Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-18 / 75. szám

1990. június 18., hétfő űj Dunántúlt napló 3 Hol legyen az NSZK főkonzulátus? _ Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Á pécsi polgárok véleményére is számítanak (Folytatás az 1. oldalról) Mára körvonalazódott, hogy megfelelő vásárlási lehetőség híján o főkonzulátus és a re­zidencia elhelyezése rövid idő alatt nem oldható meg. Ezért az NSZK ideiglenes helyen, a Bázis Szántó Kovács János utcai irodaházában kívánja megnyitni a főkonzulátust. A városi tanácsnak is mi­előbbi célja a végleges elhe­lyezés, ezért az érdekeltek bevonásával újra megvizsgál­ták a lehetőségeket, hang­súlyozva, hogy előzetes egyez­tetésről van szó, mert nagyon sok érdeket kell figyelembe venni, például az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakmai álláspontját is. A vá­rosi tanács nem kezelője, vagy tulajdonosa az érintett épületeknek, területeknek, csu­pán a rendezési terv esetleges módosításával tudja segíteni a létesítést. Ma zömmel a történelmi belvárosban gondolkodnak az érintettek, közelebbről a Szent István tér környékéről. Három ingatlan van a figyelem kö­zéppontjában: a Nemes Endre Múzeum udvarának és részben a Rózsakért északi részének beépítése a főkonzulátus cél­jára úgy, hogy a beépítési javaslat továbbra is megtart­ja a Rózsakért kertjellegét és figyelembe veszi a pécsi püs­pökségnek azt a jogos igé­nyét. hogy a Rózsakért terü­letcsökkenése nem jár a meg­maradó rész indokolatlan ér­tékcsökkenésével. Ez a terület részben állami — kezelője a Baranya Megyei Múzeumigaz­gatóság -, és a pécsi püspök­ség tulajdonában van. Felme­rült a Martyn Ferenc Múzeum és esetleg az attól északra lé­vő terület egy részének eladá­sa. Felvetődött, hogy a főkon­zulátus a múzeum épületébe kerüljön, természetesen a mú­zeum visszapótlását a megyei és városi tanács elengedhe- telennek tartja. Egyetért ab­ban is, hogy erre a Vasarely és a Nemes Endre Múzeum közötti állami tulajdonú, és városi tanácsi kezelésben lévő területen kerüljön sor. A né­met tárgyalópartner a reziden­cia létesítésére elfogadható­nak tartja a városi tanács ja­vaslatát, a Szent István tér 17. épületét. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén újabb javaslatot tett Ka­lász Gyula, a püspökség kép­viselője, miszerint meg kelle­ne vizsgálni a főkonzulátus elhelyezését a Nemes Endre Múzeumban is. Természetesen a múzeum visszapótlásáról eb­ben az esetben is előzetesen kell gondoskodni. Látható, miyen nehéz meg­felelő épületet találni, és mi­lyen sok érdeket kell egyez­tetni, figyelembe venni a fő­konzulátus végleges elhelye­zése miatt. Bár nem a városi tanács kezelésében lévő in­gatlanokról van szó és csak a belváros részletes rendezési tervének módosításával kap­csolatban foglalhat állást a testület, az adás-vétel az érin­tettektől függ, a kérdés jelen­tőségére való tekintettel sze­retné megismertetni és meg­vitatni a javaslatokat a város polgáraival és intézményeivel is. Várják tehát a véleménye­ket még a június 28-i tanács­ülés előtt a városi tanácson, mert a tanács vezetése min­denképpen a városi tanács testületé elé terjeszti az elhe­lyezés kérdését. Gáldonyi M. BesaéIni. beszelni és beszélni Angolok - magyarokról Régi dolog, hogy egy or­szágot úgy lehet igazán meg­ismerni, ha az ember ott él huzamosabb ideig. A három angol fiatal is így gondolta, amikor elvállalták, hogy a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán angol nyelvet oktat­nak egy fél évig. Stefany Be­nett, Lucy Watkins és Bill Whitfield acheltenhami Szent Mária és Szent Pál Főiskola nemzetközi idegennyelvű köz­pontjában főiskolai tanulmá­nyaik után még egy évet eltol- töttek, és Így szerezték meg nyelvtanári diplomájukat is. Az idegennyelvű központban az angolnak, mint idegen­nyelvnek az oktatási módsze­rét sajátítják el a hallgatók, akik a későbbiekben szerte a világon tanítják nyelvüket ma­gas szinten. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola és az angol főiskola jó kapcsolatából adó­dóan kerültek az angol anya­nyelvű tanárok Pécsre. Illetve, igazítanak ki beszélgetőpart­nereim, Lucy Watkins először csak látogatóba érkezett Ste- fanyhoz, de ő is kedvet ka­pott az ittmaradásra, s szer­ződést kötött a főiskolával. A néhány hónap alatt körülbelül nyolcvan pécsi főiskolást ok­tattak. Nyáron kétszer három hetes turnusban tartanak het­venöt órás tanfolyamot, amit a hallgatók a kötelező termelési gyakorlat helyett végeznek el, természetesen díjmentesen. A tanfolyamra oktatók is jelent­kezhetnek, kedvezményes árért. Miért Magyarországot vá­lasztották a kínálkozó lehető­ségek közül? Mindannyian úgy fogalmaznak, roppant ér­dekelte őket ez az ország, amelyről korábban jóformán semmit sem tudtak, csak azt, hogy valahol Kelet-Európóban található. Stefany és Bili már jártak Budapesten évekkel ez­előtt, s ahogy folyamatosan értesültek a politikai változá­sokról, egyre inkább élt ben­nük a vágy, hogy újra eljöj­jenek. Stefany örül a demok­ratikus folyamatoknak, a nyu­gati tőke befektetésnek, de felvetette a kérdést, vajon nem esik-e át az ország a ló túlsó oldalára, vagyis nem óllhat-e elő az a helyzet, hogy minden nehézségünkre a nyugati tőke beáramlásától várjuk a gyógyírt? Az emberek mindenütt ked­vesek, barátságosak, segítő­készek, fogalmazza meg Bili és Lucy. Az áremeléseket vi­szont nem nézik jó szemmel, s kilencezer forintos fizeté­sükből nem jönnek ki. Tud­ják, hogy néhány hónap alatt mi mindennek ment fel az ára, mint kedvenc csemegé­jüknek, is, a konyakosmeggy­nek. A könyvek az angliai árakhoz képest számukra vi­szonylag olcsónak tűnnek. A nyelvtanítást szívesen csinálják. Elégedettek a fő­iskolai hallgatók szorgalmával és dicsérik bátorságukat, hogy mernek beszélni. S ez az egyik legfontosabb dolog, mondják. Beszélni, beszélni és beszélni minden szituációban, akkor is, ha a nyelvtani sza­bályokat nem a legtökélete­sebben használják. Meddig maradnak itt? Bili júliusban mór Japánban fog dolgozni, de szándéka, hogy még vissza-visszajön Magyar- országra. Van egy hosszú lis­tája, amit a hallgatók aján­lásaiból állított össze, mit is érdemes megnézni ebben az országban. Megcsalt a lista negyedénél jár. Lucy is úgy érzi, még maradt volna egy darabig, de ősszel Kínában folytatja tanulmányait. Stefany még nem döntött, marad-e Magyarországon, s ha igen, akkor Pécsen vagy Pesten ta­nít. Budapest nagy vonzerő, a lányok most is minden hét­végén elutaznak a fővárosba. Jártak az Operában, voltak színházban, kiállításokon. Sok kedves és humoros esetet is el­raktároztak maguknak Ma- gyarorszáqról, s ha tovább is mennek ismerkedni a világ­gal, nem felejtik el az itt töl­tött időt. B. A. Megnyílt a Nagy Lajos uszoda A hét végén megnyílt a pécsi belváros kedvelt strandja, a Nagy Lajos uszoda. A nyitás előtt ala­pos felújításon esett át a házak között meghúzódó medence, kitakarították a kabinsort és az öltözőket. Idő volt rá, hiszen az idő­járás eddig nem volt ke­gyes a fürdőzökhöz. A hét­végi néhány napos órában azonban itt is megjelentek az első strandolok. A for­galom növekedésével később várhatóan megnyílik a strand büféje is. Fotó: Szundi György Fújhatjuk? Először a zene hangjai. Aztán a lépcsőkön felfelé menők üteme. Ugyanaz az ütem, mint a pécsi Sétatéren tegnap, nagysikerű szabadtéri hangversenyt adó zenekaré. Másodszor a tömeg, az a több mint száz ember, aki észre­vette, meghallotta és meghallgatta a MÁV pécsi koncertfú- vószenekarát. Harmadszor egy ötlet: miért ne lehetne akár minden hé­ten valamiféle kulturális program, valami szórakoztató rendez­vény a pécsi Sétatér árnyas fái vagy éppen, rosszabb idő ese­tén keletiesen bóklászó napsugarai között? Negyedszer egy felajánlás: Lapunk szívesen helyt ad az ötleteknek. Várjuk felajánlásait magánembernek, zenekarnak, táncegyüttesnek, vagy ne adj' isten művelődési házaknak. Azok ötleteit várjuk, akik konkrét programokkal részt vennének hét­végeken egy sétatéri programon. Az Új DN-en nem fog múl­ni a propaganda, mert azt szeretnénk, ha mindenki örömmel fújná hangszerét, ahogy ez Szundi György felvételén is lát­ható. Színlicetes rablóulti Hajlamos az ember a leg­egyszerűbb következtetéseket levonni. Ha valaki a rendőrségen dolgozik, és a lenti című köny­vet adja ki, nyilván egy olyan bűnesetsorozatot kiván a nagy­érdemű elé tárni, amely meg­érdemli a Ügyeimet. Dr. Kodba Ferenc könyve, a megyei kapitányság bűnül­dözési osztályvezetőjének mun­kája az előítéletek alapján nagy csalódás. Nagy csalódás, mert nem igazi bűnügyi történet, hanem egy érdekes ultiszabálykönyv. Nagy öröm is ugyanakkor, mert nemcsak az ultijáték alapszabályaival ismerteti meg a tanulnivágyókat, hanem min­tajátszmákkal is szolgál. Ebben a rövid ismertetőben nem kívánjuk ismertetni a ta­nús kiadó által megjelente­tett, és már kapható kiadvány­ban leirt szabályokat. Mindenesetre az ulti egy vállalkozás, amelyet hárman játszhatnak, de valaki mindig egyedül van. A másik kettő összefoghat, de mindig az egyedül lévő vállal. Az egyedül lévőt, a másik kettő, akár koalíciót alkotva, akár egyénenként is meg­kontrázhatja. Az egyedül maradó rekont­rázhat, ha érzi, neki van iga­za, Így a tétek emelkednek, sokszorozódnak, és mindenki jobban ügyel. Ez eddig tiz bekezdés volt az új ultiszabálykönyvről. Az előző és az utolsó mon­dat a talonra vonatkozik, amit előbb-utóbb meg kell hogy nézzen az ember, mint ezt a könyvet is. (b) Négyütemű füst A Környezetvédelmi Minisztérium tervezi, hogy kezdeményezi a gép­kocsik évenkénti kötelező füstgáz­vizsgálatát, illetve beszabályozását. Szommer Ferencnek, az MDF egyik környezetvédő aktivistájának véleménye szerint a szervizekben ott vannak a műszerek, nincs tehát gyakorlati akadálya egy ilyen ren­delkezés kiadásának. Minden külö­nösebb beruházás nélkül, csupán a beállításokkal 10—30 százalékkal le­hetne csökkenteni a gépkocsi ki­bocsátotta légszennyezést. Az Egyesült Államok néhány államá­ban például a rendőr egyszerűen megállítja azokat, akik látható füsttel közlekednek, és a helyszínen jelentős pénzbüntetést szab ki, mindenféle mérés nélkül. A négyütemű és a dízelüzemű járműveknél nálunk is be lehetne ezt vezetni, de a kétüteműeknél nem. Ezek ugyanis optimális beál­lítás esetén is szennyezik a leve­gőt. Aki viszont füstölő négyütemű vagy dízel járművel közlekedik, az egyértelműen hibás. A füstölés mértéke természetesen a kétütemű járműveknél is csökkenthető. Hoz­zájárulhat ehhez a megfelelő mű­szaki állapoton, beállításon túl az, ha például speciáis motorkenő anyagok használatával 1:100 arány­ra szorítanák le a benzinbe kevert olaj mennyiségét . . . Bordélyok franciásan Most, hogy olvassuk, hogy más-más néven bár, de Magyarországon is újra léteznek, létezhetnek bordélyházak, érdemes egy pillantást vetni a francia helyzetre is. Tanulhatunk. Közvetlenül a háború után Franciaország egyik nagy visszhangét ki­válté vitája éppen a nyilvánosházak körül robbant ki: a megalkotójáról máig is .Mathe Richards-törvénynek nevezett rendelkezés a nők felszaba­dítása jegyében záratta be a nyilvánosházakat, amelyeket egyébként a francia nyelv „zárt házak" (maisons closes) néven ismer, s amelyekről Toulouse-Lautrec csodás festményeket, jóval később a magyar származá­sú, nagy fotós, Barcsay izgalmas fotókat készített. Az intézkedés azonban — az akkori elképzelésekkel szemben — nem tudott véget vetni a prostitúciónak, bár ez ellen is vannak törvények, omelyek a prostitúciót, az ezzel kapcsolatos kerítést büntetendő tevé­kenységnek minősitik. Ennek ellenére ma a becsült adatok szerint egyedül Párizsban öt-hétezer nő él a világ legősibb mesterségéből, az ország­ban további tízezren választották ezt a „szakmát" főhivatásnok. Van­nak illegális házok, call-girl hálózatok, masszázsszalonok és egyéb in­tézmények, sőt nyilvános és kevésbé nyilvános hirdetések is ajánlják a lányok (és fiúk) különböző szolgáltatásait, a Franciaországban elterjedt igen hasznos telefonos-képernyős hirdetési rendszer, a Minitel útján szá­lával találhatók megfelelő címek. A tarifa változó: a Budapest utca friss afrikai bevándoroltjai száz-kétszáz frankért is kaphatók már, a Champs-Élysées luzusmulatóiban viszont három-ötezer frankot is elkérnek egy (néhány órát tartó) éjszakáért . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom