Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-16 / 73. szám
6 űj Dunántúli napló 1990. június 16., siómból A „Érvényesülni fog a népakarat” Hogy a köztársasági * elnök közvetlenül, a nép által megválasztott elnök legyen, annak érdekében — biztos, senkinek nem mondok vele újat — országos aláírásgyűjtési akcióba kezdettt (az) ... A három pont helyére mindenki irja be magának a kedvesebbet, hiszen a kezdeményező személye kétséges. A baranyai szocialisták szerint néhány héttel ezelőtt megyei értekezletükön dr. Horváth Csaba, az Értelmiségi Klub elnöke javasolta először az aláírásgyűjtési akciót, szerdán, a szegedi Dugonics téren viszont mindenkitől azt hallottam, az akció Király Zoltán ötlete volt. A lényeg persze, hogy az aláírásgyűjtés megkezdődött, s mire e sorok megjelennek, tán már össze is gyűlt a népszavazás kiírásához szükséges 100 000. * Király Zoltán ma, Szegeden a legnépszerűbb emberek egyike. Ha nem a legnépszerűbb . . . Miközben interjút ad, percenként szólítják meg, percenként kérnek tanácsot tőle ügyes-bajos dolgaikban az emberek. S.az előttünk lévő íveken az aláírások szépen gyűlnek. Mint Király segítői mondják, három óra alatt 1000- 1500 is összejöhet. — Bár a választ sejtem, Öntől szeretném hallani: miért nem jó, ha a parlament választja meg a köztársasági elnököt? — Jobb, ha a nép választja meg . . . Nagyon úgy néz ki, egyre inkább olyan végrehajtó hatalom formálódik, mely képes lesz elnyomni a parlamentet. A végrehajtó hatalom pedig - természetesen — nem más mint a kormány, s ebbenj a helyzetben a köztársasági elnöknek a kettő között kiegyensúlyozó szerepet kell vállalnia, márpedig a pártalkuk nyomán megválasztott elnök erre képtelen lenne - még ha kompromisszum alapján jelölnék is ki. Én azt mondom, a köztársasági elnököt ki kell vonni a pártalkuk, a pártok közötti erőviszonyok bűvköréből, ez pedig nem megy másként, mint közvetlen választás útján. — Vajon az SZDSZ, mint a legnagyobb ellenzéki frakció, miért engedi, hogy a kormány ennyire «megerősödjék a parlamenttel szemben? Netán, mert úgy spekulál, a kormány úgyis megbukik, s ha ok következnek, így lehet majd leginkább szabad kezük? — Nézze, oz SZDSZ kénytelen szabad kezet adni a kormánynak, hiszen az MDF—SZDSZ-paktum erre kényszeríti. Ki merem jelenteni azt is, hogy gyakorlatilag létrejött o nagykoalíció . . . Miközben persze van — egy teljesen formális — kiskoalíciós kormányunk. A színfalak mögött tehát működik a nagykoalíció, s az SZDSZ ezért kell, hogy megtartóztassa önmagát. — De miért volt erre szükség? Hiszen az MDF, úgy-ahogy a kiskoalíció révén is elkormányozhatná ^Magyarországot, ráadásul így mindkét pártot joggal vádolhatják választóik a szószegéssel . . .- Nem tudom, miért volt erre szükséq, azt viszont igen, hogy a választások utáni első nyilatkozatomban azt mondtam: jó lenne, ha összeállna a nagykoalíció. Annak ellenére is, hogy úgy gondolom, a véleménykülönbségek miatt nem lehet hosszú életű. A színfalak mögötti nagykoalíció viszont erre a sorsra juttathatja a kiskoalíciót is . . . A kisgazdák és a kereszténydemokraták nem sokáig fogják tűrni, hogy az MDF a hátuk mögött megállapodásokat kössön. — Ezesetben a kormány összetétele rövid időn belül átalakul . . .- Előbb-utóbb .színt kell vallaniuk, s akkor valóban összeállhat hivatalosan is a nagykoalíció. Fia viszont továbbra is a színfalak mögött folyik a „játék", az SZDSZ - előfordulhat -, hogy akkor keményedik meg igazán, s akkor veszi össztűz alá a kormányt, amikor annak a népszerűtlen intézkedésekkel kell előhozakodnia. Ez esetben viszont a paktumot rúgnák fel. Tölgyessy doktorék. Szóval, nagyon sok megoldás elképzelhető, az utóbb említettet viszont kevésbé látom valószínűnek. Bár... Az SZDSZ ezzel is magának kaparná ki a gesztenyét. Eqyébként meggyőződésem, hogy nekik óz a céljuk, hogy megbuktassák az MDF-kormányt. — Egy ellenzéki pártnak, azt hiszem, más célja nem is lehet . . .- Persze, ez így van, nem is lenne elítélhető. Csak hát ha egy pártnak ilyen célja van, ne kössön paktumot. . . — Az MDF miért ment bele a közvetett elnökválasztásba? S most úgy is kérdem Ont, mint a választásokon az MDF által támogatott képviselőt? — Az MDF eleinte közvetett elnökválasztást akart, s csak azért ment bele a kompromisszumba, hogy az MSZMP-vel folytatott tárgyalásoknak eredményük legyen. Az idő is sürgette őket, szért hagyták, hogy első alkalommal o nép válasszon elnököt. Az persze kétségtelen, hogy az első választásnak hagyományteremtő ereje van ... Én azt hiszem, hogy az MDF-et ennek ellenére is a paktum kényszeríti arra, hogy határozottan a közvetett választás mellett foglaljon állást. Egyébként amikor a (régi) parlamentben o közvetlen választást indítványoztam, számítottam arra, hogy az új ezzel szemben fogja módosítani az alkotmányt. — Nem jelentett ez presztízs- veszteséget Önnek? — Ezen én nem gondolkodom. Visszatérve az előbbi kérdésre, ma már tisztán látszik, hogy abban, amit a választási' kampány során a pártok ígértek, nem kell hinnünk. Ma már egyértelmű: a pártok időnként hazudnak. Az MDF— SZDSZ-paktum például nem felelt meg a választások előtti ,, ígéreteknek”, ezért hát joggal érezheti úgy az MDF-re szavazó polgár, becsapta őt a párt. A képviselők szempontjából nézve pedig nem hiszem, hogy, ha „fent" a nagyok valamit eldönten'ek, akkor a képviselőnek . azt bábéként meg is kell szavaznia. Ez persze már lelkiismereti kérdés, de ugyanez volt a helyzet a pártállam idején —, hogy mást ne mondjak. — Gondolom többek között ezért is ült át az MDF-frakció- bál a függetlenekhez. — Ezért is. De úgy gondolom, nemcsak én csináltam lelkiismereti kérdést az ügyből. — En is úgy tudom, hogy az MDF-es képviselők közül voltak még néáhnyan, akik ellenvéleményüknek adtak hangot. Mit gondol, követni fogják Ont a függetlenek közé? — Még nyolc hely üres . . . No, de beszéljünk komolyan. — Szellemi kvalitásait tekintve milyen a parlament? — Jó. Főként ha a FIDESZ - esekre gondolok. Ésszel, szellemesen, tisztességgel tesziK a dolgukat. Persze, az ő teljesítményük kiugró, vannak gyengébbek is, de az előző parlamenthez képest, a jelenlegi sokkal jobb. — A kormányról milyen véleménnyel van? — Kétségtelen, hogy bizonyos tárcák . birtokosainak szakmai körökben nem igazán cseng jól a nevük. Ennek ellenére, még nem szeretnék véleményt mondani senkiről. Az esélyt mindenkinek meg kell adni, hogy bizonyítson. — On a minap egy nyilatkozatában nem zárta ki az előrehozott, időközi képviselőválasztások lehetőségét. . . — Ha felbomlik a kiskoalíció és a nagy nem alakul meg, ez is