Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-25 / 82. szám

1990. június 25., hétfő új Dunántúli napló 5 Egykori internáltak avattak emlékművet a Hortobágyon Kereszt — vasúti sinekbSI A titkos belső utasítás ér­telmében mindenkit vinni kel­lett, akit a lakásban talál­tak. így került aztán az öt­venes évek kegyetlen horto­bágyi táboraiba több mint 40 000 internált, köztük so­kan, ma sem tudják, hogy miért. Baráti társaságok, al- kolmi szerető avagy gyanút­lan albérlő vált osztályide­genné azokon a bizonyos hajnalokon, került marhava­gonba, s került titokban Tiszafüred állomásátrakón Kócspusztára, Egyekre vagy máshová, Hortobágy interná­lótáboraiba. Természetesen mások is' - politikai okok­ból. A hét végén — szombaton és vasárnap a Politikai Fog­lyok Szövetsége, a Kitelepí­tettek Szekciója és a Ma­gyar Szabadságharcosok Vi­lágszövetsége emlékművet avatott a kilenclyukú hid Iá­bánál: vasúti sínekből he­gesztett keresztet. Meghívta az egykori internáltakat a pontosan 40 évvel ezelőtt kezdődött bűnsorozat me- mentájára, hogy ezzel is fel­hívják a társadalom figyel­mét arro a szégyenteljes tör­vénysértés-sorozatra, ami ak­kor történt a „népi demok­rácia hajnalán". Bejárták az egykori táborhelyeket, azok környékét több százan, akik megérhették ezt a napot, s ki-ki szomorúan elevenítette föl a ma is gyötrő emléke­ket. A kitelepítések főleg Zala, Somogy, Baranya megyét érintették - a határmentét, az akkoriban éppen meg­romlott jugoszláv kapcsolat okán —, a fővárosiakat és a nagyvárosok közül még Miskolcot. Ez utóbbiról d/. Isépi Tamás igazságügyi ál­lamtitkár, aki maga is Bor­sod megyeszékhelyéről került a puszta egyik lágerébe - csak annyit mondott: Miskolc sem akart lemaradni a fő­város mögött. Kik is kerül­tek az osztályidegenek sor­sára? Főleg módosabb em­berek — minden relatív —, a kuláklistákra fölerőszakol­tak, egykori falusi kocsmáro- sok, mészárosok, jugoszláviai partizónháborúkban résztvet- tek, gerincüket nehezen haj­tó politikaiak, s a korábbi éra tisztviselői, katonatiszt­jei, csendőrei. Egy biztos: ítélet nem volt, csak végzés, nem személyre szólt, hanem az együttélő családra, gye­rekre, öregre egyaránt. Hu­mánumot nem ismert. Erről beszéltek az emlék­művet avató szónokok is, köztük a már idézett állam­titkár, Fórra y Jenő, a PO- FOSZ országos elnöke és Berták Balázs zalai matema­tikatanár, akit a Gulyás fi­vérek filmjéből, a „Törvény- sértés nélkül"-ből ismerhe­tünk. Az ünnepségen részt vettek az egyházak képvise­lői, s ökumenikus istentisz­telettel emlékeztek 1950- 1953 áldozataira. Dr. Isépi Tamástól megtudtuk, hogy a tárca tovább dolgozik a Rá­kosi- és a Kádár-éra meg- hurcoltjainak rehabilitálásán, s ősszel újabb törvény meg­jelenése várható, mely az erkölcsi jóvátételen túl to­vábbi anyagi jóvátételt ered­ményezhet. Kozma Ferenc A Magyarok Világ- szövetsége választ­mányának állás- foglalása A Magyarok Világszövetsége választmánya szombati ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meg­állapítja —, hogy a Romániába küldött könyvek, folyóiratok nem mindig érkeznek meg a címzettekhez. Legutóbb például 1990. június 1-jén az ártándi közúti határátkelőnél a Máltai Szeretetszolgálat küldeményét csak részben engedték be. így több más kiadvány mellett ma­gyar területre kellett vissza­szállítani szövetségünk lapját, a Magyar Híreket, valamint az Erdélyi magyarság című folyó­iratot. A Magyarok Világszövetsége o román hatóságok eljárását a magyar művelődési miniszter és a román kulturális miniszter között ez év februárjában lét­rejött megállapodás, továbbá a Helsinki záróokmány rendelke­zései megsértésének tartja. Az európai együttműködés szellemét és a magyar—román kapcsolatot súlyosan zavaró el­járás ellen a Magyarok Világ- szövetsége választmánya a leg­határozottabban tiltakozik, és kéri a magyar kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépése­ket. Új vezetőség Új vezetőséget választott legutóbbi közgyűlésén a Pécs- Baranyai Ipartestület. A mint­egy 300 iparos érdekeit kép­viselő testület elnökévé Sugár Lászlót, helyettes elnökévé Blázek Gézát, elnökségi ta­gokká Gertig Károlyt, Cseke Bélát és Vadász Árpádot vá­lasztotta a tagság. Az Ipar- testület titkára Szentgyörgyi Miklós, míg a felügyelő bi­zottság három tagja Kovács József, Petrovics József és Krumpach Lajos lett. Strandárak formán 40 forint a felnőtt- és a gyerekbelépő, bérlet sincs. Megindult viszont újra az éj­szakai fürdőzés este fél nyolc­tól tíz óráig. (Megjegyzésünk: nyilván­valóan a drágább belépőjegy­árakat a fenntartási költségek növekedése is okozhatta. Ki­váncsiak lennénk arra, hogy az üzemeltető vállalatok össze fogásával megoldható lenne-e egy, jelentős kedvezményeket nyújtó, „összvonalas" bérlet bevezetése a megye összes strandjára? Megfontolhatá- nak tartanánk őzt is, hogy a legkülönbözőbb strandokon működő, a strandok üzemel tetőitől többnyire független, de a területen lévő vendég­látóegységek is adhatnának törzsvendégeiknek esetlege­sen ingyen s'trondbelépöt vagy kedvezményes jegyet. Persze a nyár közeleg, o hőség sok­szor elviselhetetlen, az enyhü­lést hozó víz meg-megér akár ennyi pénzt is.) (bozsik) Ha Medárd, akkor Pécsi Nyári Színház - újabb nevén Pécsi Kis Színház —, és akkor sajnos, esik. A próbákat szinte naponta lemossa az eső a Tettyéről az Anna utcai kis színpadra Operett készül: Hervé zenés darabja, a Ne- báncsvirág. Az átváltozás nagyszerű öröme a tettyei szik­láké: hol zárda-, hol orfeum­falak lesznek, azzal a sajátos tettyei atmoszférával fűszerez­ve, amelyet más helyszín nem tud pótolni. Talán nem véletlen a hely és műfaj ilyen szerencsés egy­beesése, ha az Offenbach és más kortársak által „bolond muzsikusnak” titulált Hervé rögeszméjére gondolunk, mi­szerint a zene mindenek felett gyógyítóbb hatással van a kedélyekre. De az is elég, ha egyszerűen csak megnyugtat. Ehhez igen jó társnak bizo­nyul a Tettye - s így köny^ nyen létrejöhet a sajátos her- véi „musicotherápia". A kis zárdanövendék és a szükség­ből kettős életet élő zárdata­nító kedélyes, kalandos viszon­tagságai, az orfeum prima­donnájának a hódolók össz­tűzében történő groteszk meg­semmisülése, a szerelmesek végső egymásra találása, a zárdanövendékek és főnökasz- szonyuk bájosan pajzán figu­rája, a francia hadsereg cset- lő-botló, önfeledten mulatozó tisztjeinek kalandjai adják a történet vázát, ezek a műfaj törvényszerűségei szerint mű­ködnek. Az érdekessége nem ebben rejlik. Sokkal inkább abban a friss, könnyed, fran­A strand egy olyan hely, ahol fizetni kell a napfényért, annak ellenére, hogy ugyan­úgy süt a nap, mint máshol. A strand abban is különbözik más helyektől, hogy itt azok a feltűnőek, akik normál ru­hában járnak-kelnek. Újra jelentősen emelkedtek a strandbelépők árai, bővül­tek jó néhány baranyai fürdő­helyen a szolgáltatások is, ezek árai sem feltétlenül csök­kentek. ciás humorban, melynek Her­vé remek mestere, és Zógon István fordítása is kiválóan vissza tud adni. S persze, mindehhez hozzá­jön az a sajátos, a Pécsi Nyá< ri Színház produkcióiban meg­szokott és jól bevált gyakor­lat, amely a profik és az ama­tőrök együttes játékából egy új minőséget képes létrehozni. Erre számtalan a példa az előző évekből, de ne menjünk messzebb sem időben, sem műfajban a tavaly bemutatott Csárdáskirálynőnél. A nagy­operett méreteiből adódóan sokkal nagyobb erőket kívánó produkció is egy . hasonló el­gondoláson alapuló stábból állt össze. Most ezen a kis tettyei szín­padon más a feladat. Talán könnyebb, talán nehezebb is megtalálni és főleg megfor­málni azt a miliőt, mely túl Hervén és a XIX. századon,; a XX. század végi színházlá­togató számára is vonzó lehet. Ez a feladat vár Bagossy László rendezésében a címsze­replő Zalai Lídiára, Celestin- Floridor szerepében Spindler Bélára és Besenczi Árpádra, a Champlatreux-ot megformá­ló Matoricz Józsefre, az Őr­nagy Pilinczes Józsefre, Loriot őrmester szerepében Stenczer Bélára, a fejedelemasszonyt alakító Nagy Évára. És a töb­bi szereplőre, valamint az elő­adás létrehozásában és lebo­nyolításában részt vevő összes közreműködőre. A darab hangszerelését Papp Zoltán végezte el, aki egyben a Pécsi Szimfonikusokból álló nyolc tagú zenekar karmestere is lesz. Öt kérdeztem a próba Nézzük, mondjuk, egy átlag­család strandnapját! Menjünk el Orfűre például, itt a me­gyei átlagnak megfelelő ára­kon élvezhetjük a napfényt. Azt mondja: papa, mama, két' gyerek fizet egész napra pon­tosan száz forintot a belépő­jegyekért. Ha mindennap ki­megy a család, akkor az Or­fűre menő benzinköltséget nem számolva, háromezer forint. Igaz létezik bérlet is, vala­mennyi kedvezménnyel és egy- egy hétre szól. A legdrágább fürdőhely a megyében a harkányi. Itt egy­szünetében arról, hogyan ítéli meg ezt a vállalkozást. „Elő­ször is azt kell mondanom, rit­ka jó szövegkönyv, ez az egész alapja. Nem a nagy slágerek operettje, de elhangzik benne a sokak által ismert és ked­velt ,,Gránátosdal" és a ,,Bum, bum, csak üssed jól." Bizom abban, hogy ez a darab nem­csak a nyárnak lesz lelhötlen szórakozást Ígérő zenés da­rabja, de követendő példa is lesz egyben az amatőr és pro­fi együttes színjátszás vállal­kozásának. Mint zeneszerzőt is felvillanyoz, és kétszeres erővel ösztönöz a „Csontbrigád" ci- mü musicalem talán nem is távoli bemutatására. Talán jö­vő nyáron . . ." Zábrádi Marianna A pécsi Balokányfürdöben . Fotó: Proksza László Űj címerre vár az ötezer forintos A Magyar Nemzeti Bank az új 5000 forintos bank­jegy kibocsátása miatt leg­feljebb augusztus végéig tud várni arra, hogy a Par­lament döntsön az új cí­merről - nyilatkozta Verzár Péter, az MNB főosztályve­zetője az MTI érdeklődésé­re és hozzátette: ahhoz, hogy az 5000 forintosokat a tervezett időpontban, 1991. április végén forgalomba hozzák, két hónapon belül meg kellene kezdeni a gyártást, az új bankjegyet pedig semmiképpen sem szeretnék a régi címerrel kibocsátani. Ha a közeljövőben nem születik döntés a címerről, akkor mintegy 25—30 millió darab 1000 forintost kelle­ne nyomatni mintegy 50- 60 millió forintért. Ez azon­ban felesleges költséget je­lentene, mert az 5000 fo­rintosból jóval kisebb meny- nyiséget kellene forgalomba hozni. Ráadásul az új bank­jegy megjelenése után a kisebb címletekből mindig kevesebbre van szükség, azok visszaáramlónak a ban­kokba. Verzár Péter elmondta azt is, hogy az új címer elfo­gadása után o forgalom­ban lévő papírpénzeket nem vonják vissza, megvárják természetes elhasználódá­sukat, ami mintegy 4—5 év. Az érméket azonban min­den bizonnyal bevonják, mert azok csak 25-30 év alatt kopnak el. Az érme­csere mintegy 300 millió fo­rintba kerül majd. A tettyei romok közt folynak a Nebáncsvirág próbái Szerdától: Nebáncsvirág

Next

/
Oldalképek
Tartalom