Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-19 / 45. szám
IO üj Dunántúli napló 1990. május 19., szombat Lőttek a rakétás jégeső-elhárításnak Lőttek a hazai rakétás jégeső-elhárításnak. Baranyában még idén ellövik a korábbról megmaradt háromezer rakétát. S jövőre mi lesz? Lesz-e egyáltalán valamilyen új védekezési forma a jégverés ellen? A Baranya Megyei Rakétás Jégesőelháritó Egység (BRJE) másfél évtizedes fennállását és egyáltalán életre keltését sok mindennek, egyebek között az Állami Biztosító üzletpolitikai érdekeinek is köszönheti (remélték, hogy a rendszer jelentősen csökkenti a jégkár-kifizetéseket), a végleges halálos ítéletet most ugyancsak az üzletpolitikai megfontolások mondatták ki az egységre: tartósan ráfizetéses. Mit jelentett megyénknek eddig a BRJE? Fejes István meteorológus, a BRJE vezetője és Szentivá- nyi Miklós védekezési osztályvezető fegyelmezetten veszi tudomásul az ítéletet. Tárgyilagosak igyekeznek maradni, amikor a múltról beszélnek. — üzemszerűen 1976-ban indult a védekezés, amikor is a Tenkes-hegyen üzemelt a lokátorunk és készen állt a 11 kilövőállomásunk. Azóta 437 esetben avatkoztunk be. Ellőttünk 3599 kis, 3385 nagy és 8412 új típusú, ALAZANY rakétát - mondják. Ehhez tartozik még, hogy a szolgálat csúcspontján 1988— 89-ben az egység 133 dolgozót (közülük 90 rakétakezelőt) foglalkoztatott a 15 kilövőállomás 40 kilövőállvónvónál és az új helyre, a Hármashegyre telepítették a lokátort és a számítógépközpontot. — Most jutottunk el oda, hogy teljesen felszerelkeztünk . .. -sóhait a vezető. - Mi nem a kenyerünket, hanem a meayét és a szakmát félt- lük. Ha megszűnik az egész, a kutatásoknak is befelleazett. measzakad az évtizedes arlat- avűités. melyben eavedülálló számítógépes adattárunk van. A megfigyelő torony, tetején a parabolaantennát védő müany ag gömbbel legcélszerűbb ideje májustól augusztus közepéig tart — magyarázza Fejes István. — Ezért a maximum 4 hónapos időszakért kellett egész éven ót állományban tartani és fizetni az embereket?- Igen, mért nem tudtunk semmiféle elfogadhatóbb megoldást keresztülvinni. Ha mondjuk a mezőgazdasági nagyüzemekkel meg tudtunk volna állapodni, hogy ők foqlalkoz- tassák és fizessék a kilövőállomás kezelőket, most mindjárt másképpen nézne ki az egész BRJE gazdaságossági mutatója. Különben is úgy vélem, hogy túl korán, a kort megelőzően kezdtük ezt a ráfizetést, a többletet nem lehet áthárítani a nagyüzemekre, a kisgazdaságok többsége eleve nem is vett részt a biz- tositósban.- Tehát nem csak pénzügyi vonatkozásban mondtak fel ez év végével a BRJE-nek?- A bizalom is elveszett, hiszen megkérdőjeleződött a védekezés hatékonysága az utóbbi években. Az emlékezetes 1987. július 25-1 jégkárkatasztrófa végképp kétségessé tette a rakétás jégesőelhárítás hasznosságát ilyen áron. A helyzet romlása egy sor kérdést vet fel: mindezt az időjárás nagymérvű változása, a rakétatípusok cseréje okozEz a „mintaév" megfogalmazás aggaszt. Már csak azért is, mert bizonyított tény, hogy Baranya a zivataroktól egyik legveszélyeztetettebb hazai terület. S ha jégverés jégverést ér? Értem én az ÁB üzletpolitikáját, s jó lenne hinni, hogy a mezőgazdasági termelők is számba vennék a „jobb megélőim a bojt” régi igazságát. De ki és hogyon tudna valami olyasféle megelőzési rendszert kidolgozni, melyet a 'kögenerátoros rendszer. Erre viszont anyagiak miatt a közeljövőben nem rendezkedhetünk be. Kísérleti stádiumban van már olyan abszolút környezetbarát hazai reagens anyag kidolgozása, mely repülőgépről leszórva igen biztonságos védekezést nyújthat az időjárási szélsőségek ellen. A talajgenerátorral - ha sikerül meghonosítani Baranyában vagy a dél-dunántúli régióban - jobb, ha elfeledjük a jégesőelhárítás kifejezést. Helyette sokkal inkább a mezőgazdasági termelésben az időjárás által okozott károk csökkentéséről lehet beszélnünk. És egy ilyen új szervezetnek lenne (lehetne) csak egyik elefne a jégosőelhárí- tós. Szükséges volt-e eqyóltalán a BRJE életrehivása? A Szovietuniótól átvett rendszer gazdái 80% fölötti hatékonyságot iqértek a ayakor- latuk alaDián. Ezt a hazaiak akkor sem noqyon hitték el. 66%-os hatékonysággal számoltak. De mi az n hatékonvsáq és mivel mérhető pontosan? Az emlékezetes 1987. iúli- us 25-i naav iéqverés — mely a meteorolóqiai megfigyelések szerint négy évtizedenként tarol mindent kivédhetetlenül - aztán lerontott mindenféle elméleti és gyakorlati számítást. — A rendszert finanszírozó Állami Biztosítótól sem várható el, hogy ráfizessen, hiszen nyereségérdekeit tevékenységet kell folytatniuk — mondja Fejes István. A statisztikai adatok mégis elgondolkodtatóak: a BRJE tevékenységének megkezdése előtt jégkár miatt a baranyai mezőgazdasági termények 6,33%-a pusztult el. Az országos ilyen arány megyénk nélkül 2,15%-os. 1976-tól már érezhető a javulás e téren, legalábbis Baranyában, ahol a védekezés megkezdésétől már csak 4,84%-os a jégkár miatti közvetlen terményveszteség. Ugyanakkor az országos átlag (szintén megyénk nélkül) 2,5%-os.- Baranyában tehát mérhető a kárcsökkenés. Évente átlagosan 60 milliós értéket mentettünk meg és az átlagos évi költségünk évi 40 millió forintot tett ki. Most jön a nagy kérdés: ez a papírforma szerinti, kalkulált évi minimum 60 milliós A lokátorernyön jól nyomon követhető a zivatarfelhők kialakul ása szesen 40 tonna volt, ebből a gépjárművek kipufogógázaiból 23 tonna származik. Ugyanokkor az általunk okozott ólomterhelés nem tesz ki többet, 1,7 kilogrammnál. Ez tehát a könnyebben megválaszolható és a mindenképpen megnyugtató válaszom - állítja a BRJE vezető.- Maradjunk tehát a munkabéreknél ...- Kiadásaink zömét a rakéták — darabja 10 ezer forint - megvásárlása és a munkabérek tették ki. Az éves 15- 16 milliós munkabértömegünkből 11 millió volt a kilövőállomásaink kezelőinek bére. és ez az, ami irreálisan nagy tétel. Miről is van szó? A kilövőállomások kezelőit egész éven át kell foglalkoztatni. Hogy az éves munkabérüket tartalommal töltsék ki, a védekezési időszakot április elsejétől október végéig voltak kénytelenek kijelölni.- Ez kényszerlépés volt, de gazdaságossáqi és védekezési szempontból teljesen felesleges. Mert 14 év átlagában az éves veszteség 8%-ót sem éri el az április, augusztus, szeptember és október hó folyamán bekövetkezett jégkár. A beavatkozások megoldást, és gazdaságilag sem volt a rakétás jégesőel- hórítós kellően megalapozva. •Máig is tisztázatlan az érdekeltség. Megválaszolatlan kérdések: Ha megszűnik a BRJE, mi lesz a százmilliósnál is nagyobb, másra nem használható berendezésekkel? Mi lesz a több mint évtizedes tudományos tapasztalatokkal és adatokkal? és, ha jön a jég? Mert jön, az biztos! Palaczky János, az Állami Biztosító Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője:- Az a kormányhatározat, mely kötelezővé tette számunkra a BRJE finanszírozását, ez év elejével megszűnt. Nyereségérdekelt cég vagyunk, így senki sem várhatja el tőlünk, hogy ráfizetéssel ténykedjünk. A mezőgazdasági, pontosabban a növényi kárdij-egyen- súlyunk így is ráfizetéses, hiszen 100 forint mezőgazdasági biztosítási díjbevételre 150 forint o közvetlen kifizetésünk. Nincs, miből fedeznünk ezt a ta-e? És a kezdeti sikerek egyáltalán a rendszernek tud- hatók-e be? Az AB a mező- gazdasági károk esetére kénytelen kockázati viszontbiztosítást kötni külföldön, és ez sem filléres tétel. A költség- vetési rizikótámogatás évi 500 millióját is megvonták ez év márciusától, így kénytelenek voltunk szerződéseket módosítani a mezőgazdasági kockázatnak erősebben kitett helyeken. A növénybiztosításban 27 gazdaság elfogadta a jelentősen differenciált módosításunkat (ami díj- és önrészesedés-módosítást jelent), 15 viszont nem.- Az ÁB tehát 1991-től nem finanszírozza a jégesőelhárítást . .. — Legalábbis kizárólagos védekezési rendszerbiztosítást a jövőben nem vállalunk. De ugyanakkor nem tagadjuk meg a finanszírozásban való részvételt, mert az érdekeltségünk továbbra is fennáll.- S ha mások sem segítik fenntartani a rakétás vagy valamilyen más jégesőelhárítást? — Lesz egy mintaévünk ... Azon talán majd lemérhető lesz, hogy valójában mennyire hatékony a rakétás jégeső- elhárítás. Mert jelenleg is eltérőek a hatékonysági számítások ... zös érdek működtet és tart fenn, kis ráfordítással megelőzendő a nagy bojt? A nemrég Pécsett szakmai bemutatót tartó világhírű francia professzor, Jean Des- sens bemutatta a hazájában már három évtizede megbízható hatékonysággal iműködő jégesőcsökkentő rendszer alap- berendezését, a tolajgenerá- tort. Gyors helyszíni számolás eredménye: amíg a rakétás védelem hektáronkénti költsége 4-600 forint, addig ilyen berendezéshálózattal nem több 40-60 forintnál. Jelenleg Baranyában rakétával mintegy 150 ezer hektárt védenek, a talajgenerátorból 200 ezer hektárra elegendő lenne 100 darab, s ennek egyszeri beruházási igénye mintegy 3 millió forint. Hatékonyságban - a harmincéves francia tapasztalatok alapján — a két rendszer egyenértékű. Szakemberek szerint leghatásosabb védekezés — mivel tökéletesről nem lehet beszélni - a kombinált megoldás, melyben bevethető a repülőgépes, a rakétás és a tolajFejes István egy közhasznú — tehát nem alapvetően profitérdekelt - alapítvány létrehozásának módozatait tanulmányozza. — Igény lenne egy regionális agrometeorológiai központra, mely komplex szolgáltatást nyújtana a benne tömörülő mezőgazdasági termelőknek, ha anyagilag is hozzájárulnának a megalakításához. Milyen szolgáltatásokra vállalkozna ez az új központ? — Adnánk a meteorológiai előrejelzéseket, melyet jelenleg is vagy 30 nagyüzem vesz tőlünk igénybe. Szolgálhatnánk a növénytermesztéshez nélkülözhetetlen és mindenképpen kifizetődő klimatolóqiai, valamint növényi kártevőket előrejelző tanácsokkal, valamint jégkárcsökkentéssel és segíthetnénk a tavaszi fagyok elleni védekezést. A talajgenerátoros rendszer imég egy hozamnövelést biztosító előnye, hogy segítségével éves szinten 5—10%-kal növelhető a csapadék. — Hol állnak az alapítvány szervezésével? —* Most már minden csakis azon múlik, hogy a megye és a régió mezőgazdasági termelői a várható előnyökért hajlandók, képesek-e áldozni. Jó lenne, ha mielőbb sínre kerülne e: az ügy. Idén eüövik valamennyi rakétát és 1991-ben megszűnik a BRJE. Attól még jégverés, aszály, növényi kártevők, tavaszi fr íyok még jócskán kó- rosítha' ák megyénk növény- termesztését. Jó néhány mezőgazdasági nagyüzem már köölte, hogy részt vállal a regionális agrometeorológiai központ létrehozásában és áldoz a ta- lajqenerátorokra. ök már elvégeztek bizonyos gazdaságossági számításokat. De másoknak is megéri-e? Marad-e annyi hasznuk, hogy a többletnyereség reményében abból tudjanak kockáztatni is? Murányi László kárcsökkenés (jóindulattal: bevételi nyereség) kinek a haszna? A biztosítóé? A gazdálkodóké? Még két dolog foglalkoztat a BRJE eddigi tevékenysége kapcsán: az ólomjodidos levegőszennyezés (hisz mint megtudom, az eddig kilőtt több mint tizenötezer rakétával 8673,6 kg ólomjodidot juttattak a légtérbe), a másik a munkabérek.- Az ólomjodiddal kapcsolatban egyértelmű a válaszunk: az általunk fellőtt ólomjodid vízben nem oldódik, illetve csak a három ezreléke az, ami ismereteink szerint káros lehet az egészségre. Ennél nagyságrendekkel több ólom került a levegőbe az autók kipufogógázaiból. Köjál méréssel is alátámaszthatom mindezt, mely szerint például 1980-ban az ólomterhelés ősz-
