Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-13 / 70. szám

1990. június 13., szerda uj Dunántúli napló 7 Uj Dili politikai vitafóruma KIOSZ — Ipartestületi átalakulás margójára Ne maradjanak közömbösek! „Vörös Magyar ország harcol” Párthírek A Magyar Ellenállók és Antifasiszták (MEASZ) pécsi klubjának szervezésében, a tagság meglátogatja a helyi honvédségi alakulatot, a Pe­tőfi laktanya lakóit. A házi­gazda Páka Ferenc ezredes, helyőrség pk., akinek a kato­nák mai életéről szóló tájé­koztatója után fegyverbemu­tatóra is sor kerül. A bajtársi találkozó idő­pontja június 18-o lesz, 14.00 órai kezdettel. Az SZDSZ egészségügyi ta­gozatán belül — országos szerveződésben - dobszai székhellyel megalakult a „Fa­lusi körzeti orvosok szövetsé­ge". Kiemelten kívánnak fog­lalkozni a vidéken élő embe­rek egészségügyi gondjainak, és a gyógyítás-megelőzésnek, nem mindig kellő súllyal kép­viselt problémakörével. Levél­cím: Dr. Reisz Viktor, Dob- sza, Fő u. 69. Telefon: 70-48-104. Várjuk a munkánk­ba bekapcsolódni szándékozók jelentkezését! A Pécsi Extra 1990. május 30-i számában Buzánszky Bé­la építési osztályvezető-helyet­tes ismertette a tanácsi la­kások megvételének módját és árát. A Kereszténydemokrata Néppárt Baranya Megyei El­nöksége sajnálatosnak tartja, hogy a lakások megvételénél a gyermekek utáni szociál­politikai kedvezményt a gye­rekes családok esetén nem ér­vényesíthetik. így esélyegyen­lőség alakul ki a gyereket nevelő és a gyerektelen bér­lők lakásfelvásárlási lehetősé­ge során. Szeretnénk felhívni erre a tényre az illetékesek fi­gyelmét és felkérni, hogy a lakás vételi áránál vegyék fi­gyelembe az eltartott gyere­kek számát és alkalmazzák a szociálpolitikai kedvezménye­ket. A Kereszténydemokrata Néppárt Baranya Megyei Elnöksége A SZOCDEM-ek baranyai szervezetének nőszövetsége 1948 előtti szociáldemokraták találkozóját szervezi. Minden érintettet és érdeklődőt csü­törtökön, június 14-én délután 4 órától várnáik a pánt pé­csi, Déryné utcai székházá­ban. A Magyar Politikai Foglyok Baranya Megyei Szervezete értesíti a tagjait és az érdek­lődőket, hogy ügyfélfogadási rendje a Pécs, József Attila u. 10. szám alatt minden hét­főn, szerdán és pénteken dél­előtt 9-től délután 4 óráig van, a további napokon ugyanis az adatok földolgo­zása, a kérelmek intézése fo­lyik. ' A KIOSZ szervezet egész lé­te és működése jól nyomon követi társadalmi-politikai fej­lődésünket. A szervezet nem mindenben 'követte a kisipa­rosság igényeit, esetenként — többnyire felsőbb nyomásra — még ellene is tett, holott a befolyó tagdíjakból tartotta fenn magát. A szervezeti tag­ság kötelező volt, s így meg­kerülni nem lehetett. Felülről többnyire a megszüntetett apparátusi posztokról delegál­ták vezetőinket, amit a belső szűkebb kisiparosvezető elit magáévá tett. A szervezet ál­talában azokat a problémákat oldotta meg, amelyek meg­oldása elkerülhetetlen volt hatalmuk megtartása érdeké­ben. Előre nem gondolkodott, harcos szakszervezetként nem funkcionált, ami fő kötelessé­ggé lett volna. Áz együttérzés hiánya A tagság zöme egyre in­kább nem tudta megemészte­ni a fölülről delegált vezető­ket. Bár el kell ismernünk, hogy Hajós Ferenc és néhány ember 'megfeszített inaikkal dolgozott és felépült az új székház. Az iparosság többsége mégis háttérben maradt, nem érezte azt igazán magáénak. Oka a szervezet, amely ma­gán viselte a szoc. szervezet minden sajátosságait. A leglényegesebb az infor­mációvisszatartás, rugalmat­lanság, az előrelátás és érzés hiánya, a képviselt emberekkel való együttlélegzés hiánya. Két éve javasoltuk Patz me­gyei elnökhelyettesnek többek között saját, SZTK-tól függet­len orvosegészségügyi hálózat létrehozását MÁV mintára. A befizetett SZTK-ból minden évben egy kis kórházat tud­nánk építeni, fenntartani. A munkával kapcsolatos in­formációk is rendre elakad­tak. A jó állami munkaajánla­tok, továbbá külföldi munka- lehetőségek, mert ilyenek is voltak, megrekedtek az elit körben. Véletlenül jutott tudo­másunkra az osztrák munka- vállalás lehetősége. Megkér­deztük az illetékes elvtársát a dologról, s az felhívta figyel­münket, hogy nem szeretné, ha nagy nyilvánosságra kerül­ne a dolog, hót így csak a jobbaknak szóltak. A magyar származású NSZK mérnök esete sem jutott mindenki fü­lébe, aki munkát . és együt- működést ígért gépipari szak­mában, és még lehetne sorol­ni az eseteket. Az elszámolások hiányosak voltak. A főbb elvtársak het­venezer forintos fizetései, ju­talmak, külföldi utak, végül a 3 milliós hiány az elszámolás­nál. Botrány, majd legfelső szintű vezetés távozása. Me­gyei — városi szinten is ku­sza és zavaros volt a helyzet. Az első spontán, iparosokból alakuló Ipartestületi Szerveze­tet vezetőink egy része élesen támadta, mások helyeselték. A kisiparosok zöme tényle­ges változást akar. Április 1- jétől eltörölték a kötelező tag­ságot is. A KlOSZ-tól meg- csömörlött tagok nem fizettek tagdíjat. A KIOSZ szervezetnek egyébként a kötelező díjas időszak végéről is óriási tag- díjhiónya van, amit most erő­szakosan behajtani szándéko­zik. Átszerveződés A pesti botrány, az országos vezetőség távozása és ipartes­tületi átszerveződése, továbbá az itteni helyzet tarthatatlan­sága megérlelték vezetőink­ben az ipartestületi átszerve­ződés gondolatát. Előhozták a múzeumból a volt ipartestületi zászlót (1888-1926) és kiszögezték a falra, majd a régi, most már általuk is elismerten rosszul funkcionálónak mondott KIOSZ vezetősége leült az elnöki asz. tálhoz. Velük szemben a régi KIOSZ szervezet középfunkci­onáriusai és az elitből össze­válogatott küldöttek foglaltak helyet. A megye iparosainak nagy része tájékozatlan volt az át­alakulást illetően, gyakorlati­lag gyűlésekre nemigen járt. Az iparosságot zavarta a he­lyes gondolkodásban az a tény is, hogy létezett egy másik vezetőink áltol bírált és ez idő tájt már törvényesen be­jegyzett ipartestület is. így került sor az eseményre, ahol a megyei vezetést csak Biri- nyi képviselte, habár az újon­nan átalakult ipartestület nyi­tottá tete a csatlakozást az egész megyében lévő iparos­ság számára. Röviden a megmaradt veze­tőink bejelentették az átala­kulástervezet mikéntjét, té­nyét. Nem minden zökkenő nélkül elszámoltak eddigi gaz­dálkodásukról, majd zárt ülé­sen megszűnt KlOSZ-szervezet szakosztályelnökeivel újravá­lasztották magukat. Műkor felhívtuk erre a sú­lyos jogsértésre a figyelmet — miszerint egy megszűnt szer­vezet funkcionáriusai nem vá­laszthatják meg egy teljesen újonnan létrehozott szervezet vezetőségét — a válasz az volt, hogy nincs idő. Egyéb­ként forduljunk a bírósághoz. A végén Suvák György, a régi-új elnök iparos őseire is hivatkozva nevetségesnek, bo­hóckodásnak minősítette fel­szólalásunkat. A nyilvánvaló jogsértés mi­att az ipartestület vezetőinek legitiihitásót nem ismerjük el. A leköszönés nélküli újravá­lasztásukkal nagyban hozzájá­rulnak a volt KIOSZ és tag­ságának további szétforgácso- lódásához, félő, hogy az ipar­testülettől való elfordulásuk­hoz is, amihez immár joguk van. Hit jelent ez? Valójában az általuk is el­ismerten rosszul működő szer­vezet régi-új vezetői és a kö­réjük félsorakozó elit örökli a tagság által örökölt és szerve­zett vagyont — a székházat és mindent -, dönteni fog ked­vezményes és vissza nem térí­tendő kitételről, nyugati aján­latokról és az ország gazda­sági újraéledéséhez nélkülöz­hetetlen iparosságról. Milyen garancia van, hogy az áltq- luk vezetett hajó ugyanazon személyi összetételben nem foq zátonyra futni? — Semmi. A régi ipartestületi zászló becsületére és a tisztességre hivatkozva kérjük iparostársa­inkat. ne maradjanak közöm­bösek, mert ezúttal nemcsak cégtáblafestésnek kell lenni. Hisszük, hogy a megye iparos­sága ki tud állítani egy új, párt és egyéb szempontokból nem befolyásolt, nem komp­romittálódott, demokratikus ipartestületet és vezetést. Kér­jük iparostársainkat, hogy ész­revételeiket, véleményüket, javaslataikat az iparosházban Ferenc Miklós irodájában mondják el, adják le levél­ben. vagy a 27-323-as telefo­non. Ugyanitt csatlakozhatnak az Iparos Vállalkozói Tagozat­hoz, amely a napokban ala­kult és menedzseléssel, kül- belföldi munkavállalással és ál­talában az iparosokat érintő és támogató, vállalkozását se­gítő tevékenységgel foglalko­zik. A befutó munkák és ajánlatok nyilvánosan megte­kinthetők lesznek, számítógé­pes adatbankra kerülnek. Már most értesítjük az iparosságot, hogy tárgyalása­ink vannak NSZK, dón, USA és osztrák vállalkozókkal, akik hajlandók munkát hozni, pénzt invesztálni és együttműködni a megye újjászerveződő, vállal - 'kozni kívánó iparosságával Mindenki problémáját felvál­lalják és a lehetőségeknek megfelelően orvosolni kívánják. Bíró Dénes központifűtés-szerelő mester Sárdi László autószerelő mester A márciusi választásokon győzött a „nyugodt erő": az ország rövid távú politikáját, az átmenet történelmi, talán leg­kritikusabb szakaszát a ma­gát „nyugodt erőként" jellem­ző párt hotározza meg első­sorban. örökölt egy eladó­sodott, gazdaságilag csúszdá­ra ültetett országot, mely vár­hatóan — váltakozó sebesség­gel, de - még egy ideig le­felé fog csúszni. És örökölt még sok-solk mindent. Jót, rosszat, értéket és értékte­lent, biztaitót és csüggesztőt. A szabad demokraták átér­zik az országépités feladatá­nak súlyát, amilyennel e ha­zában talán csak Istvánnak kellett megbirkóznia ilyen nagyságrendben. Váltani, változtatni kellett tehát. Az MDF vezette koalíciós kormány türelmi időt kért. Ami a gazdaságot illeti, megjáró tolerancia. De lehetünk vajon elnézőek, amint lépten-nyomon azt látjuk, hogy a volt ál­lampárt hűbéresei egymást tá­mogatva, mentve mint csúsz­tatják ót hatalmukat, pozíció­jukat az új rendbe?! A „ve­zető elvtárs", aki műsorokat tiltott be, cikkek megjelené­sének, vélemények elhangzá­sának állított gátat, embe­rekkel „sakkozott", hangulat­jelentéseket írt és íratott — nem sorolom tovább, szóval az „elvtárs" maradt. Na nem a kormányban, parlamentben és ott fönt! Hanem itt, lent. A nyakunkon. Mint lelkes kor­mánypárti, vagy csöndes po­litikus, de akár így, akár úgy, itt vannak és nem mennek. Vezetnek. Képviselnek. Hatal­mon maradtak közvetlenül fö­löttünk. Ha a közkatonát megkérdezik, ki a legnagyobb „úr" a seregben, azt mond­ja: a szakaszvezető. Nem a honvédelmi miniszter, mert az valahol távol van, messze, fönt. De oki nap mint nap parancsol neki, az a közvet­len felettese. És nincs kima­radás, ha összevonja a szem­öldökét . . . Tulajdonképpen napjaink­ban kezd igazi értelmet nyer­ni a szabad demokraták kez­dettől hangoztatott vélemé­nye: munkástanácsokat, erős szakszervezeteket! Polgár­társak! Vezetőiteket, képvise­lőiteket magatok válasszátok meg! Titkos, többes jelölésű választásokat a munkahelyi kisközösségekbe! A helyható­sági választások nem fognak kiterjedni minden szférába. Ki­béküljünk azzal, hogy a volt üzemi párttitkár most ilyen­olyan osztályvezetővé avan­zsál? Az általuk „hőn szere­tett" és „képviselt" munkás­ság közé azért nem eresz­kednék le . . . Ehelyett a sze­münk láttára jelölik egymást fontos posztokra, és - kihasz­nálva a félelem maradványait — ismét megválasztatják ma­gukat. Csoda-e, ha értelmiségi is­merősöm így fakadt ki a mi­nap: Szinte jobb volt nekem a Kádár alatt, mert akkor tudtam, hogy nem szabad be­szélnem ; most azt hiszem, be­szélhetek, hót a volt-maradt vezetőim már csak azért is kiterítenek! Félreértés ne essék: nem akarok én sárga helyett vö­rös csillagot aggatni senkire. Haladó változás azonbancsak akkor lesz, ha nem kizárólag a távoli, .„magas" vezetés cserélődik ki, hanem a kis­közösségeket lirányító vezető emberek olyanok lesznek, akiket a közösség bizalmával valóban megtisztel. Ormos Mária példaértékű újraválasztása fényes érv a fenti vélemény mellett. Neki nem kell rettegnie, mi lesz holnap. Ha elfogadjuk a többpártrendszert, el kell fo­gadnunk, hogy nem minden vezető a számunkra szimpa­tikus párt tagja. A múltbeli tetteket, erkölcsi és politikai felelősséget leginkább azok tudják ráolvasni egy vezető­re, akiket vezetett, akik köz­vetlenül érintkeztek vele. Ha egy közösség titkosan, több jelölt közül volt vezető­ijét újraválasztja, ez minden erkölcsi bizonyítványnál töb­bet ér. Felhívok minden kis-, kö- (zép- vagy magasabb beosztá­sú vezetőt, akiket nem érint a helyhatósági választás (és az egyre „larrkadtabb” nyu­godt erő is helyükön hagy), hogy a vezetettektől kérjenek titkos, többes jelölésű, bizal­massági szavazást. Ahol erre — az eredmény­től tartva - nem hajlandók, felhívom a kis munkahelyi kö­zösségeket, alakítsanak ér­dekképviseleti csoportokat! Fogjanak össze, hogy azok vezessék őket, akikre a több­ség ezt a feladatot rábízza. A pécsi szabad demokra­ták az elkövetkező hónapok­ban többek közt azon mun­kálkodnak majd, hogy támo­gassák a kis munkahelyi kö­zösségek törekvéseit olyan ve­zetők, képviselők megválasz­tására, akik a köz bizalmát élvezik. Pártállásra való te­kintet nélkül. Dr. Antalné Úz Éva, a pécsi szabad demokraták tanácsának tagja. I nép válassza a köztársasági elnököt! Munkástanács a Sopianában Az MSZMP aláírásgyűjtési akciója Mór heteik óta megyénkben az MSZMP-alapszervezetek gyűjtik az aláírásokat, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt és ennek eldöntésére írjanak ki népszavazást. Az MSZMP KB közelmúltban nyilvánosságra ikerült állásfog­lalásában hangsúlyozza, hogy egy újabb alku készül o Par­lamentben, mély antidemokra­tikus jellegű. A ikományzati hatalom féltésének alig titkolt szándékát mutatja az a törek­vés, hogy a körtársasági elnö­ki tiszt 'ne magas közjogi mél­tóság, hanem inkább operett - funlkeió legyen. Azt a szerepet szánják neki, hogy szolgálja a paktumban részt vevő klik­kek érdekeit. Az MSZMP tá­mogat minden olyan társadal­mi kezdeményezést, amely e pdktum érvényesítésének meg­akadályozására és a valóban demokratikus gyakorlat védel­mére irányul. A nép maga dönthesse el, hogy ki legyen a köztársasági elnök! Az MSZMP Baranya megyei 'koordinációs bizottsága 'kéri tagjait, a párt irányvonalával szimpatizálóikat, a demokrati­kus politikai gyakorlat támo­gatóit, hogy személyes állás­ifog lalásukkal, aláírásukkal já­ruljanak hozzá a népi kezde­ményezés sikeréhez. Akik alap- szervezetben nem jutnak hoz­zá a népszavazást követelő ívék aláírásához, azok a koor­dinációs iroda fogad óhelyisé- gében, 'hétfőtől péntekig reg­gel 8-tól 12 órá'ig, Pécsett, a Rét utca 4. szóim alatt is kife­jezésre juttathatják szándéku­kat. A gazdasági válság szeny- nyes hullámai évek óta mos­sák a magyar vállalatok falait, kimosva a téglák közül a kö­tőanyagot. így vól't, és van ez a Sopiana Gépgyárban is. Évek óta várjuk a megváltót, de az istennek sem alkar meg­látogatni bennünket. Talán ezért történt, hogy a gondol­kodó emberek csapatmunkája kidöntötte a politikai ka rám ók falait. A magyarság immáron ki- áramolhat az európai szélró­zsa minden irányába. Az em- Iberek és eszmék szabad áram­lásával azoriban a világgazda­ság tajtékzó habjai is beáram­lottak az országba. A víz szint­je állandóan emelkedik. Ná­lunk máir nyakig ér. Az elmúlt évék erőpróbái­ban megedződött vezetőink nem aggódnak, nékik ikípró- bált belföldi, mint külföldi1 vízi- jártassági kapcsolatuk van, Paternalista porhintés om'ire féltékenyen ügyelnek. (Most is teljes létszámban ki­vonultak Düsseldorfba üzletet kötni.) A dolgozók számára jövő­képnek a veraődést tudják ajánlani. Munkástanácsunk azt tűzte iki Célul megalblkulá- sakor, hagy a vállalati tanács­iba küldjük be 'képviselóinkét megfigyelői jogosítvánnyal. Most, hogy vállalatunk rt.-vé 'kíván átalakulni, ennék nincs máir értelme. Vezetőink el­mondták miért jó az átalaku­lás, ez egyfajta előremenekü­lés. De, hogy miért jó ez a dolgozóknak, az már homályo­sabb dolog. Mi, a munkásta­nács el tudjuk 'képzelni, miért jó üdét ez a pesti pénzembe­reknek és néhány kiválasztott megbízottjuknak. Nem tudják elfogadni viszont azt a paternalista porhintést, hogy majd az új tulajdonosok gondoskodnak róla, hogy le­gyen munkánk. De azokat a 'balos nézeteket sem, 'hogy az érdekvédelmi szervezetek ellen, őrizhetik majd az átalaku­lást. Mi azt Valljuk, hogy az rt, az olyan 'hajó, ahoi csak a 'részvényeseknek van helyjegye, az érdekvédelmi szervezetek nem rúgnak labdába azon. iNem vagyunk az 'rt. ellen, csák azt 'qpm tűrjük, hogy az a'na érdemtelenné váltak a 'hajón 'maradjanak, m i'k őzben idegenek minket lerúgdálna'k onnan. Az alkalmazotti részvényt azért ta rtj uk 'kívá natosma'k, me rt véleményünk szerint majdan az feljogosít bennünket arra, hogy az érdekvédelem rozoga bár'káit a stabilan haladó ha­jóhoz köthessük. Feltételezzük, .hogy a részvényeseik között biztosan lesz írástudó, aki épp. úgy tudja, mint mi, hogy nincs olyan hajó, amelyen a 'kormá­nyost ne lehetne lecserélni, és mint tudjuk a Ik öltőtől: „ .. .'habár felüli a gálya, saluk a víznek árja, azért a víz az úr!" 'Vádként Ihangzi'k el, 'hogy mi tudomásul1 vesszük, hogy a múlt századi kapitalizmusba akarják visszavezetni az orszá­got. Mi azt valljuk, hogy ön­magunkat csapják be, ha. ez ellen csaplkodunk. A tények azt bizonyítják, hogy az ér­dekvédelmet olyannyira szét­verték, 'haszontalanná tették, 'hogy szinte .mindent az ala­poktól kell kezdeni. S ha más­képpen nem megy, hát úgy, mi'ként a múlt században, il­letve az azt követő években 'má'shol sikeresen megvalósult. Péntek Zoltán, a Sopiana Gépgyár muríká staíná csónak elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom