Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-19 / 45. szám

1990. májúi 19., siómból aj Dunantaii napló 3 Mi lesz a veit Bajcsy •‘laktanyából? Költöznek a katonák Egészségügyi főiskola, klinika, rendelőintézet... - Egyelőre sok a kérdőjel - Értékbecslés még nincs Az elmúlt hetekben többször feltűntek a Ma­gyar Honvédség pécsi alakulatának harcjármű- vei, fegyverei, szállítóesz­közei a megyeszékhely út­jain. Ezúttal azonban nem hadgyakorlatra indultak a katonák: a Bajcsy-lakta­nyából a Petőfi-laktanyá- ba költözött a magasabb egység.- A haderőreform kereté­ben a pécsi helyőrségben is komoly létszám- és technikai csökkentés történt: megszűnt egy tartalék lövész dandár, eqy harckocsi- és eqy egész­ségügyi zászlóalj, áthelyeztek innen egy gépesített lövész zászlóaljat - mondta Páka Ferenc ezredes, helyőrség- parancsnok. - Mindez lehe­tővé tette, hogy az itt maradt katonai alakulat, mely Zrínyi Miklós nevét viseli, egy lakta­nyában működjön. A tüzér dandár eddig a Baicsy-laktanyóban volt el­helyezve, a Magyar Honvéd- séq és a város vezetőinek megállapodása alapjgn ez meqszűnt, mint katonai ob­jektum, Így az alakulat a volt Petőfi-laktanyába költözött. Miért a Bajcsy-laktonyót „adta fel" a katonaság? Ezt a létesítményt az idők folyamán körbevette a város, lakótelep épült, ezért a kettő közül a Bajcsy felelt meg ke­vésbé a katonai hasznosítás­nak. Ez találkozott a város ér­dekevei is, hiszen ezekre az épületekre — éppen azért, mert jó helyen vannak —, a polqári célú alkalmazásra is jobbak a lehetőséaek. Arról nem is szólva, hoqy a volt Petőfi-laktanya a város szélén van, közel a gyakorlatok, ki­képzések megtartására alkal­mas terephez,- iqy a katona­ság az eddiginél kisebb mér­tékben zavarja Pécs közleke­dését - a gyakorlópályák megközelítéséhez nem, illetve az eddiginél ritkábban hasz­nálják majd az úthálózatot -, s előnyt jelent az is, hoqy je­lentős üzemanyag-megtakarí­tásra nyílik lehetőséq, mert a terep megközelítéséhez keve­sebb kilométert kell a jármű­veknek megtenniök. A Zrínyi Miklós Tüzér Dan­dár költözködése április ele­jén kezdődött, s a tervek sze­rint május végére befejeződik. Nem kis feladatról van szó, hisz 400-500 gépjármű, harci­technikai eszköz, raktárak, kü­lönféle anyagok, s nem utolsó­sorban a katonák zökkenő- mentes áthelyezését kell meg­oldani. . - Nem csupán a költözkö­dés jelent óriási munkát, ha­nem az is, hogy a Petőfi-lak- tanyát alkalmassá teqyük ala­kulatunk elhelyezkedésére. Bár katonai célokat szolgált, de más jellegűt, így most a köl­tözködéssel párhuzamosan vé­gezzük a szükséges átalakítá­sokat - húzza aló a helyőr­ségparancsnok. A honvédek körletének, a szabadidejük eltöltését szol­gáló helyiségeknek a rekonst­rukciója javában tart, egy ré­szük már elkészült. A telep­helyek átalakítását most kezd­ték — azért nem korábban, mert az itteni egységek csak március végén távoztak —, az épületek gázfűtéssel történő ellátása idén befejeződik. — Mennyibe kerül az átköl­tözés? — Az éves költségvetési ke­retünkből kellett megoldanunk, ehhez egyetlen fillért sem kap­tunk központilag, számításaink szerint ez oz összeg mintegy kétmillió forintot visz el. — A kiképzésben nincs fenn­akadás? — A költözködés nem okoz különösebb gondot, de a dandárunknál s végrehajtott lét­számcsökkentés miatt új ala­pokra kellett helyezni az ala­kulat kiképzését, mindennapi életét, s hogy őszinte legyek, ez nem zavarmentes. — Mennyivel csökkent a lét­számuk? — A békeállományunkból például 56 tiszti, tiszthelyettesi, polgári beosztás szűnt meg, közülük többen leszereltek, más fegyveres erőhöz kerül­tek, illetve a Magyar Hon­védség egyéb alakulataihoz helyezték át őket. Az egykori Bajcsy-laktanyát május 30-ig teljesen kiüríti a honvédség, a Zrínyi Miklós Tüzér Dandár katonái csupán az őrzési feladatokat látják el, addig, amíg nem szü­letik döntés a polgári célú alkalmazására. Póka Ferenc hozzátette, bízik abban, hogy ez minél előbb létrejön, hisz állagmegóvásra nincs lehető­ségük. Mi lesz a volt laktanyából? - A honvédség és a helyi önkormányzat képviselői leg­utóbb május 11-én találkoz­tak volna. A megbeszélés azonban elmaradt. így válto­zatlanul nyitott a kérdés, hogy a Honvédelmi Minisztérium mi­kor és milyen feltételekkel ad­ja át (el?) a laktanyát. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a május 11-i értekezle­tet azért nem tartották meg. mert a HM nem készült el a létesítmény értékbecslésével . . . Piti Zoltán, Baranya Me­gye Tanácsának elnöke sze­rint a létesítmény hasznosítá­sa összhangban van a város- rendezési tervvel, például a volt laktanya déli oldalán lé­vő védősávban lehetőség lesz park kialakítására, esetleg újabb lakások építésére. Ami az épületeket illeti, abban nincs vita, hogy a hasznosítá­sukról mielőbb gondoskodni kellene, a megyének és a vá­rosnak az igénylői érdekeket kell koordinálni. Pécs Város Tanácsa és a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem összehan­golt javaslatot készített: szá­molnak a Honvéd Kórház bő­vítésével, ami lehetővé tenné az egészségügyi intézmény vá­rosi ellátásban játszott szere­pének szélesítését. Az elkép­zelések között fogalmazódott meg egy egészségügyi főisko­lai kar létesítése — nem csu­pán iskolának, de kollégium­nak is lenne hely, a gyakor­lati foglalkozásokat a szom­szédos kórházban tarthat­nák -, a jelenleg szétszórtan működő ifjúsági és gyermek- védelmi intézet elhelyezése, klinikai helyek kialakítása. Ez utóbbi annál is inkább fon­tos, mert a 400 ágyas klinika rekonstrukciója előbb-utóbb halaszthatatlanná válik, s az egyház igényt tart a volt Ir­galmas Kórház épületeire, melyen egyelőre klinikák mű­ködnek. Az kétségtelen, hogy az egykori laktanya épületei - bármilyen hasznosításról is le­gyen szó - alapos felújításra szorulnak. Ezt sem intézmény, sem a helyi önkormányzat sa­ját. erőből aligha tudja finan­szírozni, arról nem is beszél­ve, ha esetleg a HM nem díjmentesen adná oda a lé­tesítményt. Mindenesetre jó lenne, ha minél előbb meg­születne a döntés, s megkez­dődhetne a hasznosítás. Az' elkerülhetetlennek látszik, hogy a kormányzat segítsen! Csak remélhejtük, hogy a gazda kérdése még a nyáron eldől, valamennyi érdekelt szá­mára jó megoldást találva. Roszprim Nándor Tavaszi zsongás Az elmúlt hét legfőbb bel­politikai eseménye az új kor­mány névsorának nyilvános­ságra hozatala volt. Pécsett közben lezajlott egy olyan or­szágos esemény, amely a nagypolitika árnyékában kevés figyelmet kapott, és különben is: első pillanatban egy szak­ma belügyének látszik: 6800 múzeumi dolgozó belügyének. Pedig nem az: évi 18 millió múzeumlátogatóról van szó, egy sor — múzeumi keretek között művelt - tudományág jövőjéről, az ország egyik ide­genforgalmi vonzerejéről. Sőt: táqabb értelemben a magyar kultúráról. Pécsett kedden és szerdán <jz ország múzeumigazgatói tar­tottak értekezletet, és egyesü­letet alapítottak. Miért lett ez most ennyire sürgős? Bár biz­tosat még senki sem tud, azt rebesgetik, hogy az új önkor­mányzati törvény minimálisra csökkenti a megyék hatókörét és anyagi lehetőségeit; mi lesz tehát o megyei fenntartá­sú intézményekkel? Lesz-e annyi pénze egy-egy kis- vagy nagyvárosnak, hogy fenntart­sa múzeumait — vagy akar­ja-e egyáltalában fenntartani? Netán a nagy múzeumokat a minisztérium fogja működtetni? A jelek nem erre mutatnak: a kulturális tárca már most sem tudja, akarja a