Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-18 / 75. szám
1990. június 18., hétfő űj Dunántúlt napló 3 Hol legyen az NSZK főkonzulátus? _ Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Á pécsi polgárok véleményére is számítanak (Folytatás az 1. oldalról) Mára körvonalazódott, hogy megfelelő vásárlási lehetőség híján o főkonzulátus és a rezidencia elhelyezése rövid idő alatt nem oldható meg. Ezért az NSZK ideiglenes helyen, a Bázis Szántó Kovács János utcai irodaházában kívánja megnyitni a főkonzulátust. A városi tanácsnak is mielőbbi célja a végleges elhelyezés, ezért az érdekeltek bevonásával újra megvizsgálták a lehetőségeket, hangsúlyozva, hogy előzetes egyeztetésről van szó, mert nagyon sok érdeket kell figyelembe venni, például az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakmai álláspontját is. A városi tanács nem kezelője, vagy tulajdonosa az érintett épületeknek, területeknek, csupán a rendezési terv esetleges módosításával tudja segíteni a létesítést. Ma zömmel a történelmi belvárosban gondolkodnak az érintettek, közelebbről a Szent István tér környékéről. Három ingatlan van a figyelem középpontjában: a Nemes Endre Múzeum udvarának és részben a Rózsakért északi részének beépítése a főkonzulátus céljára úgy, hogy a beépítési javaslat továbbra is megtartja a Rózsakért kertjellegét és figyelembe veszi a pécsi püspökségnek azt a jogos igényét. hogy a Rózsakért területcsökkenése nem jár a megmaradó rész indokolatlan értékcsökkenésével. Ez a terület részben állami — kezelője a Baranya Megyei Múzeumigazgatóság -, és a pécsi püspökség tulajdonában van. Felmerült a Martyn Ferenc Múzeum és esetleg az attól északra lévő terület egy részének eladása. Felvetődött, hogy a főkonzulátus a múzeum épületébe kerüljön, természetesen a múzeum visszapótlását a megyei és városi tanács elengedhe- telennek tartja. Egyetért abban is, hogy erre a Vasarely és a Nemes Endre Múzeum közötti állami tulajdonú, és városi tanácsi kezelésben lévő területen kerüljön sor. A német tárgyalópartner a rezidencia létesítésére elfogadhatónak tartja a városi tanács javaslatát, a Szent István tér 17. épületét. A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén újabb javaslatot tett Kalász Gyula, a püspökség képviselője, miszerint meg kellene vizsgálni a főkonzulátus elhelyezését a Nemes Endre Múzeumban is. Természetesen a múzeum visszapótlásáról ebben az esetben is előzetesen kell gondoskodni. Látható, miyen nehéz megfelelő épületet találni, és milyen sok érdeket kell egyeztetni, figyelembe venni a főkonzulátus végleges elhelyezése miatt. Bár nem a városi tanács kezelésében lévő ingatlanokról van szó és csak a belváros részletes rendezési tervének módosításával kapcsolatban foglalhat állást a testület, az adás-vétel az érintettektől függ, a kérdés jelentőségére való tekintettel szeretné megismertetni és megvitatni a javaslatokat a város polgáraival és intézményeivel is. Várják tehát a véleményeket még a június 28-i tanácsülés előtt a városi tanácson, mert a tanács vezetése mindenképpen a városi tanács testületé elé terjeszti az elhelyezés kérdését. Gáldonyi M. BesaéIni. beszelni és beszélni Angolok - magyarokról Régi dolog, hogy egy országot úgy lehet igazán megismerni, ha az ember ott él huzamosabb ideig. A három angol fiatal is így gondolta, amikor elvállalták, hogy a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán angol nyelvet oktatnak egy fél évig. Stefany Benett, Lucy Watkins és Bill Whitfield acheltenhami Szent Mária és Szent Pál Főiskola nemzetközi idegennyelvű központjában főiskolai tanulmányaik után még egy évet eltol- töttek, és Így szerezték meg nyelvtanári diplomájukat is. Az idegennyelvű központban az angolnak, mint idegennyelvnek az oktatási módszerét sajátítják el a hallgatók, akik a későbbiekben szerte a világon tanítják nyelvüket magas szinten. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola és az angol főiskola jó kapcsolatából adódóan kerültek az angol anyanyelvű tanárok Pécsre. Illetve, igazítanak ki beszélgetőpartnereim, Lucy Watkins először csak látogatóba érkezett Ste- fanyhoz, de ő is kedvet kapott az ittmaradásra, s szerződést kötött a főiskolával. A néhány hónap alatt körülbelül nyolcvan pécsi főiskolást oktattak. Nyáron kétszer három hetes turnusban tartanak hetvenöt órás tanfolyamot, amit a hallgatók a kötelező termelési gyakorlat helyett végeznek el, természetesen díjmentesen. A tanfolyamra oktatók is jelentkezhetnek, kedvezményes árért. Miért Magyarországot választották a kínálkozó lehetőségek közül? Mindannyian úgy fogalmaznak, roppant érdekelte őket ez az ország, amelyről korábban jóformán semmit sem tudtak, csak azt, hogy valahol Kelet-Európóban található. Stefany és Bili már jártak Budapesten évekkel ezelőtt, s ahogy folyamatosan értesültek a politikai változásokról, egyre inkább élt bennük a vágy, hogy újra eljöjjenek. Stefany örül a demokratikus folyamatoknak, a nyugati tőke befektetésnek, de felvetette a kérdést, vajon nem esik-e át az ország a ló túlsó oldalára, vagyis nem óllhat-e elő az a helyzet, hogy minden nehézségünkre a nyugati tőke beáramlásától várjuk a gyógyírt? Az emberek mindenütt kedvesek, barátságosak, segítőkészek, fogalmazza meg Bili és Lucy. Az áremeléseket viszont nem nézik jó szemmel, s kilencezer forintos fizetésükből nem jönnek ki. Tudják, hogy néhány hónap alatt mi mindennek ment fel az ára, mint kedvenc csemegéjüknek, is, a konyakosmeggynek. A könyvek az angliai árakhoz képest számukra viszonylag olcsónak tűnnek. A nyelvtanítást szívesen csinálják. Elégedettek a főiskolai hallgatók szorgalmával és dicsérik bátorságukat, hogy mernek beszélni. S ez az egyik legfontosabb dolog, mondják. Beszélni, beszélni és beszélni minden szituációban, akkor is, ha a nyelvtani szabályokat nem a legtökéletesebben használják. Meddig maradnak itt? Bili júliusban mór Japánban fog dolgozni, de szándéka, hogy még vissza-visszajön Magyar- országra. Van egy hosszú listája, amit a hallgatók ajánlásaiból állított össze, mit is érdemes megnézni ebben az országban. Megcsalt a lista negyedénél jár. Lucy is úgy érzi, még maradt volna egy darabig, de ősszel Kínában folytatja tanulmányait. Stefany még nem döntött, marad-e Magyarországon, s ha igen, akkor Pécsen vagy Pesten tanít. Budapest nagy vonzerő, a lányok most is minden hétvégén elutaznak a fővárosba. Jártak az Operában, voltak színházban, kiállításokon. Sok kedves és humoros esetet is elraktároztak maguknak Ma- gyarorszáqról, s ha tovább is mennek ismerkedni a világgal, nem felejtik el az itt töltött időt. B. A. Megnyílt a Nagy Lajos uszoda A hét végén megnyílt a pécsi belváros kedvelt strandja, a Nagy Lajos uszoda. A nyitás előtt alapos felújításon esett át a házak között meghúzódó medence, kitakarították a kabinsort és az öltözőket. Idő volt rá, hiszen az időjárás eddig nem volt kegyes a fürdőzökhöz. A hétvégi néhány napos órában azonban itt is megjelentek az első strandolok. A forgalom növekedésével később várhatóan megnyílik a strand büféje is. Fotó: Szundi György Fújhatjuk? Először a zene hangjai. Aztán a lépcsőkön felfelé menők üteme. Ugyanaz az ütem, mint a pécsi Sétatéren tegnap, nagysikerű szabadtéri hangversenyt adó zenekaré. Másodszor a tömeg, az a több mint száz ember, aki észrevette, meghallotta és meghallgatta a MÁV pécsi koncertfú- vószenekarát. Harmadszor egy ötlet: miért ne lehetne akár minden héten valamiféle kulturális program, valami szórakoztató rendezvény a pécsi Sétatér árnyas fái vagy éppen, rosszabb idő esetén keletiesen bóklászó napsugarai között? Negyedszer egy felajánlás: Lapunk szívesen helyt ad az ötleteknek. Várjuk felajánlásait magánembernek, zenekarnak, táncegyüttesnek, vagy ne adj' isten művelődési házaknak. Azok ötleteit várjuk, akik konkrét programokkal részt vennének hétvégeken egy sétatéri programon. Az Új DN-en nem fog múlni a propaganda, mert azt szeretnénk, ha mindenki örömmel fújná hangszerét, ahogy ez Szundi György felvételén is látható. Színlicetes rablóulti Hajlamos az ember a legegyszerűbb következtetéseket levonni. Ha valaki a rendőrségen dolgozik, és a lenti című könyvet adja ki, nyilván egy olyan bűnesetsorozatot kiván a nagyérdemű elé tárni, amely megérdemli a Ügyeimet. Dr. Kodba Ferenc könyve, a megyei kapitányság bűnüldözési osztályvezetőjének munkája az előítéletek alapján nagy csalódás. Nagy csalódás, mert nem igazi bűnügyi történet, hanem egy érdekes ultiszabálykönyv. Nagy öröm is ugyanakkor, mert nemcsak az ultijáték alapszabályaival ismerteti meg a tanulnivágyókat, hanem mintajátszmákkal is szolgál. Ebben a rövid ismertetőben nem kívánjuk ismertetni a tanús kiadó által megjelentetett, és már kapható kiadványban leirt szabályokat. Mindenesetre az ulti egy vállalkozás, amelyet hárman játszhatnak, de valaki mindig egyedül van. A másik kettő összefoghat, de mindig az egyedül lévő vállal. Az egyedül lévőt, a másik kettő, akár koalíciót alkotva, akár egyénenként is megkontrázhatja. Az egyedül maradó rekontrázhat, ha érzi, neki van igaza, Így a tétek emelkednek, sokszorozódnak, és mindenki jobban ügyel. Ez eddig tiz bekezdés volt az új ultiszabálykönyvről. Az előző és az utolsó mondat a talonra vonatkozik, amit előbb-utóbb meg kell hogy nézzen az ember, mint ezt a könyvet is. (b) Négyütemű füst A Környezetvédelmi Minisztérium tervezi, hogy kezdeményezi a gépkocsik évenkénti kötelező füstgázvizsgálatát, illetve beszabályozását. Szommer Ferencnek, az MDF egyik környezetvédő aktivistájának véleménye szerint a szervizekben ott vannak a műszerek, nincs tehát gyakorlati akadálya egy ilyen rendelkezés kiadásának. Minden különösebb beruházás nélkül, csupán a beállításokkal 10—30 százalékkal lehetne csökkenteni a gépkocsi kibocsátotta légszennyezést. Az Egyesült Államok néhány államában például a rendőr egyszerűen megállítja azokat, akik látható füsttel közlekednek, és a helyszínen jelentős pénzbüntetést szab ki, mindenféle mérés nélkül. A négyütemű és a dízelüzemű járműveknél nálunk is be lehetne ezt vezetni, de a kétüteműeknél nem. Ezek ugyanis optimális beállítás esetén is szennyezik a levegőt. Aki viszont füstölő négyütemű vagy dízel járművel közlekedik, az egyértelműen hibás. A füstölés mértéke természetesen a kétütemű járműveknél is csökkenthető. Hozzájárulhat ehhez a megfelelő műszaki állapoton, beállításon túl az, ha például speciáis motorkenő anyagok használatával 1:100 arányra szorítanák le a benzinbe kevert olaj mennyiségét . . . Bordélyok franciásan Most, hogy olvassuk, hogy más-más néven bár, de Magyarországon is újra léteznek, létezhetnek bordélyházak, érdemes egy pillantást vetni a francia helyzetre is. Tanulhatunk. Közvetlenül a háború után Franciaország egyik nagy visszhangét kiválté vitája éppen a nyilvánosházak körül robbant ki: a megalkotójáról máig is .Mathe Richards-törvénynek nevezett rendelkezés a nők felszabadítása jegyében záratta be a nyilvánosházakat, amelyeket egyébként a francia nyelv „zárt házak" (maisons closes) néven ismer, s amelyekről Toulouse-Lautrec csodás festményeket, jóval később a magyar származású, nagy fotós, Barcsay izgalmas fotókat készített. Az intézkedés azonban — az akkori elképzelésekkel szemben — nem tudott véget vetni a prostitúciónak, bár ez ellen is vannak törvények, omelyek a prostitúciót, az ezzel kapcsolatos kerítést büntetendő tevékenységnek minősitik. Ennek ellenére ma a becsült adatok szerint egyedül Párizsban öt-hétezer nő él a világ legősibb mesterségéből, az országban további tízezren választották ezt a „szakmát" főhivatásnok. Vannak illegális házok, call-girl hálózatok, masszázsszalonok és egyéb intézmények, sőt nyilvános és kevésbé nyilvános hirdetések is ajánlják a lányok (és fiúk) különböző szolgáltatásait, a Franciaországban elterjedt igen hasznos telefonos-képernyős hirdetési rendszer, a Minitel útján szálával találhatók megfelelő címek. A tarifa változó: a Budapest utca friss afrikai bevándoroltjai száz-kétszáz frankért is kaphatók már, a Champs-Élysées luzusmulatóiban viszont három-ötezer frankot is elkérnek egy (néhány órát tartó) éjszakáért . . .
