Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-08 / 6. szám

Kettő plusz egy? Palaczky a labdarúgó­válogatottban Hosszú szünet utón — leg­alábbis úgy tűnik — ismét van stabil válogatottja a PMSC labda rúgó-együttesének, leien pillanatban talán nem is az a meglepő, hogy van, de sok­kol inkább, ihogy a sok szá­mításba jöhető játékos közül egynek sem sikerül „gyökeret" eresztertie a legjóbbak között. Akiről pedig szó van, nem más, mint a piros-fék etek ibal- hátvédje, Palaczky János. — Patinás poszton sikerült kibérelned a helyedet mind a klubcsapatodban, mind a vá­logatottban — szegeztük a mondatot a 22. évében járó pécsi védőjátékosnak. — Valóban így van, ihiszen a klubegyütteserrfben nem más viselte előttem a 4-es számú mezt, mint a csapat volt ka­pitánya, dr. Brezniczky Sándor, aki hosszú éveken át, amíg sérülése nem akadályozta, végig egyenletes, csapattársai között többször is a legjobb teljesítményt nyújtotta. Tagja a csapat azon keveseket szám­láló közösségének, akik a Nép­sport osztályzatai alapján ki­érdemelte a 10-es osztályza­tot is. — Kikkel kellett eddig ver­senyezned a válogatottba ke­rülésért, és jelenleg kik esé­lyesek a címeres mezben sze­replők között a válogatott bal­hátvéd posztjára? — Mitagadás, többen is van­nak, talán elég, ha most csak(?) a ferencvárosi Kellert, a honvédos Sasst, vagy a tata­bányai Szalmát említem. Vagy­is ugyancsak van konkurencia. — Az Amerikai Egyesült Ál­lamok együttese elleni talál­kozón bemutatkozhattál a vá­logatottban. Véletlen volt ez?. . . — Mármint, ihogy Mészöly Kálmán választása rám esett? — Pontosithatjuk Így is. — Végül is 15 éves korom óta — szinte megszakítás nél­kül — tagja voltam mindig va­lamelyik korosztályos váloga­tottnak. így nem voltam telje­sen ismeretlen a szakvezetés előtt. Jóllehet többször is sé­rülés akadályozott a váloga­tottak folyamatos munkájában, a legutóbbi évben nyújtott tel­jesítményem alapján hívtak meg a keretbe. Ahhoz azon­ban, hogy valóban kezdő em­berként léphessek pályára, köz­rejátszott a többiek sérülése, illetve formahanyatlása is. — Milyen tapasztalatokhoz jutottál a két válogatott mér­kőzésen? — Az Egyesült Államok ellen nagyon fűtött bennünket a bi­zonyítás, no és a hajdani 0-2- es utáni bizonyítás vágya. Ret­tenetesen örültünk, hogy sike­rült a ‘visszavágás. Más volt a helyzet a franciák ellen. Egé­szen más együttessel találtuk szembe magunkat. Felkészült, fizikailag és technikailag is jó gárda ellen kellett volna helytállírunk. Gondolom — ha csak televízión át látta a mér­kőzést — senki előtt nem volt kétséges, hogy mekkora volt a különbség a két ellenfél kö­zött. Erőteljesek, gyorsak és nem utolsósorban technikásak voltak. Nem ókozott számukra gondot, hogy letámadással próbálkoztunk ellenük. Képe­sek voltak három rájuk táma­dó között is megjátszani a labdát. — Személy szerint mit profi­tálhatsz a két válogatottbeli szereplésből? — Gyorsabbnak, határozol- tabnak kell lennem. Különösen vonatkozik ez a támadások segítésére. Igaz, éhhez elen­gedhetetlenül szükségesek a megfelelő alapok. Hogy ne mondjak mást: mindkét mér­kőzésen nagyon elfáradtam. így ha azon két mérkőzésen nyúj­tott energiabefektetésemet 100- nak veszem, akkor az NB l-es találkozókon a hatvan százalé­kos energiiabefektetés is elég.- Szerdán Ausztria váloga­tottja lesz legjobbjaink ellen­iele, készülsz-e a találkozóra? — Már hogyne készülnék? Remélem továbbra Ss bírom Mészöly Kálmán bizalmát. Fel­tételezem, mind a válogatott, mind a bajnoki mérkőzéseken nyújtott teljesítményem alapján ott lehetek a találkozón. Amennyiben pedig pályára léphetek, mindent elkövetek, hogy tudásom legjobbját nyújt­sam. Kapu László Hozzászólás Á megbuktatott elnök válaszol A Dunántúli Napló 1990. április 1-jei számában „Az Ambrus-művek csődje” c. cikk­re — mely félrevezető, nem a tényeken alapul (személyes bosszúra visszavezethető), ál­talánosságokat tartalmaz, al­kalmas arra, hogy személye­met, valamint azokat, akikkel hosszú időn át együtt dolgoz­tam, lejárassa — az alábbi észrevételéket teszem. Igaz, ha nagyon bőven vesz- szük a család kifejezést, a klubban négy fő hozzámtarto­zó dolgozik. De az idők so­rán volt még, sőt ma is van több olyan csalód is, akik szintén a klub alkalmazottai (Kis család, Cservenka család, Halas család, Reidh család), mind azt én másképpen ér­telmezem, mint az Újságíró Úr informátorai. Az egyesület közgyűlése (manipulált) 1990. március 19- én (másodjára sikerült kivite­lezni egyesek akaratát) tiszt­ségemből visszahívott. Viszont az eljárás, vagy nevezhetem választási cirkusznak is (nem volt alkalmas jegyzőkönyvveze­tő, nem választott a közgyűlés jegyzőkönyvhitelesítőket, min­denki nem kapott szavazócé­dulát, és ez mind az az állí­tólagos felügyeleti szerv veze- tőjének jelenlétében), messze nem felelt meg a demokrati­kus eljárásnak. Az egész tör­vénytelen közgyűlést mindvé­gig azok manipulálták, akik­nek az utóbbi időben nem néztem el a semmittevésüket, alkalmatlanságukat, melyet magatartásukkal és tevékeny­ségükkel bizonyítottak. Félve a számonkéréstől, egyesek vagy kiléptek idejekorán, vagy bé­kétlenségükkel, rágalmazásaik­kal, a munka hátráltatásával igyekeztek minél nagyobb zűr­zavart kelteni. A rágalomhad­járatot folytató „munkatársa­im" azzal voltak elfoglalva, hogy személyesen elbeszélges­senek mindenkivel, hogy Amb­rust megbuktassák, mert ak­kor nem lesz, aki megakadá­lyozza évenként négy-öt, 300- 350 ezer forintos versenygép megvásárlását. Tevékenységi körünket folya­matosan bővíteni kellett, mi­vel a sportágakra mind több és több pénzre volt szükség. Az utóbbi három évben 4 468 000 forintot fordítottunk a szakosztályok működtetésére, támogatására. Csak a sport­ra I A be nem indult sásdi la­katosüzemről. Ott rövid más­fél hónap alatt beindítottuk a munkát. Jó munkalehetősége­ket kaptunk, így közel 2 hó­napos olaszországi szakipari murikán voltak dolgozóink, míg az itthon maradottak munka- és időigényes részegy­ségeket gyártottak le. Olyan kijelentés, miszerint a klubnak áfá-t nem Ifell fizetni, ezen csak mosolyogni lehet, hiszen fizettük az áfá-t, sőt vissza is igényeltük azt, ami megilletett bennünket. Igaz vi­szont, hogy az utóbbi időben elmaradtunk az áfa fizetésé­vel, de ez más kérdés. Nem tudom, hogyan értel­mezem az új azt, hogy ,,a régi vezér mindennap bejár ide”, hiszen az „új vezérnőnek" ki­fejezett kérése volt, hogy ni- nél előbb adjam ót leltörilag az egész klubot. Az újkeletű ügyvezető-elnök- nő tevékenysége a sopánkodá- son kívül még másban nem látszik meg. Nem azzal foglal­kozik, foglalkoznak, hogy a meglévő gépekre munkát ta­láljanak, dolgozzanak, embe­reket ne tegyenek ki az ut­cára, könnyébb eladni azt, amiért semmit sem tett, ami­ért nem dolgozott. 1990 első két hónapjában a számítógép kimutatta, 664 560 forintot termeltünk. Kérdés, amelyre jó lenne választ kap­ni: milyen nagyságrendű a márciusi és áprilisi tiszta ár­bevétele a klubnak? Magam részéről csak azt kí­vánom a PTSC tagságának, ne engedjék elkótyavetyélni azt, amiért komolyan megdolgoztak. Követeljék, hogy a „nagy szak­értelemmel és kreativitással rendelkező igen tisztelt új ve­zetés" sokkal gazdaságosab­ban, termelékenyebben és nem utolsósorban az inflációval lé­pést tartva megfelelő bérezést biztosítson, a sportot is leg­alább olyan színvonalon mű­ködtesse, mint azt az „Ambrus- művek" tette korábban. Ehhez kívánok mindenkinek jó egészséget, az új PTSC ve­zetőinek pedig (amitől eddig jószerivel távol tartották magu­kat) MUNKÁT, MUNKÁT, MUN­KÁT. Ambrus János, a PTSC megbuktatott volt elnöke Kényszerkihagyőst kővetően Kovács a kispadon Puccs nincs (?)... - edzőcsere van Kínos gyorsasággal távozott el a Bajai SK NB l-es férfi kosárlabdacsapatának kispad- járól még '88. november 26-án Kovács József. A palánk vilá­gában az elmúlt évtizedek so­rán eredményeivel rangot ví­vott ki a mágus, akinek kálvá­riája lassan egy kisebb irodal­mat is kitöltené. Játékosként 26 évig volt kizárólag Baján irányító, onnan csak akkor tá­vozott, amikor a válogatotthoz hívták játszani, 70-szer. Aztán 1977-től a BSK kispadján fog­lalt helyet, amely 17 hónap után kínpaddá alakult át. Igaz, előtte minden idők legjobb eredményét érte el csapatá­val: csak a Zalaegerszeg előz­te meg a bajnokságban a kék­sárgákat, így az ezüstérem is mívesen csillogott. A hullám­völgyben viszont az első hatba sem fért be a gárda, így kö­vetkezett a válaszút. A sport­köri vezetés ultimátuma szerint vagy főállásban marad a csa­pat mellett, vagy... És bekö­vetkezett: Kovács József önként felállt. A szurkolók — vegyes érzelmek mellett - többen puccsot sejtettek az ügyben. Aztán jött Rátvay Zoltán — a volt edző egykori játékostársa, kinek fia szintén a BSK-ban játszik, miként ott volt (akkor még) irányítóként Kovács Jó­zsef fia is —, majd neki is idő előtt távoznia kellett a csapat éléről, ebben a játékosok is közreműködtek. Akkor még hangosabb volt a „puccs" fel­kiáltás, de az élet és a baj­nokság megy tovább, s jött Kancsár Zoltán. Ö is tősgyöke­res bajaiként játszott a csa­patban, majd az utánpótlásnál tevékenykedett. A koreográfia innen talán már sejthető: baj­nokság közben újabb csere, a kispadon ismét Kovács József irányít . . . Vajon mi van a hát­térben, erre a „régi-új" edző így válaszolt. — Tudtommal nem történt puccs . . . Engem felkeresett Ág- lalvy György, aki most a szak­osztályvezető, és felkért a munkára. Igent mondtam neki, de csak a bajnokság végéig és társadalmi munkában va­gyok a csapat mellett. Tovább­ra is a Sugótex Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozom, s amikor elfoglalt­ságom van, okkor Ágfalvy Gyu­ri vagy az utánpótlás-szakve­zető, Vétek Frigyes vezeti le az edzéseket.- Hogyan logadták a vissza­tért edzőt a játékosai?- Nem tapasztaltam különö­sebb zökkenőt, úgy láttam, hogy örülnek nekem. Erre abból is következtetek, hogy most egy kis izomláza van a fiúknak, hajtanak, mert van lemaradá­suk kondícióban.- Távozásának egyik oka annak idején az volt, hogy nem vállalta lőállásbán az ed- zőséget. Most változott vala­mi?- . . . nem valami, hanem va­laki. Ugyanis akikkel akkor összekülönböztem, egy személyt leszámítva, már nincsenek a sportág közelében. Kovács Zoltán Kulisszák mögötti esetek Közhely, de igaz, ha egy csapatnak elmaradnak az eredményei, akkor az edző­nek kell mennie. A csapatot ugyanis nem lehet leváltani, így van az most a Honvéd- nál is, ahol máris mozog Haász Sándor széke, azé az edzőé, aki csak a negyedik hónapját tölti a klubnál. Néhány idősebb játékos­nak nem tetszik az edző módszere, és így minden hi­bát az ő nyakába akarnak varrni. Ősszel már volt ha­sonló helyzet a kispesti együttesnél, a szezon végén távoznia kellett Both József­nek. Fél évvel ezelőtt Both volt az ünnepelt mester, hi­szen bajnokságot nyertek az irányításával. Elképzelhetet­len, hogy hat hónap alatt mindent elfelejtett volna az edző. Nem akart mást, csak emelni a mércét, és ahhoz több munkára van szükség. Azok a játékosok, akik iste­nítették a mestert, egyik nap­ról a másikra szembefordul­tak vele, és nem volt más választása, vehette a kalap­ját. Most úgy tűnik, hogy Haász erősebb lesz, bár ki tudja, lehet, amikor ezek a sorok napvilágot látnak, nem ő az edző! Szóval, a hétvégi ál­lapot szerint Dózsa, Csuhay, Sass vesztesnek látszik, mert becsmérlő nyilatkozataik el­lenére nem kerültek vissza a csapatba, és a szombati Vasas elleni bajnoki mérkő­zésen még Haász ült a baj­nok kispadján. Nyílt titok, hogy a három játékos távozófélben van. Sass-sal ugyan szóban meg­egyezett a Honvéd, de ami­kor sor került volna a szer­ződés meghosszabbítására, az aláírás már elmaradt. Azt mondta, annál az összegnél, amit a Honvéd adna, má­sutt többet ígértek. A plety­ka szerint a válogatott lab­darúgó az MTK-VM-nél je­lentkezett. Dózía külföldre szeretne szerződni, de most, hogy nem játszik, nehezeb­ben köthető meg az üzlet. Ezért jelent meg pénteken a sportlápnál egy magyarázko­dó levéllel, melyben cáfol­ja korábbi nyilatkozatát. A valóság azonban más, a labdarúgó igenis méltatlan­kodott korábban, csak attól fél, hogy nem tud bemutat­kozni a külföldi menedzse­reknek, hiszen nincs ott a csapatban. Ezt nem is rej­tette véka alá, amikor ma­gyarázkodott a szerkesztő­ségben. Felemás eredménnyel lezá­rult a Petress-ügy egy szaka­sza. Azért csak szakasza, mert a liga OSH-hoz for­dult orvoslásért. A múlt hé­ten még nem volt tisztázott, hogy miért a sportújsághoz, s miért nem a szövetséghez fordult panasszal a liga. Nos, azóta egyértelművé vált, a szövetség elnöksége már ko­rábban átadta a döntés jo­gát a fellebbviteli bizottság­nak, az pedig úgy határo­zott, hogy Petress a Veszp­rém játékosa lehet. A legutóbi ülését ugyan már zárt ajtók mellett foly­tatta a liga, csak egy közle­ményt adtak ki az ott el­hangzottakról, de azért kiszi­várgott néhány információ. Állítólag a Petress útját egyengető veszprémi vendég­lős, Kiss József több főváro­si klubot is fölkeresett és felajánlotta Petresst. Termé­szetesen azzal a feltétellel, ha később külföldre megy a játékos, akkor ő is részesül az eladási árból. A klubok a liga megállapodására hi­vatkozva elzárkóztak ettől, nem így a Veszprém. A többség most becsapottnak érzi magát és ezért várja a megoldást a sporthivataltól. A Pécsi Szikra Nyomda FELVESZ gazdasági igazgatóhelyettes mellé érettségizett, gyors- és gépírni tudó gyakorlott TITKÁRNŐT. Német nyelvtudás előny. Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportunknál személyesen. Pécs, Engel J. u. 8. A Baksai Ezüstkalász Mgtsz., pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- szakirányú felsőfokú végzettség,- 5 év mezőgazdasági szakmai-vetetői gyakorlat. FIZETÉS: a többször módosított 25/1983. (XII. 29.) MÉM. sz. rendelet alapján, megegyezés szerint A pályázatokat kérjük a hirdetés megjelenésétől számított 30 napon belül eljuttatni a termelőszövetkezet elnökéhez. 7834 Baksa, Petőfi u. 2. yyMMMyyyyyyytjyfcJ vasamat« 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom