Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-23 / 80. szám

1990. június 23., szombat űi Dunántúli napló 7 Uj tantárgy a hittan A hittan része lesz az általános iskolai tantervnek- jelentette be pedagógus­napi beszédében András- falvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter. Hogyan értékelik az állami hitoktatás bevezetésének szándékát, s miként segít­hetik eredményességét az egyházak, felekezetek? - erről kérdeztük dr. Keszthe­lyi Ferencet, a Katolikus Püspöki Kar országos hit­oktatási bizottságának igaz­gatóját, Bóna Zoltánt, a Református Zsinat Irodája missziói osztályának vezető­jét és Landeszman György főrabbit, a Magyar Zsidó Levéltár vezetőjét, a Ma­gyar Rabbikar szóvivőjét. A katolikusoknak csak egyszer kell beiratkozni- Mi abban bízunk, hogy a hitoktatás valóban fakultatív lesz, azaz minden család el­döntheti, hittanra járatja-e gyermekét vggy inkább távol­marod a vallástól és valami­lyen erkölcstani vagy vallás­történeti kurzusra íratja be. Hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érje, bár­miképpen is dönt, azért a kor­mányzat az iskolák vezetését teszi felelőssé. A hitoktatót fegyelmi felelősségre vonás terheli, ha a távolmaradást elítéli- - mondja dr. Keszthe­lyi Ferenc. - Katolikus okta­tásra egyébként elég egyszer beiratkozni, ezt úgy vesszük, hogy a teljes általános iskolai évekre érvényes, bár termé­szetesen bárkinek jogában áll „menet közben" megváltoztat­ni szándékát, s szülői indít­ványra kimaradni. Á-m a hit­oktatás ideje alatt a távol­létet igazoini kell, s ha a bi­zonyítványba osztályzat nem is, az mindenképpen bele­kerül, hogy szorgalmasan lá­togatta-e a hittanórákat. Mint dr. Keszthelyi Ferenc tájékoztatott, az új tanévre írotkozókat július 31-ig várják az iskolában vagy a területi­leg illetékes plébánián. Szep­tember 7-ig pótbeíratkozási lehetőség is lesz. — Kik lógják tanítani a hit­tant? — Már évek óta növekvő számban képezünk ki világi hitoktatókat. A Hittudományi Akadémián például még le­velező szakon is 260 hallga­tónk van, s az egyházmegyék­ben is folyik a képzés. Számítunk a nyugdíjas pe­dagógusok, még gyógyszeré­szek segítségére is. A kisebb településeken arra törekszünk, hogy helybeliek vállalhassák a hittantanítást. A középiskolák­ban hittudományi doktorátust szerzetteket vagy nappali fel­sőfokú végzettségű hittanáro­kat, az általános iskolákban pedig a levelező tagozaton végzetteket és a hitoktatási tanfolyamot elvégzett tanerő­ket szeretnénk foglalkoztatni. Természetesen egyelőre képe­sítés nélküli pedagógusokra is szükség lesz, megfelelő peda­gógiai, pszichológiai és per­sze hittudományi felkészítésük után. Valamennyi oktatónak Szervezik a vallásoktatást megbízólevéllel kell rendelkez­nie az illetékes egyházmegyei hatóságtól, enélkül nem áll­hat katedrára.- Mi a helyzet a tanköny­vekkel, hiszen az ősszel már szükség lesz rájuk? — Az idén elkészített és a minisztérium által már el is fogadott tanterv alapján ad­tunk ki többfajta hittanköny­vet. A kisebb vidéki települé­sekre célszerűbbnek láttunk külön, egyszerűbb nyelvezetű és tartalmú tankönyveket ké­szíteni, de csak olyan könyv­ből taníthatnak a hitoktatók. kuli vagy más valláshoz tarto­zókat is a tanórákra?- örömmel, mint ahogy an­nak sincs semmi akadálya, hogy valaki egy idő múlva másik hitoktatásra járjon. Bár a dolog természete szerint ez mindig kivételnek fog számí­tani.- Kik végzik majd a refor­mátus vallásoktatást?- Tudjuk, az induláskor nem leszünk könnyű helyzetben! Némely egyházközséghez 10 iskola és számos osztály is tartozhat, így hiány lesz pe­dagógusokból. A hitoktatók A rabbik körül kialakult szerkezetben- A mi helyzetünk némi­képp eltér a katolikusokétól és a reformátusokétól, hiszen a zsidó oktatást továbbra is o zsinagógák körül a legcélsze­rűbb megszervezni. így kíván­ja diaszpóránk sajátos elter­jedése - mondja Landeszman György. - Elvben persze nem zárkózunk el az iskolán belüli oktatástól sem, sőt: beszá­molhatok arról, hogy a buda­pesti Wesselényi utcában A tervek szerint a pécsi Nagy Lajos Gimnázium állami iskolaként fog működni továbbra is, de ciszter tanár is fog itt tanítani amelyet a püspöki kor refe­rense, illetve a hitoktatási bi­zottságunk jóváhagyott. Felkészítő tanfolyamok a református oktatóknak A miniszter úr bejelentését mi is nagy örömmel fogadtuk - mondta Bóna Zoltán —, már csak azért is, mert az elmúlt években azok a szülők, akik gyermekeiket a fakultatív hit­oktatásra beíratták, bizony nem kaptak ehhez bátorítást az állami szervektől és ez bi­zonytalanná tette helyzetük megítélését. Most a művelő­dési tárca a vallásszabadság kiteljesedését kínálja, azzal a hangsúllyal, hogy aki nem lát értéket a hitoktatásban, an­nak a meggyőződését éppoly becsben kell tartani, mint a gyermeküket hittanra beírató­két. Mi azt szeretnénk, ha a hitoktatásnak önmagához mél­tó tekintélye lenne a társa­dalomban, hiszen a hitre épí­tett erkölcsi nevelés társadal­munk mai viszonyai között kü­lönösen fontos. Régóta föl­ismert és hirdetett igényünk teljesül most, s csak arra kell nagyon vigyáznunk, hogy való­ban alternatív döntés lehető­ségét kínáljuk, s ne egymás ellen, hanem egymással1 ver­sengve igyekezzenek az egy­házak, felekezetek megnyerni maguknak a kis tanulókat.- Befogadnak vallás nél­képzését mindenképpen meg kell oldanunk, hiszen koráb­ban éppen amiatt panaszkod­tunk, hogy hitoktatásunk nem lehet elég kiterjedt körű - és most előttünk a kívánt le­hetőség. A Református Teoló­giai Akadémián, Budapesten szeptembertől pedagógiai és pszichológiai tanszék is lesz, a leíkészképzésnek pedig ré­gen is integráns része volt a tanítóképzőbe járás és vizs­gázás, ezt kellene újra föl­eleveníteni. Nem lesz könnyű a vidéki lelkészek helyzete, akik 10—15 faluban is szol­gálnak, bár az iskolakörzete­sítés — amíg fennmarad - e téren haszonnal is jár. Egy­házmegyéinkben egyébként már szervezzük a felkészítő tanfolyamokat, s az induló állami oktatáshoz külföldi ta­pasztalatokat is hasznosítani igyekszünk, például a tan­könyvek szerkesztésében, pe­dagógiai módszerek átvételé­ben. — Mit várnak a kormányzat­tól?- A két legfontosabbat em­lítem: kezelje a meghirdetett szándék szerinti tisztességgel a hitoktatás ügyét, beleértve a pedagógusok kellő megbe­csülését, s az órarendbe épí­tett tananyag jelentőségét pe­dig presztízsteremtő módon ér­tékelje. szeptembertől lesz általános iskolánk és van egy egyesü­leti iskola is. A hitoktatásunk­nak mégis a rabbik körül ki­alakult szerkezetben kell majd továbbra is folytatódnia. Azt el tudom képzelni, hogy kije­lölt napokon egy-egy iskola körzetében összegyűjtjük okta­tásra a gyerekeket vagy vidé­ken esetleg vasárnapi okta­tást tartunk, amelyre saját költségünkön beutaztatjuk a részt vevő gyerekeket, de arra nem számítunk, hogy az általá­nos iskolákban kiterjedten oktat­ni lehessen a hitünket. — Zártkörű-e hitoktatásuk? — Nincs semmiféle olyan ren­delkezés, szabály, aminek alap­ján más valláshoz tartozók ne jóihatnának Talmud Tóra tan­folyamainkra. Bizonyos szertartásainkon ér­telemszerűen nem vehetnek részt a felekezetűnkön kívü­liek. Gondolok itt például a 13 éves fiúk férfivá avatására. — Rabbiképzésük elismerten magas színvonalú, mégis meg­kérdem: az új helyzetben mó- dositják-e hitoktatóik felké­szítését? — Mi is lépést szeretnénk tartani az idővel! Az Orszá­gos Rabbiképző Intézet égi­sze alatt beindítottuk a pe­dagógus szakot. A kurzus idő­tartama két év és a hallga­tók közül tizenketten éppen most indultak továbbképzésre Jeruzsálembe Schöffer Jenő Tanfolyam a továbbtanulni nem tudó nyolcadikosoknak Sikeres vizsga után Az idén 6422 nyolcadikos fejezi be tanulmányait, ré­szükre 6902 helyet kínáltak a középiskolák. Az előzetes fel­mérések alapján 200-250-en nem tanulnak tovább. Az elmúlt tanévben is ha­sonló volt a - helyzet. — Nagyon sok nyolcadikos nem tudott továbbtanulni 1989-ben A Pályaválasztási Intézet a KIOSZ-t is megke­reste: segítsünk - mondja Kovács Józselné, az Országos Oktatási és Szakmafejlesztési Központ pécsi kirendeltségé­nek vezetője. - Ügy gondol­tuk, ha a felnőttek átképzését támogatja az ÁBMH, akkor talán a gyerekekét is. Megpá­lyáztuk. Feltétel volt, hogy a tanfolyamot végzetteknek le­gyen munkahelyük. Szerencsénk­re a Hunor Kesztyű- és Bőrru­házati Vállalat szerződést kö­tött velünk. A szülőknek azon­ban még a legelején elmond­tuk. hogy a mindennap vál­tozó gazdasági helyzet miatt garanciát nem tudunk adni, hogy ez az ígéret év végén valóság js lesz. A 750 órás tanfolyamra az elmúlt évben 44-en jelentkez­tek, és 39-en tettek vizsgát. Kevesen hagyták abba, pedig a megye legtávolabbi pont­jairól is jöttek tanulók. Első­sorban szakmai tárgyakat ta­nultak, Az oktatók dicsérték őket, a lányok meg örültek, hogy tanulhatnak. Heti váltás­ban folyt az oktatás: egyik héten az elméleti tárgyakat tanulták az 500-as Szakmun­kásképző Intézetben Pécsett, míg a másikon a Hunor tan­műhelyében varrtak. — Textil- és ruhaipari varró­munkás szakmunkásbizonyít­ványt kaptak azok, akik sike­res vizsgát tettek — folytatja Kovács Józsefné. — Ez elsősor­ban vállalkozásra jogosítja fel a tulajdonosát, de ezek a ti­zenéves lányok csak részt ve­hetnek a vállalkozásban, ön­állóan nem vághatnak bele. Egy év után különbözeti vizs­gát tehetnek és férfi, női és bőrruhakészítő szakmákra meg­szerezhetik a szakmunkásbizo­nyítványt. Ez a mostani csak egy részterületre — a konfek- cióvorrásra - ad képesítést. Tavaly az OSZK kezdemé­nyezte ezt a tanfolyamot, az idén már a Baranya Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetőjének kérésére hirdették meg. Eddig két osztálynyi nyolcadikat végzett lány je­lentkezett. Szerveznek tanfolya­mokat Dombóváron, Szekszár- don és Siklóson is. Egyszerre legfeljebb 90 gyerek tovább­tanulását tudják ezen a mó­don megoldani. A tanfolyam megkezdése előtt két hónappal a munka-, ügyi szolgáltató iroda szerző­dést köt a tanulókkal. Munka­könyvét kapnak és ösztöndíjat, valamint minden diákkedvez­mény megilleti őket, és a szü­lőknek is jár a családi pót­Privatizáció Keressük, keresgetjük, de meg még nem találtuk. Már­mint a kiutat — avagy az utat a privatizációhoz. Bőd Péter Ákos szerint mindenképpen fel kell gyor­sítani a privatizációt. A mi­niszter természetesen nincs egyedül a gondolattal, sokan szeretnék, ha így történne, csak hát a módszer nem vi­lágos még. „Vanak elképze­léseink" - mondják jó néhá­nyon, de annak, hogy eddig az ilyen-olyan átmentések­ként jellemzett akciókon kí­vül szinte semmi nem történt, oka van. Oka kell, hogy le­gyen. A legegyszerűbb megoldás valószínűleg az lenne, ha a réai tulajdonosok visszakap­nák gyáraikat, éttermeiket (stb.), ennek viszont több korlát is akadályt állít. Kezd­ve a társadalom nagy több­ségének ellenérzésein, foly­tatva azzal a nem elhanya­golható ténnyel, hogy a régi tulajdonos - látva a biztos bukást - lehet, hogy még akkor sem venné vissza tu­lajdonát, ha alkalmas lenne annak menedzselésére. (Per­sze az alkalmasság is — jó néhány esetben - megkérdő­jelezhető.) Új tulajdonost, igazságos, esélyegyenlőséget biztosító módon találni viszont - mint ez egyre inkább látszik - rendkívül nehéz. Az utóbbi időszak fő tendenciája az állami vállalatok esetében szükségszerűen a társasággá való átalakítás kellett, hogy legyen. A • nemrég életbe léptetett moratórium viszont azt is jól jelzi, hogy a visz- szaélések lehetősége miatt ez sem megoldás. A politikai szervezetek többsége - és a társadalmi kontroll - mond­hatni joggal lót turpisságot minden átalakulási kísérlet mögött. így a moratórium jo­gossága nemigen támadha­tó. A szakértők a dolgozói részvényről sincsenek jó vé­leménnyel. Pedig mi sem lenne egyszerűbb, mint — fő­ként a nem veszteséges vál­lalatoknál - az ott dolgo­zókat tulajdonossá tenni, megteremtve ezzel az oly so­kat hangoztatott érdekeltsé­get. Csak hát az ügynek ez esetben is jó néhány hátul­ütője van. Például: miért pont az ott dolgozók kapják a részvényeket? (Bármennyi­re is hihetetlen, annak, aki ezt kérdezi valami igaza azért van, hiszen szerencse kérdése is, hogy egy eszter­gályos veszteséges, vagy nye­reséges cégnél dolgozik - ugyanazért az órabérért. Az is igaz viszont, hogy a jó üz­lethez a szerencse is hozzá­tartozik . . .) Aztán a másik nagy kérdés: vajon mennyire összeegyeztethető a tulajdo­nosi státusz azzal, hogy a részvényes egyben alkalma­zottja is saját cégének? Jó válasz lehet erre, hogy a kft.-k nagy részében ugyanez a helyzet - de jó válasz az is, hogy a tulajdonos érdeke teljesen mást diktál, mint az alkalmazotté. Utóbbi ugyanis - érdeke szerint érthetően - minél kevesebb munkával minél több bért szeretne húzni, előbbi viszont minél kevesebb ráfordítással a mi­nél nagyobb profitban érde­kelt. A kettő összeegyeztetése pedig — mint azt a jugo­szláv példa megmutatta — általában nem kivitelezhető. Okosnak lenni d mai hely­zetben nagyon nehéz. A kor­mány azt ígéri, rövid időn belül 20—30 százalékra szo­rítja vissza az állami tulaj­don arányát a magántulaj­donnal szemben — de, hogy miként, arra még senki nem tudja a választ. S a nagy kérdés, hogy válasz egyálta­lán — lesz-e? . . . (pauska) Gomba utca 7. Az átmeneti szálláson visszaáll a régi rend Pécsett, a Gomba utca 7- ben az átmeneti szálláson várhatóan hamarosan sok min­den • megváltozik. Lehetőség nyílott arra, hogy az intéz­ményben főállású gondnokot és közhasznú munka címén három embert - szociális gon­dozókat, karbantartót — alkal­mazzanak. Elkészült a házi­rend is, amely minden lakóra kötelező. A renitenseknek más­hol kell majd fedelet keres­niük a fejük fölé.- Szeretnénk, ha végre visz- szaállna a régi rend, és az lék. Akik ebben a képzési for­mában részt vesznek, öt évig más ingyenes tanfolyamra nem jelentkezhetnek. Bathó Zsuzsa Mecsekná- dasdról már sikeres vizsgát tett.- Nyolcadik után Bonyhád- ra jelentkeztem a szakmun­kásképzőbe. Varrónő szerettem volna lenni. Felvettek, de má­sodik év végén ott kellett hagynom az iskolát, mert sú­lyos tragédia történt a csalá­dunkban. A tanulmányi ered­ményeim nagyon rosszak let­tek. Az újságban olvastam ezt a lehetőséget, jelentkeztem. Itt kimondottan csak a szakmai tárgyakat tanultuk. Szoknyát, kosztümöt, blúzokat, nadrágo­kat varrtunk. Sokkal jobban tetszett, mint az ipari iskola, valahogy jobban megtanítot­tak itt velünk mindent. A Hu­norba megyek dolgozni, ahol néqy hónap alatt átképeznek bőrruhavarrónak. Sz. K. eredeti elképzelések szerint működne a szállás — mondja Fónay László, a Pécsi Városi Tanács egészségügyi osztályá­nak munkatársa. — Nagy gon­dot jelent, hogy a városban bűntanyának könyvelték el né­hány renitens lakó miatt, pe­dig a legtöbbjük perifériára szorult, hajléktalan ember. Nem bíráskodni akarunk fö­löttük, hanem segíteni rajtuk. Ezért várjuk azok jelentkezé­sét, a városi tanács egészség- ügyi osztályán, akik elvállal­nák a gondnoki, karbantartói és szociális gondozói munkát Az átmeneti szállás lakója csak 18 éven felüli lehet. A munkanélkülieket munkához juttatják, segítenek az elve­szett személyi iratokat pótolni. Azoknak azonban, akik három héten belül nem szerzik be a szükséqes iratokot, és saját hibájukból két hónap alatt nem találnak munkahelyet, el kell hagyniuk az átmeneti szál­lást. A munkahellyel rende'- kezők fél évig lakhatnak ott. A túlzott alkoholfogyasztás, a verekedés, az épület és a be­rendezés rongálása olyan té­nyező, ami miatt az elkövető­ket a szálláshelyről kiutasít­ják, és az okozott kár megfi­zetésére kötelezik. A szállás lakói naponta egyszer főtt ételt kapnak. A tervek között szerepel egy gondozóintézmény-hálózat lét­rehozása. A' Gomba utcában is egyre többen kérnek mene­déket, ma már negyvenen lak­nak a hatvan férőhelyes szál­láson. Sz. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom