Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-03 / 60. szám
Bank az autóparkolóban Forint a devizaszámláról A kulcsszó: valuta. Magyarul: van eladó dollárod? NSZK- márkád? Mert a forint, ugye, ki tudhatja... Ám a dolcsi, meg o maki, az egy állandó. Plusz-mínusz egy százalék, na bumm... Garancia-VDN autóteszt Opel Omega 2,3 TD így aztán a parkolóidban, meg a pokrócokra terített piacokon több pénz cserél gazdát, mint Polonéz-sebváltó, vagy Adidasra keresztelt, ócska zokni. A jó ég tudná akár csak megbecsülni is, hogy ma Magyarországon mennyi valuta van magánkézben. Hogy nem kevés, arra akár abból is következtetni lehet, amit Jádi lános, a Postabank pécsi területi igazgatója mond, egy példával illusztrálandó a devizaszámla előnyeit: tegyük fel, valaki betesz nálunk 10 000 NSZK-már- kát . . . 'Minden bizonnyal nem a kerek szám kedvéért, hanem a mindennapi gyakorlatból kiindulva emlitette ezt az összeget az igazgató. Tény: nő a devizaszámlák szá'ma. Az OTP pécsi fiókjánál Szalóki Csabáné fiókvezetőtől hallottak szerint' gyors ütemben, ebben az évben mintegy 200 millió forintnak megfelelő összeggel, s most már 800 milliónyit őriznek — magánszemélyek devizaszámláin — különböző valutanemekben. A iPostabank a múlt év júniusálban kezdett el ezekkel foglalkozni, ma már 1800 belföldi ügyfele tartja náluk a pénzét. „Jól állunk”, nyugtázzák a kezdeményezés sikerét. A Postabankban például külön ügyeltek arra, hogy a devizás ügyletek szolgálatába állítsák a pécsi területi igazgatóság leggyorsabb számítógépeit, minél rövidebb ideig tartson az adminisztráció, az ügyfél várakoztatása. És elég magas kamatokkal is dolgoznak a látra szóló devizaszámlánál: ha angol fontot raknak be, 8 százalékot, öa NSZK- mórkót, 5 százalékot adnak, a dollárnál 6-ot. Ha viszont lekötik a számlát a tulajdonosok, akkor a kamatok a más devizaszámla-kezelő pénzintézetekéhez képest egy százalékkal csökkennek. Ezt Jádi János azzal indokolja, hogy ha például utazási irodáknál helyeznék el az emberek a devizájukat, ezeknek a cégeknek hosszabb időre van szükségük a valutára, a magasabb kamattal a számlák lekötését szorgalmazzák. A kamatok egyébként — hallottuk a pécsi OTP-fiókban — a lekötési idő, illetve a valutanem függvényében különbözőek, s hetente módosulnak. Most, a dollár esetében látra szóló számlánál 3,5 százalék, ha két hónapra lekötik, akkor valamivel több mint 7 százalék. Ha három hónapra, akkor már megközelíti a 8-at. önmagában — különösen, ho nagyobb összegű valutáról van s*zó — a kamatfeltételek is vonzóvá teszik a devizaszámla-nyitást. Maradjunk a 10 000 NSZK-márkánál (nem olyan sok ez! hallottam már 30 milliós márkavásárlásról is . . .), ha erre rátesszük a mondjuk 5 százalékot, jól jön az, hát ha még hozzávesszük, hogy a számla tulajdonosa bármilyen pénznemben felveheti - persze az alaptőkét is. Jó tudni: Iha valaki abban a pénznemben veszi ki a devizáját, amilyenben betette, akkor nem számítanak fel kezelési költséget, a másik esetben igen, egy százalékot. A deviraszámlálhoz kötődő pénzintézeti szolgáltatások közül talán a legkedveltebb a hitelfelvétel lehetősége. Ez persze, forintra értendő. A Postabank esetében a számlán szereplő valuta napi árfolyamán számolva azonos összegű hitelt vehet fel a tulajdonos. Ez idő alatt a fedezetként lekötött devizája nem kamatozik, éppen erre tekintettel terheli meg a hitelt alacsony kamattal a Postabank: 9 százalékkal -j- 2 százalékos kezelési költséggel. Fel lehet venni a számlán szereplő devizánál nagyobb összegű hitelt is, ekkor természetesen magasabb a kamat. A törlesztési ideje alatt a devizaszámlát zárolják. Az OTP is ad személyi kölcsönt devizaszámlára. Ha például valakinek 100 000 forintra van szüksége, 30 százalékos kamattal megkaphatja a pénzt - ha 130 000 forintnak megfelelő valutája van a számláján. A 30 százalék any- nyiban figyelmen kívül hagyható, hogy rendszerint egy hónap alatt visszafizetik a kölcsönt, így a kamatösszeg is jóval kevesebb 30 000 forintnál. Gyanítom egyébként: ha valaki forirrtálisan megszorul, nem a devizaszámlája nyújtotta hitellehetőséggel él, hanem lecsíp valamennyi „makit", elmegy az egyik forgalmasabb autóparkolóba, s szabadpiaci áron eladja. Ha nem ez lenne a jó üzlet, aligha lenne akkora pénzforgalom az autóparkolókban. Az egyik legnagyobb éppen az OTP- srékház és a Postabank kö- zöttin. Ahol egy szorgosan üzletelő úriember azt mondta:- Eladni? Egy makit se! Csak vásárolni — amíg van miből . . . Mészáros A. Bár az Opel-gyár kereszt- szülői a görög ábécé utolsó betűjét adták egyik típusuknak, aligha lehet azt állítani, hogy az Omega utolsó lenne a gyár ugyancsak széles termékskálájában. Sőt! A piacon három esztendővel ezelőtt megjelent Omegák különböző változatai változatlanul az Opel szemefényei. A Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetkezet jóvoltából majd 2000 kilométert autózhattam az Omega 2,3 literes Turbo Dízel típusával, s azt hiszem nyugodtan leírhatom, hogy ez a kocsi mindenben megfelel egy átlagautós által támasztott igényeknek, elvárásoknak. Ennél a személygépkocsinál nem kell(ene) jobb. A roppant esztétikus küllemű jármű annak a konstruktőri munkának az eredménye, mely maximálisan figyelembe veszi a légellenállást. A „minden áron" való cw-érték csökkentésnek akadnak rossz példái is — a kocsi mufurcra sikeredik —, az Omega tervezői nem estek.eb- be a hibába, s olyan felépítményt szerkesztettek, mely kívülről szép, ugyanakkor belülről vezetőnek, utasoknak is kényelmes. Az Opel Omega egy rendkívül jól sikerült családi autó, ' melyben öten hosszú távon is kényelmesen utazhatnak. Az utastér kidolgozását a finomságok, a könnyed elegancia jellemzi: a műszerfal, az ajtókárpitok jól harmonizálnak az ülések színével, a vezető ülése horizontálisan és vertikálisan is állítható, így az alacsonyabb embernek sem kell ágaskodnia, hogy lássa a kocsi elejét. A maga nemében egyszerű műszerfal mentes minden „faksznitól", azt mutatja, amit kell: fordulatszámot, sebességet, kilométerállást, a hűtővíz hőfokát, a 75 literes (!) üzemanyagtartályban lévő gázolaj mennyiségét, s a kontroll lámpák az esetleges üzemközbeni rendellenességet, például az akkumulátor meghibásodását, az olajnyomás hiányát... A kapcsolók, karok kézre állnak, semmi; nem kell keresni menetközben. Az Omegát nagyon kényelmes vezetni: a szervokormányt szinte egy ujjal lehet irányítani, a McPherson felfüggesztésnek köszönhetően az autó éles kanyarban, nagy sebességnél is úgy viselkedik, ahogy a vezető várja, szinte kizárt a sodródás. A kocsi 2244 köbcentiméteres, négyhengeres, 90 lóerős, hosszirányban elhelyezett motorja annak ellenére, hogy „gázolajos”, roppant dinamikus, nyilván a turbófeltöltőnek köszönhetően. Saját mérésem szerint 0-ról 100 kilomét^es sebességre 10,2 másodfrerc alatt gyorsult fel, ami igen csak dicséretes teljesítmény. Gyári adat szerint a maximális sebessége 195 kilométer óránként, állíthatom, ebben semmi túlzás nincsen. De, ami igazán lenyűgözött, az a fogyasztása. Ez a tekintélyes motor ugyancsak komoly erőpróbának kitéve, városban és városon kívül mindössze 8,5 liter gázolajat evett átlagban. Nem tudom, hogy az állam meddig támogatja nálunk a gázolaj árát - az NSZK-ban ezt nem teszik, meg is szűnt a korábbi érdeklődés a dízelek iránt -, de a jelenlegi áron az ilyen autókkal nem kerül sokba a kocsikázás. (Még, ha a dízelekre kirótt adót is hozzászámítjuk.) Az Opel Omega 2,3 TD lenyűgözött. Igyekeztem hibát keresni, de minden tökéletesen működött. Az már tényleg csak szőrszálhasogatás lenne, hogy a gázpedál és a tengelykapcsoló pedálja kissé közel van egymáshoz, vagy, hogy az ötsebességes váltókart a plusz kapcsoló megemelése után sem mindig lehetett elsőre „rükvercbe", azaz hátrameneti állásba tolni. Az Omega egészen kiváló jármű, igazából csupán egy baj van vele. Kevesen engedhetik meg nálunk maguknak, hogy ilyen személygépkocsival róják útjainkat. Roszprim Nándor Dél-dunántúli körkép r Uj kereskedelmi létesítmények Aligha lehet azt állítani, hogy a kereskedelmi infrastruktúra terén átütő változás lesz a következő fél évben a dél-dunántúli megyékben. Legalábbis ez derül ki azokból az információkból, amit Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék tanácsaitól szereztünk. A Baranya Megyei Tanácson Gergő Mártától, az ipari és keresikedelmi osztály főelőadójától megtudtuk, hogy Pécsett, a Fellbach bevásárlóközponton kívül két jelentősebb kereskedelmi egység épül. A Pannonker Kft. egy nagybani zöldség-gyümölcspiacot alakit ki mintegy 16 millió forintért: az 1000 négyzetméter alapterületű létesítmény idén novemberben készül el. A Mediterrán Kft. diszkont-raktáráruházát hoz létre az Engel János úton, az 1200 négyzetméteres áruház 37 millió forintba ikerül, az átadás idén, augusztus végén lesz. Szentlőrincen az Autó- és Agrocentrum Rt. kereskedelmi központot létesít majd 70 millió forintért, ahol egyebek közt gépkocsik, mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkoznak előreláthatóan 1991. január elejétől. Mohácson és Bolyban barkács kis- árűházat alakít ki egy vállalkozó, mindkét üzletet még az idén átadják. Drávaszabolcson és Gyódon ABC-áruház épül, előbbi 24 millió, utóbbi 4 millió forintba kerül, mindkettő még az idén elkészül. Szigetváron bútoráruház, Sellyén iparcikkáruház készül, Magyarszéken pedig gazdabolt várja decembertől a vásárlókat. Somogy megyében Baloghné Molnár Ida megyei tanácsos elsősorban elképzelésekről számolt be. így például Kaposváron, a régi Dorottya Szálló hasznosítására pályázatot írtak ki az épület tulajdonosai, az Állami Biztosító és a Surjánvölgye Termelőszövetkezet. Hogy végül mi lesz a volt hotelből, még nem dőlt el. Ugyancsak pályázatot hirdetett a városi tanács egy ABC építésére, a Kaposkernek erre a beruházására nincs pénze, hogy kik jelentkeznek, • s egyáltalán, lesznek-e vállalkozók, egyelőre bizonytalan. A megyeszékhely központi részén, a vasútállomással szembeni szabad területre épült volna az új Centrum Áruház, de ez elmarad. Szintén pályázatot hirdettek, a város azt szeretné, hogy kereskedelmi egységek létesüljenek. Tolna megye sem dúskál a kereskedelmi beruházásokban, legalábbis ez derül ki Mayer lánosné megyei tanácsi csoportvezető tájékoztatásából. Szekszárdon műszaki bolt épül, az év második felében lesz az átadás, a Garai Szálloda mellett pedig kétszintes kereskedők házát alakítanak ki. Hőgyész központjában júliusban készül el az iparcikkáruház. A 13 millió forintos beruházási költséghez 2 millió forinttal járult hozzá a megyei tanács, a többi pénzt az üzemeltető 'Kop-Ka ÁFÉSZ biztosítja. Zala megyében a legjelentősebb kereskedelmi létesítmény a megyeszékhelyen épül, tudtuk meg Dómján Károlytól, a megyei tanács főelőadójától. Zalaegerszeg városközpontjában 40 millió forintba kerül annak az üzletháznak a kivitelezése, melyben iparcikkeket, ruházati árukat, ajándékokat árusítanak majd. Szintén Zalaegerszegen, a Kossuth utcában valósul meg egy üzletsor, ahol magánkereskedők nyitnak üzleteket, butikokat. Nagykanizsán, a keleti városrészben várhatóan még az idén elkészül egy 600 négyzetméteres ABC-áruház, mely 20 millió forintba kerül, Za- laszentmihályon üzletházat építenek 10 millió forintért. R. N. Az épülő diszkont áruház Pécsett, az Engel János úton Fotó: Proksza László Itt épül föl a pécsváradi lovarda L<o«ffxrc!«i az egykori mocsárban „Kakasok” Nyergében Amolyan „ki térdekel-terület" volt ez: elvadult dzsungel, ezekben a napokban pompás illatú virágokkal borított, sűrűn nőtt' bodzabokrokkal, tűnődő, göcsörtös törzsű fűzfákkal, süppedő, mocsaras-vizenyős talajjal, agresszív csalá- nosok foltjaival, szélringatta nádcsomókkal. És természetesen az ilyen helyeken megszokott szünet nélküli madárdallal. Hogy ez utóbbi fogta-e meg Kakas János nyugdíjas pécsi agrármérnököt, vagy egy rég dédelgetett álom megvalósításához találta alkalmasnak a mocsaras részt - a terület Pécsvárad község és a 6-os főközlekedési út között von, az autókból a várra néztek fel, a várból a táglélegzetű horizontra, a tekintet mindenképpen elsiklott fölötte -, végül is mindegy. A múlt év végén megalakították a „Galli" Betéti Társaságot, éspedig kettős céllal: magyar félvér lovak tenyésztése és lovak, fogatok idegenforgalom szolgálatába állítása. Alig pár hónapja tehát, s mára mintegy 1800 négyszögöles területet alagcsöveztek -, a gerincvezeték végéből azóta folyamatosan és meglehetősen bőven csörgedezik a kristály- tiszta talajvíz, amit persze nem hagynak elveszni -, állnak az istálló falai, előkészített a lovarda és egy szabványméretű teniszpálya talaja, készek a tervek a gáz bekötésére, épül a női és férfi- zuhanyozó, a pihenő. Az istállóban ugyan 16 lónak készült hely, egyszerre azonban csak 10—12 lesz felnyergelve, vagy éppen a fogatok elé állítva, a többi a tenyészállomány. Kérdezhetnénk persze: a lótenyésztésihez kifinomult szakértelem kell, de egy-egy vállalkozáshoz sem elég a kockázatvállalás, kell hozzá megalapozott tudás is. A felvetés jogos, a „Galli" („Kakasok") bátorságának azonban gyökerei vannak: 1958Jban, amikor még egyéni gazdák is szerepelhettek az országos mezőgazda- sági kiállításokon. Kakas János kettesfogatával, lovával' nagydíjat nyert. Ez azonban még mindig nem elég. Kell pénz is. Ä pécsváradi lovardához meglepően kevés: mindössze hárommilliós befektetést igényelt. A mindössze persze viszonylagos, ám „tegyük a helyére" a kezdeményezést: a nemzetközi idegenforgalmat is lebonyolító 6-os út, a pompásan helyreállított és egyre nagyobb hirű pécsváradi vár, a Zengő, a szelídgesztenyés karéjában. így már valóban nem soknak tűnik a 3 millió forint: megállásra késztet, változatos kikapcsolódásra csábít a „Galli”, s nem csak külföldieket, mert például a teniszpálya a helyi diáksport fellendítését is szolgálja majd. Június végén már nyergelik a lovakat: lovasiskola, hosz- szabb-rövidebb túrák, ezek a valóban szép Kelet-mecseki tájon, ugyanez fogatokkal. A nyár végén nyitják meg a teniszpályát, s addigra feltöltődik az a kis dísztó is, amelyben az alagcsőrendszer ösz- szegyűjtötte vizet fogják fel. M. A. vasamapi 3
