Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-17 / 74. szám
Nyakunkon a német valutaunió... Zuhan a márka feketepiaci ára (Folytatás az 1. oldalról) Elöljáróban egy pénzügyi szakember intelme: nehéz hosszú távú tanácsot adni, hiszen az árfolyamok lüktetnek a világ bankjaiban, időszakonként némely valuta megerősödik a többihez képest, aztán veszít erejéből. Mindenesetre a két uralkodó pénznem a márka és a dollár. Dr. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi bankkapcsolatok főosztályának ügyvezető igazgatója bízik a márkában; szerinte nem ártana, ha minden széf tömve lenne vele. De félre téve a vágyakat, néhány konkrétumot is. Nyilvánvaló, hogy a valutaunió kapcsán „nyomás alá került a márka", de jelentős változás nem várható, a számottevő bankok számára kedves a DM. A jelenlegi NDK teljes pénzforgalmát átvéve 2—3 év alatt 115 milliárd márkára van szükség fedezetként, s ma az NSZK-nak 140 milliárd dollár az ' évi exporttöblete. Kibírja tehát a „sokkot". Másrészt további kapacitásokhoz jut, soha jobb alkalom az ipar extenziv bővítésére, s tartanak is tőle az ipari nagyhatalmak. Mindenesetre az ügyvezető igazgató megjegyezte: ha átmeneti mórkagyengüléssel számolnak is itt-ott, nem hiszi, hogy zuhanásról, tartós mélypontról szó lehet. Sőt. A márka erősödni fog! Hát ennyit tendenciajelleggel, a többit 5zalóki Csabá- nétól, az OTP egyik pécsi fiókjának vezetőjétől, aki azért illetékes az ügyben, mert a lakossági devizaszámlák náluk, a Kossuth Lajos utcában találkoznak. Szerinte a nagymenők tudják merről fúj a szél, bíznak a márkában, nem váltják át pénzüket másra. Rengetegen viszont - az apróbb megtakarításokkal rer- delkezők —, akik kevésbé tájékoztattak a pénzpiacon, igyekeznek átkonvertálni a pénzüket. Főleg a sajtó hatására. Sokan sokat veszítenek. Elterjedt az angol font iránti vágy -, hiszen a legmagasabb kamatot az OTP a font után fizeti. Egyébként néhány érdekesség is akad a pénzpiac dzsungelében. Az OTP délelőtt 10 óráig számol aznapi árfolyamon, utána már a következő napra tekint. Az ok egyszerű: külföldről több pénzember kiszagolta, hogy az árfolyamváltozásokon jól kereshet, több százezer dollárt tesz be és vesz ki - azaz forgat meg — a magyar bankokban 24 óra alatt. Repülőgéppel jönnek és mennek ezek az utazó pénzemberek. Más. Akad jó néhány külföldi betétes is, hiszen az NSZK-ban 2-4 szá- szalékot fiadzik az egy évre lekötött tartós betét, nálunk a 7 százalék fölé ugrik. Ez egyben azt is bizonyítja: külföldön talán jobban bíznak a magyar bankokban, mint idehaza. Végül ismét a kérdés: akkor miért csökken a márka fc'-etepiaci ára? A magyarázat egyszerű: itt a nyár, megnőtt a kínálat, s csökkent a kereslet. A jugoszlávok is többet hoznak - no nem a kelleténél -, s ez is a feketepiaci árat rontja. Persze néhány forint nem a világ. Én azt mondom, bízzunk a márkában, még akkor is, ha megszegem azt az intelmet, hogy felelőtlenség egy ügyben bárkinek tanácsot adni . . . Kozma Ferenc ...... ...... v ■ ..... . ....... ....... A ciszterci rendé volt Visszakérik a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumot Annyi bizonyos, ősztől megkezdődik a fakultatív katolikus hitoktatás a neves pécsi iskola falai között. A ciszterci rend visszakérte az iskolát, hogy ott majd az egyházi oktatás feltételeit teremtse meg. A rendház — ma még az iskola fiúkollégiuma — új főnökét is kinevezték dr. Arató Károly személyében, és a tervek szerint néhány atya is a házba költözik, akik az iskolában tanítanak majd. így a diákok kollégiumi elhelyezését illetően is gondok keletkeznek, és az oktatási profil megváltoztatása más, személyeket érintő problémákat is felvet. A nyugdíjba vonuló igazgató, dr. Kelenly Elemér leköszönésével a tanári kar egy erre alkalmas szakembernek, a posztra pályázattal jelentkező Póla Józsefnek szavazott bizalmat. Ö azonban haladékot kért és kapott a végleges elhatározás, és az ' esetleges tanácsi jóváhagyás előtt. Hiszen más világnézetű lévén számára is lelkiismereti kérdés, vállalhatja-e a katolikus irányba forduló gimnázium vezetését. A ciszterci rend vezetője, dr. Kerekes Károly zirci főapát úgy véli, egy évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy az iskola valóban átalakuljon.- Mi azt kérjük, hogy állami fenntartású és katolikus felekezetű iskola legyen — válaszolja érdeklődésünkre a főapát —, azonban arra felhatalmazásunk sincs, hogy az iskolaszervezés, igazgatóválasztás ügyeibe beleszóljunk. Erre Az egykori Ciszter, ma Nagy Lojos Gimnázium semmiféle jogi alapunk nincs. Hogy ebben szerepünk lehessen, kormányszintű elhatározás szükséges.. Várjuk, hogy ezekben a kérdésekben is döntés szülessen. Mi egyelőre tanárokat sem tudunk adni, néhány, még korábban végzett idős kollégát kivéve, hiszen negyven éven keresztül a .lábunkat se tehettük be az egyetemekre I — A gimnázium igazgatói székének most egy lelkészült, de más világnézetű pedagógus szakember a várományosa, akinek a tanári kar szavazott bizalmat. Segíthet-e a világnézeti különbségek áthidalásában a kölcsönös tolerancia? I — Egy más világnézetű ember képtelen előkészíteni egy ilyen iskolát a változásra. Nem tudom, hogy ön pedagógus végzettségű-e, mert ha az, akkor tudnia kell, hogy ez a pedagógiában képtelenség . , Mintha valaki kovácsmesterséget tanítana anélkül, hogy értene hozzá! Aki nem fogadja el, hogy az ember dimenziói sokkal mélyebbek annál, mint amennyire a természettudomány meg tudná közelíteni, aki más világnézeten van, hogy azonosulhat a céljainkkal? Április 20-án Pécsett elmondtam azt is, eszünk ágában sincs egyetlen egy pedagógust is elküldeni! Se protestánst, se kommunistát. De mindig akadnak, akik képtelenek a változást elfogadni . . . Emlékszik a salamoni ítéletre a Királyok könyvéből? Mi nem akarjuk a gyereket lélekben sem kettévágni a hamis anya módjára, törekvésünk az, hogy fokozatosan olyan szülők Írassák ide gyermekeiket, akik tudják, hogy ez katolikus iskola lesz egy évtized múlva. Bóka Róbert Foglalkozása: feleség, anya, grafikus, tanár Donna Európa-díjas elsőként Kelet-Európábán Rab-Kováts Éva sásdi születésű, jelenleg a fővárosban lakó grafikus nem is sejtette, hogy „teszteli” őt egy olasz nőszövetség, a Federcasa- linghe. A hat éve alakult, egészségesen feminista szervezet arról híres, hogy mindenben helytálló, szellemileg, lelkileg is energiadús asszonyokat fedez fel és állít példaképül. Alaposan leinformálja a jövendőbeli Donna Európa díjasokat saját, lélektannal is foglalkozó emberei által és hosszas mérlegelés, titkos szavazás útján dönt, hogy kit is válasszon Európa legjobb asszonyának. Olyan díjazottnak, aki elsősorban a családjában „szuper", emellett áldozatot vállal másokért, vagyis igazi anya, feleség, barát, közéleti sőt bizonyos szinten művészi alkotó ember is. — Nagyon meglepett, hogy most nemrég értesített az olasz szervezet, hogy megkaptam a Donna Európa díjat hazánkból egy másik győztessel, Királyné dr. Dévai Margit pszichológussal együtt. De ugyanezt a díjat vette át társaságunkban Lengyelországból Agata Tuszynska költőnő, valamint Danuta Walesa. Mi négyen először kelet-európai országokból. Nehéz elmagyarázni úgy a dolgokat, nehogy az öndicséret, az önmutogatás kísértése fogja el a nyilatkozót. Szó sincs ilyenről Rab-Kováts Éva esetében, aki bemutatkozáskor neve után kedvesen felsorolta foglalkozását, feleség, anya, grafikus, tanár. S többször ismételt egy mondatot, azt az egyszerű tényt hangsúlyozva; „Az asszonyok arra születnek, hogy békességet, szépséget és harmóniát teremtsenek maguk körül.” Cs. J. (A grafikán orfűi tájrészlet látható.) Nagy Imre hiteles jelkép Ne csináljunk iskent-, de értékeljük az embert Intérjú Király Bélával Király Béla képviselő egyszemélyben történész és politikus, aki 1956 eseményeinek nemcsak tanúja, hanem részese is volt, mint a Nemzetőrség főparancsnoka, egyben Nagy Imre közvetlen munkatársa. A mindebből fakadó tudásnak és tapasztalatnak egyaránt része van árnyalt véleményalkotásában. Szuverén egyéniség, gondolkodó ember, aki nézeteit nem másokéhoz igazítva formálja. A Parlamentben vele folytatott beszélgetésünk is ezt példázza.- Nagy Imrét politikai érdekből sok éven át árulónak titulálták, mig most helyenként misztifikált hőst láttatnak benne. Jobban közeli- tünk-e a valósághoz, ha azt mondjuk, politikus volt, aki tisztességgel akarta vezetni az országot, megszabadítva a sztálinizmus béklyójától?- Valóban. Ne csináljunk istent, ne csináljunk mítoszt, ugyanakkor nem is lehet munkássága felett könnyen átsiklani. Nagy Imrét nemcsak 1956-ban játszott szerepén keresztül kell megítélni. Értékelni kell az 1955— 56-os éveket, amikor mindenhonnan ki volt rúgva. Látni kell Nagy Imrét az 1953 és 1955 közötti idő- szaban, és meg kell Ítélni szovjetunióbeli szerepét. . . Csak mindezen végigtekintve látható meg Nagy Imre tényleges emberi nagysága. A „moszkoviták" - Így mondták azokat, akik Moszkvából hazajöttek —, szóval róluk azt tartották, hoay mind moszkvai ügynökök. Az ilyen fekete-fehér megítélés sohasem állja ki az idő próbáját. Nagy Imréről már akkor leperegtek az ilyen vádak. Ö például már a KMP első bécsi kongresszusa után józanul foglalt állást egyebek közt a parasztkérdésben. Már akkor kiállt az erőszakos kollektivizálás ellen. Füaqet- len oarasztságot akart, amely ha akar, önkéntesen szövetkezhet. Vagy a második vilóaháború alatt, mikor a Moszkvai Rádió magyar adásának az igazgatója volt. Természetesen a fasizmus ellen és a Szovjetunió, illetve a szövetségesek mellett szólt, ám egész stílusa a nemzetéért való aggódását tükrözte. Vagy 1947-ben: az ellen volt, hogy a szakszervezeteket ,, bolsevi zá I já k", azaz a párt eszközévé degradálják. Kiállt a szakszervezetek autonómiája mellett. Olyan szakszervezeteket akart, amelyek létrejöttére csak most nyílik esély. Ö a kommunista párt vezető szerepéért küzdött, kommunista volt haláláig, de 47-ben is azért harcolt, » hogy ne semmisítsék meg a demokratikus koalíciós partner pártokat. Végül is tehát, ha nem ragadjuk ki 1956-ot, hanem Nagy Imre egész életét nézzük, egy vonzó egyéniséget látunk, egy olyan ritka embert, aki össze tudta egyeztetni a marxista-leninista ideológiát a nemzethez való abszolút hűséggel. Ez számomra Nagy Imre, s ez az a vonása, amely arra késztet, hogy iránta való tiszteletemet és becsülésemet megőrizzem. Nem is szólva arról a kapcsolatról, mely abból fakadt, hogy mindketten somogyiak voltunk. — Nem gátolja-e egy történelmi személyiség objektiv megítélését az, ha jelképpé teszik? — Igen, mégis azt mondom, hogy egy nemzetnek jeképekre is szüksége van. Nem arra gondolok, mint mikor mondjuk a románok Ceausescuból csalhatatlan félistent csináltak. Ezzel bajba is kerültek. Viszont ha olyan államférfiból csinálnak jelképet, akinek embersége és munkássága erre valódi fedezetet is ad, ha nem hazugságok árán születik a jelkép, akkor arra a nemzetnek szüksége van. Az embereknek és különösen az ifjűságnak szükségük van arra, hogy ne úgy nézzenek a nemzetre, mint emberi hordára, hanem mint nemzetre, melynek voltak Deák Ferencei, Széchenyijei, Kos- suthjai, Károlyi Mihályai, Nagy Ferencei és Nagy Imréi. Híve vagyok annak, hogy ismerjük el a jelentős történelmi egyéniségeket, ennek nem szabad azonban személyi kultusszá rothadnia. — Véleménye szerint, ha Nagy Imre ma élne, mely párt törekvései állnának hozzá legközelebb? — A Magyar Szocialista Párt képviselője lenne és ott ülne a közelemben. — Nyilván egyetért abban, hogy Nagy Imre szellemi öröksége — Így a szabadság és nemzeti függetlenség eszméje — valamennyiünké. A parlamenti pártok között egy sincs, amelyik tagadná ezt a szellemiséget. Vannak viszont, akik Nagy Imre példáját maguknak próbálják kisajátítani. — Ez még nem zavarna engem, hiszen mindenki bele akar kapaszkodni valami szép dologba. Az viszont igen, ha a forradalmat és Nagy Imre személyét mindig kevesebbszer emlegetett jelszóvá egyszerűsítik, ahelyett, hogy ennek szellemében próbálnának cselekedni. Helytelennek tartom, hogy állandóan emlegetik a jog- folytpnosságot 1946 és 90. között és kifejtik, hogy közben volt 1956. Amit mondok az rokon az ön kérdésével. Tudniillik, hogy vannak, akik a forradalmat csak akkor említik, ha ez a saját érdekeiket szolgálja. Az évforduló jó alkalom lehet arra is, hogy emlékeztessük a pártokat, hogy ha a saját malmukra akarják is hajtani 56 vízét, azért ne feledkezzenek meg a forradalom valódi jelentőségéről és tradícióiról. Arról, hogy a magyar történelem csillaga volt ez. Biró Ferenc vasárnapi 3
