Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-09 / 66. szám

1990. június 9., szombat aj Dunántúli napló 5 KialiSKoi bemuiatö Diedárd napfőn Kiállítás a Milueszetek Haza ban Megalakult a Magyar Nukleáris Társaság Budapesten megalakult a Magyar Nukleáris Tár­saság. A szervezet célja, hogy elősegítse a nukleá­ris létesítmények, eszkö­zök és eljárások társa­dalmi ellenőrzését. Tagjai — tudományos kutatók, műszaki szakemberek, bio­lógusok, orvosok, tanárok — az atomenergia és a radioaktiv izotópok mű- szdkilag nem megfelelő, s így a lakosságot veszé­lyeztető hasznosítása el­len küzdenek. Terveik szerint tájékoz­tatják a lakosságot a nuk­leáris energia és ionizáló sugárzások természetéről, biztonságos hasznosítá­sáról. A társaság elnöke Szathmóry Zoltán, o fizi­kai tudomány doktora lett. ni a szükséges összeget. így a Melinda utcai parktól is. A környékben lakók szíve­sen vállalnák társadalmi mun­kában a szabadidőpark rend­behozását, ezt azonban vala­kinek meg kellene szerveznie. P. V. flssuente 400 minta Holnap a lfDIU-ben Konzuli A köztudatban tévesen úgy él, hogy a gyümölcsök és a zöldségfélék 90 százalékában található inövényvédőszer ma­radéka. A 'hivatalos vizsgála­tok éppen az ellenkezőjét bi­zonyítják. A termékek 10 szá­zalékában van növényvédő- szer-maradék, azonban ez a mennyiség az egészségügyi normák alatt marad, és csak minden kétszázadig (!) mintá­ban található a normákat meghaladó veszélyes anyag. A Baranya Megyei Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson működő kémiai la­boratórium rendszeresen vizs­gálja a megyében megtermelt és árusított növényi terménye­ket ebből a szem pontból. A vizsgálati eljárás elsősorban olyan nagy érzékenységű mű­szereken alapul, amelyekkel pontosan meghatározható a gyümölcsök és zöldségfélék ké­miai szennyeződései. A mintá­kat az álloméi munkatársai a piacfelügyelet szákemberei­nek közreműködésével gyűjtik be, általában szerdai és csü­törtöki napokon a megye vá­rosainak piacairól, vásárcsar­nokaiból, illetve a Zöldért fel­vásárló helyeiről. Egy-egy alkalommal 1,0—15 mintát visznek a laboratórium­ba, elsősorban olyan jellegű növényekből, amelyek a ter­mesztés során aránylag sok vegyszerfelhasználást kívánnak, például saláta, uborka, fólia alatti növények, Illetve a most aktuális cseresznye, meggy, újburgonya. A vegyszeres ke­zelést nem igénylő növényeket — például málna — csak rit­kán ellenőrzik. Évente mintegy 400 mintát vizsgálnak az állomás szak­emberei. Ha ismerik a terme­lő által felhasznált vegyszert, akkor célirányosan történik a vizsgálat, ha nem, akkor a ki­zárásos keresés módszerével állapítják meg a hatóanya­got. Az utolsó eredmények alapján 'kétszáz minta közül egy minősült pozitívnak, azaz egy tartalmazott a megenge­dettnél nagyobb mennyiség­ben káros hatóanyagot. Eb­ben az esetben a növény­egészségügyi állomás a ter­melés helyszínén azonnal zá­rolja az árut. A minták 90 százalékából még a legérzékenyebb mű­szerekkel sem mutatható ki nö- vényvédőszer-marodék. Ez az arány „jó” minősítésnek felel meg, de elsősorban nem a ter­melő lelkiismeretének a jó mi­nősítése, hanem a növényvédő­szer engedélyezési, felhaszná­lási, ellenőrzési rendszerének. Hajdú Zs. A piac egyre keményebben minősít Az eszéki kutatóintézet hazai képviselője a bólyi kombinát Medrád napján, esős idő­ben tartották meg tegnap a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát területén azt a búza faj­tabemutatót, amelyet a KSZE szervezett a társintézmények, cégek közreműködésével. A mezőgazdasági szakemberek örülnek az esőnek, ezt szere­ti a búza, ilyenkor május vé­gén, június elején, amit az el­múlt időszakban igen mosto­hán adott a természet. A sok­éves átlag szerint ilyentájt 81 milliméter csapadék hull, ed­dig a fele esett. Bolyban most nagyon szé­pek a táblák, jól bokrosodott a vetés, megfelelő a tőszóm, a kalászszám, így aztán biza­kodnak a jó termésben, vár­hatóan aratják a tervezett 7,1 tonnát hektáronként. A fajtakínálatot tekintve egyértelmű a hazai kutatóin­tézetek kiváló szereplése, ugyanis rendkívül rövid idő alatt képesek voltak magas színvonalra felhozni a hazoi nemesítést. Mára megtört a jugoszláv fajták egyeduralma a vetőmag piacon. A 25 ál­lamilag minősített fajtából 20 magyar. Érdekes, ebben fele­fele arányt képvisel a marton- vásári és a szegedi kutatóin­tézet kínálata. A választék zö­me korai érésű fajta, ezt igényli a hazai termelés, ugyanis a vetésterület negy­ven százalékán korai, újabb negyvenen közép- és csupán húsz százalékán vetnek késői érésű fajtákat. örvendetes, hogy liberalizá­lódott a magyar állami minő­sítési rendszer, mig korábban évente egy-két fajtát, idén ötöt minősítettek, így ma egy­re nagyobb szerepe van a piac értékítéletének. Az ország több, mint egymillió hektáros búza-vetésterületén a legtöb­bet a szegedi GK öthalom­ból, a GK Zomborból, vala­mint a martonvásári Mv 15- ből termelnek. Dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát osz­tályvezetője érthető büszkeség­gel mutatja az általuk hono­sított két legújabb fajtát, az eszéki kutatóintézetben neme­sített Dankát és Anát, az utóbbi minősítő oklevelén szin­te meg sem száradt a tinta. Mindkettő a kiváló minősége miatt érdemes a figyelemre, azt mondja a szakember, ada­tokkal alátámasztva, hogy rendkívül szép cipót lehet be­lőlük sütni. És egyre jobban ez a piac elvárása. Egyébként a hazai választékból 16 ve­tőmagját termelik a kombinát­ban, elsősorban a slágerfaj­tákat, bár a vásárlási igény az elmúlt években majdnem fe­lére csökkent, hiszen nemigen lehet nyereségesen megélni a búzából. A termelők maguk igyekeznek a vetőmagot is előállítani, valószínűleg hamar eldől, hogy a saját, vagy a garantáltan jó minőségű a gazdaságosabb . . . A tegnapi bemutatón az eszéki intézet szakemberei is részt vettek, dr. Bede Milutin nemesítési osztályvezető min­den jót elmondott a legújabb fajtáikról, amelyeket magyar- országi képviselőjükkel, a bá­tyiakkal közösen menedzsel­nek. Ma még szokatlan, de hirdetni, reklámozni kívánják a szerintük remek tulajdonsá­gokkal bíró Anát. A bólyi kombinát is bízik a sikerében, a Dankával együtt 2500 hek­tárra elegendőt tud kínálni a vásárlóinak. Gáldonyi M. Annyit mondjuk, kell a vál­lalkozás, hogy virágoztossuk fel a gazdaságot. Aztán o nemes akaratot tönkreteszi az adminisztrációs baki. Orszá­gos kézműves kirakodóvásárt tervezett péntek-szombatra Pécsre, a Domus parkolójába a Fővárosi Kisipari Kézműves Tanács. A több mint 20 árus, kisvállalkozó nyugodtan jött, hisz kifizette a helypénzt, min­den kérelemre igen választ kapott, de a helyszínen kide­rült, hogy nem maradhatnak, hisz itt startol a Georali, itt a végállomása stb. Vagyis veszélyes a terep, nem épp vásári hangulatnak helyet adó. Szabó Gyula, aki a fenti ta­nács alelnöke és egyben az Országos Textilruházati Ipar­testület alelnöke, — nagyon el­keseredett, de nem pereli a városi tanácsot, pedig tehet­né, hisz csak a szervezési kár 30—35 000 forint, mig a vásá­rosok személyenkénti kára 5— 6000 forint. — Békességet akarok — mondja, — meg, augusztusban 9. és 12. között Pécsett rendezzük a független vállalkozók első országos ta­lálkozóját. S annak viszont si­kerülnie kell. S tón okkor nem lesz adminisztrációs hiba. Cs. J. LEHET, HOGY ÖN MILLIOMOS ... ... csak még nem tudja ♦ PILÓTÁBÓL VAN ELÉG? Félszáz repülőtér gazdára vár ♦ NAGYSÁGOS KAZINCZY-DlJAS Siklósi tanárnő sikere ISMÉT BAJNOK A ZTE Kosárünnep után a jövőre figyelnek ... EGY MONOPÓLIUM VÉGE? Maszek posta Nyíregyházán BEINDULT A NAGY CIRKUSZ. A labdarúgó világ- bajnokság eseményei Melindát magára hagyták Mostanában bármiről kér­dezünk, ami elhanyagolt, bal­esetveszélyes, egészégre káros vagy felújításra, gondozásra szorul, szinte automatikusan jön mindenhonnan a válasz: Inincs pénz! így van ez Pé­csett is, a Melinda utcai sza­badidőparkkal, amely kezdeti sikerei után néhány éve mé­lyen lesüllyedt az elhanya­goltság állapotába. Eleinte állandó parkőr (a „Géza bácsi") vigyázott a rendre, kölcsönző működött, és a kertészeti dolgozók szé- pítgették, ápolták a parkot. Móra a letört kutakból nem folyik víz, eltűntek a rönkvá­rak, balesetveszélyesek a ját­szótéri szerek. ^ Hogy ki a hibás? A Kerté­szeti és Parképítő Vállalatnak összesen 43 millió forint áll rendelkezésére a város park­jainak gondozására. A Melin­da utcai szabadidőparkban például mindössze kaszálásra, gereblyézésre és a homoko­zók tisztogatására futja. Mun­kájuk felét azonban a rongá­lások viszonylagos helyrehoza­tala és a szemétszedés teszi ki. Úgy látszik a rongálok úgy gondolják: ami romos, miért ne lehetne még romo­sabb? így viszont soha nem lesz rendbetéve a teniszpá­lya, 'a játszótér, .a műanyag­pályák. Bár lehet, hogy amúgy sem, hiszen mint a parképítő vállalatnál mondták; ahhoz, hogy a város két legfrekven­táltabb helyét - a Széchenyi teret és a Sétateret - ilyen kevés pénz mellett gondozni tudják, máshonnan kell elvon­látogatás a pécsi l-es Gyakoriéban (Folytatás az 1. oldalról) Gázkromatográffal vizsgálják a zöldségfélékben lévő permet szer-maradványokat Pécsett, a Növényegészégügyi- és Talaj védelmi Állomáson. Fotó: Proksza László it Mennyi növényvédő­szert fogyasztunk? JÓZSEF-NAP TATABÁNYÁN Lilafehérből rózsaszínbe váltani... Brandstőtter György megnyitja a nemzetközi fotófórumot Fotó: Proksza László 17. Nemzetközi fotófórum Realisztikus felvételek, port­rék. tájképek, avantgárd kom­pozíciók, vagyis sokféle irány­zat és még több téma szere­pel a Nemzetközi fotófórum című kiáHitáson a pécsi Mű­vészetek Házában. A fórum nem előzményék nélkül való, ugyanis méq 1973-ban Graz- bon született az ötlet, hogy évről évre, változó helyszínnel rendezzenek seregszemlét, ahol az Ausztriából, Jugoszlá­viából, Magyarországról érke­ző fotósok vonultatják föl pá­lyázat útján a legjobb ké­peiket. Magyarországról Vas és Baranya megye nevezett be a nemzetközi ’kiállítássoro­zatra, melynek létrehozói kö­zött a pécsi dr. Oppe Sán­dort és a grazi Erich Keest mindenképpen meg kell emlí­teni. Az alapítás óta bővült a résztvevő országrészek és országok névsora, hiszen Stá- jerorszáq, Horvátország, Szlo­vénia, Vas és Baranya megyék mellé csatlakozott Karintia, s Olaszországból két tartomány, Veneto, valamint Friuii-Vene- zia Giulia. A rendezvény szin­te „megelőlegezte” a később megalakított Alpok-Adria kulturális, gazdasági közösség létrehozásának gondolatát. A kiállítást, mely kedd ki­vételével június 25-ig naponta megtekinthető, tegnap Brand- stötter György, a Baranya Me­gyei Tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője nyitotta meg. A fotók mellett diasorozatokat is bemutatnak az alkotók munkáiból. Az ese­ményre többen eljöttek a szer­zők közül, akik szombaton és vasárnap délelőtt szakmai ta­lálkozón vitatják meg egymás képeit, s a fotóművészet leg­újabb irányzatait. Sajnálatos, hogy a fotófórum kezdeménye­zői közül Vas megye az idén nem vesz részt a kiáHitáson, anyagi okok miatt. A pécsi kiállítást a Mecseki Fotók!ub rendezte. tériumi engedély alapján már a második osztályban meg­kezdik az apróságok az ismer­kedést a szabadon választott idegen nyelvvel. Majd a ne­gyediktől kezdve egy újabb nyelvet kell kötelező jelleg­gel tanulniuk. Theodor Zens megismerke­dett a tanulmányi versenyek szervezésével, lebonyolításával és díjazásával. Felajánlotta segítségét egy nyugat-németor­szági testvériskolai kapcsolat megteremtéséhez, illetve a né­met történelemmel foglalkozó könyveket ajándékozott az intézménynek. A búcsúzó német tagoza­tos osztály diákjai számtalan kérdést tettek fel a magyar- országi változásokkal, a két német állam egyesítésével és a nyelvtanulási lehetőségekkel kapcsolatban. Mint hallhat­tuk, egyre többen szeretnének az NSZK-ban magyarul tanul­ni. Zens úr, a tanárok és az egész osztály egyaránt hangos nevetésben tört ki, amikor az egyik diák az iskolájuk fel­újításához kért anyagi támo­gatóst. H. Zs. Hoppon maradt árusok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom