Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-05 / 62. szám

TWO. június 5., kedd aj Dunántúli napló 5 VBFI ETEK Isten ueletek, magyarok! Kiürített szovjet laktanyát mutattak be Veszprémben (Munkatársunk telelonjelen- tése) A kerítés falán plakátok, melyeken szovjet katona mo­solyog, a felirat: „Isten vele­tek, magyarok!". A helyszín Veszprém, a szovjet Déli Had­seregcsoport harckocsizó gár­daezredének laktanyája, amit keddtől adnak át az illetékes magyar szerveknek. Ebbe a katonai objektumba hívták tegnap az újságírókat és a Magyarországra akkreditált kül­földi országok katonai atta­séit. A szovjet katonai veze­tés azzal a nem titkolt céllal mutatta be a már teljesen ki­ürített laktanyát, hogy nem hagynak rendetlenséget ma­guk mögött. Viktor Silov altá­bornagy, a szovjet Déli Had­seregcsoport parancsnokának első helyettese elmondta, a mogyar sajtóban egyre több olyan írás lát napvilágot, me­lyekben azt állítják, a szovjet katonák olyan állapotban hagyják el a laktanyákat, hogy hasznosításuk, az épüle­tek rekonstrukciója nagyon sokba kerül, s hogy mindent elvisznek. Ők ezt szeretnék cá­folni ország, világ előtt. Majd két órán keresztül sé­táltunk ebben a kiürített ka­tonai városkában, mely eddig 3000 embernek volt a munka­helye, otthona. A nagyságot talán érzékelteti, hogy a volt garnizonban 49 különböző épület található: többek kö­zött megtekintettük az elmúlt év végén elkészült 600 sze­mélyes művelődési házat, melynek beruházási költsége 5,3 millió tranzferábilis rubel volt, a legénységi épületet, amit kivül-belül újrafestettek - igaz, a nem angol WC-kből orrcsavaró bűz áradt -, a la­kóházakat. (Ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezte az altábornagy, hogy magyar építési szpbvány szerint, ma­gyar kivitelezésben épültek 1972-ben.) Megmutatták a pa­rancsnoki törzs épületét, a nőtlen tisztek, tiszthelyettesek szállását, a technikai telep­helyet, ahol néhány hete még harckocsik dübörögtek, a nem­rég elkészült javítóbázist. . . A séta során hangsúlyozottan szólt a tábornok arról, hogy milyen nagy összegű beruhá­zásokat hajtottak végre ebben a laktanyában a közelmúlt­ban, csak úgy röpködtek a rubelmilliók. Végül is milyen állapotban hagyják el a szovjetek a veszprémi laktanyát? Ami tény, ezt az okjektumot úgy ahogy rendbehozták. (Kérdé­semre válaszolva az altábor­nagy elmondta, lesz olyan lak­tanya, amit ennél rosszabb, lesz, amit jobb állapotban hagynak itt, s a bemutatót nem azért rendezték Veszprém­ben, mert ez a legszebb.) Lai­kusként nehéz megítélni a valós helyzetet, mindenesetre tartok attól, hogy a hiányos­ságokat igyekeztek friss fes­tésekkel, mázolásokkal elta­karni. Megkérdeztem az Ame­rikai Egyesült Államok kato­nai és légügyi attaséját, mi a véleménye a látottakról. Ruth Anderson ezredes-asszony dip­lomatikusan azt válaszolta, „az nem fontos, amit én gon­dolok, sokkal inkább az, amit Környezetvédelmi segítség Magyarországnak A jövő év végéig 25 millió ECU-t (körülbelül 30 millió dollár) kap Magyarország a legfejlettebb 24 országtól - a PHARE-program keretében - összesen 22 környezetvédelmi és energetikai fejlesztési programra. Erről írt alá megálla­podást hétfőn a Környezetvédelmi Minisztériumban Carlo Ripa di Meana az Európai Közösségek Bizottsága környe­zetvédelemért felelős tisztségviselője és Keresztes K. Sán­dor környezetvédelmi miniszter. Az ünnepségen Carlo Ripa di Meana kiemelte: értékelik Magyarország döntését a dunai vízlépcsővel kapcsolatban, illetve azt, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére ko-" moly hangsúlyt kap hazánkban a környezetvédelem. Az MTI érdeklődésére a 22 fejlesztési program közül a legfontosabbaknak a levegő- és vízminőség elemző monito­ring rendszerek kiépítését, a környezetvédelmi szempontból is lényeges energiaipari korszerűsítéseket, és a különböző vizminöségvédelmi intézkedéseket jelölte meg az EK szak­embere. A 25 millió ECU-ból egyébként a levegőminőség javítá­sára 4,8; a vízszennyezés csökkentésére 3,9; a hulladékke­zelés, illetve -feldolgozás feltételeinek javítására 3,3; a ke­vésbé környezetszennyező energiatermelő berendezések fel­szerelésére, a geotermikus energia hasznositására 5,9; ter­mészetvédelmi és más komplex feladatokra 3,2 millió ECU jut. A hazai környezetvédelmet, valamint az EK és Ma­gyarország környezetvédelmi együttműködését segítő szak­értői munkára, technikai eszközökre további másfél millió ECU-t irányoztak elő és bizonyos tartalékot is képeztek. * Carlo Ripa di Maenát fogadta Antall József miniszter- elnök. JZtkvÁ a laktanyát átvevő Magyar Honvédség képviselői”. Dr. Horváth Lászlótól, a Veszprémi Városi Tanács el­nökhelyettesétől megtudtam, a laktanya hasznosításával kap­csolatban több elképzelésük van - egyetemi kollégium, üzemek idetelepítése -, de döntés még nincs, mint ahogy pénz sem az épületek átala­kítására. A 270 lakás alapos felújításra szorul, hogy ezeket kik kapják meg, s hogy a rekonstrukció milyen pénzből valósul meg; szintén bizony­talan. A látogatás végén Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka tartott rövid tájékoztatót, mely­nek során bejelentette, a szovjet csapatok Magyaror­szágról történő kivonása a ter­vek szerint zajlik. Eddig 204 vonattal 10 000 katona és csa­ládtagjaik, 2500 harci-techni­kai eszköz hagyta el Magyar- ország területét, a veszprémi a hatodik laktanya, melyet az idén kiürítettek. Roszprim Nándor r VÁLLALAT PÉCSI ÁTVEVŐHELYÉN Gomba u. 4. időszakosan megemelt áron VESZÜNK ÁT SZÍNESFÉM- HULLADÉKOT! (pl.: alumíniumhulladékot 30 Ft felett, rézhulladékot 50 Ft felett. Ugyanott különböző haszonárut, vasterméket vásárolhat! Elnökévé dr. Tolnay Lajost, a Dimag Rt. elnök-vezérigaz­gatóját, az Észak-magyaror­szági Regionális Kamara elnö­két választották meg, a főtit­kár a korábbi elnökhelyettes, dr. Fodor László lett. Az elfogadott új alapsza­bály szerint a jövőben nem a közgyűlés lesz a kamara legfelsőbb döntéshozó szerve, szerepét a küldöttgyűlés veszi át. Ennek résztvevőit harminc tagonként a szövetségi kama­rák delegálják. Az alapszabály beartásával elhárulhat az a vád a szervezetről, amely sze­rint a nagyvállalati érdekcso­portok képviselője, a jövőben ugyanis magánvállalkozók, ter­mészetes személyek is tagjai lehetnek a kamarának. Nyitott kérdés maradt a Vállalkozók Országos Szövetségének csat­lakozása, mivel azonban a szer­veződés nyílt, erre a későbbi­ekben is sor kerülhet. Az új szervezeti felépítés lehetőséget biztosit arra, hogy a döntési pontok területenként, vagy szakmai csoportonként alakul­janak ki, elősegítve ezzel, hogy lehetőleg minden érdek megjelen a működés során. Éppen ezért az új alapszabály csak a kereteit szabja meg a tagkamarák ténykedésének. Az önállóságát már idén év elején megalapozó Dél-dunán­túli Regionális Kamara az el­sők között jelentette be csat­lakozási szándékát a szövetsé­gi alapokon megújuló Ma­gyar Gazdasági Kamarába. Az új helyzet eredményezte lehe­tőségekről, feladatokról dr. Siklói Tamás, a területi szer­vezet titkára nyilatkozott la­punknak.- Az elfogadott új alapsza­bály szerint lényegesen meg­nő a tagkamarák mozgássza­badsága, a döntési önállóság mellé pedig egyfajta anyagi függetlenség is járul. Ezzel párhuzamosan viszont soka­sodnak az előttünk álló fel­adatok is. Az új szervezeti fel­építésben is erősítenünk kell a kamara gazdaságszervező szerepét, aminek érdekében önkormányzati és küldiplomó- ciai feladatoknak is eleget kell tennünk. A Dél-dunántú­li Regionális Kamara kidol­gozta már önálló működésé­nek alapszabályát, azonban a kitűzött célok megvalósítása érdekében sokat kell tennünk még az önálló lét feltételei­nek kialakitásáért is. Biztató­an alakulnak külföldi kapcso­lataink, reméljük rövidesen taqjaink szolgálatába állíthat­juk saját szakértőgárdánkat is. K. E. Megyei tanácsülés Csendes napirendek (Folytatás az 1. oldalról) pedig 1997-re végleg megszün­tetik. A környezetvédelmi bi­zottság folyamatosan ellen­őrizni fogja, hogy a végre­hajtás megfelel-e a tervezett ütemnek. Beszámoló Baranya megye tanácsainak 1989. évi gazdál­kodásáról — ez volt a követ­kező napirend, s a „hol van mór a tavalyi hó?" 'jogosnak tűnő 'kérdése ezúttal sajnos nem indokolt: az előző év je­lenségei idén is folytatódnak. A tanácsok és intézményeik a pénzhiány miatt a fejlesztések részarányának csökkenése mel­lett az idén is fenntartásra és a működtetésre fognak töb­bet fordítani — s ennek ter­hei még növekednek is. Köny- nyen jósolható, hogy ebben, az évben a pénzügyi problé­mák száma tovább szaporodik. A pénzhiánnyal ellentétben az államigazgatás megyei szintjén is túlburjánzott jog­szabályok ezentúl! szűkösebb mennyiségét vélhetően senki sem fogja felpanaszolni. Az országos „jogszabályirtási" programba bekapcsolódva a megyei tanács 47 tanácshatá­rozat iközül 28-a.t, 117 vb-'ha- tározatból pedig 100-at he­lyezett 'hatályon 'kívül. Az in­dokok: határidők lejárta, ha­táskörök, jogkörök megszűnte, célszerűtlenné, korszerűtlenné válás. A tanácstestület elnapolta az állásfoglalást a Baranya Ke­reskedelmi Vállalat részvény­társasággá alakulásának kér­désében, csak az Országgyű­lés múlt heti határozatának értelmében létrejövő megyei vagyonellenőrző bizottság meg- a'akuiása után tárgyalja! Nem született döntés a ter­vezett Baranya Holding Va­gyonkezelő és Szolgáltató Részvénytársaság alapításá­ban való megyei tanácsi rész­vételről, csupán a szervező, előkészítő munka folytatását szavazta meg a testület (egy ellenszavazattal). A szavazást megelőzően dr. Tóth Sándor tanácselnök-helyettes szólt a holdingról, hangsúlyozva, hogy nem vagyonkezelői jogosítvá­nyokat gyakorolna. hanem gazdasági-vállalkozói tevé­kenységet folytatna; majd Piti Zoltán megyei tanácselnök ki­jelentette, hogy nem szemé­lyes érdekeltségről van szó, de kívánatos lenne, hogy a ta­nács vállalkozói oldalon meg­mozduljon. (A tudósító meg­jegyzése: a vá'lai'kozák helyett mozdul a tanács?) A megyei tanácsülésen részt vevő pár­tok közül csupán a szociálde­mokraták képviselője, Nyitray Béla nyilvánított véleményt: pártja nem javasolja, hogy a1 . Baranya Holding Rt.-béri rész­vételt a tanács megszavazza! (Azzal egyetértenek, hogy a ta­nácsi pénzeket jó befekteté­sekkel szaporítsák, de a hol­dingban mindez nem látszik megvalósíthatónak.) (A tanács­ülés végeztével a többi pátit képviselőjét is megkérdeztem, mi az észrevétele a Baranya Holdinggal kapcsolatban? Az SZDSZ-főI Molnár Tamás, az MDF-től ár. Wéber János, a Kereszténydemokrata Néppárt­tól Perényi József nyilatkozott, méghozzá egyöntetűen: amennyiben a következő ta­nácsülés elfogadja a holding­ban részvételt, úgy a nyilvá­nossághoz fordulnak a pártok, ment szerintük a mostani ta­nácstestület ilyen döntés meg­hozatalára már nem jogosult. A Baranya 'Megyei Foglal­koztatási Központ 1990. július 1-jétől létrejön - erről hatá­rozott tegnap a tanácstestü­let. A Foglalkoztatási Központ komplex tevékenységet végez, felölelve a munkaerő-gazdál­kodási, pályaválasztási, mun­kaerő-átképzési, munkaü g y i, szolgáltatási területeket. Idézet egy 'határozati javas­latból: „A Baranya Megyei Tanács a megye ikülkapcsola- táinak élénkítése, s ennék ré­vén a térség gazdasági, tudo­mányos és társadalmi pozí­cióinak erősítése érdekében Nemzetközi Gazdasági Kap­csolótokért Alapítványt hoz létre.” A tainácstestüiet az alapítvány létrehozását támo­gatta. Egy másik alapítvány léte­sítése is napirenden szerepelt tegnap: mégpedig a. pécsi Dámmúzeum építésére és mű­ködtetésére. Dr. Patla Károly tanácstag hangsúlyozva, hogy az alapívány gondolatával, a múzeum létrehozásával termé­szetesen egyetért, de az ala­pítvány még nem jelenti azt, hogy a Dómmúzeum meg is lesz — azaz a pénzügyi 'hátte­ret nem látja biztosítottnak. (Az eddigi magyar és ameri­kai támogatói szándéknyilat­kozatok szerint a tanácsi pénz­zel együtt mintegy negyven- millió forint áll rendelkezésre,, ehhez jön még a Művelődési Minisztérium támogatási össze­ge, de mint Piti Zoltán el­mondta, érdemben e témában még nem tudott az illetékes minisztériummal tárgyalni.) Egy tartózkodással a pécsi Dóm­múzeum Alapítvány létrejötté­vel a tanácstestület egyetér­tett. A kistelepüléseken lakó idős emberek életkörülményeinek javítása érdekében megyei pályázati alapot hozott létre a Baranya Megyei Tanács. „A pályázat célja egyszeri támo­gatás nyújtása azoknak a he­lyi tanácsoknak, gondozási központoknak, segítő közössé­geknek, amelyek az alacsony népességszámú (ötszáz fő alat­ti), elöregedő falvak szociális el'átását javítani vagy fejlesz­teni kívánják" — idézet az egészségügyi és szociális osz­tály előterjesztéséből. A pá­lyázat szellemiségével egyetér­tettek a tanácstagok, de a pénzösszeg — kétmillió forint — már vitára sarkallta a meg­jelenteket. Mátis István és Szü'bó Ferencné tanácstagok aggályuknak adtak hangot, hogy e kevés pénz hoz-e ér­demi javulást a közei kétszáz érintett településen lakók éle­tében ! Piti Zoltán tanácselnök arról tá­jékoztatta a testületet, hogy a nép- képviseleti és önkormányzati iroda közreműködésével a tanácselnökkel beszélgettek, hogy milyen elkép­zeléseik vannak a jövőt illetően (14 státus üres jelenleg). A váló szók: hat választott tanácselnök nyugdíjazást kér, hét a korenged­ményes nyugdíj lehetőségével kíván élni; míg harminchétén indulni kí­vánnak a választásokon, eddig né­gyen nem élnek a megmérettetés­sel, tizenegy tanácselnök pedig arra vár, hogy a választási felté­telek tisztázódjanak. Ezt követően a tanácselnök beje­lentette, hogy Takács Gyula, a Ba­ranya Megyei Tanács általános el­nökhelyettese a mandátum lejár­tával nyugdíjba vonul. Tokács Gyu­la a tanári pályát váltotta fel az ötvenes évek második felében a ta­nácsi munkával; 1966-tól elnökhe­lyettes. Fontos szerepet töltött be a megye kulturális-közművelődési életében, így a közgyűjtemények patronálásában, a múzeumhálózat létrehozásában, a műemlékek vé­delmében, s példaértékű az is, amit a nemzetiségi politikában véghez­vitt, az alapok lerakása, a folya­mat elindítása nevétől elválasztha­tatlan — minderről Piti Zoltán tájé­koztatta a tanácsülés résztvevőit, majd az ideiglenes köztársasági elnök által adományozott kitünte­tést, a Magyar Köztársaság Arany­koszorúval díszített Csillagrendjét adta át Takács Gyulának. A tanácsülés tegnap foglalkozott Vajda Józsefnek, a Sásdi Járási Tanács volt vb-titkárának rehabili­tálásával, megállapítva, hogy a Ba­ranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. évi 59—12. szá­mú határozata a politikai megtor­lás eszköze volt. (Idézet a nép- képviseleti és önkormányzati iroda előterjesztéséből: ,,Vajda József 1956-os magatartása mai értékítéle­tünk szerint munkajogi szempontból negatívan nem értékelhető, sőt el­ismerést és tiszteletet érdemel.) A tanácsülésen megjelent Vajda József is, s szenvedélytől fűtött szavakkal ismertette életútját, s kö­zölte, hoqy háromszorosan verte el rajta a hatalom azt a bűnt, amit el sem követett. A személyi ügyek tárgyalásánál végül három osztályvezető koren­gedményes nyugdíjazási kérelmének ügyében határozott a testület: eayetértett Fischer János (művelő­dési osztály), dr. Heim Gvörgy (szervezési és jogi osztály) és Orosz Ottó (ifjúsági és sportosztály) az iránti kérelmével, hogy 1990. július 1-jei hatállyal korengedményes nyugdíjaztatásukat kezdeményez­zék. a végzett munkájukat meg­köszönve az osztályvezetői teendők ellátása alól mentesüljenek. Az ülés befejezése előtt egy tanácstagi felvetés 'is elhang­zott: Pécsudvard és Pogány 'közúti összekötéséről (Hogy a pápa jövő évi látogatásaikor a pogá-nyi repülőtér több irány­tól megközelíthető legyen). A témára a testület visszatér. Tudósítottak: Bozsó - Csépányi Önállóak a területi és szakmai szervezetek Kamara - szövetségi alapokon I Bár sokan és hosszasan bábáskodtak az ügyben, a „gye­rek" végül mégis rendben megszületett: hétvégi utolsó közgyűlésén o Magyar Gazdasági Kamara szövetségi alapo­kon nyugvó szervezetként alakult újjá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom