Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-29 / 86. szám

1990. június 29., péntek aj Dunántúli napló 5 Huszonhat lakatos - két munkahely Foglalkoztatási gondok Komlón Idén nem számolják fel az ÉPFU-t Komlón, a városi tanács végrehajtó bizottsága csütör­töki ülésén egyebek között szó esett Komló lakosságának fog­lalkoztatottságáról, különös te­kintettel az ifjúságra. Vaskó Ernő osztályvezető el­mondta, hogy a híresztelések­kel ellentétben az ÉPFU fel­számolására ez évben nem ke­rül sor. Beszélt a munkanélkü­li segélyről, valamint az új munkaügyi szolgáltató iroda feladatairól is. Mint az elő­terjesztésből megtudhattam, Komló munkaképes lakosságá­nak 3,79 százaléka munkanél­küli segélyen van, vagy mun­kát keres. A munkanélküliség jelenlétével, további emelke­désével sajnos számolni kell. A demográfiai váltás eredmé­nyeként a pályakezdők létszá­ma fokozatosan emelkedik. A munkaerő piacon a legna­gyobb feszültség az alacsony iskolai végzettségű, szakkép­zettség nélküliek körében vár­ható. Az általános iskolákban 488 tanuló fejezte be tanul­mányait, 97 százalékuk to­vábbtanul. A gimnáziumban végző 53 diák közül 44-en je­lezték továbbtanulási szándé­kukat. A szakközépiskola 32 végzősének elhelyezkedési gondjai nincsenek, mig a szakmunkásképző intézet 113 végzőse ugyanezt nem mond­hatja el magáról. A 18 vég­zős pályakezdő autószerelő­nek, a felajánlott munkahelyek száma Komlón kettő. Huszon­hat lakatosnak jut két munka­hely, 16 kőművesnek egy mun­kahely, a végzős esztergályo­soknak, villanyszerelőknek a komlói vállalatok nem aján­lottak fel munkahelyet. A ci- pőfelsőrész-készitők és női- ruhakészitők elhelyezkedése biztosított. Ismertették, hogy a Baranya Megyei Tanács 1990. iúlius 1-jével létrehozta a Baranya megyei foglalkoztatá­si központot. A jövőben ez a szervezet végzi majd a munkaügyi te­vékenységet. Szarka Elemér tanácselnök-helyettes összeg­zésül javasolta, próbálják meg körültekintőbben beiskolázni a fiatalokat. Szó esett még ár­ról is, Rendeki Ágoston igaz­gató ötlete nyomán, hogy a 120 férőhelyes tervezett kört- vélyesi óvodát úgy építsék meg, hogy később átalakít­hassák iskolának, majd gim­náziumnak, vagy kultúrháznak, a felmerülő igények szerint. Az ülés elfogadta, hogy két kö­zépiskola, a Steinmetz Miklós Szakközépiskola és a Kun Bé­la Gimnázium január 1-jével hivatalosan is kiváljon a GA- MESZ immár terhessé váló vé­dőszárnyai alól. Ezentúl, hosz- szú harc eredményeként, ön­álló gazdálkodást folytatnak majd. Sz. Lelovics Ilona Átképzési központ kezdi meg működését Baranyában Minta a tengeren túlról Amerikai szakemberek készítenek modelltervet Az egy évvel ezelőtt meg­kötött amerikai—magyar kor- mányközi megállopodós fo­lyományaként tengerentúli munkaügyi szakértő csoport érkezett Baranyába. A két és fél hónapos itt tartózko­dásuk alatt a csoport tag­jai tüzetesen megvizsgálják a helyi foglalkoztatási vi­szonyokat, majd az isme­retek birtokában modell­szerű tervet dolgoznak ki a jelentkező feszültségek keze­lésére. Az egyesült államokbeli delegációt Donald 1. Kulick, az amerikai munkaügyi mi­nisztérium munkatársa veze­ti. A Baranyában töltött el­ső néhány nap után o me­gyei tanács munkaügyi osz­tályán Kulick úr Így tájé­koztatott első benyomásai­ról, a csoportja előtt álló feladatról:- Igaz, hogy még csak rövid ideje vagyunk itt, azonban az már az eddig szerzett információkból is világosan kiderül, hogy a közeljövőben igen sok em­bernek kell megváltoztatnia munkáját ebben a térség­ben. Sokan közülük közép­korúak, ami tovább bonyo­lítja a helyzetet. A felsza- badulóknak olyan munkahe­lyet kell találniuk, ami szá­mukra is megfelel, munká­juk pedig valós igényt elé­gít ki. A legtöbb esetben ennek érdekében szakmát kell változtatniuk a munka nélkül maradóknak. Az Ame­rikai Egyesült Államokban 10 évvel ezelőtt jelentkeztek tö­megesen hasonló problé­mák, levezetésükre ekkor hoztuk létre nagy átképző centrumainkat. Természete­sen módszereink nem ültet­hetőek át egy az egyben a magyar viszonyokra. Éppen ez a különbözőség adja most a mi munkánkat, hogy javaslatunkat, modelltervün- ket a helyi sajátosságok is­meretében tegyük meg. Eb­ben nagy segítségünkre le­het a tanács munkaügyi osz­tálya. A problémához való hozzáállásuk, érdeklődésük is biztató, ezen kívül úgy látom, szinte minden ten­nivalóval tisztában vannak. A hangsúly ezáltal a ,,'ho- gyan"-ra terelődik át, és azt hiszem, a módszerekben va­lóban hasznos tanácsokat adhatunk. A készülő amerikai javas­lat nem csak a létszámle­építések előkészítésére és az átképzési központ megalakí­tására tér ki részletesen. Szorgalmazza a vállalkozóvá válás lehetőségeinek kiala­kítását, a munkaerőpiac in­tézményi hátterének megte­remtését, eszközeinek haté­kony felhasználását, a mun­kaügyi szolgáltatásban dol­gozók képzését, a munka­helyteremtések támogatását, a magánszektor foglalkozta­tási ügynökségeinek létre­hozását is. Az amerikai segítség je­lentőségéről dr. Kamarás Károly, a tanács munkaügyi osztályának vezetője íqy vé­lekedett: — A rendelkezésünkre álló helyiségek és személyi állo­mány sajnos még az új foglalkoztatási központ jú­lius 1-jei megnyílásával sem lesznek elegendőek egy tö­meges elbocsátás kezelésé­re. Éppen ezért a munka­ügyi szolgáltatások haté­konysága érdekében a hasznos tanácsokra nagyon nagy szükségünk van. Bizta­tó lehet számunkra, hogy az új Munkaügyi Minisztérium is állást foglalt a munka­ügyi szolgáltató rendszerek fejlesztése mellett. K. E. Tömegnyomor a kispiacon Pécsre települt Harkányból a KGST-piac Az árusok miért ne mehetnének a vásártérre? Már a pécsi Kossuth Lajos utca végén tapasztalhatók a harkányi „KGST-piac" bezárá­sának jelei. Egymást érik a belvárosban a többségében szabálytalanul parkoló román, bolgár, lengyel és jugoszláv autók. A Felsőmalom utcai beépítetlen telket parkolónak használják az árusok, itt esz­nek, isznak, alszanak és .. . A forróság napközben néhány óra alatt elviselhetetlenül bü­dössé erjeszti a szemetet. Az ott lakók tiltakozása eddig sü­ket fülekre talált. A Felsőmalom utcai piac be­járatánál kezdődik a külföldi árusok sora. A boltokba kéz­ben hordják be az árut, mert kocsival lehetetlen bemenni. Mindenhol szemét. Alkalmi kí­sérőim - Szalalai László és Hillenbrand Károly közterület­felügyelők - láttán aggódó pillantásokat vetnek felénk a lengyel asszonyok. Viszont az itt a piros, hol a piros sze­rencsejátékosok még a figyel­meztetésre is csak egy fölé­nyes mosollyal válaszolnak. Az őstermelők szinte teljesen ki­szorultak a piac területéről, a régi, megszokott rend felbo­rult. Egy fiatalember (kiskereske­dő) méltatlankodik, hogy ront­ják az üzletét a lengyel ko- zettaárusok. Se adót, se tár­sadalombiztosítást, se vámot nem fizetnek az államnak, mégis eltűri a jelenlétüket. Egy idős asszony a pártjukat fog­ja, ők mégis csak fele annyi­ért adják az árut, mint ma­guk. Pillanatok alatt parázs vita keletkezik. A felső és az alsó piacot összekötő átjárót most tata­rozzák, ezért fél szélességben lezárták az utat. Nagy nehe­zen átpréselődünk és tovább nézelődünk a tömegben. A Béri Balogh Adóm utcáiban is a járda szélén árusítanak. A harkányi piac megszünte­Szórólap magyar és román nyelven Mohács belvárosából kitiltották az „alkalmi árusokat1 Hl Megszállták Mohácsot a külföldi árusok. A belvárosban, a régi piac helyén napok óta nem férnek et, a kocsisor a Sallai utcában hen- gereli a házak elökertjeit, szerdán már majdnem a Dunáig álltak. Az ide áramló tömeg zavarja a köz­úti forgalmat, megjelentek a valu­tátok, bejelentés érkezett, hogy va­laki fegyvert, lőszert kínált eladás­ra, aztán csak napok kérdése, hogy mindent eláraszt a szenny . . . Valamit tenni kell! — hangzott a tegnap tartott megbeszélésen, melyen a rendőrség, a pénzügyőr­ség, a városi tanács termeltetés és ellátás felügyeleti osztálya, a műszaki osztály, valamint a pártok közül az SZDSZ, a Független Kis­gazda Párt, az MSZP és a Kérész­Új helyük a vásártér ténydemokrata Néppárt képviselői vettek részt. Abban valamennyien egyetértettek, hogy drasztikusan ki­tiltani nem Sehet a külföldieket, végső soron egyik szervnek sem érdeke, hogy akár az eladókat, akár a vásárlókat kényszerítő esz­közökkel bírják Jobb belátásra.. Bár az érvényben lévő törvényeink szerint jogellenes a kereskedelem ilyen formája, ennek ellenére több­ségi szavazat alapján a jelenlévők úgy határoztak, mától a belvárost megszabadítják a vásározóktól. Mohács felajánlja az árusok szá­mára a vásárteret, ahol gépkocsin­ként 200 forint helypénz ellenében bárki kínálhatja portékáját. Az el­határozás kivitelezéséhez már teg­nap hozzáfogtak, szórólapokon ma­gyar és román nyelven tájékoztat­ták a KGST-piac kereskedőit, ma reggeltől pedig a rendőrség, a vámosok, a tanács, illetve a pár­tok képviselőinek segítségével ér­vényt szereznek a kitiltásnak. A vá­rosban ezentúl illegálisan árusító­kat 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal büntetik. Berta Mária tésével naponta 4-500-zal több árus jön ide eladni a porté­kát. Az autók és gyalogosok tömege az elviselhetetlenség határán van, az illetékesek egymásra várnak. A Piac- és Vásárcsarnok Felügyelőségnek nincs elég embere, örülnek, ha a helypénzt kifizetik ne­kik, A közterület-felügyelők vi­szont csak a piacok, vásár- csarnokok környékének rend­jéért felelősek, a piacon nincs intézkedési jogosítványuk. Hiá­ba tettek javaslatokat, kérték a felügyeleti joguk kiterjeszté­sét a piacokra is, a tanács nem intézkedett. Néhány héttel ezelőtt meg­próbálta a piacfelügyelőség letelepíteni a külföldi áruso­kat a vásártérre. Sikertelenül. Hét közben nincs arra forga­lom, nem voltak vevők, ezért visszaköltöztek a belvárosi és a kertvárosi piacokra. Jelenleg a Pannon Volánnal tárgyalnak rendszeres hétközi vásári já­ratok forgalomba állításáról. A magyar kereskedelem ért­hető okokból nem tudja azt az árszínvonalat produkálni, amit a külföldi árusok, így mindig lesz vásárlói kereslete a piaci portékának. A tiltás, bezárás, megszüntetés eddig hatástalan volt, és csak tüne­ti kezelésnek bizonyult. Miért nem lehet berendezni például a vásártéren egy ideiglenes kempinget, telepített vizes­blokkal és egyéb szolgáltatá­sokkal, amit megfizetnének az árusok. Esetleg piacot szer­vezni és reklámmal lecsalo­gatni az embereket a vásár­térre. Miért mindig a legol­csóbb és egyben legrosszabb megoldásokat válasszák az il­letékesek? A vásártér a szom­bati és vasárnapi napokat ki- Ivéve kihasználatlanul áll, hét- j köznap szinte be sem lehet I menni a nagy, szabad terü­letre . . . Hajdú Zs. Tanácskozás kérdőjelekkel A Baranya megyei pártok képviselőit invitálta a Bara­nya Megyei Tanács egészség- ügyi osztálya arra a párbe­szédre, amelyet tegnap dél­utánra terveztek a megyei székházban. Igazón nem ők tehetnek róla, hogy az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságvé­delem meg hívott képviselői mellett a pártok csak igen kis létszámban képviseltették magukat. Pedig e párbeszéd célja az lett volna — mint ahogy dr. Rúzsa Csaba me­gyei főorvos mondta —, hogy szót váltsanak ebben a for­málódó, a változtatásokra le­hetőséget adó időszakban ar­ról, hogy milyen a megye egészségügyi és szociálpoliti­kai helyzete, hogy mi az, amit sürgősen meg kell oldani, és amihez éppen a pártok se­gítségét kérték volna. Hyen pl. az a téma, hogy sok egészségügyi probléma — még az irgalmas rendi kór­ház visszaadása is - megol­dódna, ha a kertvárosi lak­tanyát az egészségügy kapná meg, s a Honvédelmi Minisz­térium nem versenytá rgyalás- sal akarná értékesíteni. Vagy ilyen a kórházak vé­széi yas hulladékainak meg­semmisítése. A tanács már addig jutott a tárgyalások­ban, hogy a többi egészség- ügyi intézményekkel együtt (megyei, városi. POTE) gaz­dasági közösséget alkotva vásárolnának egy veszélyes hulladékot megsemmisítő ka­zánt. Ám a telepítés helyének kiválasztásában segítségre lenne szükség. Szó volt teg­nap még a drog-kérd és ke­zeléséről, a szociálpolitika nehézségeiről, ellentmondá­sairól. E sorok írójának véleménye: nagyon felkészülten az egész­ségügyben dolgozók elmond­ták egymásnak azokat a be­számolókat, amit közülük min­denki jól ismert. Vajon 'vitt-e ez előbbre valamit? S. Zs. Felmentések, kinevezések A Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke Bariba Ferenc államtitkárt, a Magyar Nem­zeti Bank elnökét e- tisztsé­geiből, érdemei elismerése mellett, saját kérésére 1990. június 30-ai hatállyal felmen­tette. Dr. Surányi Györgyöt 1990. július 1-jei hatállyal a Magyar Nemzeti Bank elnö­kévé kinevezte. Egyidejűleg Tarolás Imrét, az MNB első elnökhelyetteséit, dr. Bódy László, Czirják Sándor és dr. Hárshegyi Frigyes elnökhe­lyetteseket jelenlegi beosztá­sukban megerősítették. Dr. Hoós Jánost a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke államtitkári, a Minisztertanács a KSH elnöki tisztségéből, ér­demei elismerésével 1990. jú­nius 20-ai hatállyal felmen­tette. Egyidejűleg a Miniszter- tanács dr. Vukovich Györgyöt nevezte ki a KSH új elnökévé. Mindkét újonnan kinevezett letette a hivatali esküt. r A VOLÁN OKTATÁSI RT. - KIHELYEZETT FORMÁBAN általános szakos tisztképzést indít Pécsett 1990 SZEPTEMBERÉBEN. A forgalmi tisztképző tanfolyam azok számára javasolt, akik a fuvarozás, szállítás vagy szállitmányozás területén dolgoznak, és a munkakörük betöltéséhez az autóközlekedési forgalmi tiszti vizsgát jogszabály vagy kollektiv szerződés Írja elő. Képesítés: felsőfokú szakmai végzettség. Tanulmányi idő: 336 óra (4 félév). Felvételi követelmény: érettségi bizonyitvány, 2 éves szakmai gyakorlat. Várható tandíj: 3850 Ft (fő), félév -j- vizsgadíj + jegyzet. A tanfolyamra 1990. július 10-ig lehet jelentkezni levélben vagy telefonon: PANNON VOLÁN, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33. Telefon: 72/27-144/119 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom