Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-14 / 71. szám
1990. június 14., csütörtök aj Dunántúli napio 3 Hazánk belépett az Európai Közösség Fogynak a munkahelyek Több ezer pályakezdő fiatal keres állást - hiába A kormány ismét elodázta a döntést az ércbánya ügyében (Folytatás ai t. oldalról) A Regionális Egyeztető Fórum tegnapi ülésén részt vevő dr. Lőrinci György közigazgatási államtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium), és Vermes Miklós (Munkaügyi Minisztérium) sem tudott semmi olyan intézkedésről beszámolni, amely rövid időn belül elűzné megyénk felől az egyre sötétedő gond-felhőket. A Mecseki Ércbányászati Vállalat sorsát eldöntő, májusra ígért kormánydöntést egy-két hónappal ismét elodázták, így a hajdanvolt ércbányász létszám leépítési programra ez évre, a Foglalkoztatási Alapból finanszírozható 140 milliós többlet- támogatás (végkielégítésre, korengedményes nyugdíjazásra, áttelepülési támogatásra és tb-járulék átvállalására) a várhatóan megváltozó helyzetben semmiképp sem lesz elegendő. S akkor még kérdéses az aknamélyítők, az építők és ki tudja, még mennyi, őket is követő cég dolgozói helyzetének megnyugtató rendezése. A májusi munkáltatói prognózis alapján még ez évben 9—10 ezres munkaerőleépités várható Baranyában. Eddigi felmérések szerint két és fél ezren jogosultak már eddig az újrakezdési kölcsönre és a pénzintézetek közülük csak ólig hétszáznak folyósították (folyósíthatták a szigorú megkötések és feltételek miatt) ezt oz összeget. Már megkezdődött a géppróba Lánycsókon a V ital Gmk új csarnokában, amely a Baranya me- -gyei regionális egyeztető fórum támogatásával épült fel Mind nyomasztóbb kérdés: mi lesz az utcára kerülőkkel - akik eddig dolgozhattak -, és mi lesz o pályakezdőkkel? Ez utóbbiakról elhangzott tájékoztató néhány igencsak sokkoló adat: jelenleg már 1700-nól többen élnek munkanélküli segélyen, míg tavaly még 3600, addig idén már csak 2506 álláshelyet kínálnak a most iskoláit befejező majd' 12 000 fiatalnak. (Szerencsés az, aki továbbtanulhat, így néhány évig nem fenyegeti a munkanélküliség.) Különösen a nyolc általánost befejezők - főként a lányok-, és o most gimnáziumban érettségizők vannak szorongatott helyzetben. S a szerencsésen pályát kezdők bére is oly kevés! Ezeket a. gondokat csak tetézi, hogy nincs elegendő kis- és középvállalkozás telephelyéül elfogadható áron el- vagy bérbe adható közművesített terület. Mielőtt bárki azt hinné, hogy az Egyeztető Fórum tegnapi ülése panasznap volt, téved, csak az egyáltalán nem rózsás helyzetünkből igyekeztek valamilyen elfogadható kiutat, megoldást keresni. M. L. Horváth Balázs bécsi látogatása Dr. Horváth Balázs belügyminiszter szerdán rövid munkalátogatást tett Bécs- ben és kötetlen megbeszélést tortott osztrák minisztertársával, Franz Löschnakkal. Ismerkedési célokat is szolgáló első találkozójukon a belügyminiszterek megállapodtak, hogy a jövőben a két ország közötti „zöld határ" ellenőrzését a magyar és az osztrák határőrök együtt fogják végezni, így változatlan személyi állománynyal lényegesen hatékonyabban tudják elejét venni a törvénytelen határátlépéseknek. Megegyezés jött létre arról is, hogy még az idén nyáron a határon öt-nyolc új átkelőhelyet nyitnak, kizárólag magyar és osztrák állampolgárok számára. Ezeken a helyeken a szükséges épületeket a két ország együtt hozza létre, és határőrizeti szerveik közösen használják majd őket. A miniszterek elhatározták: folytatják