Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-06 / 63. szám
2 üj Dunántúli napló 1990. június 6., szerda Az Országgyűlés plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) szavatolása. A legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyans, hogy a lakosság közvetlenül, vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége, amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel olyan közjogi tisztséget, amely a miniszter- elnökével versengő legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Maqyar Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz hasonló módon. Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a „konstruktív bizalmatlanság” intézményének bevezetését. Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva visszautasította, hogy az MDF és az 'SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlan- sáq szülötte. Szigethy István egyetértett, azzal, hogy az országnak szüksége van új, maradandó alkotmányra. Tamás Gáspár Miklós —miként felszólalása elején jelezte - a köztársasági elnöki intézményről folytatta az előző Parlamentben megkezdett polémiát Király Zoltánnal. Hack Péter a vitában elhangzottakat összegezve úgy értékelte, új „paktum” körvonalai bontakozódnak ki abban, hogy a Magyar Köztársaságnak új alkotmányra lesz szüksége, s ezzel a megegye-, réssel már valamennyi, a Parlamentben jelen lévő párt egyetért. A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán Józsel képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesz(Munkatársunk telelonjelen- tése) Tegnap az Országgyűlésen a pártok parlamenti csoportjának vezetői és a képviselők hosszan nyilatkoztak a nép nevében: kategorikusan kijelentve, mi jó az ország népének. A vitatéma az volt, hogy ki válasszon köztársasági elnököt: a nép vagy a Parlament. ízelítőül a felszólalásokból egy-egy mondat. „Felesleges terheket rónánk a lakosságra" (Torgyán József, FKgP), „Egy újabb kiélezett választásba nem szabad bevinni az országot" (Tölgyessy Péter, SZDSZ). „Vannak ügyek, amikor a népnek kell döntenie" (Pozsgay Imre, MSZP). „A Magyar Köztársaság első elnökét válassza a nép” (Czoma László, Független képviselők). „Jó-e nekünk az ország népének, hogy megállapodás tett alkotmánymódosítás mellett. A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját, hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne o nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Ugyanokkor veszélyesnek ítélte az „alkotmányba való bele- csipkedést" jogalkotói munkaként aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának és magánaka rendszernek a felbontásával 'járhat. A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. A szocialisták szerint a törvényjavaslat nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. Az, hogy a nép - szuverenitását gyakorolva - közvetlenül választ köztársasági elnököt, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. Végezetül kiemelte: a szocialisták egy új alkotmány kidolgozása mellett foglalnak állást — kockázatosnak tartva az ügy ilyen nagyvonalú kezelését -, addig pedig a szükséges intézkedések megtárgyalását szorgalmazzák. Gál Zoltán - Kónya Imre szóhasználatával élve — a „bájos furcsaságokat" sorolta. Gól Zoltán is kitért a kétpárti paktum kérdésére, kétoárti váltógazdálkodásnak minősítve azt. Katona Béla szerint a módosítási javaslatok eav része lényegtelen és egyáltalán nem siiraős, másik része süraős. de előkészítetlen, min n harmadik rés7e valóban süraős és mea- alaao7ott is. A fontos, de előkészítetlen iavaslatok közé sorolta a konstruktív bizalmatlansági indítványt. mondván: egy aver- mekcipőben iáró demokráciában magában hordozza a oarlamentipárti-puccs veszélyét. Nagy Attila sajnálatosnak tartotta egyebek között, hoqy a plénum előtt elhangzott szónak nincs súlya, mert egyelőjött létre az MDF és az SZDSZ között?" (Fodor Gábor, Fidesz). Csak a nép nem nyilatkozott . . . * Mit jelent „a nemzetiségi jogok parlamenti biztosa"? Tegnap a Parlament az Alkotmány módosításáról tárgyalt, a több mint 70 módosító javaslat között szerepel „a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosa” intézmény létrehozása. Dr. Baka Andrást (MDF), a Parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának titkárát arról kérdeztem, mit Jelent a nemzetiségi jogok parlamenti biztosa.- Én inkább úgy nevezném: a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti biztosának az intézményét kell megalkotni, ez a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényere még a megértő egymásra figyelés helyett a frakciófegyelem érvényesül. Boros László a köztársasági- elnök-választásról szólva hangsúlyozta: az MDF alku tárgyává tette azt, amihez nem volt felhatalmazása a néptől, és ilyen felhatalmazást soha, sehol, senkitől sem kért. Ez a módszer a képviselőt kísértetiesen emlékeztette a csak nemrégiben eltörölt, ám négy évtizeden át alkalmazott gyakorlatra. A Fidesz parlamenti képviselői azon a véleményen voltak, hogy bár az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodás ténye üdvözlendő, ón» az e ikompromisszumot tükröző alkotmánymódosítósi tervezet sok tekintetben kívánnivalókat hagy maga után. Mint Fodor Gábor ironikusan megjegyezte: a Fidesz még a választások előtt a 'nagykoalíció mellett érvelt, s most örömmel látja, hogy ha a kormányban nem is, de a Parlamentben egymásra találtak a szaibad és a magyar demokraták. Mindemellett utalt arra: nincs abban semmi meglepő, hogy két párt megegyezést köt, ez még nem feltétlen sérti a parlamentarizmust. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy az MDF és az SZDSZ közötti megállapodást titokban, a kisebb pártok informálása nélkül kötötték meg - szögezte le a Fidesz választmányi tagja. Orbán Viktor frakcióvezető úgy Ítélte, hogy a konstruktív 'bizalmatlansági indítvány lehetetlen feladat elé állítaná a parlamenti pártokat, hiszen ez azzal járna, hogy egy aktussal történne a miniszter- elnöktől a 'bizalom megvonása és az új kabinet vezetőjének kinevezése, valamint a kormányprogram elfogadása. Fodor Gábor hiányolta az előterjesztésből azokat az elemeket, amelyek g későbbi alkotmányozást segítenék, s ugyancsak hiányosnak ítélte a hatalommegosztás * koncepciósülésén őrködő személy. Élesen külön kellene választani a nemzetiségi képviselettől. Mert a feladata nem az, hogy képviseljen, hanem, hogy a törvényben és más jogszabályban megfogalmazott jogok érvényesülésének felügyeletét gyakorolja. — Mi lesz a feladata, ki fordulhat a biztoshoz?- Ha maga egy kisebbségi csoporthoz tartozik, pl. Magyarországon élő német vagy román, a törvény alapján követelheti, hogy kisebbségi iskolába járhasson. Ha ezt akadályozzák helyi döntés vagy országos szerv határozata alapján, akkor a kisebbségi biztoshoz kell fordulni, aki az apparátusával kivizsgálja az ügyeket és intézkedéseket kezdeményez az erre hivatott állami szerveknél. A biztos nagy- tekintélyű, intézkedéseit komolyan kell venni. jóra vonatkozó elképzeléseket. A vitában a Fidesz parlamenti képviselői több konkrét módosító javaslatot is tettek, így például - egyetértve azzal, hogy az alapintézmények körére a kétharmados szavazati aránynak kell vonatkoznia - javasolták az alapintézmények körének tágabb értelmezését. Ellenérzésüket fogalmazták meg atekintetben is, hogy az alkotmánymódo- sitási tervezet szerint a köz- társasági elnök mandátuma hosszabb, mint a Parlamenté. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője pártja véleményét tolmácsolva elöljáróban leszögezte: tiszteletben tartják a megállapodásokat, így a kereszténydemokrata képviselők többsége a törvényjavaslat előterjesztőivei egyetértésben szavaz majd. A frakcióvezető hangoztatta: pártja koalíciós készségét nagy mértékben próbára teszi a köztársasági elnök megválasztási módjának kérdése. A kereszténydemokrata képviselők részéről egyetlen ’kritika érte az MDF által beterjesztett alkotmánymódosító javaslatot. Seszták László elismerte, hogy szükség volt az ezt megelőző MDF-SZDSZ paktumra, de erősen kifogásolhatónak tartotta a megkötés módját, s kérte, hogy a jövőben az ilyesfajta megegyezések ne váljanak parlamenti gyakorlattá. A független képviselők csoportjának álláspontját megbízott előadóként Czoma László foglalta össze. Abból kiindulva, hogy a lehető legkisebbre kell szorítani az alkotmánymódosítások körét, rámutatott: csak azokat a legszükségesebb módosításokat keli végrehajtani, amelyek elengedhetetlenek abhoz, hogy az ország kormányozható legyen az új alkotmány megalkotásáig. Czoma László — a Fidesz- fra'kció képviselőihez hasonlóan — megengedhetetlennek — Kihez tartozik a biztos? — Senkihez. A Parlament választja meg. bízza meg, és nem az a kérdés, hogy valamelyik kisebbséghez, nemzetiséghez tartozik, hanem az, hogy jó szakember legyen, aki képes a jogok érvényesülését figyelemmel kísérni. A jogkörét, ha valamihez hasonlítani akarom, akkor az ügyészhez tudnám. — Miért fontos ez az intézmény? — Ez egy garanciális jellegű jogintézmény. Minden nemzetiségű törvénynek az a hibája, hogy a végrehajtó nem rendelkezik arra az esetre, mi van akkor, ha a törvény rendelkezéseit nem hajtják végre. A kisebbségi biztossal gondoskodunk mi erről, mert azonnal jelzi a hivatalos szerveknek a hiányosságot. L. Cs. K. tartotta, hogy számos fontos törvény elfogadásához elegendő legyen az egyszerű többség. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: a tervezett alkotmánymódosítás több helyütt is valósággal semmibe veszi a népképviseletet. Hozzátette: a Parlament nem adhat az előtejesztésben felvázolt mértékű kormányzási szabadságot a Iroalic iós kabinetnek. Kifejtette azt 'is, 'hogy parlamenti csoportjuk véleménye szerint a köztársaság első elnökét mindenképpen 'közvetlenül a népnek kell megválasztania. E mellett érvelt az MDF frakciójából csak nemrégiben távozott Király Zoltán is, hangsúlyozva, hogy a monarchiákat leszámítva Európa-szerte többnyire közvetlenül a nép választja meg a köztársasági elnököt. Úgy vélte, hogy az alkotmánymódosításban felvázolt elnökválasztási szisztéma kifejezetten pártpolitikai érdekeket szolgál. Az MDF és az SZDSZ között létrejött megállapodásra utalva abbéli félelmét is megfogalmazta, hogy a kulisszák mögötti pártvezéri alkudozás megbonthatja a demokratikus hatalmi egyensúlyt, s háttérbe szoríthatja a Parlament szerepét. Végezetül Király Zoltán felvetette, 'hogy parlamenti képviselőkből és külső alkotmány- jogászokból 'hívjanak életre egy testületet, amelynek feladata lenne az új alkotmány tervezetének 'kidolgozása. A frakcióvezetők sorában utolsóként Kónya Imre, az MDF képviselőcsopoirtjának vezetője fejtette ki véleményét az alkotmánymódosításról. 'Igyekezett eloszlatni a Fidesz és az MSZP képviselőinek aggodalmát, miszerint az alkotmány módosítása kellő kormányzati előkészítés nélkül történik. Az alkotmánymódosítás szerinte mindenképpen szükséges a'h'hoz, 'hogy stabil és -megfelelő hatékonysággal működő kormány jöhessen lére. Baka András ugyancsak az MDF képviseletében vitába szállt Király Zoltánnal, ésvisz- szautasította azt a vádat, miszerint az MDF időközben változtatott volna a köztársasági- elnök megválasztásával kapcsolatos eredeti álláspontján. Kijelentette, hogy a párt ebben a kérdésben az 1946. évi I. törvény alapjára helyezkedett, amely a Parlament által választott köztársasági elnök intézményét fogadta el. Csak kompromisszumként, egyetlen alkalomra vonatkoztatva tartotta lehetségesnek a közvetlen elnökválasztást, s kizárólag abban az esetben, ha ez az aktus megelőzte volna a szabad választásokat. Mivel csütörtökön tartja soros ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé, az Országgyűlés döntött arról, hogy Antall Józsel miniszter- elnök képviselje a megbeszélésen hazánkat. A képviselők egyeben ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el Katona Tamás külügymimisztériumi politikai államtitkár előterjesztésében art a határozati javaslatot, -amely szerint az Országgyűlés a VSZ Politikai Tanácskozó Testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként a miniszterelnököt jelöli ki. A plénum ülésén rövid ideig részt vett Rita Süssmuth, az NSZK parlamentjének elnöke és kísérete, valamint Michael Howard bri't foglalkoztatási miniszter és kísérete. Az Országgyűlés keddi ülésnapjának lezárásakor az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a Parlament soron következő plenáris ülését június 11- én, hétfőn 10.30 órakor tartja. A képviselők folytatják az alkotmánymódosítási törvényjavaslat általános vitáját, s amennyiben a szükséges bizottsági előkészítés megtörténik, várhatóan napirendre kerül a közkegyelem gyakorlásának törvényajvaslata. Ugyancsak foglalkozni kívánnak Speidl Zoltán (MDF) mentelmi ügyével. Az elnapolt interpellációkat és kérdéseket június 12- én, kedden tárgyalják. Á Bundestag elnöke és tisztikara Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) NSZK törvényhozó testületének képviselői köszönetüket tolmácsolták azért a tevékenységért, amellyel Magyarország a magyar-osztrák határ megnyitásával segítette a két Németország egyesítési törekvéseit. A sajtókonferencián Szabad György részletesen tájékoztatta az újságírókat a Bundestag tisztikarának a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről, majd kérdésekre válaszolva elmondta: Rita Süssmuth elismeréssel szólt a magyarországi német nemzetiség helyzetéről. Hozzátette: Magyarországon szükségesnek, fontosnak és sürgősnek ítélik meg e téren is a fejlődést, s az Országgyűlés többsége nincs megelégedve azzal a törvénnyel, amit az előző parlament a kisebbségek képviseletéről hozott. Éppen ezért indokoltnak tartják, hogy a választási rendszer, felülvizsgálata során figyeljenek arra, hogy választás és ne meghívás útján kerüljenek a Parlamentbe a nemzetiségi képviselők. Brit-magyar munkaügyi * megállapodás (Folytatás az I. oldalról) zetvóltóssa! együtt már az idén 100—120 ezer munkamél- 'leüli is lehet Magyarországon. A minisztérium feladatának érzi, 'hogy ezeket az embereket mielőbb megfelelően felszerelt tanácsadó hivatalok fogadják, ahol segítséget kaphatnak a szakmai önéletrajz összeállításától a szakmai pályázatok kidolgozásáig, illetve információkat arra vonatkozóan, hogy képzettségük, elképzelésük szerint hol és milyen munkát vállalhatnának. Ezek az irodák, klubok ellátják majd a hozzájuk fordulók képviseletét az új munkahely keresése, a betanítás, az átképzés vagy a vállalkozás indítása során. Szovjet leszerelési kezdeményezések A helsinki folyamatban résztvevő harmincöt ország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon kedden megkezdték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet (EBEÉ) decemberi csúcstalálkozójára való felkészülést. Ezzel, valamint Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter új egyoldalú szovjet leszerelési bejelentéseivel az emberi dimenzióról rendezett koppenhágai tanácskozás külön nemzetközi politikai dimenziót is nyert. A szovjet leszerelési szándékok komolyságát mutatja, hogy Koppenhágában újabb egyoldalú szovjet döntéseket ismertetett felszólalásában Se- vardnadze szovjet külügyminiszter. Elmondta, hogy miután a NATO felülvizsgálta döntését a taktikai atomrakéták korszerűsítéséről, és miután az Egyesült Államoknak szándékában áll kivonni atomtüzérségének egy részét Európából és tárgyalásokba kezdeni a többi európai nukleáris fegyverről a Szovjetunióval, a Szovjetunió is újabb lépéseket kíván tenni. Közép-Eu- rópában felszámol hatvan taktikai rakétaindító állást és ötven egységet az atomtüzérségből. Ez azt jelenti, hogy visszavon erről a területről 1500 atomtöltetet és az év végéig összesen felszámol 140 rakétaindítót és 3200 atom- j fegyvert. Ki válassza a köztársasági elnököt? Pozsgay Imre felszólal az alkotmánymódosítási törvény javaslat vitájában
