Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-09 / 35. szám

1990. május 9., szerda ü] Dunántúli napló 11 Pécsett, a meredek Nyíl ut­ca egyik családi házálban él 1957 óta Csernavölgyi Antal, Erdély nagy szerelmese. Ezzel még -igazán nincs egyedül, azt azonban imár kevesen mond­hatják el magukról, hogy könyv alakban is kifejezik Erdély iránti ragaszkodásukat. Cser­navölgyi Antal kiadás előtt álló „Székelyek, góbék, mó- cok" című anekdotagyűjtemé­nyéből azonban már a Du­nántúli Naplóban is olvashat­tunk néhányat. — Én ugyan huzamosabb ideig sosem éltem Erdélyben - meséli Csernavölgyi Antal —, de származása, neveltetése révén az emberhez olyan -kö­zel kerül az a vidék, hogy szü­lőföldjeként ragaszkodik hoz­zá. Szüleim Bánátból valók voltak, és csak 1919-ben, a -háború végével menekültek Budapestre, ahol én szület­tem. Természetes, hogy gye­rekkoromat át meg átszőtte az ő múltjuk is. Tőlük hallottam, hogy azokban gz időkben, a háború előtt, tényleg nem volt semmiféle ellenségeskedés az ott élők, magyarok, románok között. Én -magam Erdéllyel csak akkor tudtom igazából megismerkedni, -mikor 1940- ben a bécsi döntés után visz- sza-kaptu-k az északi részt, és engem - aki 1937-ben végez­tem a Ludovika Akadémián — hadnagyként odavezényeltek. Szerencsés voltam, Hiszen fa­luhelyen, kisvárosokban állo­másoztunk, és ez volt a leg­alkalmasabb arra, hogy az ott élő emberekkel -megismerked­jek.- Mindig volt nálam füzet, és naplót is -írtam, ’úgyhogy történeteiket, érdekesebb me­séiket lejegyeztem. Hosszú, író­asztalfiókban való pihentetés után -most van rá lehetőség, hogy -megjelenjenek. iMég ezekből a jobbára egyszerű kis mesékből is az derül ki, -hogy Erdélyben -mindig is a békés együttélésre alapulha­tott bármiféle realitás. -Har­minc történetről van szó, tény­leg -mind ottani emberek me­sélték, ku-koricafosztás, egyéb munkák köz-ben, mintegy a maguk szórakoztatására. A vé­gére magam egy 150 szóból álló „székely szótárt” szerkesz­tettem, hisz több, -ma már is­meretlen szó tarkítja ezeket a szövegeket. Csernavölgyi Antal azonban az anekdoták mellett négy kö­tetben megírta az önéletraj­zát is. Erről a következőket mondja:- Igazából nem teljes élet­rajzról van szó, -hisz csupán az 1937-1945 közötti -időszakot dolgoztam fel. vagyis katona­éveimet. „Az aranycsillag fog­lyai" címet adtam neki, utal­va ezzel a galléron, később váll-lapon lévő rendfokozatokra, én ugyanis sokszor tényleg fo­golynak éreztem -magamat. Voltaképp egy korosztály -kín­lódását írtam meg ebben,azt — amit ugyan már sokan és sokszor hangoztattak —, -hogy ezek az évek mi-ként tettek tönkre egy sókkal szebb remé­nyű generációt. A személyes élményeken és kalandokon túl azonban, mint kiderült, olyan részletekkel is tudtam szolgál­ni, amik eddig kevéssé vagy egyáltalán nem voltak ismer­„A II. világháború Baranya megyei halottaiért" Adatgyűjtés A Baranya Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnókság kéri mindazokat, akik hajlandók a fent jel­zett ügy érdekében a II. világháborúban elesett fegyveres és fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő -hozzátarto­zóikról (ismerőseikről) adatot szolgáltatni, hogy a -kitöltött adatlapot a B. M.-i Hadkieg. és Tv. Parancsnokság 7601 Pécs. Pf. 255. címére megküldeni szíveskedjenek. tek. Hisz ott voltam 1944 vé­gén a tordai harcokban, ami­kor tényleg egységes volt a. magyar honvédelem, mert — nincs mit szépíteni ezen — a hazáját védte, nevezetesen a szovjet hadsereg ellen. -És tet­te ezt olyan elszántsággal, hogy az "oroszok nem is Tud­tak áttörni Tordánál, meg -kel­lett kerülniük a védő 'magya­rokat, és csak úgy tudtak el­jutni a magyar -határig. Hogy minket „győzedelmesen" ott­hagytak — -más kérdés, a had­vezetés hibájából ennél töb­bet már nem lehetett tenni, és nekünk egy nap -és egy éjsza­ka egészen .Miskolcig kellett visszavonulnunk, hogy ne ra­gadjunk ott az orosz gyűrű­ben. Erre vonatkozó adatokat föl is -küldtem a -Hadtörténeti Intézetbe, ahol erről -mit se tudtak. Meggyőződésem, -hogy a 44-es, 45-ös harcokról még fognak furcsa dolgok -kiderül­ni, olyasmik, amik majd meg- tarkázzá-k egy kissé az eddig felhérre-feketére osztott szem­léletet. Mikor végül arról kérdezem, hogy telt az utóbbi negyvenöt év, Csernavölgyi Antal röviden így foglalja össze: — Sajnos, szinte szokványos történet: ültem börtönben-kom­munistaként, ültem börtönben fasisztaként, pedig egyik se voltam. Nem is tudom már, mi vagyak valójában; azt hiszem, csak egy szerény kisember, aki a békességet szereti. Méhes Károly Név: Anyja neve: ........................................... Szül. éve: ................................. Helye: L egutolsó ismert lakhelye: ............... C sapatteste (ha ismert): ................... T ábori postaszáma (ha ismert):-Katonai szakképzettsége (Tüzér, utász, st-b.): - ................. K atonai rendfokozata:-Halál oka (ha ismert), (harccselekmény, borhbázás, stb.):-Halál helye (ha ismert), (hadifogoly, internálás, stb.): Van-e az ön községében (városában) J. vagy -II. világháborús emlékmű: .... Bejelentő neve és címe: ......................................................... A -beküldött adatok feldolgozása az MH. Hadtörténeti Intézet és Múzeumának segítségével történik az MTV Pécsi Stúdiójával való együttműködésben. Emlékkönyvet Pécs kultúrtörténetéről! •» Nemrégiben részt vettem a mohácsi Városszépítők és Vá­rosvédők Egyesületének köz­gyűlésén. Ott hangzott el az a javaslat, kérjen fel a tanács olyan megfelelő szaktekintélyt, aki hajlandó elvállalni, hogy Mohács város -nagyjairól - a kezdetektől napjainkig — lexi­kális jellegű munkát írjon. Ugyanakkor eszembe jutott, -hogy Pécs város kultúrtörténe­tének megírására -is fel lehet­ne kérni lokálpatrióta szakem­bereket (irodalmárokat, törté­nészeket), akik a már idősze­rűtlenné vált Várady Ferenc munka pótlására olyan emlék­könyvet, lexikont készítenének, amely időtállóan beszélne azokról a pécsiekről, akik va­lami úton városunkhoz kötőd­tek (születés, tanulmányaik végzése, -munkásságuk révén). Meggyőződésem, hogy az -ilyen munkára fordítandó ösz- szeg nem feleslegesen kido­bott pénz lenne, mert -megírá­sa évtizedek óta hiányzó kul­túrtörténeti értékünk ismeretét is pótolná. Sugár Győző Erdély szerelmese Növényvédelmi tanácsadó Új sorozattal jelentkezünk. Azoknak adunk hasznos útmutatót, akik a kiskertjük, kisgaz­daságuk növényvédelmében szeretnének napi információhoz jutni. Hétről hétre közöljük a Növényvédelmi Állomás legfrissebb előrejelzéseit, és az általuk ajánlott védekezést. Remél­jük, ha Önök összegyűjtik ezeket az adatokat, hosszú távra tudunk segítséget nyújtani az időszerű tennivalókhoz. Ez alkalommal Czigány Csaba szakelőadó állította össze az előrejelzést. A szőlő kárositói között kiemelt helyet foglalnak el S az atkák. Kártételük a szőlő j rügyfakadásától a nyugalmi időszakig folyamatos, veszé­lyeztetve a terméslcépződést, a növekedést, a termőképes­séget, valamint a -következő évi termés kialakulását, a rügyd iff é re nci á I ód á s t. Az atkakártétel tünetei: jellegzetes hajtás- és levél­torzulások, növékedésben visszamaradottság és a le­veleken áteső fényben jól látható apró sárgás vagy színtelen sugaras elrendezé­sű, 1-2 mm átmérőjű foltok. Az atkák elleni védeke­zést az életmódjuk határoz­za -meg. Téli lemosó perme­tezéssel védekezhetünk a to­jásalakban telelő piros gyü­mölcsfa takácsatka és a kétfoltos takácsatka ellen. A levélatkák ellen ez a mód­szer már nem alkalmas, mi­vel e fajok nagyobbrészt a külső rügypikkelyek alatt, a kéregrepedésekben és kéreg alatt telelnek kifejlett álla­potban. A gubacsatkák telelése a lehullott leveleken, valamint a talaj felső rétegében tör- - téni-k. Az atkák kártétele a rügy- fa'kadáskor kezdődik, ezért ez az időpont a legoptimá- j lisabb a védekezésre. A kártétel mértékét befo­lyásolja a nitrogén -műtrá­gya túladagolása is. Az atkákkal egyidősben egyes területeken és fajtá­kon (rizlingszilváni, Csaba­gyöngye) szőlőtripsz kártétel is előfordul. Tünetei hasonlóak az at­káéhoz, de a hajtástengely szívogatás nyomán párásodé foltok jelennek -meg. Védekezést 2 leveles álla­potban ajánlott az atkák, a szőlőtripsz, valamint a rügy- és hajtás-kártevők el­len felszívódó rovarölőszer és atkaölőszer kombinációjával elvégezni. A szőlő botritiszes (szürke­penészes) betegsége. A fürtökön, fürtkezdemé­nyeken különböző fejlődési stádiumokban jelentkezhet. Legszembetűnőbb az érőfél­ben lévő bogyókon megjele­nő szürkepenész-bevonat, de párás, csapadékos évékben-már a virágzás előtt is meg­jelenhet e sébparazita gom­ba. Virágzás előtt a bimbók eibarnulnak, elhalnak, lehul­lanak. A szürkerothadás elleni vé­dekezést a fürtmegnyúlás időszakában (virágzás előtt) ajánlatos megkezdeni. Az almafa betegségei kö-' zül a rügyfakadástól kezdő­dően a lisztharmat és azal- mafavarasodás a teljes te- nyészidőszakot végigkíséri. Az almafavarasodás sza­porítóképletei a lehullott le­veleken telelnek át. Tavasz- szal az ezékből kiszóródó spórák fertőzik a fiatal leve­leket. Később virágzás után a gomba növékedő gyü­mölcsre is átterjed. Tünetek: a leveleken bar­na bársonyos foltokon olaj­zöldes penészkiverődés lát­ható. A gyümölcsön fel repe­dező bőrkeményedés (vara- sodás) -hívja fel magára a fi­gyelmet. A meleg, párás, csapadékos időjárás kedvez a gomba terjedésénél Az almafalisztharmat a fertőzött rügyekben és hajtá­sokon telel át. Tünetei: a hajtásokon szür- késféhér lisztes -bevonatként jelenik meg. A hajtások le­rövidülnék, a levelek kanala­sodnak, fejlődésük megáll. A lisztharmat és varasodás elleni védekezésre, mindkét gomba ellen a Rubigán 12 EC, Systhane 12 E és Sápról is hatásos. Körtelevélbolhák Kártétele táplálkozás ré­vén elvonja a fa tápanya­gait, a fa növekedése meg­áll és ez levél- és gyümölcs- hullást okoz. A megtámadott fákra mézharmat, majd ko­rompenész telepszik, rontva a termés minőségét. A le­vélbolhák a körte-vörösfol- tosság vírus terjesztői. A ki­sebb növekedés erélyű faj­tákon kisebb, az intenzív nö­vekedési fajtákon súlyos ká­rokat okoz. Hazánkban a füs­tösszárnyú körte-levélbolha, a közönséges levél-bolha és Pécsi utcák — Híres emberek Madarász Viktor Má.jua 9-16 közötti aktuális növényvédelem Károsító Növényvédőszer Dózis • Megjegyzés neve forg. % 10 1 perm.lé. *o H *o B9 ca tevélatkák Neoron 500 EÍ Sz Mitac 20 Sz 0,15 15 ml 0.2 20 ml Szőlomolyok Karate 20 EC Sz Unifosz 50 EC Sz Danitól 10 EC P Ü7T5 1$ ml 0,1 10 ml 0.1 10 ml Atkaölő hatású is Szürkerot­hadás Ortho-Phaltan P Ronilan 50 WP Sz Sumilex Sz Topain-metil Sz ÖT53 2,5 dkg 0,1 1,0 dkg 0,1 1,0 dkg 0,1 1,0 dkg Peronoszp.ell.hat. a) e i—1 << Lisztharmat Rubigán 12 EC Sz Systhane 12 E Sz Sápról Sz Afugan P Kén 800 PW ^ Sz Nedvesíthető Kén Sz 0,06 6 ml 0,06 6 ml 0,15 15 ml 0,1 10 ml 0,4 4 dkg 0,4 4 dkg Varasodás ellen is Varasodás ellen is Varasodás ellen is Varasodás Topaz híz Sz Dithane M-45 Sz Cineb 80 Sz Polyran Combi Sz 0,2 2 dkg 0,2 2 dkg fi,3 . 3 dkg* 0.2 ■ 2 dkg Sodrómolyok, Lombrágó hernyók, levéltetvek Bi-58 EC Sz Unifosz 50 EC Sz Danitól 10 EC P 0,1 10 ml 0,1 10 ml 0,1 10 ml Atkaölő hatású is Atkaölő hatású is Atkaölő hatású *is Körte J V arasodás Rubigán 12 EC Sz Systhane 12 E Sz Dithane M-45 Sz 0,06 6 ml 0,06 6 ml 0.2 2 dkg Körtelevél­bolha Dimilin 25 WP Sz Decis 2,5 EC Sz Pendona 10 EC Sz 0,5 5 dkg 0,05 5 ml­0.02 2 ml i as Jl'O Szürkepe­nész Polyoxin AL WP SZ Topain-Metil 70 WP Sz Rovral Sz "O 2 dkg 0,1 1 dkg 2*1 1 ije.v.idő. 3 nap iCe.v.idő* 14 nap Ée.v.idő. 14 nap <Ss XI-HA4 «O CD aS Levélfod­rosodás Orthocid 50 Wt Sz Dithane M-45 Sz ö,2 2 dkg 0.2 2 dkg K-i gyüm.m., Barackin oly. Levéltetvek Unifosz 50 EC Sz Danitól 10 EC P Karate 5 EC Sz ÜTI 1Ö ml 0,1 10 ml 0,02 2 ml a >i SS« ár <u US CD _U_ Móniiia Ronilán 50 WP Sz Rovral 50 WP Sz Dithane M-45 Sz 0,15 1,.5 dkg 0,2 2,0. dkg 0.2 2.0 dkg Ée.v.idő. 14 *hap Se.v.idő. 10 nap Ée.v.idő. 21 nap Levéltetvek Unifosz 50 EC Sz Decis 2,5 EC Sz Chinetrin 25 EC Sz 0,1 10 ml 0,05 5 ml 0.05 5 ml íe.v.idö. 5 nap. Je.v.idő., 3 nap Ée.v.idő. 4 nap A táblázatban haaznáLt rövidítések: Sz - szabadforgalmú növényvédőszerek P - feltételes?orgalmu növényvédőszerek Ée.v.idő - Elelmezesegészségügyi várakozási idő K-i^gyüm.m. - Keleti gyümölcsmoly Az április 6-i Új Dunántúli Naplónak a Pécsi utcák — hí­res emberek sorozatában mél­tattuk Madarász Viktort. Emlí­tettük, hogy nagy festőművé­szünket többféle szál fűzte Pécshez és megyénkhez: szü­lei egyidőben Pécsett laktak, egyik értékes festménye a pécsi evangélikus templom ol­tó rképe. Közleményünkre kiegészítő tájékoztatást kaptunk két is­mert pécsi helytörténésztől: Korpolay Gyulától és Felcser Lászlótól. Korpolay Gyula a következőket közli: „Madarász szülei valóban Pécsett laktak a múlt század hetvenes évei­ben. A mai Rét utcában volt egy fémkohászati üzemük. Ma­darász Viktor apja evangélikus és az 1875-ben önállósult Pé­csi Evangélikus Gyülekezet első presbitériumának is tag­ja volt. Ennek világi felügye­lője Nendtvich Tamás pécsi patikus, kinek síremlékét a I volt balokényi temető meg­szüntetésekor a gyülekezet a Dischka Győző utcai temp­lomban helyezte el, nehogy az is a Széchenyi tér belső flaszterköve legyen. Vele szemben van a Mada­rász Viktor festette oltárkép, melyet mi, lutheránusok .Krisz­tus az olajfák hegyén’ né­ven ismerünk. Meg kell azon­ban említeni, hogy ezt az ikonográfiái témát Madarász már korábban, párizsi tartóz­kodása alatt III. Napóleon fe­lesége, Eugenie császárné megrendelésére megfestette a párizsi Trinité templom oltára számára. Művészettörténetileg most sincs tisztázva, a pécsi oltár­kép a párizsinak másotipéldá- nya-e, vagy az ikonográfiái téma új feldolgozása-e? Ma­gam is próbáltam kb. 8—10 éve kint élő távoli rokonság útján ennek utánajárni, de csak annyit tudtam megálla­pítani,' hogy a kép nincs már ott a Trinité templomban.” Felcser László közlése sze­rint a magyarbólyi evangéli­kus templom oltárképét is Ma­darász Viktor festette. Pécsett pedig az általunk említett Siskovits-portrén kívül a Pécsi Helytörténeti Múzeumban megtalálható Czvetkovits Fe­renc és feleségének portréja, amelyet szintén Madarász festett. Megköszönve a két tájékoz­tatást, merjük remélni, hogy olvasóink közlése nyomón ta­lán további pécs-baranyai kapcsolatokra is fény derülhet, még, s ezzel teljesebbé te­hetjük arról a nagy magyar festőről vázolt képet, aki elő­futára volt Munkácsy Mi­hálynak. Elsősorban Madarász­ban fedezte fel Munkácsy azt a nemzeti hagyományt — Dó­zsa népe, a Bethlen Gábor, a Dobozi, az Onódi ország- ayülés, a Petöli halála, ame­lyet ő és követői fejlesztettek. Dr. Tóth István : flfet $I*L&2 ^vJkt-..mA:-£L^>,..-Í.Sl'&.‘^JL&L±£jíuzL‘ &&^ät£^jk£az>^^^fir-.*. ... jf-J..^e^ Z&SLli- ~£\ftJu‘)*i.--r *3 V **r f2>S?— ^ ? .. .<■■ .-? ;.. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom