Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-25 / 82. szám
1990. június 25., hétfő aj Dunántúli napló 3 Egy gyermekkönyu lesz o hid? Amerikai egyetemi tanárnő magyar tankönyve Vajon mi késztet arra egy amerikai egyetemi tanárnőt, hogy a magyar kultúrának és nyelvnek lelkes pártfogója, sőt terjesztője legyen Amerikában? Pedig nincsenek is magyar ősei, csupán férje magyar származású. Ruth G. Bíró, a pitssburghi egyetem tanára olyannyira pártolója lett nyelvünknek és kultúránknak, hogy készített egy kétnyelvű képes tankönyvet amerikai gyerekek számára, hogy ennek a könyvnek a segítségével szinte játszva tanulják meg a magyar nyelvnek az alapjait és egyúttal ismereteket szerezzenek Magyarországról. Ruth-tal itt Pécsett találkoztam, egy egyetemi tanári küldöttség vezetőjeként tartózkodott itt, csaknem két hétig. Faggattam, mi volt az indíték a könyv elkészítéséhez? Sodró lendülettel mesél: - Úgy jó tíz évvel ezelőtt jártam először Magyarországon a férjemmel. Megismertem Budapestet, jártam az Alföldön, a Dunántúl több táján. A férjem magyarázta közben az ország földrajzát, a történelmét, az egyes tájakhoz, városokhoz - pl. visegrádi vár, Solamon-torony stb. — fűződő történeteket. Mindez csodálatos volt számomra. Különösen amikor megismertem az egyes tájak népi szokásait, táncait, a különböző gyönyörű népviseleteket. Azt mondtam, ezt minél több amerikainak ismerni kellene.- Ám amikor hazautaztunk és én meséltem az élményeimről a kollégáknak, a barátainknak, tapasztalnom kellett, hogy semmit sem tudnak Magyarországról, szinte még azt sem, hogy Európában hol is van pontosan. Sokuknak fogalma sem volt róla, hogy a magyar milyen nyelv, voltak akik szlávnak vélték, voltak akik germán eredetűnek. Akkor döbbentem ró, hogy ennek a kis Magyarországnak a germán és szláv környezetbe ékelődött kis szigetnek a kultúráját beárnyékolják a nagy szomszédok. Sőt azt is tapasztaltam — mivel nagyon sok magyar származású barátom van —, hogy azok a magyarok, akik 56-ban jöttek Amerikába, azt a képet őrzik maguknak Magyarországról amit otthagytak és a második, valamint harmadik generáció pedig már nagyon keveset tud a magyar kultúráról, sokan a nyelvet sem tudják.- Körülbelül ebben az időben volt, hogy Kontra Miklós magyar egyetemi tanár vendégként tanított a bloomingtoni egyetemen. Felkeresett, hogy segítsek neki, mert tanulmányt készül írni az Amerikában élő magyarokról. Adatokat gyűjtött a megőrzött szokásokról, az életút.alakulásokról stb. Akkor vetettem fel neki a könyv gondolatát, azt, hogy én szívesen csinálnék egy ilyet az amerikai gyerekek számára. Ezután elintézett nekem egy 9 hónapos ösztöndíjat itt Magyarországon, s itt készítettem el a könyvet Radnai Zsófia segítségével. A könyvet a Püski Kiadó adta ki.- Nézd — mondja kedvesen — mulatságosan törve a nyelvünket — és büszkélkedve mutatja a könyvet. S a könyv nagyszerű, állítom ezt így csak egy amerikai tudta megcsinálni, az ő szemével nézve emelt ki olyan dolgokat, amit mi talán nem tartottunk volna érdekesnek (pl. végigvezéti milyen sok más jelentésű szót lehet alkotni módosulásokkal a magyar alapszóból: magyar, magyarok, magyarság, magyaros). A gyerekek sok-sok színes képpel illusztrálva megtanulják ebből a könyvből, hogy kik a magyarok, hová tartozik ez a nyelv, megismerkednek az ország földrajzával, a történelmével (persze csak nagy vonalakban), szokásokkal. Sok-sok gyermekvers szerepel benne, népi mon- dókák, közmondások. Mindez először két nyelven, a könyv vége felé csak magyarul, feltételezve, hogy addigra már érteni fogják. (Angolul tanuló magyar gyermekeknek is érdekes lenne ez a könyv.) Ruth elmondta, elsősorban magyar származású családok gyermekei számára készítették, de ajánlani fogják mindenkinek, aki meg akarja ismerni Magyarországot. Hiszen — mint mondta — az emberek ha ismerik egymást, békében akarnak élni egymással. Ha ismerik egy népnek a történetét — pl. azt, hogy a magyaroknak miért fontos a romániai politika alakulása, mit jelent a magyarok számára a nemzetiségi kérdés - akkor a segítség is célzottabb, hatékonyabb lehet. S. Zs. Naponta kilincselnek a vállalkozók A Nádor nem jut Pcmnónia-sorsra A pápa-látogatásig valaminek történnie kell taq ..-.j »r ..... K eletről Nyugaton Régi jó értékeink Dr. Katz a magyarországi változásokról Patinás szállodánk és kávéházunk Pécs főterén nagyon hiányzik: 1988 közepén-végén zárta be kapuit, de úgy tűnik, mintha „évtizede" kattant volna a zárban a kulcs. Nádor és Pécs - összetartozó fogalmak. Nem beszélve arról, hogy a város főterén e komor, üresen álló épület emlékeztet bennünket a jó öreg Pannó- niá-ra - ma Palatínus -, mely annak idején generációs felújítási időt élt meg. Vajon erre a sorsra jut-e a Nádor is? Minderről természetesen nem a Kávéházban beszélgettem Vargha Csabával, a Hungarhotels pécsi igazgatójával, bár megtehettem ' volna, hiszen ideiglenesen képtárrá - bemutatóteremmé vált. Mondtam is: ebben a politikától hangos években éppen eredeti funkciója hiányzik nagyon: a törzsasztalok, s körötte a politikacsinálás. (No nem 1956 tele, amikor a szovjet város- parancsnok itt ütött tanyát!) Vargha Csaba szerint már régen dolgoznának a Nádorban a kőművesek, ha nem csap be a Hungarhotels Rt- botrány. Hiszen, ha a svédekkel kötött megállapodás nyomán a jelentős adósságállományú cég megkapja azt a plusz tőkét, amiből az országos szállodalánc itt is, ott is megkezdhetné égető beruházásait, felújítási-tatarozási munkáit. Pécsett már a kivitelezővel is tárgyaltak, részletekig menő bejáráson, ajtóról ajtóra megvitatták, hogyan szépülhet meg a szálloda, a kávéház, a nagy étterem, a söröző, a Vadász-terem. Tartott a remény 1989 végéig - 100 millióba került volna a Nádor-komplexum rendbetétele —, de az Rt.-t a törvény keze semmissé tette. A vezérigazgató lemondott, készül a cég vagyonleltára, s kezdődik elölről minden, s most már az állami vagyonügynökség és a törvény szeme előtt egy új Rt. tető alá hozása. S addig pénz hiányában csend van a Nádor körül is. Igaz: osztrák, svájci, izraeli üzletemberek egymásnak adják a kilincset Vargha Csabánál, ugrásra készen, hogy beszálljanak a Nádor-rekonstrukcióba. Mindez biztató, s hozzá az ezen alapuló ígéret is: a Nádor nem jut az egykori áldásos emlékű öreg Pannónia sorsára, mely közel 10 esztendeig — vajon jól em- lékszem-e? - ott árválkodott, mint kísértetház a Kossuth Lajos utcában. A rekonstrukció jól előkészített: hiszen a két szálloda - a Nádor és a Palatínus— Pannónia — már eredendően közös szálloda lett volna, s így előre megépült az az infrastruktúra, ami a Nádorhoz kell. A Palatínus energia- központja - hőközpont, víz- gázkapacitás, elektromos központ - már úgy terveződön, s épült, hogy a Nádort elláthassa. Ezért relatíve olcsó a felújítás. Másrészt a városi tanáccsal is egyeztettek már: a FÉK mögötti kertek dzsungelében üzemi utat vágnak - amolyan szerviz-útvonalat, mely később a szállodavendégek számára a két szálloda megközelítésének áldatlan gondját is megoldja -, s mihelyt megkezdi a Hungarhotels a rekonstrukciót, e szanálás is beindul, a pénz, 30 millió forint megvan rá. (Később parkolóház is épülhet e kihasított belső területen!) A kérdés most már csak az: mikor startolhat patinás Nádorunk rendbetétele? Vargha Csaba szerint minden remény megvon arra, hogy legkésőbb idén ősszel, . s ki kell izzadni az eredeti tervet: legkésőbb 1991-ben, a pápa pécsi látogatásának idejére a több egységből álló létesítményből valamit átadni. Biztató jel kevés, mégis reménykedjünk. Legkésőbb 1992-re jó lenne ismét törzsvendégeket látni a Kávéház asztalai körül . . . A pécsi belváros lakóihoz is egyre közelebb kerülnek az égi csatornák. Bár sokan kétkedve fogadták annak idején o hírt, vajon hogy építik ki a kábeleket a szűk utcákban, a nagy forgalomban, a Konzum Telekábel Kft. mára bizonyított: a Szabadság és a Surányi út között több mint ezer lakásba vitték a kábelt, szolgáltatják a műholdas adásokat, és az előbbinél jobb minőségben a magyar programokat. Lám a munkából az utcákon szinte nem látszik semmi. Az ok a postával kialakított jó együttműködés, mert ahol lehet, a már meglévő postai kábelekhez csatlakoznak, néhány helyen látható csak az úttest felett átívelő huzal. Ami újabban baj, ahogy a szakember fogalmaz „a túlzott tulajdonosi érzület”, találkoznak olyan ház- tulajdonossal, aki nem engedi továbbvinni a tetőtérben a kábelt. Előfordult, maga élAzt azért nem lehet tagadni, hogy az embereket mindig is érdekli, ki milyen véleménnyel van róla. Hogy. ne lenne ez így egy ország esetében is, melynek óvatos állampolgárai régebben csak titokban és éjszaka, de azért addig tekerték az állomáskereső gombját a világvevő rádión, míg végre recsegve, el-elhalkulva, de felhangzott valamelyik „átkos" nyugati adó, melynek műsorából gyakran előbb lehetett információkat szerezni a hazai változásokról, mint itthon. Az utóbbi időszak történelemformáló változásai Kelet- és Kö- zép-Európában természetesen nem maradtak visszhang nélkül nyugaton sem. Stanley Katzot, az Amerikai Tudományos Társaságok Tanácsának elnökét, aki a héten tudóstór- saival Pécsett éppen a térség politikai-társadalmi átalakulásáról tartott nemzetközi konferencián vett részt, arról kérdeztem, milyennek találja a rólunk kialakult képet hazájában. vezte a szolgáltatást, ahhoz nem járult hozzá, hogy a „birtokán" vigyék tovább. így aztán néhol nagy kunkorokat ír le a kábel, holott haladhatna egyenesebb vonalon is. A nagy gond csak az, hogy véges a kábel hajlíthatásága, sérül a fogott jel minősége, a műsor élvezhetősége. Elkészült egyébként a Kon- zumot és a Surányi utat ösz- szekötő gerincvezeték - két héten belül él, és a Surányi úti ideiglenes állomást letelepíthetik Harkányba, amely ott alapja lesz a település ellátásának. A pécsi belvárosban most a Sallai, a Geisler Eta és a Perczel utcában, a Magaslati úton és a Március 21. téren dolgoznak, rövidesen következik a Mátyás király, a Zrínyi, a Váradi Antal, a Leonardo da Vinci és a Janus Pannonius utca. A Széchenyi tér keleti oldalán lévő utcákban ismét érdeklődő lapokon mérik fel az igényeket, hiszen ez az alapja - a műszáki le— Nagyon nagy izgalommal figyelik Magayrországot nálunk - mondta. - Az emberek optimisták a kelet-európai események megítélésében. Szeretnénk többet tudni a most zajló folyamatokról, bár a lengyel és a magyar helyzet meglehetősen ismert nálunk. Igaz, olyan gyorsan követik most egymást a történések, hogy csak a napilapokból értesülhetünk a legújabb fejleményekről. Érdekes, hogy a térségben visszatérés tapasztalható a régi, hagyományos jó értékekhez, az alkotmányozás folyamatában is ezt láthatjuk. Ez a konzervatív forradalom Magyarországon is érezteti hatását, és a jelző semmiképpen sem pejoratív értelmű! Magyarország most népszerű, mert itt léptek ró elsőként a demokratikus átalakuláshoz vezető útra. — Mi lenne a kővetkező lépés? — Gyakran elfeledkezünk róla, pedig nem szabad: nemcsak a politikai, hanem a gazdasági életben is kikerülhetethetőség mellett, ami már adott — a szolgáltatás bevezetésének. A Konzum Telekábel Kft. árai 3,5—12,5 ezer forint között mozognak, attól függően például, hogy az épület belső hálózattal rendelkezik-e. A kisnyugdíjasoknak kedvezményes árakat, és kamatmentes hitelt ajánlanak. A kábelükön 9 tv- és 6 rádiócsatornát szolgáltatnak. A kilencedik csatornájuk televíziós újság TELINFO néven: közérdekű telefonszámokat, kempinghíreket, fontos közleményeket, reklámokat olvashat a tv-néző. Jól szerepelt már a romániai forradalom idején, decemberben, amikor a pécsiek — legalábbis húszezer otthonban — informálódhattak, hol várják a segítséget. A HIRGÉP és a Konzum Telekábel Kft. együttműködése révén ugyanis ez a ícépúj- ság olvasható Kertvárosban is. G. M. len az átalakulás. A politikai lépés mindig könnyebb, de az igazi nagy nyomást a gazda ság megreformálása jelenti. Az igen elmaradt gazdaságot piacgazdasággá változtatni nem könnyű, sok fájdalommal jár, kérdés, lesz-e az embereknek türelmük ezt a következő ne héz tíz évet átvészelni. Súlyos következménnyel járhat, ha Magyarországnak nem sikerül bekerülnie az Európai Gazda- sóqí Közösséqbe, vagy egy annál méq átfoqóbb qazdasóqi szerveződésbe. Meg kell mondani, hogy erre Csehszlovákiának, Magyarországnak, Kelet Németországnak oéldául iobb esélyei vonnak, mint Romániának vaqy Bulqóriónak. — Véleménye szerint milyerr veszélyes pontokkal kell számolnunk az átalakulási folyamatban? Mit lesz jó elkerülni?- Ez előre nem látható. Az biztos, hogy komoly veszélyt, jelent, ha a piacgazdaság nem lesz működőképes. De az lehet az is, ha az erős Szovjetunió alkotóelemeire hullik szét. Ennek hatása kiszámíthatatlan. Másrészről viszont arra azért érdemes odafigyelni, hogy a szocialista rendszerben kimunkált jó értékek maradjanak meg, nem szabad semmilyen nyugati modellt automatikusah, rosszul lemásolni. Mi, akik ott élünk, a tőkés fejlődés árnyoldalait is látjuk.- Sokat beszélnek manapság arról, hogy a nyugati demokráciák állampolgárai gondolkodásmódjukat tekintve is mások, szabadabbak, sikerre összpontositók. Mi erről az ön véleménye? — Én derűlátó vagyok. Magyarország soha nem volt igazán keleti ország, mindig közelebb állt a nyugathoz. Ho egy pór évig sikeresen tud működni a liberális demokrácia, várható, hogy az emberek mentalitása is megváltozik . . . És ezt már nemcsak remélni kell, hanem akarni is . . . Hodnik I. Kozma Ferenc TELINFO — helyi tv-újság Égi csatornák a pécsi belvárosban