elképzelhető... — Mondana nekem néhány személyt, akit szívesen látna a köztársasági elnöki székben? — Nem. Ebbe nem megyek bele. Nekem maga az ügy a fontos. Az, hogy a nép választhasson elnököt. — Mi most arról (is) beszélgettünk, jó lenne, ha közvetlen elnökválasztás lenne Magyarországon. Közben hallóim, az SZDSZMrakcióvezetője, dr. Tölgyessy, azt nyilatkozta a rádióban, csinálhatnak Királyék bármit, hétfőn a parlament úgyis megválasztja a köztársasági elnököt . . . — Hát ezt tényleg megteheti a parlament. Persze, politikailag nem lenne szerencsés húzás, ámbár úgy tűnik, a túlzottan magabiztos pártvezetők fütyülnek arra, hogy a politikai közhangulat milyen. Ha most a parlament* meg is választja köztársasági elnökét, a következőkben érvényesülni fog a népakarat — és számomra ez a lényeges. Hosszú távon a nép akarata lesz a meghatározó, akárhogy játszik és szórakozik is Tölgyessy Péter és színtársulata . . . Pauska Zsolt Zűrzavar a vizes ágazatban Baranya inni akar! Halogató taktika a szigeti kitelepítéseknél Ki finanszírozza a falvak szükségellátását? Teljes a zavar a vizes területen: amit a baranyaiak egy-két hete megtárgyaltak a főhatóság képviselőivel, az mára nem igaz, mert a képviselő már nem dolgozik azon a poszton, amelyen Ígért valamit. A megyei cégeknek nincs információjuk arról, melyik főhatósághoz tartoznak, kivel beszélhetik meg azokat a beruházásokat, amelyek több évig tartanak a megyében. baj az, hogy a helyi tanács semmilyen hálózatfejlesztést nem tervez, hiába van viz, az üdülőterületeken mégis lesz zavar. Ráadásul azt látni, hogy a megyének rendkívül fontos beruházások csúsznak a halogató taktika miatt. Nemrég adtunk hírt - a KVM— képviselőjét idézve arról, hogy rövid időn belül megkezdik a mohácsi-szigeten az északi kút- csoport bekötését, ami végre szolgáltatná .Pécsnek és több mint húsz településnek az évek óta várt napi 30 000 köbméter ivóvizet. Ismert, hogy ehelyett ma csak 18— 20 000 köbméter jön. Ám most az a hír járja, hogy a főhatóság versenytárgyalást irt ki a kivitelezési munkákra, miközben a munkaterületen ott van az eddigi vállalkozó, a DÉLVIÉP, amely szinte pillanatokon belül képes folytatni az építést. Nem más ez, mint halogatás, ami azt jelenti, hogy idén nemigen lesz munka (!) Érdekes az is, hogy megfelelő tervek nélkül Írták ki a pályázatot . . Ebben a helyzetben majdnem feleslegesnek tűnik számon kérni a Főhatóságoktól a vízgazdálkodást, csakhogy Baranya inni akar! Nagyon tisztességes a megyében dolgozó vizmű cégek magatartása ilyen körülmények között. Dr. Solti Dezsőtől, a Pécsi Vízmű igazgatójától hallottam, cége terveket készít, ha egyelőre az íróasztal-fiókba is, hogy amint zöld utat kaphatnak a fejlesztési elképzelések, időben, előké- szitetten léphessenek. Koncepciókban, előre gondolkodva saját kockázatvállalással dolgoznak olyan munkákon, amelyek a várospolitikai célokat szolgálják, felkészülnek a leendő befektetők fogadására, (közművesített területeket ajánlva. Az 1986-ban elhatározott baranyai vízgazdálkodási terv is jó ütemben megvalósul: a 64 vizműböl 46 idén kész, a többi épitését is megkezdtékmegkezdik, ám nem látni az 1991—92-es befejezéshez a pénzügyi lehetőségeket. A nyári vízellátás a korábbiakhoz hasonló rendkívüli erőfeszítéseket kíván a cégektől, csak nagy felkészültséggel nyújthatnak zavartalan szolgáltatást. A legkritikusabb a helyzet Pécsváradon és Zengővárkonyban, bár jó hír, hogy a pécsváradi tanács megkapta a hitelt, építhetik a vezetéket, amely a dunai rendszerre köti a települést. Addig, mig elkészül területenként, szakaszosan látják el a lakosságot. Mohács térsége is igen kiszolgáltatott az időjárásnak, mert az elosztható víz mennyisége egyelőre nem növelhető, ugyanakkor újabb településeket kapcsolnak be, és intenzív lakásépítkezés van a városban és környező községekben is. Megszűnik a hiány a bólyi és száj ki térségi rendszer ösz- szekapcsolásával - év végére várható —, Sellyén és Vajszlón a vastalanító átadásával, Mozsgón az almáskeresztúri kút hasznosításán dolgoznak, mig Mecseknádosdon megvan a 100 _ köbméteres tározó, most a hidasi kút bekapcsolása a feladat,- amelyre több elképzelés is született. A mohácsi vizmű vegyszerkeverö berendezései Komlón elvileg megvan a szükséges mennyiség, de a városon belüli elosztásban okoz gondot, hogy hiányzik a pénz arra a vezetékre, amely beviszi a zónákig. Szigetváron a becefai vizmű belépésével nem lesz hiány, ám baj, hogy a víz 28 Celsius fokos, és a gáztala- nitast, vastalanítást is meg kell oldani. Siklós és Harkány térsége a termálvíz védelme miatt okoz fejtörést az utóbbi években, mert a siklósi mű emiatt kétezer köbméterrel kevesebbet adhat naponta, csakhogy a pótlása a megyei vízműnek 5,5—6 millió forintos vesztesége — megfellebbezte a határozatot. . . Orfűn kész a tisztítómű, a Pécsi-tó víztisztítását is megkezdték, amely a csúcsidő- szak ellátását szolgálja, de várják az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálatait. A A vízminőség a legnagyobb gond Baranyában, ma is több mint 120 település kap szükségellátást, zacskós vagy tartályos vizet. Ennek finanszírozási oldala nem látszik biztosítottnak. A főhatóság a megyére hárítja, miközben a megyei vízműnek máris nyolcmilliós a vesztesége, amit már nem bír el . . . Pécsnek a korábbi nyarakon sokat segített a Pécsi Hőerőmű azzal, hogy a kritikus hetekben kevesebb vizet igényelt. Ma itt is ellentmondásosak az információk, és nem tudni, mire számíthat a vizes szakma. Az erőmű mai ismeretei szerint teljes terheléssel dolgozik a nyár kellős közepén. Viszont elterjedt c hír, hogy kevésbé veszik igénybe a szenes erőműveket, mert a Szovjetunió villamos- energiában törleszti az adósságait. Gáldonyi Magdolna Személyiségek - posztokon DR. WÉBER JÁNOS, az MDF megyei ügyvezető elnöke Tolnán született 1953-ban. Szülei ma is ott élnek, testvére targoncás a tolnai selyem- gyárban. Családjában első generációs értelmiségi, ezért is meghatározó számára a népnemzeti gondolatiság. Iskoláit Tolnán végezte, majd a Pécsi Jogtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1976-ban. Az első igazi városi élménye Pécs volt, tudatosan készült, itt telepedik le. Am friss diplomásként az egzisztenciateremtéshez nem adott kedvező körülményeket a város. Két területSh dolgozott: vállalati és szövetkezeti jogtanácsosként, valamint az állam- igazgatásban. Első munkahelye a Szekszárdi Nyomda volt, majd a Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya. Hét évig a tengelici tsz-ben dolgozott, és ezt az időszakot meghatározónak tekinti