekezés a vírusbetegségek ellen: elsődlegesen a vírus­mentes szaporítóanyag előál­lítással és telepítéssel véde­kezhetünk ellene. A fertőzött, leromlott tőkékről ne szedjünk szaporítóanyagot oltáshoz. A vírusos tőkék eltávolítása, megsemmisítése, Czigány Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom