Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-12 / 69. szám

1990. június 12., kedd uj Dunántúli napló 3 Befejeződött az alkotmánymódosítás általános vitája Ma a közkegyelemről tárgyal a Parlament (folytatás az 1. oldalról) hetetiertségá bizottság vizsgál­ja felül, majd javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Ezt követően — szintén napiren­den kívül — Fodor István (független) kért szót, s rövid megemlékezést tartott Dalnoki„ Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterel­nökéről születésének 100. év­fordulója alkalmából. Az Országgyűlés a megem­lékező gondolatokat követően folytatta — hivatalos napi­rendjének megfelelően — az alkotmánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igény­be vevő törvényjavaslat-tár­gyalásban 26 hozzászólás 'hangzott el - beleértve a közben lezajlott ügyrendi vi­tát is, amelyben többen több­ször kértek szót. 26 hozzászólás, érvek, ellenérvek Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot ele­mezve, a képviselők főként a köztársasági elnök megválasz­tásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapo­dásról, a nemzetiségek jogai­nak és parlamenti képvisele­tének garantálásáról, a konst­ruktiv bizalmatlansági indít­ványról, az úgynevezett két­harmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, va­lamint az egész törvényjavas­lat terjedelméről és sürgőssé­gének szükségességéről fejtet­ték ki pro és kontra érveiket — csakúgy, mint egy héttel ezelőtt. A hétfői megnyilatkozások­ból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő - Palotás lános és G. Nagyné Maczó Agnes - is a közvet­len elnökválasztás mellett tet­te le egyelőre szóban a vok- sát, illetve ugyancsak ketten foglalkoztak a köztársaság cí­merére és zászlajára tett ja­vaslatokkal is. A hosszúra nyúlt — átlago­san 15 perces - és a gon­dolatokat, álláspontokat több­nyire ismétlő felszólalások hal­latán valóban élénk vitát ki­váltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP-f rakció- vezető). Indítványozta: az el­nök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Ország- gyűlésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy érdektelen, feles­leges felszólalásokat hallgas­sanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF- frakcióvezető), annyiban mó­dosítva azt: csak azokat hall­gassák még meg, akiknek va­lóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslataival az ellenzéki pártok természete­sen nem értettek egyet, elemi jogaik csorbításának minősí­tették azokat. Ahogyan Töl- gyessy Péter (SZDSZ-frakció- vezető) fogalmazott: a Ma­gyar Köztársaság alkotmányá­nak módosításáról van szó, nem pedig a „cirokseprő adó­járól". Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vi­táját korlátozás nélkül foly­tatva még négyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás álta­lános vitája. Mentelmi ügy a Ház előtt Ezt követően rátértek a kö­vetkező napirendi pont. neve­zetesen az Országgyűlés Men­telmi és összeférhetetlenségi Bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi jo­ga felfüggesztésének ügyében készített jelentésének tárgya­lására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntető- eljárás során a bíróság meg­állapította, hogy Speidl Zoltán 1990. április 8-a óta ország- gyűlési képviselő, ezért men­telmi jogára történő hivatko­zására tekintettel, az eljárást felfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés illetékes bizott­ságát az ügy kivizsgálására. A Mentelmi és összeférhetetlen­ségi Bizottság álláspontját Hasznos Miklós ismertette a plénum előtt. Mint elmondta: vizsgálatuk során egyértelmű­vé vált, hogy a cselekményt Speidl Zoltán akkor követte el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sőt a büntetőeljárás is még jóval a képviselőválasztások előtt kezdődött. így az üggyel nem hozható kapcsolatba a mentelmi jog, fel sem merül­het a zaklatás lehetőséae. A bizottság ezért úgy foglalt ál­lást, hogy indokolt a mentelmi ioq felfüaaesztése, íqy a bí­rósági eliórós lefolytatásának nincs semmi akadálya. A vita során szót kért maga az érin­tett, Speidl Zoltán, s röviden vázolta az ügy előzményeit, ugyanis arról a képviselők nem kaptak előzetes tájékoztatást. Ezt egyébként Szabad György (MDF) is nehezményezte, mondván: mindenképpen szük­ség van az ügy ismeretére, hiszen különben „meglódulhat a fantázia". Speidl Zoltán el­mondta: újságíróként indítottak ellene eljárást annak kapcsán, hogy egy szabadalmi csalással foglalkozó cikke miatt konflik­tusa támadt a Salgótarjáni Ötvözetgyár igazgatójával. Az Országgyűlés végül 155 igen szavazattal, 75 ellen- véleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság határozati javaslatát. Sürgősséggel a közkegyelemről Ezt követően a képviselők - vita pélkül — határoztak arról, hogy sürgősséggel tárgyalják majd a közkegyelem gyakor­lásáról szóló törvényjavaslatot. Személyi kérdésben is dönte­niük kellett a képviselőknek, mivel Balás István (MDF) - megszaporodott bizottsági te­endőire hivatkozva — lemon­dott jegyzői tisztségéről. Szűrös Mátyás emlékeztette a plénumot, hogy a betölten­dő posztra az MDF képviselő- csoportja tesz javaslatot, s egyúttal bejelentette, hogy a frakció jelöltje Horváth József. Az MDF jelöltjét a képviselők titkos szavazással —, 266 igen, 8 nem szavazattal - megvá­lasztották az Országgyűlés jegyzőjévé. Ezt követően az elnöklő Sza­bad György bejelentette, hogy a Házbizottság sürgős tár­gyalást kérve benyújtotta az országgyűlési bizottsági tag­ságra vonatkozó összeférhetet­lenségről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A sür­gősségi indítvánnyal az Or­szággyűlés 222 igen szavazat­tal egyetértett. Az elnök ez­után arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy — mivel a Kulturális, Oktatási, Tudo­mányos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság nem kért sürgős tárgyalást, így - a pornográf és erotikus termékek forgal­mazásának korlátozásáról szó­ló országgyűlési határozati javaslatot egy későbbi ülésen fogják megvitatni. Szabad György azt is bejelentette, hogy a Házszabály szerint a tavaszi ülésszak június 15-én véget ér, óm várhatóan rend­kívüli nyári ülésszakra kerül sor. Ónálló indítványok a napirenden Ezután a . képviselői önálló indítványok napirendre tűzésé­ről döntött a Tisztelt Ház. Egy kivételével valamennyi indít­vány napirendre tűzését indo­koltnak tartották a képviselők. Döntésük alapján megtárgyal­ják majd Kőszeg Ferenc és Matyi László, szabaddemokra­ta képviselők három önálló indítványát a SZOT és tagszer­vezetei, illetőleg az egykori KISZ és jogutódai, továbbá a Hazafias Népfront elszámol­tatásáról, valamint a szakszer­vezeti tagdíjfizetés önkéntes­ségéről ; Soós Károly Attilának, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében benyújtott, a Buda- pest-Bécs viógkiállítással kap­csolatos indítványát; Szalay Gábor (SZDSZ) indítványát a kormány energiapolitikai kon­cepciójáról ; Palkovics Imre (MDF) önálló indítványát a Magyar Szokszervezetek üdü­lési és Szanatóriumi Főigazga­tóságának kezelésében lévő vagyonról és annak működte­téséről; Pap János (FIDESZ) önálló indítványát a környe­zetvédelmi ideiglenes bizott­ság megalakításáról; Bogárdi Zolán (MDF) javaslatát a mezőgazdasági állandó bizott­ság létrehozására; valamint Rózsa Edit (SZDSZ) és Deutsch Tamás (FIDESZ) közös indítvá­nyát gyermek- és ifjúsági kü­lönbizottság felállítására. Sza­bad György felkérte az ille­tékes bizottságokat, hogy tár­gyalják meg az önálló indít­ványokban foglaltakat, és ké­szítsék el állásfoqlalásukat. Egyetlen önálló indítvány na­pirendre tűzésével nem értett eqyet a plénum, mégpedig Mezey Károly (MDF) javasla­tával, hogy a bizottsági ülé­seken a jelen lévők tartóz­kodjanak a dohányzástól. Ezzel a hétfői nap tárgy- sorozatának végére ért az Or­szággyűlés, így Szabad György este negyed hatkor berekesz­tette az ülést, és közölte, hogy kedden reggel 10 óra 30 perckor folytatódik a munka, s az elfogadott napirendnek megfelelően, a bizottsági tag­sággal kapcsolatos javaslatok megtárgyalására, illetve bi­zottsági tagok megválasztásá­ra kerül sor. Ugyancsak ked­den elvégzendő feladat a közkegyelemről szóló törvény- javaslat sürgős megvitatása, s ekkor hangzanak el az interpellációk és a kérdések is. Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke június 11- én a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó indiai parlamenti delegációt, melyet Rabi Ray, az Indiai Parlament Alsóházának elnöke vezet. MTI-fotó: Kovács Attila. MTI Telefotó. MSZP-a Iá írásgyűjtés A nép válassza a köztársasági elnököt! Május 11-én a pécsi MSZP összevont taggyűlése elhatározta, aláírásgyűjtést indít azért, hogy a Magyar Köztársaság elnökét a nép közvetlenül válassza. Ezen a gyűlésen a pécsi szocia­listák felhívták pártjuk töb­bi helyi szervezeteit, hogy csatlakozzanak a kampány­hoz. Baranyában eddig 4- 5 ezerre tehető azoknak a száma, akik a köztársasági elnök közvetlen megválasz­tását szorgalmazó kezdemé­nyezést támogatták. Somogy megyében pedig a szocia­lista párt tagjai június 6-ig tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Kaposváron □ bara­nyai elhatározástól függet­lenül az MSZP ottani me­gyei pórtértekezletén indí­tották el a kampányt. A múlt héten huszonkét város, köztük öt megyeszék- 'hely szocialistái kezdték meg az aláírások gyűjtését. Pé­csett az MSZP Tüzér utcai, mozgalmi házi központjá­ban egész nap 8 és 19 óra között várják a kezdemé­nyezés támogatóit pártállás­tól függetlenül. De terve­zik a szocialisták, hogy a megye többi városain, te­lepülésein a pártjuk irodái­ban ügyeleteket tartanok az aláírók számára. Pécsett már ezen a héten várható, hogy a forgalmasabb he­lyeken gyűjtőívekkel is jár­ják majd a várost az MSZP aktivistái. Tegnap az MSZP elnök­sége országos aláírásgyűjté­si akcióra szólította fel a pártját. Király Zoltán immá­ron ismételten független képviselő pedig a legutób­bi parlamenti ülésen a kép­viselők körében kezdte meg az aláírások összegyűjtését. A szegedi honatya a köz- társasági elnökválasztás módjára való tartós megol­dást hangoztatta indokai­ban, emellett hangsúlyozta, az államfő alkotmányos jog­körét nem a pillanatnyi po­litikai érdekeknek kellene meghatároznia. Szíjártó József — Például ~ Szerkeszti: Bozsik László és Pausko Zsolt Végh Antal nem érti Végh Antalt lehat nem szeretni, de mindig érdemes odafigyelni orra, mit csinál. Legújabb akciója a Független Írószövetség megalakítása volt, melynek kapcsán a 'hivatalosnak tekinthető Magyar írószövetség közit* menyben fejtette ki álláspontját. Többek között est írják: „Természetes, ha a Végh Antal vezetésével iműködő Új Idő Lap- és Könyvkiadó körül is szerveződik egy ilyen egyesülés. Csupán a független jelzővel kapcsolatban kívánjuk megjegyezni, hogy az áj szerveződés nevében nyilatkozó pálya* társunk éppen akkor — az 1986-os közgyűlés után — lépett ki szövetsé­günkből, a pártvezetés igényeit szolgálva, amikor a magyar írók leg­jobbjai álltak ki szervezeti és szellemi függetlenségünkért". Felhívtuk az írót, mondja cl véleményét o Magyar írószö­vetség álláspontjával kapcso­latban: — Nem felel meg a való­ságnak az írószövetség azon állítása, miszerint az én 1986- os kilépésem a pártvezetés igényeit szolgálta volna . . . Soha, senki velem szemben ilyen igényt nem támasztott, sem intézményesen, sem párt­vezetői magánigényként. El­határozásomban senki nem befolyásolt, de tény, hogy az akkori kilépési hullám első ki­lépője én voltam. Ami fon­tos: elhatározásomat senkivel nem egyeztettem, így nem is tudhattam, hogy utánam bár­kinek is lesz majd kilépési szándéka. Egyébként pályatár­saim tudhatják: íróként nem álllom semmiféle kapcsolat­ban sem a párttal, sem an­nak vezetőivel, legfeljebb csak. eme testület által gyakran megrugdosott íróként. . . Ha­mis az írószövetség azon ál­lítása is, hogy az új, a Füg­getlen Magyar írók Szövet­sége a régi, a Magyar író­szövetség alapszabályainak függvényében, biztosítékaiban alakult volna meg. Ami pedig az akkori kilépésemet illeti: most beigazolódott, hogy cse­lekedetem helyes volt. Miért is maradtam volna tagja egy olyan szervezetnek, amely jó negyven éven át a pártveze­tés igénye nélkül még léleg­zetet sem mert és tudott ven­ni, de tud és mer igaztala- nul vádolni, és a tények sem­mibe vételével gyanúsítani? Hogy a magyar írók legjobb­jai álltak volna ki szervezeti és szellemi függetlenségükért? S ennek én lettem volna az ellensége? Erről szó sem volt, legfeljebb ha arról, hogy nem néztem rokonszenvvel a hadakozásnak azt a részét, amelyben egy, a párttól el­ütő színű klikk szinte utánoz­va a párt módszereit és stí­lusát, tört egyeduralomra, s tör ma is. Állami fizetésű, nem író funkcionáriusokon ke­resztül, egy — bár más jel­legű —, de mégis csak párt­jóváhagyással. Ennyi az én válaszom . . . Miért halt meg 5 (10-15?) ezer bolgár katona? A Harkány környékén elesett bol­gár hősök emlékművének felfestése kapcsán egyre több szemtanú ír rovatunknak arról, hogy mit látott, mit hallott a bolgár katonák ha­lálának körülményeiről a világhá­ború végén. Ezúttal egy mohácsi olvasónk levelét közöljük — ajánl­juk történészeink figyelmébe, ta­lán munkájuk során hasznát vehe­tik ennek is. (Holnapi számunkból megtudhatják, miért ugrott egymás­nak az ukránok és a bolgárok tá­bornoka.) * „Június 6-i számukban a ,Lőttek, mint az oroszok1 c. írás végén az a kitétel, hogy .olvasóink észrevé­teleit továbbra is várjuk’ bátorí­tott fel arra, hogy én is írógé­pet ragadjak, és a magam kis történetét kezdetleges módon lepő- työgtessem. A háború idején harkányi gye­rek voltam, 8-9 éves. Megboldo­gult édesapám nyughatatlan és va­gyonát féltő ember lévén, elsőnek lopakodott vissza a kiürített köz­ségbe. Boriszov százados, község­parancsnok meg is dicsérte, és szorgalmazta, hogy az élet induljon meg a sokat szenvedett faluban, amely hatszor cserélt gazdát a né­metek kiverése során. A Dráva jugoszláv oldalán Ti- tóék bekerítettek egy kisebb né­met csapatot, minden utánpótlástól elvágva. Se élelem, se fegyver! Gyokorlatilag mindegy volt nekik, ezért átkeltek a Dráván, és megin­dultok Harkány felé. A történetbe belefér a hídon átkelés és a ru­hacsere is, bár én ezekről nem hallottam. A németek fegyverzete nem volt más, mint bajonett és páncélököl. A hadvezetés bedobta ellenük a bolgár sereget, ök me­nekültek visszafelé. Boriszov, és két oldalán egy-egy gpu-s hölgy kor­báccsal a kezükben fogadták a hősöket, visszokergették őket a po­kolba. A parancsnok káromkodott, és azt mondta: ,táncolni és mu­latni, azt tudtok, de harcolni, azt nem’. Drávaszabolcs házainak fala mellett ijedten összebújtak a bol­gárok csoportokba, a német oda­lőtt egy páncélököllel. Az ismét bekövetkező hátrálást a szovjetek azzal szüntették meg, hogy a bol­gárok mögé Katyusókból zórótüzet zúdítottak. Ekkor égett le Dráva­szabolcs. Mint kiváncsi suhancok, a háború után lekerékpároztunk a helyszínre (a bátyám három évvel idősebb). A faluban viszonylag épen 2 ház maradt, a harang az út közepén állt. Még annyit: a németek a har­kányi malomig jutottak el, itt el­esett az utolsó is. A bolgár halottakat több napig hordták teherautókon éjjel-nappal a harkányi református temetőbe. A kiálló kezeket, lábakat apám lát­ta. Utólag megindult a találgatás, hogy hányán voltak. Úgy tudom, hoqy hivatalosan 5000 került be­vallásra, a helybeliek szerint le­hetett 10—15 ezer is. Takács Lajos gyógyszerész. Mo­hács, Vörösmarty u. 2., III. 8." Csigagyorsaság A kisbéri székhelyű FAU- NA-HÉLIX KFT. tavely kezdte meg a szerződéskötéseket csi- gqtenyésztés céljából. Jelen­leg már 35 hektár működő re- ferenciq terület van a kezelé­sében. Hogy fantázia van ebben a tenyésztésben, azt az is bizo­nyítja, hogy például a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi kara is belépett 6000 négyzetméteres területtel. Az állományok már mindenütt betelepítve, a nagy munkák — a megfelelő zöldnövény ve­tése, a hálófeszítés, a bekerí­tés, az esőztetés megoldása - befejeződtek, lassan a pórzás is végefelé jár, számtalan egyed rakjo petéit. A csiga, sajnos országosan kipusztulóban van, mert sze­mérmetlenül gyűjtik be jó áron, s az évek óta tartó rab­lógazdálkodás eredményekép­pen nagyszerű csigalelőhelyek pusztultak ki. A Hungaro Hé- lix Kft. már tett lépéseket - remélhetőleg eredményeset - arra, hogy a jól fizető expor­tot mielőbb tenyésztés útján oldja meg államunk. Akik azért gyűjtötték, gyűjtik, hogy területet betelepítsenek az egyedekkel, azok előrelátóak, mert ez a csigamennyiség utó­dokat hoz, s védve van a ki­pusztulás ellen. Azok járnak jobban, okik idén júliustól kötnek szerző­dést, mert így a sok tenni­való nem torlódik, hanem szé­pen elosztva, főmunka mellett is kényelmesen elvégezhető. A kisbéri FAUNA-HÉLIX várja mindazokat, akik még úgy gondolják, hogy szerződ­ni kívánnak, ezzel a vállalko­zással teli világban belevág­nak valamibe, ami biztos hasznot hoz. (A csigák is várják a gyors választ.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom