Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-19 / 76. szám

2 Qj Dunúntvm napló 1990. június 19., kedd Kompromisszumos javaslat a köztársaságielnök-választásra (Folytatás az 1. oldalról) 'Bizottsága, s ezután kerülhet sor megválasztásukra. A napirend előtt szót kérő képviselők sorát Debreczeni József (MDF), a sajtóprivati­zációs ügyeket vizsgáló bi­zottság elnöke nyitotta meg, aki reagált Molnár Péternek, a bizottság'titkárjának a múl|t'ked­den felvetett indítványára. Ügy vélekedett, bogy a Fidesz képvi­selőjének javaslatában nem állja meg a helyét a házsza­bályra tett hivatkozás, mert az az állandó bizottságokra vonatkozik. (Emlékezetes, Mol­nár Péter kifogásolta, hogy a sajtóprivatizációs bizottság munkarendjében a zárt ülé­sek módszerét helyezte előtér­be, s ezért kérte: az ügyren­di Bizottság foglaljon állást az ügyben.) Debreczeni József arra hi­vatkozott: a külföldi parla­menteknél általában az a szabály, hogy a különbizott­ságok ülései nem nyilváno­sak. Azt állította, hogy a saj­tóprivatizációt vizsgáló bizott­ság eddigi négy ülése közül három nyilvános volt. Végeze­tül kifogásolta, hogy Molnár Péter indítványa ellentétes a bizottság határozatával, s a parlamentarizmussal. Molnár Péter válaszában visszautasí­totta, hogy eljárása - amely- lyel kisebbségi álláspontot tárt az Országgyűlés elé — ellentétes a parlamentarizmus szellemével. Felhívta a figyel­met arra, hogy Debreczeni József állításával ellentétben a bizottság eddig két zárt ülést tartott, s csak a múlt héten volt egy nyilvános ülé­se. Fenntartotta javaslatát, hogy az ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben. MDF-javaslat: minél előbb helyhatósági választásokat! Ezután Szokol oy Zoltán (MDF) emelt kifogást Hankó Faragó Miklósnak, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagjának a Batthyány lajos-Nagy Imre emlékmécsesnél szombaton mondott beszéde egyik kité­tele ellen. Kónya Imre a Magyar De­mokrata Fórum képviselőcso­portjának nyilatkozatát ismer­tette a helyhatósági válasz­tások időpontjával kapcsola­tosan. Az MDF frakciója sze­rint amennyiben a szóiban forgó törvényalkotó munkát si­kerül felgyorsítani, kérjék az ideiglenes köztársasági elnö­köt: módosítson a helyható­sági választások időpontján oly módon, hogy az első for­dulóra a lehető legkorábbi időpontban kerüljön sor. Orbán Viktor, a Fidesz par­lamenti csoportjának vezető­je a napirenden kívüli fel­szólalásokra reagálva kifej­tette: a Fidesz — egy-két sür­gős esetet kivéve — tartózko­dott attól, hogy napirend előtti ügyekkel vegye el az időt a törvényhozói munkától. Ám az elmúlt fél órában történt hozzászólások pártpo­litikai fórummá alakítják át az Országgyűlést, márpedig a Parlament nem erre való — hangsúlyozta. Az MDF frak­cióvezetője által ismertetett nyilatkozatra utalva leszögez­te: egyetlen pártnak sincs jo­ga, sőt lehetősége se sza­bad, hogy legyen felhívá­sokat intézni napirend előtt a többi párthoz és a közvé­leményhez. Kónya Imre válaszában az­zal érvelt, hogy az ország ér­dekét szolgálná az önkor­mányzati választások előreho­zása. Úgy vélekedett, hogy ha a Tisztelt Ház fokozott tör­vényalkotó munkával elősegí­tené a két törvény mielőbbi elfogadását, lenne értelme a javaslatnak, s az nem csor­bítaná a köztársasági elnök jogkörét. Végezetül szót kért Torgyón József is, aki a Kisgazdapárt nevében támogatásáról [biz­tosította az MDF előterjesz­tését. Mielőtt hozzákezdtek volna a képviselők az alkotmány­módosítás részletes vitájához, Szabad György reagált azok­ra a petíciókra, amelyek til­takoznak a magyarországi zsidóság kisebbséggé történő nyilvánítása ellen. Emlékezte­tett arra, hogy az eredeti törvénytervezet nem tartalma­zott erre vonatkozó kitételt, csupán módositó indítványban szerepelt, de időközben ezt is visszavonta a beterjesztő. Ezek után következett az alkotmány módosításáról szó­ló törvényjavaslat részletes vi­tája, amelyben éppúgy szóba került a jövendő címer szá­mos heraldikai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti kérdésévé lett köz- társáságielnök-választás. Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is visszautasította azt a nemegyszer hangozta­tott vádat, miszerint a Parla­ment általi elnökválasztás a nép feje felett született dön­tés lenne. \A köztássaságielnök-válasz- tás ügyében végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellenté­teket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás módjáról ki­alakult, 5 egyre tovább gyű­rűző politikai vita azzal a ve- széHyel jár, hogy meginog az emberek hite a többpárti Parlamentben, s ezzel egyide­jűleg meggyengülhet a kül­föld bizalma is. Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgalmazó alá­írásgyűjtési akciójával össze­függésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalan­ságának csökkentése érdeké­ben most a Parlament vá­lasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma csak két évre szóljon. A kompromisszumos javas­lathoz csatlakozott a függet­len képviselők csoportja is. Ugyancsak az elnökválasz­tás tekintetében az MSZP-t ért vádakat utasította vissza határozottan Horn Gyula, hozzátéve: a szocialista frak­ció éppoly legitim, mint a többi párt parlamenti cso­portja, s Így nem vitatható el tőle a népszavazás kezde­ményezésének joga. Horn Gyula felszólalásának ezt követő gondolatai kisebb polémiát váltottak ki, ugyan­is az MSZP elnöke kijelen­tette: széles körű tiltakozást eredményezett az új művelő­dési miniszter vallásoktatás­sal kapcsolatos koncepciója. Ezzel összefüggésben Horn Gyula leszögezte: a hitokta­tás bármilyen formában tör­ténő kötelezővé tétele nem­csak az alkotmány paragra­fusait sérti, de ellentétes o Magyarország által is aláirt Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egységokmányá­val, valamint a lelkiismereti szabadságról alkotott törvény­nyel. A felszólalásra reagáló Lu- KÓts Miklós államtitkár Horn Gyulával vitába szállva egy­értelműen aláhúzta, hogy fa­kultatív tárgyként szerepel majd a hittan az iskolai tan­tervekben. Fontos szerepet kapott a vitában a korona és a cí­mer, illetve ezek együttes jel­képként való alkalmazása. Kisebbfajta heraldikai „csete­paté" alakult ki, amelyben Kéri Kálmánnak (MDF) a tör­ténelmi címerhez való ra­gaszkodását kifejtő felszóla­lása után Szabad György (MDF) történészként fogal­mazta meg véleményét. Elöl­járóban hangoztatta: a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen biztosítani kell, s indokolt, hogy önálló tör­vény szülessen erről. Címer­nek csak az tekinthető - mondotta —, ami a cimerpaj- zson helyezkedik el, így a ko­rona legfeljebb csak „mellék­lete" a címernek. Történelmi tényekre utalva kijelentette, hogy a címer és a korona ezeréves összekapcsolódása A Parlamentben június 18-án átadták Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének a lakosságtól gyűjtött alá­írásokat. Képünkön, Király Zoltán független országgyűlési kép­viselő, aki 20 ezer aláírást gyűjtött a népszavazással való köz- társaságielnök-választás mellett. Az aláírás átadása a sajtó kizárásával történt. MTI FOTÓ: Kovács Attila - MTI TELEFOTÓ pusztán egy szép álom, hi­szen a szent korona és az ál­amcímer először Mária Teré­zia idején jelent meg együt­tesen. Zétényi Zsolt (MDF) ar­ra emlékeztetett: Kossuth an­nak idején a Habsburg-hóz 'jelképeinek eltüntetését ren­delte el a címerből, nem pe­dig a koronáét. A szerteágazó, sokrétű vi­tában Gerbovits lenö (FKgP) szavaiból az tűnt ki, hogy el­lenzi a földtörvény elfogadá­sának kétharmados többségé­hez kötését. Orbán Viktor (Fidesz) a konstruktív bizalmatlansági in­dítvány ellen emelte fel sza­vát. Tárgyán József, a kisgazdák frakcióvezére pártpolitikai propagandától sem mentes felszólalásával ismét derűs perceket varázsolt az üléste­rembe. A kisgazda képviselő elsősorban a fiatal demokra­ták módosító javaslatait „os­torozta". Szájét József (Fi­desz a földtörvény kétharma­dos elfogadását szorgalmazó indítványát úgy minősítette, hogy ez elsősorban a Kisgaz­dapártnak kíván gondot okozni. Ugyancsak bírálta Orbán Viktornak o konstruktív bizalmatlansági intézmény be­vezetése elleni javaslatát, mondván, ez az intézmény éppenséggél arra irányul, hogy ne lehessen könnyen megbuktatni valakit. Érdemi szakmai érveket kell ütköztetni Kőröslői László (MSZP) hozzászólása — amelyben tá­mogatta azt az indítványt, hogy a munkavédelem fog­lalja magában a rendszeres testedzés lehetőségének biz­tosítását is - után Orbán Viktor reflektált Torgyón Jó­zsef felszólalására. A fiatal demokraták frakcióvezetője kifejtette: távol áll tőle, hogy olyan hangot üssön meg a vitában, mint a kisgazdák frakcióvezetője. Rámutatott: az alkotmánymódosítás témá­ja elég komoly ahhoz, hogy érdemi szakmai érvek ütköz­zenek meg, ne pedig viccek. Tárgyán József felszólalása ugyan lendületes volt — mon­dotta —, de egyetlen alkot­mányjogi érvet sem tartalma­zott, sem a konstruktiv bizal­matlansági indítvány mellett, illetve ellene. Ader János (Fidesz) meg­jegyezte, hogy a vita arról győzte meg, miszerint érde­mes lett volna külön címer- és zászlóügyi albizottságot felállítani a kérdések tisztázá­sára. Úgy vélte, problémát okozott, hogy a képviselők nem tematikuson haladtak vé­gig a módosításokon, üdvö­zölte: az általa beterjesztett módosító indítványok közül bi­zottsági támogatást kapott, hogy a köztársasági elnök hi­vatali ideje és a Parlament mandátumának ideje ne es­sen egybe. Ugyanigy az, hogy paritásos alapon állítsák fel az alkotmánybírókat jelölő bi­zottságot. Kifogásolta ugyan­akkor, hogy nem fogadták el javaslatát a Nemzeti Bank elnökének Parlament által tör­ténő megválasztására. Áder János felszólalására az elnöki pulpitusról röviden reflektált Szabad György. Vé­leménye szerint a vita szer­teágazó volta összefügg az­zal, hogy nem törvényjavas­latot, hanem törvénymódosí­tások sorozatát tárgyalja a Parlament. Fodor István (független) egyperces hozzászólásában •megjegyezte: az Alkotmány- bíróság depolitizálósóra je­lentene minimális garanciátoz a gesztus is, ha a jelölőbi­zottságban helyet kapna a függetlenek képviselője. Sze­rinte ezzel a függetlenek nem többletjogokat kapnának, ha­nem olyan jogot, ami a párt­frakciókat is megilleti. Torgyán József ismét szük­ségesnek érezte, hogy vála­szoljon Szájer József és Or­bán Viktor Fidesz-képviselők- nek. Orbán Viktorral ellentét­ben azt hangoztatta, hogy a konstruktív bizalmi indítvány témájában „csak az ő érvei — rombolni könnyebb, mint építeni - voltak a jogi ér­vek". Az utolsó felszólaló Rój Tamás (SZDSZ) egyebek kö­zött arról szóit, hogy a nem­zetiségek parlamenti képvise­letére vonatkozóan támogatja azt az indítványt, amelyben nincsenek nevesítve a nemze­tiségek. Az elnöklő Szabad György 18 óra után néhány perccel berekesztette az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának első munkanapját. Bejelentette o keddi ülésnap napirendjét, amely szerint a képviselők a bírósági népi ülnökök megbí­zatásának meghosszabbításá­ról, a földtörvény módosításá­ról, a lakáscélú állami kölcsö­nök uláni adófizetésről, a bá­nyászatról, az állam- és köz- biztonsággal foglalkozó tör­vényerejű rendelet módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják meg. Hétfő, Orszaghäz - vita a folyosón is A nyári ülésszak - rendkívüli Nem könnyű módosítani az alkotmány egyes cikkelyeit, tudva, hogy egyszer majd csak lesz új alkotmány is, mely nem a 47-es sztálinistára épül. Nem könnyű a gyors törvénykezés, melyet az ellen­zék elvárna a kormánypártiak­tól; ha gyorsan terjesztik be - nem jól előkészített -, ha lassan, akkor meg hol késik már? S nem könnyű eközben a pártszempontokat érvényesí­teni. Pedig mindennek szem és fültanúi vagyunk. Hétfő; rend­kívüli ülésszak kezdődött a Tisztelt Házban és — a folyo­són is. Igaz, a folyosó is a Házban van. Magam is eltöprengtem, miért nem tetszik Kónya Imré­nek (MDF) a helyhatósági vá­lasztások kijelölt időpontja, miért fordult képviselőtársai­hoz, a gyorsításhoz és Göncz Árpádhoz, a dátum előrébbho- zatalához. Orbán Viktor rjnind- ezt egyenesen a pártszempon­tok házba csempészésének titu­lálta, holott már maga az idő­pont pártszempontok alapján született. Legalábbis erről pró­bált meggyőzni a folyosón Biró Ferenc (MDF) baranyai képviselő. — Érdemes kiszámolni — mondja —, erre az időpontra lejár a kormány száznapos mentessége, s éppen a hely- hatósági kampány idejére le­het az össztüzet rázúdítani, s a koalíció három pártjára is . . . S ezzel az MDF óriásit veszíthet az önkormányzatok fölóllásakor . . .- A többi párt - főleg az ellenzékiek - pedig nyernek - folytatom a logikai okfejtését.- így van. Ez mór a mi pártszempontunk: ezért szeret­nénk előrébb hozni a dolgot. Göncz Árpád nem tudott el­szakadni korábbi pártjától . .. A módosításhoz persze kéne az önkormányzati törvény, amelynek tető alá hozásáról a pártok különféleképpen véle­kedhetnek. Sok lesz a hozzá­szólás — mondja a kormány- párti - s a kvázi obstrukciók- kal elég jól el lehet húzni a megalkotást. Az ellenzék egyik prominens képviselője Wekler Ferenc - aki a közhiedelemmel ellen­tétben nem SZDSZ-tag, s kér­te is, hogy ezt feltétlenül fo­galmazzam meg, a pártba nem lépett be. Ő ma is a falu és az agrárvonalat kép­viseli. — önmagában az önkor­mányzati törvény nem sokat ér - jegyezte meg. — Mint gyakorló tanácselnök mon­dom, több társtörvény kell hozzá, s mondjuk azon felté­telek megteremtése is, hogy miből gazdálkodjunk és ho­gyan? Alighanem igaza van. Is­kolapélda az iskolaháború, melyet éppen a helyi tanácsi pénzszűke robbantott ki. Bret­ter Zoltán (SZDSZ) szerint - aki most találkozott a témá­val először - a kormányzat feladata, hogy megoldást ta­láljon az ügyre. Véli, szerdán a kulturális bizottság ülésén — ahol Andrásfalvy Bertalant hallgatják meg - ezt fel is kell vetni. Andrásfalvy Berta­lan miniszter urat sikerült né­hány szó erejéig a folyosón megállítanom. — Ismerem a témát, Olasz község iskolájáról van szó, ugye? A minisztérium vizsgál­ja az ügyet, s remélem rövi­desen nyugvópontra jut. Hoz­záteszem: nem egyedi... Horváth Balázs belügymi­niszter a tanácsi perpatvart a régi kormányzat számlájára ír­ja: a Németh—Békési korszak­ban határozták meg a fejkvó­tát, azt a bizonyos 4180 fo­rint gyerekenkénti évi tanítási díjat, s az bizony kevés. A költségvetés módosításánál — ami a rendkívüli ülésszak té­mái között szerepel - erre is gondolni kell majd. Papp András (MDF) tanár- ember, a maga határozottsá­gával fogalmaz:- Szégyen, hogy akad isko­la, ahonnan, bármilyen utasí­tásra is, de elküldik a gyere­ket, ahol nem fogadják a volt diák bizonyítványát. Ha pénz­ügyi vita van, az a tanácsok dolga. S azt sem hiszem, hogy helyben nem tudtak vol­na dűlőre jutni . . . Amikor fölreppent a címer­ügy a vitában, észrevettem, hogy több képviselő erről be­szél a folyosón, egymás ízlése felől érdeklődnek. Az ok pró­zai: kétharmados többség kell a megszavazáshoz. Koronás címer vagy a Kossuth-cimer. Pro-kontra érvek. Bethlen István (MDF) törté­nelmi család sarja. Egyértel­műen a koronás címer mellett száll síkra.- A korona a Magyarorszá­gon élő népek, vallások, etni­kumok kifejezése: összefogja azt a sokszínű országot, ami mindig is volt. Maga Kossuth Lajos is a koronás címert - angyalokkal - használta a trónfosztást követően is. Hasonlóképpen vélekedett Vörös Vince (FgKP), aki szelí­den jegyezte meg: magyar vagyok, s ez így természetes.- S ha nem lesz kétharma­dos többség? . ..- Addig szavazunk, míg lesz - mondta mosolyogva. A köztársaságiéi nök-vá lasz- tás koreográfiája ismét bosz- szantotta a nagykoaliciót, bár Németh Miklós huszáros vá­gással kompromisszumot java­solt. Ez a kompromisszum is csak az időhúzásra jó - je­gyezték föl. Deák Sándor (SZDSZ) kis­béri képviselő szerint semmi értelme a vitának. Kéne már egy köztársasági elnök, aki nem ideiglenes! Egyébként Szigetvár környékén vett o képviselő úr egy tanyát, szíve visszahúzza Baranyába. Gondoltam „összehozom” Kapronczay József (MDF) szi­getvári képviselővel. El is be­szélgettek, jó hangulatban. S hogy humor is van a világon, Deák Sándor megjegyezte:- hlét végén lent jártam a „birtokon", s olyan sáros lett az autóm, hogy a kormányőr sáros autómra nézve a Par­lament előtt kisgazdának né­zett . . . Ezért jó, bogy megis­mertem a helyi képviselőt. Ta­lán kijár egy kocsi sódert. . . Lazításképpen - mert hogy a törvényvita még eltart nyár- végig — egy információ. A képviselők értesítést kaptak Ráday Mihálytól (SZDSZ), hogy jelentkezhetnek az Or­szágház megtekintésére, a „pincétől padlásig" akcióra. A házbejárás június 27-én és 28-án lesz, két turnusban. Mondom: hátha lelnek vala­mit, ebben a nagy épület­ben . . . Ebédszünet, majd újra vita. Kéri Kálmán, alighanem meg­győzte a FIDESZ-eseket a ko­ronás címerről . . . És még egy újdonság: a házból tegnap kifelé menet is kérték a belépőt, ellenőrzés­képpen. Talán valaki kilépő nélkül ment be . . -.? Kozma Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom