Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-24 / 81. szám
Elet es Halai a komputerből Álomjáték, álomvilág (Folytatás az 1. oldalról) Az alig néhány évtizede használt technika valóságos forradalmat idézett elő az élet szinte minden területén, és ma jogot kér arra is, hogy elfoglalja helyét a művészeti ágak sorában. Geller B. István képzőművész a két évvel ezelőtti, bécsi, komputer-animációs szemle anyagának Művészetek Háza- beli vetítése során a számítógép és a vizuális művészeti műfajok kapcsolatáról is beszélt. Az alig húszéves komputer-animáció túl van már a gyermekkorán, de a fejlődés sebessége azóta is elképesztő. — A hetvenes évek elején nálunk még hadiüzemnek minősítették azokat a helyeket, ahol hozzá lehetett férni a számítógépes animációhoz kellő nagy teljesítményű géphez - mondta —, de ma már, a PC-k korában egy jobb komputerrel otthon is meg lehet tervezni, pl. egy lakást vagy lehet kísérletezni az animációs műfajjal. Ez a technika végig tökéleteset nyújt, az emberi hibalehetőségek kiesnek, a határai végtelenek. Minden gyorsabb vele, ezért használják szívesen többek között a rajzfilmkészítésben is. De például John Halasnak már a hetvenes években elkészült egy tisztán számítógépen alapuló rajzfilmje, és a sokak által ismert Csillagok háborúja című filmben is hosszú részletek születtek így. Az alkotóművészek aztán egyre több trükköt találtak és találnak ki, kutatják a lehetőségeket, Így ma már az egy évvel ezelőtti eredmények is elavultak. Látni kell, hogy a számítógépes művészet teret kér. Az így létrehozott világ egyszerűen szebb, mint a valóság . . . A komputer-animáció segítségével egy különös, új művészeti ág fejlődésének vagyunk tanúi, mely képes a határtalan alkotó fantázia kiterjesztésére. A legújabb amerikai kísérletek alapján például lehetséges olyan film készítése is, melyben a néző, speciális adatkesztyűvel, ruhával és videószemüveggel minden további nélkül sétát tehet egy egykor volt vagy éppen sohasem létezett képzeletbeli világ utcáin, beléphet egy ismeretlen házba, egy nem létező könyvtárban ’ nem létező könyvekben lapozgathat, de egy megfelelő programmal bármilyen filmben cselekvő hőssé válhat, aki maga is beleszólhat az események alakulásába. Azok, akik egy ilyen vásárolt látszatvilágban tesznek kirándulásokat, olyan élményekhez jutnak, amihez a való életben soha. Ebben a mesterséges, bár saját világban azonban könnyen előfordulhat, hogy idővel az ember nem tud vagy nem akar különbséget tenni a valóság és az illúzió között. De ez nem a gép hibája, ráadásul e jelenség nem a számitógépekkel, hanem az emberiséggel egyidős . . . Hodnik I. Megrendelheti álmai fürdőszobáját is - ha van pénze Enzian Transport Hogy mik vannak. Az ember - aki az elmúlt évtizedek körülményesen nehézkes és értelmetlen kotlátokkal teli gazdasági mechanizmusához szokott - csak kapkodja a fejét. Persze, azt is mondjuk, hogy végre, hogy hála istennek, hogy lám, ha csak egy kicsit is zöld utat kaphat a józan kezdeményezőkészség, a rátermettség, abból milyen jó dolgok születhetnek. Egy keszthelyi fiatalember még a 80-as évek elején egy építő gmk.-t alakított. Ez a gmk. szépen fejlődött, gyarapodott, s a képződött nyereségből fejlesztettek. Elhatározták, az építés mellett szállítást is vállalnak, vettek három használt kamiont. Először belföldi szállításokra gondoltak, ám egyre több külkereskedelmi cég jelezte, igény lenne gyors, rugalmas, kis tételekre is vállalkozó szállítókra nyugatra is. így megjelentek a keszthelyi kamionok a nyugati, leginkább olaszországi autóutakon is. Amikor mór jól beindult az üzlet, tovább fejlesztették a szállítási kapacitást, s az elmúlt év őszén megalakították az Enzian Transport Szállítási Kft.-t. Jelenleg 14 darab 24 tonnás kamionnal rendelkeznek, amit az idén bővíteni szeretnének 10 darab nyugati típusú kamionncl. Kél hete ugyanis magyar—nyugatnémet vegyesvállalattá alakultak. A nyugatnémet partner szállítási megrendeléseket biztosit, ám a kft. vezetői — méq o vegyesvállalattá alakulása előtt — azon kezdték törni a fejüket, ha ilyen jó üzlet a kül'kereskedés, hogy abból nagy kereskedelmi cégek megélnek, akkor miért ne köthetnének üzleteket ők is, ha már szállítanak. Még a tavalyi év végén megszerezték a külkereskedelmi jogot és olasz fagyálló és kopásálló padló- és falburkoló lapokat, valamint fürdőszoba-berendezéseket gyártó cégekkel kötöttek üzleteket. Jelenleg a magyar- országi igények felmérése folyik. Rövidesen az Enzian Kft. Pécsett is nyit irodát, ahol a burkolólapokból mintakollekció, a fürdőszoba-berendezésekből pedig színes prospektusok állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. (A kínálat — már ami a fürdőszobákat illeti - lélegzetelállító. Csodaszép zuhanyozófülkék, vízmasszázst is produkáló fürdőkádak a legkülönbözőbb alakban, színben, méretben. Nem tudom, lesz-e keresőképes kínálat erre. Am ha valakinek van pénze, semmi sem lehetetlen, csak meg kell rendelni álmai fürdőszobáját, s a cég rendelkezésre áll.) Ezenkívül mást is szívesen forgalmaznak, például telefonokat, parabolaantennákat, személygépkocsikat — igény és megrendelés szerint. Előnyük, hogy saját szállító kocsijaikkal közvetlenül a gyártótól hozzák a termékeket, így olcsóbbak is tudnak lenni. Mint mondták, minden rajtuk múlik. Nincs a hátuk mögött a különböző ,,impexek" hierarchikus rendszere, nincs az, hogy az megy külföldre, aki a főnök ióbarótja. Jó üzleteket kell kötni, megbízható, korrekt partnernek kell lenni. S. Zs. ...........................................—..............................."»""IIIIIIUIHIIII" —• ..................*...............................1 1 1 111 IIMW M illiós panamák a Duna mentén Újabb hnllámok a bajai botrányban (Folytatás az I. oldalról) Nem véletlenül vezet országosan is a halászlé fogyasztásban Baja és vonzáskörzete, mert ez egyben jelzi: a vízimádat nem ismer határokat ebben a térségben. Nos, ez a határtalanság volt a jellemző az elmúlt évtizedekben a vízpart mindkét oldalán. Az alap: a társadalmi összefonódások véget nem érő láncolata, amelynek alapján igyekeztek a Duna szebbnél-szebb részein valamilyen módon telekre szert tenni. Hiszen az alapellentmondás itt kezdődött, hogy minimális lehetőség nyílott a tulajdonjog megvásárlására és az igények messze meghaladták a korlátozott számú lehetőségeket. Ám egy közepes képességű jogász is hamar rájött arra, hogy az eladás helyett a bérleti rendszer kialakítása megmenthet - pontosabban felépíthet egy új „rendszert". Ezzel kialakult a kéz kezet mos akció, mert oki bérletet ad (mintha legalább is tulajdont osztana!), az mástól másban is elvárt és kapott segítséget a magán- és közéletéhez. A bomba nem volt időzítve de robbant a héten Baján ahol a Városvédő Egyesület a Magyar Hidrológiai Társa ság Bács-Kiskun Megyei Te rületi Szervezete és a helyi Idegenforgalmi Hivatal szerve.zett fórumot a Sugovica Hotelben. A cím már önmagáért beszélt: „A Baja-környéki vizek ökológiája és idegenforgalmi jelentőségük". A mintegy félszáz szakember több mint 200 percen keresztül tálalta a helyi intézmények közötti érdekellentétek igazi okait. A vízügyi igazgatóság illetékesétől elhangzott például, az is, hogy az elmúlt évtizedekben az árvízvédelem címén történt part- és mederszabályozás egyenes következménye volt a dunai árterek eliszaposodása, ami mára mór a kiszáradás veszélyével fenyeget. Ezt megerősítették a jelen lévő biológusok és ornitológusok, mondván: a mesterséges beavatkozás a Ge- mencben is már jelentős nemzeti károkat okoztak a növény- és állatvilágban és fennáll a kipusztulás veszélye több egyednél. Az 1977-<ben kialakított Gemenci Tájvédelmi Körzet létrehozásában elévülhetetlen „érdemei” vannak a néhai dr. Gajdócsi Istvánnak, Baja volt országgyűlési képviselőjének, aki egy tanácsi értekezleten saját maga is hibás döntésnek minősítette — utólag! — az elsősorban kormány-vadászterületként felhasznált térség ilyen átalakítását, a természetbe történő mesterséges beavatRadio mellett... A levélre — ha már a címemre érkezett — végül is válaszolok, bár sok kedvem nincs hozzá, már csak azért sem, mert a küldemény — tartalmát illetően - eléggé szennyes. Mindenesetre elképesztő gyűlöletre vall — és milyen jellemre? — ha valaki képes egy tenyérnyi levelezőlapra ennyi szidalmat felhordani. Mellesleg, ámulatba ejt a szorgalma, hogy képes belefogni az írásba, pedig írni — mint ahogy bármi más munkát végezni - nem éppen könnyű dolog, még akkor sem, ha az embernek kedve - ez utóbbi esetben felfűtött indulata is — van hozzá. A szerző persze tudja, hogy levelének hangja párját ritkítóan útszéli, nyilván azért — természetesen nevét nem írta alá. Pedig jobb lett volna, ha tisztességesen, emberi hangon közli véleményét múlt vasárnapi cikkemről, hiszen végre mindenről nyíltan és szabadon lehet manapság beszélni, megnyilatkozni és akkor nem kellett volna a névtelenség mögé bújnia. Nem lett volna rá oka. Ezúttal az olvasókra bízom, döntsék el ők, milyen ember lehet az, aki egy levelezőlapon ilyen jelzőket használ személyemmel kapcsolatosan : -,,... borgőzös képű . . . bértollnok . . . társadalom söpredéke . . . ocs- mány . .. hazug ... ga- nyé . . . szemét. . . stb. E jelzőket azzal érdemeltem ki, hogy múlt vasárnap megírtam a hajdani csendőrséggel kapcsolatos tapasztalati véleményemet, de ezt is csak azért, mert politikai közéletünkben — stíj- nos - a csendőrség -mint intézmény — felállítása szóba került. Azt is a szememre vetette, hogy miért nem írok a ...........tömeggyilkos óvásokról?!" Nos, erről az intézményről az utóbbi években — évtizedekben! — hallatlanul sok Írás megjelent már a hazai sajtóban és a „téma” nem merül ki a jövőben sem. De hogy felvilágosítsam, az „óvó” — személyemet érintő — ténygas szintű bizottsági tanácskozáson került szóba az intézmény visszaállítása, legalábbis sikertelen óhajként. Ám . . . hogy pontos legyek, nemcsak magas szinten, hanem a levél szerzőjének szintjén is akad, aki a csendőrség védelmére kel. Ezt írja egyhelyütt levelében: Mocskolja a csendőrséget, aki k (?) malfalasz kedéséről is mesélhetnék, bár nem volt nagy horderejű éppenséggel: a két eset közül az egyik, kita- pinthatóan saját bőrömön volt tapasztalható, a másik - bántalmazás nélkül — de erkölcsileg tett lehetetlenné. Erről most szólok — nyilvánoson — először, meg utoljára is. Engem a múlt egyre kevésbé érdekel, annál inkább a jövő. A csendőrséget is csupán azért hoztam szóba, mert — mint már említettem — egy magyar parasztgyerekekből verbuválódtak a rend és törvényesség biztosítására! Mintha nem tudná, hogy 'manapság is a bűnözők tekintélyes részét cigányok alkotják . . . !" Hogy a cigány és nemcigány bűnözők aránya miként viszonylik lakosságunk létszámához, azt nem tudom, a statisztikát bizonyára a bűnüldözési és igazságügyi szervek ismerhetik pontosan. De hát nagyon embertelen magatartásra vall, ha valaki a cigányok megfélemlítésére óhajtja és védelmezi a csendőrséget. Tovább megyek: a német fasizmus a cigányok nagy részét is a gázkamrába küldte. A levélíró világképébe — nyilván — ez is belefér. De hát egyszerű a dolog: menjen ki falura és keresse meg azokat az idős parasztokat, akik koruknál fogva még ismerhették az áldott csendőri ténykedéseket. Talál e köztük olyant, akivel meg oszthatja pártoló vélemé nyét? A levélíró azzal hogy azt írja, a ..........csend ő rség a magyar paraszt gyerekekből verbuváló dott..." a parasztságot sér ti meg. De sért másokat is Mert így irta alá a levelet .^Keresztény Munkás Egy let". Nem tudom, van-e ilyen szervezet. De a mocs kolódó levél szerzőjével aligha vállal közösséget a keresztény is, és a munkás is, akár egyletbe tömörülve kozását pártállami érdekek miatt. . . A Bajától délre lévő sze- remlei horgászok és a tanács is képviseltette magát a fórumon, mint kiderült, nem ok nélkül. A gemenci ártérből jogilag kitiltott horgászok már márciusban, egy korábbi fórumon is elmondták, hogy ha o közeljövőben nem lesz változás, okkor népi kezdeményezést indítanak és jelképesen demonstrációt szervezve „visszafoglalják" a térséget! Tanácselnökük nemrégen helyszíni bejáráson volt, ahol kiderült például az is, hogy csak ott 39 víkendház épült engedély nélkül, ám ezeknek mindössze 4 (!) W. C. áll rendelkezésükre, s elképzelhe tő, mi jellemzi akkor az 52 hektáros területet. A bajaiak is csatlakoztak a panaszáradathoz: a több száz (ezer?) víkendház többségénél nincs egészséges ivóvíz, W. C., szervezett hulladékelszállítás —tehát tombol a balkanizmus az Európát szimbolizáló Duna partján, hiába Közép-Európa legnagyobb összefüggő mesterséges ártere a Gemenc. Felmerült a halódó félben lévő Sugovica felfrissítése, ehhez elképzelhető lenne a Ba ja déli részén lévő Deák Fe- renc-zsilip megnyitása és a szükséges mederkotrás. Ám ehhez sincs pénz, mert legalább 60 millióra rúgnának a költségek a mostani árakon Megoldásként szóbajött a közművek kiépítésének lehető sége - de kinek az adóján, pénzén, költségvetéséből? — és az azonnali építési mora tórium bevezetése a Duna mindkét partján. Mások szerint először el kell készíteni azokat a listákat, ahol a bérlök személye szerepel — ez nagyban megkönnyítené a közelgő helyhatósági választások előtt a bajai polgárok tisztánlátását a „hiteles politikusok" kiválasztásában. (Erre a jelenlévők közül többen elsápadtak és azonnal másra terelték a szót!) Ugyanakkor a helyben működő iskolák, igazgatóságok, vállalatok, tanács, körzeti felügyelőség jog- és érdekhatárai olyan távol állnak egymástól és annyira mélyek a társadalmi összefonódások, hogy egyesek szerint ezt csak egy térségi kinevezett kormánybiztos old hatná meg — vasszigorral és személyekre való tekintet nélkül. Az elmúlt évtizedek legnagyobb bajai botrányának — ehhez nem kell jósnak lenni! — lesz még folytatása, méghozzá nem is kell túl sok viz- nek lefolyni a Dunán addig . . . Kovács Zoltán vasamapi 3