az illegális külföldi beutazókra vonatkozó, úgynevezett ki- toloncolási egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat. Ezeket az osztrák fél azért szorgalmazza, mert számít rá, hogy az európai határok nyitottabbá válása tovább fogja növelni a Magyarországon keresztül Ausztriába és más nyugati államokba áttelepülni akaró külföldi személyek számát. Jó befektetés volt, most vállalkozókat keresoek közös hasznosításra... Szellem-villa a Hunyadi úton? A Flunyadi út 19. alatti villában mindenütt kísérteties a csend Fotó: Szundi György információs rendszerébe Ezentúl nagyobb lehetőség kínálkozik számunkra oz Európai Közösség országaiból származó információk megszerzésére annak az ügynöki megbízásnak az alapján, amelyet nemrég szerződésben rögzítettek az Agroinform Agrárinformációs Vállalat, valamint az Európai Közösség Ki- adóhivatalának és nyolc adatbankjának képviselői. Szanyi Tibor, az Agroinform vezérigazgató-helyettese, az MTI munkatársának elmondotta, hogy a július 1-jével induló szolgáltatás révén valamennyi hazai vállalat, szövetkezet, intézmény és vállalkozó hozzájuthat a közösség országaiból -, egyes esetekben a közösséggel társult országokból - származó legfontosabb információkhoz. Rövid és névtelen levél érkezett a minap a szerkesztőségünkbe: „7. cim! Érdekes lenne utána nézni, hogy mi van a Hunyadi út, Juhász Gy. utca sarkán lévő villával! Az épületen kb. 2 évvel ezelőtt néhány napig dolgoztak, azóta teljesen elhanyagolt állapotban van, és a kutya se néz leiéje." Pécs frekventált helye: s bizony úgy igaz, a kísértet- villa kertjét benőtte a gaz, a bokrok-fák dzsungellé csavarodva. Néhány telefon után sikerült megtudni, a tulajdonos a Dél-dunántúli Tervező Vállalat. Sött László gazdasági igazgatóhelyettes :- A levélírónak nagyon igaza van; bizony elhanyagolt a ház, a kert. A villát három éve vásárolta a cégünk egy magánszemélytől, jó befektetésnek tűnt. S persze, az is: ma így is kétszer annyit ér, mint akkor . . .- Biztos nem követek el in- diszkréciót: miért vettek önök egy villát? . ., — Egyrészt gazdasági okokból: akkoriban megtudtuk, hogy a villára licitálni lehet. Másrészt, úgy gondoltuk, mivel a Konzum-emeletről kiköltöztünk; kellene kialakítani valahol egy közösségi helyiséget. Elkészítettük a felújítás terveit: a villa fölső szintjén fiataloknak átmeneti mérnöklakásokat álmodtunk, néhány vendégszállást belföldi és külföldi partnereinknek, ha hozzánk jönnek tárgyalni, és mint mondtam, amolyan társalgót.- Két éve csönd . . . — A kivitelezés nem olcsó, közben a mi gazdasági kondícióink is változtak. Röviden: ma, és még néhány évig a terv kivitelezésére nem futná. Csak egy példát: jelenleg is tízmillió fölötti kintlévőségünk van, a megrendelők nem fizettek. Némelyik nevetséges összeggel tartozik, de húzzahalasztja a teljesítést. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a Dél-dunántúli Tervező Vállalat likviditási gondokkal . küszködne, de tény: a nyereségből nem futja a villára.- Akkor hogyan tovább?- Első lépésként megbíztunk néhány vállalkozót a villa kertjének rendbetételére, s néhány napon belül ennek reméljük látszata lesz. Másrészt meghirdettük: társat keresünk, akivel közösen dönthet- nénk a további hasznosításról. Mit ne mondjak: akár panzió is kialakítható ott, de oktatási, vagy egyéb célokra is felhasználható. Néhány jelentkező már van, tárgyalunk. Hát ennyi a szellemvilla titka. Amúgy 343 négyzetméteres belső térrel rendelkezik, még alkotóház is lehet, hiszen az eredeti elképzelésben az is benne volt. K. F. — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Aktuális kérdéseink Az alábbiakban néhány kérdést teszünk fel a kedves olvasónak. Ha van ideje ró, válaszolja meg őket -, persze csak önmagában. Ha nincs - akkor sem vesztett semmit. — Vajon valóban „elkár- tyázzák-e fejünk fölül az országot"? — ahogyan azt G. Nagyné Maczkó Ágnes, zempléni MDF-es, egyéni választókerületben megválasztott képviselőnő mondta egy újságírónak a minap. (Ha igen, ön kikre gondol, és kikre gondolhatott az MDF-es képviselőnő?) Vajon hová tűnhetett gróf Bethlen, akit a választási kampány során, mint az MDF vezető pénzügyi szakértőjét ismerhettünk meg? — ön, aki a választások során arra szavazott, akire, vajon arra szavazott-e, akire szeretett volna? Kiderült-e ez az utóbbi —, a választások óta eltelt -, idő alatt? — Ugyanígy szavazna-e, ho most újra megtehetne? Négy év múlva ugyanígy szavaz-e jelenlegi ismeretei, érzései alapján? — Kik voltak kedvenc politikusai a választások előtt? (És ma?) — Vóltozott-e az élete, és ha igen, hogyan a parlamenti választások óta? Bízik-e abban, hogy változni fog? Tart-e attól, hogy változni fog? — ön tudja-e, hogy mikor jár le o 100 nap, amit a kormány türelmi időként kért? — ön szerint elég lesz-e a hátralévő néhány hét, ahhoz, hogy azt mondhassa: olyan kormánya van Magyarországnak, amilyet ön mindig is szeretett volna? — Mit gondol, mikor alakul meg Magyarország új kormánya, és kik fogják megalakítani? . . . (P) Eszéki valutaárak Lapunk szombati számában részletesen beszámolunk az eszéki tapasztalatokról. Addig is, ínycsiklandozóként, közlünk néhány jellemző tendenciát és átváltási árfolyamot. Tegnap Eszéken (is) jártunk az esővel áztatott piacon, mogyoróktól érdeklődve megtudtuk, nem túl népszerű odakinn pillanatnyilag a forint. Aki forintját kívánná átváltani az eszéki piacon, a kővetkező árfolyammal számolhat: 150 dinár egyezer forint. Megjegyezzük, hogy a bankok forintot nem váltanak be. A nyugatnémet márka árfolyama is érdekesen alakul. Mivel a dinár kvázi konvertibilitása miatt a bankokban minimális kezelési költséggel bármely jugoszláviai állampolgár átválthatja pénzét akár márkára is, a feketepiac ez esetben nem létezik. A pillanatnyi árfolyam: hét (új) dinár - egy nyugatnémet márka. ■ ■ Önkormányzat, de hogyan? A lakóhelyi kommunális, szociális, egészségügyi, oktatási ellátás mindenkit közvetlenül érint. Felmerülhet az igény, hogy a megtermelt javait külső vagy központi elvonás helyett közvetlenül a lakosság kezébe kerüljenek, ami feltételezi a munkahelyi önigazgatás kialakítását és az önkormányzati közszolgáltatások ezekkel való kapcsolatát. A közszolgáltatási önkormányzatok anyagi alapjait az önigazgatású vállalatok és intézmények közvetlen juttatásain túl, a biztosítótársaságok, alapítványok és nem profitorientált társulások biztosíthatják. A még ily módon sem kielégített közszolgáltatási igényeket a lakosság érdek- képviseleti szervei a helyi területi önkormányzat testületéiben képviselhetik, amelyek fö anyagi forrása a profitorientált vállalkozások adója lehet. A mindennapi élet önkormányzati megszervezését megkönnyíti az, hogy a munkaerő újratermelésének területén hatalmi űr keletkezik, az állam igyekszik innen fokozatosan kivonulni. A totális piacosítás azonban még nem történt meg, a töke még nem vette birtokba e terepet, így a tökelogika és az álfamlogika itt a leggyengébb. Ennek révén a mindennapi életben megtanulható az önkormányzat, s ez a tapasztalat hasznosítható a munkahelyi és a területi önkormányzatok megteremtésekor. Mint látható, a modernizációnak és az önkormányzat lehetőségének is a mindennapi élet, a munkaerő újratermelés a kulcskérdése. Abból kiindulva, hogy oz ön- kormányzat csak egységes rendszerként ténylegesen önkormányzat, meg kellene találni azt a társadalmi bázist, amire ez a rendszer fölépülhet. Amennyiben az önkormányzati rendszer a területi önkormányzatra épülne, úgy logikája szerint maga alá rendelné a munkahelyi önkormányzatot, így a politikaivá váló területi közigazgatás totalitárius uralma jönne létre. A területi önkormányzat értelmében ugyanis a munkahelyek, vállalatok lehetnek például községi tulajdonúok, s ezzel nem válna külön gazdaság és politika, mert a politika rátelepülne a gazdaságra. A gazdasági hatalom birtokosa a politika, azaz a politika közvetlenül gazdasági tényező lenne. Ezzel szemben ha az önkormányzati rendszer a munkahelyi önkormányzatból indulva épülne ki, akkor ez nyomná el a területi önkormányzatot. Ekkor sem válna külön a gazdaság és a politika, mert a munkahelyi, gazdasági részérdekek általános érvényüségre törekedve, közvetlenül politikai érdekként jelennének meg. A területi és o munkahelyi önkormányzat mindezek miatt közvetlenül nem kapcsolódhat egymással, mert úgy gazdaság és politika jól ismert ellentmondásai teremtődnek újra. Közvetítésre lenne szükség közöttük, de ha ez a közvetítő az állam, akkor viszont már nem önkormányzati rendszerről van szó, hiszen az állam lesz az erősebb, nem az Ön- kormányzati kezdeményezések. Az állam pedig —, hacsak a lakosság el nem veszi annak funkcióit, nem teszi meg azt a szívességet, hogy elhal. Ezért azután egy erős civil társadalmi szerveződés nélkül nem lehetséges önkormányzat. (Az önkormányzati és/vagy választási törvény megalkotóinak is figyelmébe ajánljuk Porosz Tibor tanulmányának néhány részletét, a Valóság legutóbbi számából.) Újabb adalék Rovatunk egy írásában rámutattunk a Harkány környékén, a második világháború idején elesett bolgár katonák halálának körülményeire. Azóta több olvasónk levelét közöltük, most, a legutóbbi postával érkezett írásból idézünk, olvasónk kérésére nevét és címét nem iriuk ki, de őrizzük. Olvastam Például rovatukban „Lőnek mint az oroszok" cikküket. Ehhez szeretnék pár sorral hozzászólni, ahogy én láttam és tudom, a Dráva-híd történetének tragédiáját. A bolgár hadsereg Siklóson, a Rákóczi utcában volt „elszállásolva". Kb. egy hétig pihentek és vártak bevetésre. Egy napon, délután 1 óra körül parancs jött, összeállították a katonákat. Könnyes szemmel, sorakoztak, mert érezték, tudták, hogy a halálba mennek. A német katonák olyan cselt csináltak, hogy átjöttek a hídon, Jugó felől. Az odaérő bolgárokat észlelve -, visszavonult a német hadsereg. A fáradt bolgárokat utánuk küldték, és így az oroszok repülővel és azzal a tudattal, íiogy a német van a hídon, agyonbombázták a bolgár katonákat. Láttam én ezt a szörnyű tűzijátékot. Szüleim a Rákóczi utca 61. számú házának kertjében lévő fészerből, én a szecskavágó hajtását abbahagyva der- medten néztem végig. Az időjárás tiszta volt, a lángok magasra világítottak, a mentők vijjogtak, még abból a távolból is iszonyatos volt látni és átélni. Emlékezetem hiteles, szüleimnél is voltak bolgárok, innét tudom. így kerültek Harkányba. Ehhez én mást nem kívánok hozzáfűzni, átéltem 24 évesen azt a szörnyű emberirtást.
