Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-23 / 20. szám
1990. április 23., hétfő aj Dunántúli napló 3 Már itthon is kaszinózhatnak a magyarok Forintárt- nem, csak valutáért- —- a pénz eredeFéF nem kell igazolni — leg- fontásabb szempont- a játák fisztásága Számos hír kapott szárnyra húsvét tájékán arról, hogy végre magyar vendégek is látogathatják a hazai játékkaszinókat. A Népszabadságban „forintos” kaszinóról írtak, a Mai nap április 15-i írásában mindenféle megkötöttségekről kaphattunk információkat. így például, hogy a magyarok csak az igazolás nélkül maguknál tartható 4000 forint értékű valutával játszhatnak a kaszinókban, hogy nagyobb nyeréseik, vagy vesztéseik alkalmával igazolniuk kell a valuta eredetét a rendőrségen. Hogy a kaszinókban való nyilvántartásuk mindezen ellenőrzések érdekében történnek. Mi a helyzet valójában? Választ Kasznár Tamástól, a Casinó Sopron április 1-jével kinevezett igazgatójától kértünk.- Ezek az információk szinte egytől egyig tévesek. Például szó sincs arról, hogy a kaszinókban forintért is lehetne játszani. A kaszinók mindegyikében valutában történik a játék, csak valutáért lehet megvásárolni a zsetonokat. Az, hogy ki mennyi valutával játszik, és hogy a pénz honnan ered, minket nem érdekel, és azt a rendőrség leié sem kell igazolni, ők ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak. A legfontosabb szempont nálunk a játék tisztasága. Budapesten egyébként két kaszinó működik - az egyik a Hilton Szállóban, a másik pedig (a Casinó Schönbrunn) egy hajón-, a Casinó Héviz a Thermál Szállóban található Hévízen, míg o Casinó Sopron a Liszt Ferenc Művelődési Központban várja a vendégeket. Egyelőre ezek a Magyar Játékkaszinó Kft. egységei, de tervben van újabb kaszinók megnyitása.- A játékosok adatait minden kaszinóban regisztrálják?- Igen, ez más európai kaszinókban is igy van. Felírjuk a vendég nevét, útlevélszámát, esetleg lakcímét. A magyarok személyi igazolványukkal, vagy útlevelükkel látogathatják a hazai kaszinókat. Egyetlen kikötés, a nagykorúság. A hazai vendégek mindenben ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a külföldiek, annyi zsetont vesznek, amennyit akarnak. Nálunk egyébként a legkisebb értékű zseton a 20 schillinges, de vannak asztalok, ahol 50 schillinges a legkisebb zseton. Honfitársaink április 15-től kísérthetik meg Fortuna isten- asszonyt a hazai játékkaszinókban. Sokuk nem csetlő- botló amatőrként mozog a kaszinók különleges világában, hisz osztrák statisztikák szerint naponta több száz magyar megfordul a sógoroknál működő kaszinókban. Sopronban az első napon - mely húsvét vasárnapjára esett - körülbelül ötven magyar vendéget fogadtak, hétvégeken összesen mintegy kétszázan játszanak a Casinó Sopronban. Mint megtudtuk, a kezdőknek sem kell megijedniük, hisz belépéskor magyar nyelvű tájékoztatókat kapnak kezükbe a játékokról. Sopronban például nyerhetnek vagy veszíthetnek az amerikai és francia ruletten, a huszon- egyezéshez hasonló kártyajátékon, a black jack-en, a szerencsekeréken és próbálkozhatnak a játékautomatákon is. Ne lepődjenek meg, ha mellettük esetleg Szovjetunióból, vagy más, a hajdani szocialista blokkbéli országból érkezett vendég teszi meg tétjeit, hisz április 15-től rájuk sem vonatkoznak a korlátozások. Balog Nándor Szombati számunkban részletesen beszámoltunk a pénteken délután Mohács-Lánycsók-Hímesháza térségét érintő rendkívüli felhőszakadásról és következményeiről. Fotó- riporterünk felvételei hű képet adnak a nagy kárt talán nem, de néhány* állat elpusztulását és tengernyi munkát okozó vizárról. 1. A Mátyás utcában majdnem minden ház előtt ez a látvány fogadott bennünket. 2. Az egyik legfontosabb feladat az ólakban rekedt állatok mentése volt. 3. A kerítés dróthálójára menekült a félelemtől nyüszitő kutya. 4. Térdig, combig ért a mélyebb helyeken összegyűlt víz. Horváth Norbert felvételei Egy felhőszakadás képei Április 15-től Egy politikai sikerkönyv Robbanásveszélyes, hatalmas, ám mégis csak elsuttogott történet volt... A siófoki 'kikötőnél holtan találták Eíbert János irodalomtörténészt, közismert színházi szakembert, aki (egyáltalán nem mellesleg) hajdan Jurij Andropov tolmácsa volt és e minőségében számos bizalmas tárgyalás koronatanújának számított. A tragédia Elbert fiának öngyilkosságával folytatódott oly módon, hogy a suttogó tömegkommunikáció ez esetben is egyértelműen idézőjelbe tette az „öngyilkosság” minősítést. A sztori akkor nem idézett élő robbanást. A háttérben három betű sejlett föl, ami csak együtt leírva volt félelmetes: KGB. . . Azóta ezt a három betűt már megismerte a világ. Mindazt azonban, ami mögötte van, még csak kapisgáfjuk — elmosódó körvonalú, borzongásos képák formájában — nagy vonalakban. Jóllehet könyvtárakat lehetne berendezni az elA Kreml ügynöke Colin Forbes a Janus-arcú emberről múlt évtizedek azon kiadványaiból, amelyet a „német re- vansista körök", a CIA, az angol és a francia titkosszolgálatok tevékenységét ismertetik a legkülönfélébb szinteken — a könnyed, csevegő, népszerű kiadványoktól a „tudományos" igényű interpretációkig. Mindezt azért volt szükséges rögzíteni, mert végre kezünkbe kerülhetett egy könyv a pécsi Victoria Kft. kiadásában, amely ugyan regény formájában, de premier plánban mutatja be a szovjet titkos- szolgálat tevékenységét, módszereit. Colin Forbes A Kreml ügynöke című világhírű munkája tükrében egy kétarcú e.i- tellektüellt ismerhetünk meg, aki a mű eredeti címéhez (The Janus Man) híven kénytelen cserélgetni énjeit annak érdekében, hogy a nagy, láthatatlan háborút ne csak túlélje, hanem győztesként élje túl. Mi van most a KGB-vel, d titkosszolgálatokkal? A Dunagate botrányból tudhatjuk, hogy még az egyébként világviszonylatban minden tekintetben - szolidnak' minősülő magyar titkosszolgálat is a régi módszerekkel, beidegződésekkel dolgozott a hajdani tehetetlenségi nyomaték alávetettjeként. Mindez sokszorosan igaz lehet a Gorbacsov által nyitott új korszak szovjet titkosszolgálati szerveire is, amelyek napjainkban ugyancsak regénybe illő történeteket produkálnak. Egy ilyen történettel ismertet meg bennünket Colin Forbes A Kreml ügynöke című könyve, amelynek információs értékeit nincs okunk vitatni, fordulatos cselekményét, ese- ményzuhatagát tekintve pedig az úgynevezett „letehetetlen" könyvek közé kél) sorolnunk. Megjegyzendő: itt nem egy Dórával (Radó Sándor), még kevésbé egy dr. Sorg ével lesz dolgunk, hanem egy olyan Colin Forbes ügynöki; egyéniséggel, akinek - mint azt a borító is jól érzékelteti — egyik szemében a Szovjetunió, a másikban pedig Nagy-Bri- tannia felségjelvénye sejlik fél. B. K.-------Például ~ S zerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt YUJ! Mint arról lapunkban is beszámoltunk, mégis bevezették a 200 dolláros beváltási kötelezettséget szombaton nulla órától a Magyarországról érkező turisták számára is a jugoszláv határon. Felhívtuk mindkét baranyai határállomást tegnap délelőtt. Egyöntetűen mondták, hogy minimálisra csökkent a hazai turistaforgalom a déli szomszédokhoz. Akik mennek, kis- határ-engedéllyel lépik át a határt túlnyomó többségben. Nem tapasztalták, hogy az addig eltelt másfél napban visz- szaküldtek volna valakit, ugyanakkor mindkét helyen megjegyezték, hogy a magyar határhatóságok is csupán az újságokból értesültek a rendelkezésről, a jugoszláv fél nem küldött semmilyen tájékoztatót. Nyilatkozott viszont a Vasárnapi Híreknek Alekszandar Mitrovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes. Nézzük csak: „Mi továbbra is fontosnak tartjuk a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat, a kialakult együttműködés seqítését. Ez a kényszerintézkedés mégis elkerülhetetlen volt, de hangsúlyoznom kell, hogy nem a magyarok és Csehszlovákia ellen irányult. Ám gazdaságunk és nemzeti valutánk érdekében lépnünk kellett: nem engedhettük meg, hogy sokan csak üzletelni járjanak hozzánk. Ha viszont csak egyes szocialista országokkal szemben hozzuk ezt az intézkedést, az nagyobb diszkriminációnak számított volna . . ." Eddig az óvatos nyilatkozat. Nem nehéz kitalálni ezek után, hogy mely, úgynevezett szocialista országokról van szó. Az egyikben található áruhiány miatt bűnhődik a másik. Vagy ahogy a diplomáciai nyelv fogalmaz: a miniszterelnök-helyettes nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a közeljövőben esetleg hazánkra más szabályok lesznek érvényesek. Mi ezt szeretnénk és várjuk! Rejtett indulatok Ö rvendetes, hogy egyre több magyar nyelvű lop jelenik meg Romániában. Nyilván tartalmukat és terjedelmüket tovább módosíthatja majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tegnap véget ért nagyváradi kongresszusa. Megszereztük a Marosvásárhelyen megjelenő Népújság (Maros megyei napilap) néhány márciusi számát. A négyoldalas, az Új Dunántúli Naplónál valamivel kisebb oldalnagyságú lap teljes utolsó oldalán apróhirdetéseket találunk. Az apróhirdetések mindig jellemzőek egy ország életére. Itt kínálnak például használt franciaógyat eladásra, keresnek varrógépet, vennének Biemme babakocsit, vagy éppen Golle vagy Daum porcelánedényt, utóbbit előnyös árért, valutában vagy lejben. Sokszor rejtett indulatok is találhatók az aprók között. Lássuk o következőt: ,,Elvesztettem B. I. névre szóló munkahelyi igazolványomat, melyet a Prodcomplex bocsátott ki. Semmisnek nyilvánítom". Mi is bízunk abban, hogy B. I. igazolványával senki sem él vissza, és hisszük, hogy magyar származása ellenére vagy esetleg (csendben jegyezzük meg) éppen azért, az igazolvány elvesztése nem járt együtt állása elvesztésével is. Volt időszak, amikor ez is megeshetett, de azt az érát szintén semmissé nyilvánították. Nemcsak egy ember. Sokon. Bandó nem tágít Véget ért a Nagy Bandó kontra Menyhért Mészáros László (a Kacsa című lap volt főszerkesztője) közötti per első fordulója. A bíró békítési kísérlete nem járt sikerrel, így Bandó újabb pert indít, hiszen az egyik pesti lapban Menyhért több milliós sikkasztással is megvádolta a hajléktalanokkal kapcsolatos pénzügyekkel összefüggésben. A Mai Nap egyik legutóbbi száma interjút közöl Nagy Bandó Andrással. Ismeretes, hogy a humorista nem is oly rég egészen más okból seprűnyéllel elagyabulálta éppen az ügyben érintett Menyhért Mészáros Lászlót. Nos, lehiggadva a történtek után: Bandó így emlékezik: „Csak azt bánom, hogy nem voltam elég alapos. Ha a magyar jog lehetőséget ad arra, hogy Menyhért hülyét csináljon a bíróságból, akkor jól döntöttem, amikor a seprűhöz nyúltam. Valamit legalább akkor rögtön megoldottam. Bár nem ez a helyes módszer. De mondjon valaki egy jobbat!" Kedves Bandó, régi barátunk! Emlékszel, nem is oly rég milyen szép gólokat rúgtál egyszer a színészek, egyszer az újságírók válogatottjában a pécsi bányásznapokon. Tudod, a döntetlennél a szép gólok, az agyafúrtság segít. Másrészt pedig András, egy ország tudja, remek a humorod, szép logikus érveid is vannak a nagypolitikára, én ezt tanácsolnám jobb megoldásként ebben az esetben is. Ha egy seprűnyél eltörik, azt már nehéz megjavítani, de egy jó poénnál jobbat kitalálni nem oly bonyolult, főként a te képességeiddel! (b) Mennyi az annyi? Úgy érzem, hogy igazságtalanság történt velem. Két kisgyermek édes anyja vagyok. A kislányom 6 éves, ősszel iskolába megy, a kisfiam pedig 2 éves. Vele még gyesen vagyok. Visszamentem volná már dolgozni, de nem tudnak foglalkoztatni, azt mondták, maradjak otthon gyesen, az biztosabb. Március elején összeült az Országgyűlés. A parlament megszavazta a nyugdíj, a gyed és a gyes emelését. A Dunántúli Napló március 3-i száma írt róla. Szó szerint idézem: ,,Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a minimum alatti ellátásokat, nyugdijakat, gyermektámogatásokat március 1-jétől 4300 Ft-ra emelik." Nagyon megörültem a hírnek, de április 9-én megkaptam a március havi gyesemet, és akkor lepődtem meg csak igazán, összesen 110 Ft emelést kaptam, de a gyesem még így sem éri el a 3000 Ft-ot. A régi gyesem 2860 Ft volt, most 2970 Fi, ez nagyon elmarad a 4300 Ft-os létminimumtól. Még aznap bementem a munkahelyemre (Temaforg Vállalat Mohácsi Gyáregysége, Mohács, Tímár út 1.), ahol azt a választ kaptam, hogy nekem a 4300 Ft harmincad- részének valahány százaléka jár csak. Én az újságban semmilyen kikötést nem találtam. Szeretném tudni, hogy nekem miért nem jár az a havi 1 1300 Ft. Nálunk, a családban nincs meg az egy főre eső 4800 Ft-os létminimum. Még ha megkapnám azt az 1300 Ft-os kiegészítést, még akkor sem lenne meg, de nekünk még az is nagy segítség lenne. A férjem hiába dolgozik rengeteget és nagyon nehéz fizikai munkát, rengeteget elvisz az adó. az OTP, a tartozások, a fizetések pedig nem emelkednek, csak az árak. Egy kisgyereket felnevelni nem olcsó mulatság mostanában, ilyen árak mellett. Én nagyon igazságtalannak tartom, hogy nem kapom meg a pénzt, ami jár nekem, pedig a parloment megszavazta, de akkor miért? K. L.-né, Mohács (név és cím a szerkesztőségben). Olvasónk levele másokat is érinthet, kérünk minden, esetleges kárvallottat, hogy az illetékes szakemberekhez forduljon jogos kéréseivel.