múzeumok ér­dekvédelmét vállalni. És a kilátások egyáltalában nem jók a kultúra szempont­jából. A leromlott városi és falusi infrastruktúra valódi gondjaira hivatkozva már ko­rábban megjelent a demagó­gia („előbb szennyvízcsator­nát, aztán jöhet a kultúra"), ehhez most csatlakozott a po­litikai alapon mindent elité­lők hangja, gúnyosan „széplel- keknek” minősítve azokat. akik védeni mernek egy szob­rot mint műalkotást, ámbár politikai tartalmával nem érte­nek egyet. Pedig ma több olyan művész, tudós ül magas politikai méltóságban, akiket korábban széplelkeknek minősítettek, s talán feledve, ha a széplelkek korábban több megbecsülést és kevesebb le­nézést kaptak volna, az. ország most nem állna ott, ahol áll. És tovább él az az „ideoló­gia” is, amely nem veszi tudo­másul a tényt, hogy igenis lé­tezik „magas művészet” (vagy ha tetszik: elit kultúra) és „tömegkultúra", s hogy mind­egyiknek helye van a nap alatt, mindegyik - bár más­ként - érdemes a figyelemre, a támogatásra. Mert ha nem: a középszer eszménye és ural­ma erősödik, azt pedig már tudjuk, hogy milyen. A muzeológusok egyesülete tehát önvédelmi egyesület: szövetkezés az ügy - a mú­zeumokban felhalmozott érté­kek megőrzésének és bemu­tatásának lehetősége — érde­kében. Hogy az állam igenis támogassa, mint a világon mindenütt, a nemzeti kincse­ket rejtő múzeumokat, az ott folyó tudományos munkát és a gyűjtemények közművelődési kötelezettségének teljesítését. A muzeológusok közgyűlésén szelíd, zsongás futott végig a termen, amikor a személyi hí­rek között bejelentették, hogy dr. Antall József, a Semmel­weis Orvostörténi Múzeum fő­igazgatója egyéves fizetésnél­küli szabadságot kért. (Kor­mányt alakít ugyanis.) Muzeo­lógus körökben azóta bizonyá­ra folytatódik a zsongás; a leendő kultuszminiszter, dr. Andrásfalvy Bertalan is muzeo­lógus volt egy időben. G. T. — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Ha Ha egyszerűbb állampolgár lennék, úgy érzem, nem adatott volna meg, hogy kezemben tollal próbáljak másokat esetleg befolyásolni, szóval, akkor is komolyan venném a közelgő hely- hatósági választásokat. Ha... Akkor nem is tudnám pontosan, hogy mi is a hely­hatósági választás. Kerek szemekkel figyelném a magyarázatot arról, hogy saját lakhelyemen, saját önkormányzati testületem tagjait választhatom, és örülnék annak a hírnek is, hogy egyre több helyi dologban ők fognak dönteni. Ha . . . Akkor elgondolkoznék azon is, hogy egyes pártok sa­ját jelöltjükre, különböző pártok közösen támogatott jelöltjére, a szomszéd bácsira vagy egész egyszerűen egy független és tervekkel is rendelkező „földimre" adjam-e le a voksomat. Ar­ra a következtetésre jutnék, hogy tudjam meg, mindegyikről, mit akar, véleménye mit takar, aztán ... Ha... Akkor várnék, és bíznék abban, hogy nem sokáig kell várnom az új választási törvényre, az önkormányzati törvényre és minden olyasmire, amely szabályozhatja, kire is adom sza­vazatomat. Ho részt vehetnék az önkormányzati és/vagy választási tör­vény megalkotásában, akkor azt javallanám, hogy ne párthar­cok színtere legyen az előkészület. Akkor azt kérném a pár­toktól, ne presztízsnek véljék, hogy az „ő embereik" közül há­nyán ülnek majd a helyi tanácsok, vagy csoda tudja, miként nevezendő testületek soraiban. Van nekik amúgy is elég dol­guk, főként a kormányzó vagy a Parlamentben helyet kapott, de pillanatnyilag ellenzéki szerepet vállaló pártoknak, és ne­künk is, pártonkívülieknek. Ha egyszerűbb állampolgár lennék, abban is szeretnék hinni, hogy a helyhatósági választásokra mielőbb sor kerül, egyetér­tenék a pletykákkal, melyek szerint szeptember 23. a dátum. Egyetértenék ezzel és elmennék szavazni, addig viszont várom c törvényt mielőbb, hogy tudjam, mit csinálhatok és hogyan. (b) Levél Harkányból „Az Új Dunántúli Napló az utóbbi időben több alkalom­mal foglalkozott Harkány köz- tisztasági, közbiztonsági hely­zetével. Harkányban a Piac­csarnok környékén, az ún. »KGST--piacon, közterületen mór huzamosabb idő óta tart­hatatlan helyzet alakult ki (gépkocsikban alvás stb.), amely sérti a gyógyulni, üdül­ni vágyók, az üdülőtulajdono­sok és a helyi lakosok érde­két, célját. A tanácsi vezetés úgy gon-, dolja, a jelenleg kialakult ál­lapotról nemcsak beszélni, ha­nem cselekedni kell, mert már nem Harkány jövője, hanem jelene a tét, amely méltatlan a gyógyhelyhez. . Ezért a következő időszak­ban minden törvényes eszköz­zel - más szervekkel együtt - a rend helyreállítására törek­szünk, melyhez kérjük a Har­kányban élő és tartózkodó jó szándékú emberek megérté­sét . . . Köszönjük. Szép János tanácselnök." D- Nálunk is sokan úgy gon­dolták, hogy az újraegyesítés- ha egyáltalán sor kerül ró- a jövő század kérdése. Min­den szerződésben és nemzet­közi közleményben újra és új­ra megerősítették minden nép önrendelkezési jogát, beleértve a németeket is, anélkül, hogy valóban gondoltak volna arra, hogy a kérdés időszerűvé vál­hat. No és akkor az emberek az NDK-ban hirtelen kimen­tek az utcára és ezt kiabál­ták: „Mi vagyunk a nép, egy nép vagyunk."- Ebben egyáltalán nem ők voltak az elsők.- Előttük a magyarok és a lengyelek, valamivel később azután a Csehszlovákiában élő emberek is tüntettek az önrendelkezés mellett. Ezért nem szabad nekünk, németek­nek, a saját, Németországon belüli problémáink ellenére megfeledkeznünk a lengyelek, csehek és szlovákok, és min­denekelőtt a magyarok szá­mára szükséges segitségről. A magyar kormány tavaly nyáron hihetetlen bátorságot tanúsított. Ez kitörölhetetlenül be van jegyezve a német­magyar barátság könyvébe.- De vannak félelmek kül­földön is.- Sokan már kiegyeztek .az európai status quóval. Mihail Gorbacsov megváltoztatta a status quót, de sokan hosszú időn keresztül nem vették ezt észre. Gorbacsov nélkül egyál­talán nem ment volna végbe a fejlődés Lengyelországbon és Közép-, Kelet- és Délkelet- Európa más reformállamaiban. de az új fejlődés felélesztette a régi félelmeket, például: jön a „Negyedik Birodalom", itt a nagynémet távlat, és a németek újra lehengerelnek mindent. Ha azután az ember egyszerűen egész nyugodtan képviseli a német érdekeket azok előtt, akik így gondol­kodnak, könnyűszerrel azt mondják róla, hogy elefánt a porcelánboltban. Én magam is megfelelő alany vagyok ilyen karikatúrákhoz, már a testalkatom miatt is. Ezt el kell visel'ni. Engem egyálta­lán nem bánt. Az új fejlődés­re való tekintettel persze, megszokási folyamatra van szükség a Temze partján, a Szajna partján, a Tiberis part­ján, aliová csak néz. Nemrégiben egy nagy nem­zetközi lapban az alábbi egész oldalas címet olvastam: „Az NSZK gazdasága nagy­szerű állapotban van." Nos, ennek enyesek külföldön nem örülnek. Most ezzel a kérdés­sel kell szembenéznünk. Nem lesz-e most ez a majdnem 80 millió német túl nagy falat? Erre csak így válaszolhatok: ez a tegnap gondolkodási sé­mája. Európáé a. jövő, és az úrjaegyesített Németország _ csak úgy fejlődhet, ha meg-’ érti. hogy Németország egy­sége és Európa egysége ugyanannak az éremnek a két oldala. (Részletet olvashattak a Die Welt cimü, tekintélyes Sprin- ger-lap egyik legutóbbi szá­mából. Az interjú Helmut Kohllal, az NSZK szövetségi kancellárjával készült.) I Heti jegyiét Befejeződött a Bajcsy-laktanya kiürítése. A jövő héttől már csak néhány fős őrszemélyzet vigyáz a létesítményekre. Fotá: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom