Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-11 / 98. szám
2 nj Dunántúli napló 1990. július 11., szerda Gorbacsovot választották az SZKP főtitkárává Mihail Gorbacsovot választották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává. Az 59 éves politikus, aki egyszemélyben a Szovjetunió elnöke is, másodszor lett a szovjet párt vezetője. Az SZKP XXVIII. kongresszusának küldöttei kedden nyolc személy jelölését vitatták meg, de hatan visszaléptek, elsősorban Gorbacsov javára, így a szovjet vezető végül Tyejmuraz Ava- lianyival, Kiszeljovszk város pártbizottságának első titkárával maradt versenyben. A küldöttek előtt nyolc óra után hirdették ki a választások eredményét. Eszerint Gorbacsovra 3411 küldött szavazott, ellene 1116-an voksoltak. Avalianyi 501 támogató szavazatot kapott, ellene 4026-an szavaztak. A szervezeti szabályzat módosítása értelmében a főtitkárt most választotta meg először a kongresszus, nem pedig a Központi Bizottság. Mihail Gorbacsov felszólalása Houstoni csúcstalálkozó A hét legfejlettebb nyugati ország csúcsértekezletének résztvevői: Jacques Delors, Giulio Andreotti, Helmut Kohl, Francois Mitterrand, George Bush, Margaret Thatcher, Brian Mulroney és Kaifu Tosiki Mihail Gorbacsov és Tyejmuraz Avalianyi neve került föl az SZKP főtitkárának megválasztására elfogadott szavazólistára. A párt jelenlegi főtitkárán és a kiszeljovszki városi pártbizottság első titkárán kívül még hat jelölt neve ke* rült szóba, de ők valamennyien visszaléptek. Kedden délelőtt Mihail Gorbacsov egyórás beszédével kezdődött a munka. A főtitkár, — mint mondta: menetközbeni gondolatösszefoglalónak szánva - kifejtette véleményét az általános vitában elhangzott néhány fő kérdésről. Gorbacsov beszédében először arra figyelmeztetett, hogy nem elmélyült, elemző összegzésre készült, csupán gondolatait kívánta megosztani a küldöttekkel, mert úgy érezte, hogy a vita sok mindent felszínre hozott, sok újat adott az elméleti munkában, felvázolta az irányzatokat. Az eddigi tapasztalatokról szólva elsőként azt említette, hogy - kevés kivételtől eltekintve —, a felszólalók nem kérdőjelezték meg az átalakítás politikáját. A többség a hibák, késések ellenére úgy látja, hogy az eddig elért általános eredmények nagyok és előremutatóak. * - A peresztrojka forradalom és nem homlokzati tatarozás — jelentette ki, hangoztatva, hogy emiatt az átalakítás politikáját nem szabad a régi, megszokott kritériumok alapján megítélni. A kongresszuson elhangzott és a sajtóban is megjelent kritikák ellenére mindent vállal — mondotta —, abból, amit a beszámolóban elmondott. A legfontosabb eredményként említette, hogy a változások nyomán a társadalom szabadságot kapott, szabadon kibontakozhat az alkotókedv, az átalakítás milliókat vont be a politizálásba. — Márpedig ez a forradalmak alapvető célja. Ezt a funkciót az átalakítás és a nyilvánosság politikája betöltötte. — Hozzáfűzte, hogy a társadalommal együtt az egyén is A gazdaság általános kérdéseit illetően úgy vélekedett, hogy a jelenlegi út folytatása csődbe viszi az országot. — Világméretekben iga- zoiodott a piac működőképessége —, mondta azoknak, akik a reformról szóló dokumentumokból magát a piac kifejezést is száműznék. — Elsőbbséget kell adni a piac megteremtésének, s azt szorosan össze kell kapcsolni a szociális biztonságot nyújtó mechanizmus kiépítésével. — Bejelentette, hogy Rizskov kormányfő hétfőn aláírta a falvak terhére írt adósságok egy részének leírásáról szóló dokumentumot. (Ezt a kormányfő a múlt héten helyezte kilátásba annak érdekében, hogy enyhítsék a falvakra nehezedő gazdasági terheket.) Gorbacsov szerint vannak, akik tudatosan úgy állítják be a dolgokat, mintha a vezetés szembefordulna a vidékkel. A falu életének szabaddá tételében, az önkéntesség elvének érvényesítésében, a falu és a város közötti különbségek felszámolásában, az élet- feltételeknek az állam közreműködésével történő javításában jelölte meg az élelmezési gondok orvoslásának fő útját. megváltozott, de még nem tudnak igazán élni a szabadsággal. Ügy vélekedett, hogy a politikai reformok útján sikerült a lehető legmesszebbre eljutni.- Már működnek az új struktúrák, kiépülőben vannak a jogállam intézményei. — Ezzel összefüggésben az egyik fő kérdésnek a tanácsi szervekhez való viszonyt nevezte. Emlékeztetett rá, hogy e téren még mindig hatnak a ré-> qi módszerek maradványai. A Szovjetunió elnökeként is kérte a párttagságot, hogy a tanácsokkal demokratikus viszonyt alakítsanak ki, a párttal való együttműködés törvényes keretek között legyen.- Az új feltételek sok vezetőt elbizonytalanítottak, hiányzott a kezdeményezőkészség - mondta. Gorbacsov a párt válságának egyik okaként említette, hogy sok pártszervezet a nviI-, vánosság és a szabadság feltételei között is a régi módon próbál működni. Mint a vita megmutatta, akadnak olyan küldöttek, akik azzal a reménnyel érkeztek a kongresszusra, hogy viszatérhetnek a régi módszerekhez - hangoztatta. A főtitkár szerint a párt megőrzi élcsapat-szerepét, képes lesz így működni, de arra kell törekednie, hogy a múlttal ellentétben ne szakadjon el a tömegektől. A Központi Bizottságot, a pártvezetést is felelőssé tette azért, hogy nem tudták kellően kifejezni a munkásosztály érdekeit, nem vettek tudomást a szovjet munkásmozgalom változásairól. Gorbacsov foglalkozott a gazdasági reform, a piac kérdéseivel is. Ismét hangoztatta, hogy a megoldandó problémák között első helyre sorolja az élelmiszerkérdést, amelynek megoldása 70-80 százalékkal enyhíthetné a társadalmi feszültséget. — További feszült- ségenyh'ítő hatása lenne a lakásproblémák orvoslásának- tette hozzá. « A környezetvédelem kérdéseit érintve elismerte, hogy „későn ébredtek”, de még mindig lehet és kell cselekedni, hiszen a tiszta levegő és a jó minőségű ivóvíz éppen olyan fontos, mint a kenyér. Kitért a főtitkár a szellemi, kulturális élettel kapcsolatos aggodalmakra is. Mint mondta, nem csak az anyagi alapok elmaradottsága, de a belső folyamatok is elgondolkodtatóak. Az iskola újjászületését a jövő kulcsának nevezte Gorbacsov. A kérdéssel foglalkozó vitát minősítve megjegyezte, hogy abban az indulatok domináltak, építő javaslatok nem nagyon hangzottak el. — Mit értünk szocializmuson? - tette fel a kérdést az ireológia sokat vitatott problémáira térve. — Illúzió ragaszkodni a régi normákhoz, hiszen az ideológia a szoci-, alizmus fejlődésével változik, nem pontokba szedett ismeretek tankönyve - hangoztatta, majd megállapította: — A szo- ciblizmus a civilizáció általános fejlődési menetébe illeszkedve fejlődik. Marxtól, En- gelstől, Lenintől a módszert, a gondolkodásmódot örököltük, de nincs szükség „rövidített tanfolyamokra". Mihail Gorbacsov elmondta, hogy tőle és Nyikolaj Rizskov- tól a kongresszuson is többször megkérdezték: mikor lesz rend, mikor vetnek véget a spekulációnak? - Az árnyék- gazdaságra, a spekulációra a piac és a hatékonyan működő gazdaság mérhet csapást - válaszolta meg Gorbacsov ezeket a kérdéseket. — A spekuláció elleni küzdelem nyolcvan százalékban gazdasági kérdés - jelentette ki -, hiszen a spekuláció melegágya a hiánygazdaság. A nemzet, nemzetiségi problémákról elismerte, hogy túlságosan bízott a vezetés a határozatokban, miközben tósztokat mondtak a népek barátságára. Megismételte az új szövetségi szerződés mielőbbi kidolgozásának szükségességét. A külpolitikára rátérve határozottan visszautasította azokat a nézeteket, amelyek megkérdőjelezték az irányvonal helyes voltát. - Csak a vak nem látja, hogy mit adott a külpolitika -, emelte föl hangját Gorbacsov. Azoknak, akik a főtitkár külföldi utazásainak szükségtelenségét emlegetik, ezt mondta: ha a kongresszus úgy határoz, hogy ne utazzon többet, akkor eleget tesz a döntésnek. De elmagyarázta külföldi utazásai és a belföldi építőmunka összefüggéseit. A Kelet-Európa változásain kesergőktől azt kérdezte: talán bizony megint a harckocsik bevetését tortották volna szükségesnek, netán azt, hogy a szovjetek okítsák ezeket az országokat arra, hogyan kell élni? — Ha még mindig akad olyan ember, aki vitatja, hogy ki kellett vonulnunk Afganisztánból, akkor végképp nem tudom, kikkel van dolqunk — fakadt ki a főtitkár.- A külpolitika eredményei nélkül nem tudták volna megteremteni a belső változások feltételeit sem - mondotta. — Az az emberek magánügye, hogy hajlandók-e meghallani az igazságot. De a magas posztokat betöltőknek ez nem lehet magánügyük. - Aki szolgálatot vállalt, annak lojálisnak kell lennie. Ha erre nem hajlandó, mondjon le - jelentette ki keményen. (Folytatás az 1. oldalról) ér, mint ha csak a csoport tagjainak egy része kapcsolódna be a pénzügyi támogatásba — mondották. Az amerikai kormány változatlanul csak arra hajlik, hogy technikai jellegű támogatást nyújtson a szovjet gazdaságnak, tekintettel az ottani bizonytalan helyzetre. Erről beszélt hétfőn Houstonban, a sajtó előtt Jóhn Sununu, George Bush elnök 'kabinetfőnöke. Roman Popadiuk, a Fehér Ház helyettes szóvivője egyúttal elmondotta az MTI tudósítójának: a hetek hétfő esti munkavacsorájukon tanácskoztak a szovjet kérdésről, és a keddi teljes ülésen ■kerül napirendre Közép—Kelet- Európa. Sununu hangoztatta: az SZKP kongresszusának lefolyása mutatja, hogy még nem dőlt el a kérdés, hogyan alakítják át a szovjet gazdaságot, így nagyszabású nyugati pénzügyi támogatás csak azt eredményezné, mint 10 éve Lengyelország esetében: elodázná a reformokat. Washington mindenesetre kész szakértőkkel segíteni a Szovjetuniót, például a bankrendszer átalakításában, a közlekedés fejlesztésében, vagy a gabonaraktározás fejlesztésében, hiszen a termés fele ma a rossz raktározás miatt elvész. Várható, hogy a houstoni csúcson közös döntések születnek arról, hogy szakértők először felmérik a szovjet igényeket, mondotta Sununu. Mint utalt rá, e munkában szerepet kaphat a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A kabinetfőnök elismerte, hogy a csúcs résztvevői megoszlanak a Szovjetunió pénzügyi támogatása kérdésében, de megismételte: Washington érti, ha a németeknek (és társaiknak) más prioritásaik vannak. Sununu közléseiből kitűnt, hogy a csúcstalálkozó két legfontosabb kérdésében — ami már a résztvevők tulajdonképpeni „belügyeit" illeti — az agrártámogatások leépítésében és a környezetvédelemben eleve nem várható közös álláspont. George Bush elnök hétfőn Francois Mitterrand francia elnökkel és Helmut Kohl bonni kancellárral tanácskozott. A csúcstalálkozót közép-európai idő szerint az esti órákban'nyitották meg az első teljes üléssel, amelyet munkavacsora követett. Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője megismételte: Washington ellenzi a Szovjetunió anyagi megsegítését, de „mások azt tesznek, amit okainak". Mindenesetre az amerikai álláspont is mozgásba jött a kérdésben: Fitzwater célzott arra, hogy a GATT és „más nemzetközi pénzügyi intézmények" is szerepet kaphatnak a Szovjetuniónak nyújtandó, „technikai jellegű” támogatásban, így a bankrendszer fejlesztésében, tőzsde bevezetésében. A kérdésekre, hogy ez jelenthet-e világbanki hiteleket is a Szovjetunió számára, a szóvivő nem kívánt válaszolni. A hetek egyébként várhatóan nem fognak új határozatot hozni a közép-európai országok támogatására, hanem o 24-ek által szervezett programók folytatásáért szállnak síkra — mondotta az MTI tudósítójának kérdésére Togo Take- biro, a japán külügyminisztérium európai főigazgatója. A vezető diplomata szerint a sikeres, Japán által is támogatott programok folytatására van szükség. A japán szóvivő elutasította a lengyel igényt az adósság egy részének elengedésére: egy közepes fejlettségű ország adósságának törlése elfogadhatatlan precedenst jelentene a legszegényebb országok szempontjából, mondotta. A tokiói vélemény szerint egyébként a Szovjetunió nemzeti jövedelme idén legalább 5 százalékkal . csökken. A bizonytalan gazdasági helyzetben, amikor még nem döntöttek a piacgazdaság mellett, nem célszerű a nyugati pénzügyi támogatás. A jelenlegi út folytatása csődbe viszi az országot Megszűnt a párt hatalmi monopóliuma Ami a párt tekintélyveszteségével kapcsolatos kritikákat illeti, a főtitkár azok tartalmával egyetértett, csak formájukat tartotta egyes esetekben elfogadhatatlannak. - A vitát — mondotta - meg kell szabadítani a szélsőségektől. Látnivaló, hogy a helyzeten semmilyen diktatúra sem javíthat, ám arra szükség van, hogy a párt vetkezze le önnön foqyatékosságait. - A dogmákhoz való ragaszkodás meg- bénítia a kezdeményezéseket, szembefordítja egymással a népet és a pártot — mondta.- Megszűnt a párt hatalmi monopóliuma. Ilyenformán a politikai munka eredményeitől füqq majd, hogy sikerül-e az SZKP-nak megszereznie a többség támogatását. Véget kell vetni a szektarianizmusnak, eqyüttműködésre 1<ell törekedni. — Érzékelhető volt a vitában - hangsúlyozta egy órán át tartó expozéjának befejezéseként Gorbacsov -, hogy egyesek nosztalgiával tekintenek a réqi idők, a régi módszerek felé, s ezek az átalakítást tartiák bűnösnek. A peresz- troika bűne azonban az, hoqy eddiq nem volt eléq következetes éí határozott. Gorbacsov beszédének elhangzása után > a küldöttek meghallgatták a szerkesztő- bizottság újabb jelentését, majd rövid vita után jóváhagyták a kongresszus határozattervezetét. Ezután az elnöklő Gurenko ukrán első titkár közölte, hogy a főtitkári posztra összesen nyolc ember neve került szóba. Mielőtt érdemben sor kerülhetett volna a jelölések megvitatására, több küldött is követelte, hogy szavazzanak először arról: helyesli-e a kongresszus a pártvezetői és az államfői tisztség összevonását. Voltak olyanok, akik felszólították Gorbacsovot, hogy vonja vissza jelölését, és maradjon meg elnöknek, de akadt olyan vélemény is, amely szerint Gorbacsovnak az államfői tisztségről kellene lemondania a főtitkári poszt vállalása érdekében. Gurenko a vita berekesztése után nem bocsátotta szavazásra a kérdést. Nem először fordult elő a kongresszuson, hoqy több küldött követelése ellenére sem szavaztatták meg lényeges kérdésekben a kongresszust. A helyenként közbekiáltásokkal tarkított, heves vita után a jelöltek ABC-sorrend- ben kaptak tíz percet bemutatkozásra és tíz percet a kérdések megválaszolására. Hatan egy-két perces indoklás kíséretében visszavonták jelölésüket és így a vita nem nyúlt el. Elsőként Tyejmuraz Avalianyi kapott1 szót. A kiszeljovszki városi pártbizottság első titkára - mint mondotta — olyan párt élén tudna tevékenykedni, amely egyszerre élcsapat és parlamenti párt. A gazdaságban a szocialista gazdálkodás elsőbbségét támogatja, de a tulajdonformák sokszínűségét is. Az 58 esztendős funkcionárius ez év tavasza óta tölti be jelenlegi tisztségét. A belügyminiszter visszalépése után Mihail Gorbacsov 'kapott szót, ő azonban nem adott részletes programot. Mint mondta, a küldöttek jól ismerik a pártról val'lott nézeteit. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Borisz Jelcin beszédének azzal a részével azonosulni tud, amely a gyökeres átalakítást sürgette, a Jelcin által javasolt módszereket, az általa megjelölt utat azonban vitatja, és nem ért egyet a szocialista opció tagadásával sem. Ami a posztösszevonást illeti, kifejtette, hogy ő emellett van, de a döntést a kongresszusra bízza. Bkkor ismét szavazást követeltek a delegátusok, de az elnöklő Gurenko ezt nem vette figyelembe. Oleg Lobov, az örmény KP másodtitkára arról beszélt, hogy először a pártot kell belülről demokratizálni, mert enélkül a társadalom sem lehet demokratikus. Visszalépését azzal indokolta, hogy nem tartja magát elég tapasztaltnak, s arra kérte támogatóit, hogy Gorbacsovra szavazzanak. Nyikolaj Sztoljarov volt a következő jelölt. Az ezredesi egyenruhában a mikrofonhoz lépő tanár először francia klasszikusokat idézve arról beszélt, hogy a zsarnokság akkor kezdődik, amikor erős kézben nagy hatalom összpontosul. Mint mondta, a mostani választások eredményeihez semmi kétség sem férhet, maljd bejelentette, hogy visz- szalép a jelöltségtől. Oleg Sziszujev (Kujbisev) arról beszélt, hogy őt az orosz- országi pártkongresszus győzte meg a posztok összevonásának szükségességéről. Mint kifejtette, nincs más mód, mint a két tisztséget Gorbacsov kezében összevonni. A többi jelöltet nem tartotta esélyesnek. - Ha volna más esélyes jelölt, én sem lépnék vissza - jelentette ki. Ezután Gorbacsov két közeli munkatársa, Sevardnadze külügyminiszter és JakovlevKB- titkár következett. Sevardnadze elmondta, hogy elvben ellenzi a tisztségek összevonását, de nem lát semmilyen valós személyi alternatívát. A küldöttek ezután úgy döntöttek, hogy nem vitatják meg a jelöléseket. Még a délutáni szünet előtt jóváhagyták a két jelölt felvételét a szavazólistára. A II. világháborúban elhunyt német katonák sírjainak rendezése kapcsán, lakossági bejelentések alapján tudomásunkra jutott, hogy német katonák különböző településeken még tömegsírokban nyugszanak. Az NSZK és Magyarország közti megállapodás alapján az NSZK a saját költségén a tömegsírokban fekvő katonákat ex- humáltatja és temetőkben helyezteti el. A Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetsége kéri a lakosságot, ha tudomásuk van temetőn kívüli, tömegsírban nyugvó német katonákról, közöljék a Baranya Megyei Temetkezési Vállalattal. Cím: Baranya Megyei Temetkezési Vállalat, 7632 Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 97. Telefon: 10-177. (x)