az életében. Ott értette meg igazán, mire képes a magyar agrárágazat, kiegészítve a saját háztájiban szerzett tapasztalatokkal. Tengelicen fiatal szakembergárda dolgozott, kezdeményező vállalkozásokkal. Bár megismerte a szövetkezeti demokrácia szép példáit, láthatta a struktúra korlátáit is. Baranyában a harkányi tanácson vb-titkár volt, majd a diósviszlói tsz-ben jogtanácsos lett. Felesége szintén jogász, két kislányuk általános iskolás. Sokadmagával néhány éve a politizálás lett a hobbija, ma új szerep vár rá, a hivatásos, profi politizálás: kormányzópártjának szakmai hátteret adni, ugyanakkor a mozgalmat erősíteni. BÍRÓ LÁSZLÓ, a Székesegyház plébánosa Tevékeny résztvevője volt a Keresztény Értelmiségi Műhely megalakulásának. 1950-ben született Szekszárdon, földműves szülőktől. Kora gyermekkorától kezdve élt benne a papi hivatás gondolata, amit is kiváló papi személyiségek segítettek elmélyíteni. Középiskolai tanulmányait a nagy hírű Győri Bencés Gimnáziumban végezte. A gimnázium tanári karára úgy emlékezik, mint egy kikezdhetetlen gránittömbre. A gimnáziumi éveket a Papi Szeminárium öt éve követte ugyancsak Győrött. A tanulás, a csendes be~ felé fordulás védett ideje volt ez. 1974-ben a szülőváros „Nagytemplomában" szentelte pappá dr. Cserháti József megyéspüspök. Első káplánhelye Mágocs volt. Két és fél év múlva Szigetvárra szólította a püspöki levél. Nyolc hónap után, 1977 decemberében káplán a pécsi Székesegyházban. Ekkor alig hároméves lelki- pásztor. 1980-ban újabb megbízást kap, a megyéspüspök titkárává nevezi ki. Papi szolgálata, amelyet a Székesegyházban tovább végez, újabb dimenzióval egészül ki: betekintést nyer egy lezáruló politikai korszak összekuszált egyházpolitikájába, a pap- és a kiművelt világi munkatársak hiányával küszködő egyházmegye kormányzati nehézségeibe. 1989 decemberében, püspöke nyugdíjba vonulásakor lett a Székesegyház plébánosa. GERGELY JÁNOS, a Pécs—baranyai Kulturális Kamara elnöke A Janus Pannonius Tudományegyetem Nyelvi és Kommunikációs Intézete magyarnyelvi tanszékének főiskolai docense. 1930-ban született Cegléden, vasutas családban. Édesapja, aki rézműves szakmáját Erdélyben tanulta ki, az I. világháború után menekült Magya rországra. Elemi iskolái után középfokú tanulmányait a ceglédi Állami Kossuth Gimnáziumban folytatta, itt szerezte latinos műveltségének alapjait is. 1949- ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ám a névváltoztatás következtében francia-magyar szakos diplomáját már az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adta. Első munkahelye a pécsi Nagy Lajos Gimnázium volt. Később, miközben az Állami Tanítóképző Intézetben tanított, tevékeny részt vállalt a Széchenyi Gimnázium újjászervezésében. 1959-ben hívták meg a tanárképző főiskola magyar nyelvi tanszékére, és bár az intézményen belül, majd az egyetemen és a helyi kulturális életben több rangos funkciót is vállalt, a katedrának rövid időre sem fordított hátat. Elindítója volt, és máig is mozgatója a vidéki szakkollégiumi mozgalomnak. Gergely János családja pedagógus család. Felesége a pécsi Leőwey Gimnáziumban tanított. Idősebb lánya a DOZSO Művelődési Ház igazgatóhelyettese, fiatalabb leánya a JPTE TK angol tanszékének tanársegédje. Gáldonyi Magdolna — Kaszás Endre
