Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-02 / 89. szám
1990. július 2., hétfó uj Dunántúli napló 5 íüfen labor meg nem weit! Német és román nyelvű szabadtéri misével búcsúztak egymástól a táborozák és vendéglátóik Értelmiségi találkozó Aranyosgadányban Szombaton délután rendezték az ez évi Értelmiségi Találkozót — immár hagyományosan dr. Horváth Csabának, a Pécs-baranyai Értelmiségi Klub elnökének portáján. A találkozó egyben az ÉK évadzáró programja is volt, melyre meghívták a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének Pécsett tartózkodó delegációját is, mintegy ötven ungvári egyetemistát. A hajnalig tartó piknikről Balog Nándor készített felvételt. Hr ua Be és őrangyalok Román, cigány, német és magyar gyerekek együtt Ilyen tábor még nem volt. Cigányok és magyarok vendégei voltak Villányiban, Gor- disán és Aisószentmá rto nban német és román tizenéves gyermekek. Száznál is többen sátoroztak e vendégszerető falvakban, barátságokat kötötték az itt lakó családokkal es gyerekekkel. Elkísérték egymást kirándulni, strandolni, együtt bicajoztak és fociztak, ki Adidasban, ki olyan cipőben, amely a nagyobb rúgásoknál pörögve messzire repült. Mindenki jót nevetett rajta. Szentmártonban megfigyelhettem : a cigány és német fiatalok néhány német alapszó, gesztusok és nagy figyelem segítségével értették meg egymást, mig a román gyerekekkel könnyen társalogtak a román nyelvű beás cigányok. A péntek délután tartott szabadtéri búcsúztató misén is ezen a két nyelven szólt az imádság, s az ének. Arról, hogy ez a tábor miként jött létre, s hogy románoknak és németeknek miért jelenthetett teljesen más — vagy mégis ugyanolyan? — élményt, Lothar Weist, egy német kisváros, Witten katolikus papját, az egyik szervezőt kérdezem. — A mi városunkban is laknak sok helyről bevándorolt cigányok, van kapcsolatom velük, de törekedtem arra, hogy más környezetben is .megismerjem őket. Lankó József barátommal, az alsószentmártoni egyházközség lelkészével mát hat éve ismerjük egymást, s tavaly nyáron vendégül láthattunk negyven itteni fiatalt. Az idén nyáron rajtunk volt a sor, hogy eleget tegyünk a meghívásnak. Szép ez a vidék, s kedvesek, vendégszeretőek az emberek. A német gyerekek megismerrhetnek egy teljesen más világot. Itt most tanulhatnak szabadon és önállóan dönteni, cselekedni, a közösséggel szemben felelősen viselkedni. Semmit nem szabunk nékik meg, mindenről dönthetnek, s ha kérik, csak akkor segítünk. — Itt von hatvan román gyermek is. Velük hogyan sikerült er a találkozás? — December végén nagy figyelemmel és aggodalommal figyeltük a romániai híreket. Az egyházközségemből hatvanezer márka értékű segélyt gyűjtöttünk össze, és küldtünk el. Az első szállítmány Siria- ba - magyarul Világosba — került januárban. Itt találtunk egy állami nevelőotthont, ahol olyan körülmények voltak, me lyekről már voltak korábban ismereteink. Nagyon leromlott, szánalmas volt az ellátottság, a pedagógiai légkör hasonló a társadalmi élet diktatúrájához. Mindezt otthon megbeszéltük, s miután előfordult, hogy a gyógyszersegélyeket a román orvosok eladták, úgy döntöttünk, hogy közvetlenül ‘próbálunk segíteni a gyerekeken. — Keresztény előtt kicsinek, nagynak, butának, okosnak, nyomoréknak, egészségesnek, románnak vagy németnek ugyanolyan emberi méltósága van. Négy hét alatt huszonegy ezer márkát gyűjtöttünk össze a gyerekek táboroztatására, de ez nem is lényeges. Ha van, adunk. Ebbe a mostani táborba hatvan olyan gyermeket hívtunk meg, akiknek semmilyen kapcsolata nincs a szüleivel. Sokat beszélgettem a nevelőikkel, akik nem tudták elképzelni, hogy ezt meg lehet csinálni, s akik egyébként nem tudják fenyítés nélkül nevelni őket. Remélem, hogy itt oldódik valamennyi a kegyetlenségükből. — Gondolom, figyelemmel kisérte, hogy érzik magukat. — Mindegyiküknek volt egy „őrangyala" a mieink közül, akik segítettek, néhány dologiban, a bevásárlásban, kapcsolatteremtésben, de a gyerekek szétszéledtek a falukban ‘is, egy-egy cigány vagy magyar csellód nagyon gyorsan elfogadta, pártfogolni kezdte őket, észrevétlenül vállalva bizonyos pedagógiai feladatot. Láttam, hogy egy román árvát felvett a karjába egy cigányasszony, mire a kisgyerek belekapaszkodott, és sírt. Úgy gondolom, az embertől három jog elválaszthatatlan : joga van a szabadsághoz, arra, hogy önmaga legyen, joga, hogy figyeljenek ró, és joga van arra, hogy •szeressék. Ha a gyerekek ebből valamit megérezték, okkor már nem törölhetik ki az emlékeikből, hogy így is lehet élni. flki a vendégek kangulatáért felelős: Hivatásos vőfély Az első túl köszöntőjét mondja a vőfély Fotó: Szondi Sándor Az elföldi lakodalmak valóságos mítosznak számítanak a Dunántúlon élőknek. Mások a szokások, hagyományok, arra az éjszakára szinte egy teljesen más világba csöppen az ember. A régi szokásoknak megfelelően két lakodalmat tartanak egymás után. Először a lányos háznál hívják össze ünnepelni a rokonokat, ismerősöket, barátokat, majd egy héttel később a vőlegény vendégei mulatnak az ifjú pár tiszteletére. így a legközelebbi családtagok két lakodalmat is végigszórakozhatnak egy esküvő alkalmával. A vendégeket már a bejáratnál várja - mellén bokrétával és hosszú színes szalagokkal — a vőfély. Bekíséri az újonnan érkezőket a fehér, szépen terített főasztal elé, ahol a násznagyok és az ifjú pár fogadja őket. Egy intésre a zene elhalkul.. . - „Tisztelt násznagy uram, vendégek érkeztek a házhoz, ajándékot hoztak az ifjú párnak. Fogadja köszönettel az ajándékot, fogadja a kedves vendégeket illő köszöntéssel, egy pohár borral, koccintással, Foglaljanak köztünk helyet."- A vőfély a lakodalom lebonyolítója, ceremóniamestere - mondja Csorba lózsel, hivatásos vőfély. De rögtön ki is javít, mondván, nem ez az ő főfoglalkozása, inkább hobbiból vállalja ezt a szerepet. A vacsora utáni és a menyasz- szonytánc előtti, a vőfély számára szabad perceket kihasználva beszélgetünk.- Hogyan lesz valakiből vö- lély?- öt-hat év óta vállalom rendszeresen. Nagyapámnak is ez volt a kedvenc szenvedélye, igaz hogy egy kicsit későn, húsz év kihagyással, de átvettem tőle a vőfély szerepét.- Miből lehet megtanulni a mondókákat?- Kizárólag népi gyűjtésekből. Kiss Lajos hódmezővásárhelyi néprajzos, Kálmán Lajos, Volly István, Hegyi András gyűjtötték össze ezeket a népszokásokat.- Ez egy lellépés?- Minden vőfélynek van saját, összeállított műsora, amit előad a lakodalmas vendégeknek. A monográfiákban megtalálható, múlt századi idézeteket mindenki másként adaptálja, más-más részt hagy ki belőle, illetve ír át a mai kornak megfelelően. Sokat kell tanulni, hogy legyen egy szövegkészlete az embernek, amiből később már szabadon tud improvizálni.- Milyen a vendégek fogadtatása?- ötvennél több lakodalomban voltam, szinte alig akadt két egyforma műsorom, mert mindig szigorúan igazodni kell a vendégkörhöz. Ehhez szükség van egyfajta pszichológiai adottságra, ráérezni a vendégek hangulatára, irányítani kell a lakodalom menetét. Ha nem akarnak táncolni, megtáncoltatom őket, ha szomorkásak, vidám, pikáns mondókákat adok elő. Mindig a pillanatnyi helyzet dönti el a vőfély teendőit.- Ezen kivül még mik a leiadatai?- A menyasszony, vőlegény búcsúztatása, bevezetésük a házasságkötő terembe, a templomba, a vendégek fogadása, köszöntése, a főasztalra kerülő tálak köszöntője, a felszolgálók irányítása, a menyasz- szonytánc levezetése, mindenre, mindenhol figyelnem kell.- Mennyibe kerül egy lellépés?- A zenészekkel azonos pénzt kapok, ami háromezer forintot jelent.- Ha hívnák, eljönne a Dunántúlra is?- Egy-másfél évvel előre be vagyok táblázva, de ha időben szólnak, elmegyek. Hajdú Zsolt Politikai Foglyok Szövetsége Továbbra sincs egyetértés Kiszelyt előbb kizárták, végül megverték... (Folytatás az I. oldalról) A beszámoló után a hozzászólások közben többször is majdnem botrányba fulladt a rendezvény. Kezdődött azzal, hogy Fónay Jenőt beszéde közben többen is lehurrogták (az országos elnök sem volt rest: emelt hangon utasította rendre bajtársait), majd a hat hete leváltott elnökség tagjainak javaslatai következtek, méghozzá olyan javaslatok, melyekből egyértelmű volt: most ők fáradoznak azon, hogy az intéző bizottságot le-, hetetlenné tegyék. A vezetői tisztségeiből hat hete leváltott Kiszely Kornél a nyitott ajtón keresztül a folyosóról figyelte a fejleményeket. Egyszer próbált csak közbeszólni, ekkor azonban már akkora volt a feszültség a teremben, hogy többen is kimentek hozzá, hogy elhallgattassák. Miközben a tagság nagyobbik része éppen arról szavazott, hogy Kiszelyt kizárják-e az MPFSZ-ből (a közgyűlés a kizárás mellett döntött), egy kisebb csoport a folyosón körülvette a volt elnököt, dulakodás kezdődött, s egy idős bácsi hátulról, ököllel tarkón vágta a levitézlett vezetőt . . . A közgyűlés végül nem tudott új elnökséget választani. A tagság egy 29 tagú választmányra bízta, hogy eldöntse, kik legyenek a baranyai MPFSZ szervezet irányítói a jövőben. (pauska) Sutba dobjuk Silvát? „Dianetika", a múltba-mártózás Sutba dobhatjuk Silvát és Agykontroilját? Feltűnt egy újabb ön- és lelki nevelést szorgalmazó könyv, a nemrég elhunyt L. Ron Hubbard Dia- netikája. A borítón arany- és ‘biborszínű óriásbetűk és egy még nagyobb kitörő vulkán- kép. Belül az intő szöveg, hogy minden szót rágjunk, vagyis értsünk meg, mert ha csak egyen is átsiklunk, minden önvizsgálódási, önfegyelmezési és jellemátprogramozá- si törekvésünknek vége. Súlyos tanok, módszerek .sorakoznak az oldalakon, súlyos a könyv ára is: 260 forint. Ám veszik, az újabb nekilelkesülői a lélekbe, személyes múltunkba látásnak, mert nyugtalanít mindenkit észlelt vagy csak sejtett, tudat alatti titka, emlékképe, homályba vesző gyermekvilágképe. A 11 milliós példányú kiadást megért szupensiker- ikönyv éppen orra serkent, bogy szálljunk alá ködbe vesző múltunk, azon belül is csecsemőmúltunk dantei ronda bugyraiba, mert tán épp ott rontottunk meg a legjobban, ősi tisztaság- és jóság-programjainkat ott érték a legvadabb külvilág i beavatkozások, hisz fegyelmünk, öntudatunk nem védhette ki a negatív ingereket. Ide vezet visz- sza a kiadvány iszonyú kemény önfegyélmezésre, önmegvalósításra sarkallva. Tehát nem könnyű olvasmány a Dianetika, nem olyan módszereket kínál, amelyek úgy hatnak pillanatokon belül, mint amikor bekapok egy csodagyógyszert. A csoda, a megváltás, a lelki és a filozófiai megtisztulás lehetősége, Így az ön- rombolás, az eliustulást okozó lemondás és teljes megújulást egyaránt jelentő erő egyszerre bennem van. Csak nyúljak, visszo a koramúlt élményeihez, emlékgyökereihez, fedezzem fel az akkori magomat felnőtt fejjél, és onnan, a kezdettől most már mélypontnak tűnő elindulásomtól, tehát születés pillanatától kezdjem újraértékelésem, újra- átalaikulásom. Csak segédeszköz ez a könyv is, a lehetőségek mézesmadzaga, és lehet, hogy az önvizsgálódási di'vafhullámök ezt is sutba vetetik velünk. S akkor jön egy újabb könyv, ami tovább kényszerít az önnevelésre, a bölcsességre, elesőként önmagam és így majd a világ elfogadására. Meg lehet próbálni a múltba-mórtózást. A Szerző utódai kedvesen megadják címüket a 600 oldalas tanácsadó könyv végén, és levelezésre invitálnak; lelki feszültségeink kiírására. Olvassunk és írjunk, és persze, dolgozzunk is. Cs. J. B. B.
