Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-29 / 26. szám
1990. április 29., vasárnap űj Dunántúli napló 3 Malus 1. centenáriuma Majális a pécsi Sétatéren (archív felvétel) Fotó: Proksxa László negyedik rend ünnepe Mostanában baj van az ünnepekkel. Az emberek tétován állnak a tavaly készített idei naptárak előtt, s azon tűnődnek, ugyan mely pirosbetűs napokat kell feketebetűsnek tekinteniük. Biztos támad kétely nem kevesekben május 1-jét illetően is. Vajon ünnep-e még? Vajon olyan ünnep-e, mint eddig volt? Mindkét kérdésre viszonylag egyszerű a válasz. Május 1-je természetesen továbbra is ünnep lesz. Egyszersmind másként és mást fogunk benne és általa ünnepelni. Nyilvánvalóan nem a világproletariátus győzelméhez egyre nagyobb léptekkel történő közeledésünket, a munfkósosztály és egyéb osztályok egyre szorosabb összefogását ünnepeljük. Nyilván nem atyaion integető, kisebb-nagyobb rangú, s formátumú vezetőkkel teli tribünök előtt fog elvonulni „erőt sugárzó" menetünk. De ünnepelni - fogunk. Mert május 1-je nagy ünnep. 1923-ban ezt írta róla a kor egyik legismertebb magyar írója: „Ős ünnep: primitív népek és gyermekek ünnepe: minden dolgozó szivének szent emberi álma. Ma még üldözik. De a tavaszt nem lehet kijátszani. Ha nem idézik meg, akkor is eljön. A jövő olyan, mint a hulló kő. nem lehet, hogy ne hulljon tovább. Ami benne van a történelem igazságtételében, annak el kell jönnie... Oh, fájdalmas, ob vakszív, vakagyú, vaköklű magyar! Ha te egyszer meglátod, hogy ez a te ünneped: tiéd lesz az ország, a hatalom és a dicsőség. - Magyarország minden dolgozó kéz, minden munkás agy győzedelmes szolidaritása lesz. Ahol jog, szellemi érték és egy tiszta emberi morál törvényei fognak uralkodni. — Magyar demokrácia, magyar jövő, egyetlen magyar megváltás: Regnum Majale (Május királysága) - jöjjön el a te országod." Dolgozó kéz és munkás agy Ismételjük meg: a fenti sorok 1923-ban születtek. Négy esztendővel a Tanácsköztársaság leverése után. Egy olyan korszakban, amikor nagy volt e hazában a forradalmakkal kapcsolatos kiábrándulás. Szerzője az az író, aki nemcsak a Tanácsköztársasággal állt szemben, de okit a munkás- osztályhoz sem fűztek különösebben erős kötelékek: Szabó Dezső. Szabó Dezső ennek ellenére azt jövendöli, hogy „Ma. gyarország MINDEN DOLGOZÓ KÉZ, MINDEN MUNKÁSAGY szolidaritása lesz." S itt jutottunk el május 1-je ünneplésének lényegéhez. Mint ismeretes, május 1-jét szokás a munka ünnepének nevezni. Amikor Szabó Dezső a DOLGOZÓ KÉZ és a MUNKÁS AGY szolidaritásáról be. szél, a munka dicséretét zengi. A munkának, mint teremtő erőnek, a munkának, mint értéknek az elismertetése hatalommal, dicsőséggel, vitézséggel szemben igen hosszú időre visszatekintő törekvés. A feudalizmus évszázadainak -története nem egyéb, mint az iparosok, kereskedők, egyszóval a polgárság egyenjogúvá válási törekvéseinek története. Az értékteremtő polgárság a feudális rendi társadalomban azonos jogú taggá kiván lenni a katonáskodó nemességgel, illetve az értelmiségi- ideo.ógiai funkciót betöltő papsággal. Ez számos vonatkozásban sikerült is neki, a teljes egyenjogúságot azonban természetesen nem érte el. Gondoljunk csak a német romantika nagy írójának, Heinrich von Kleistnek híres hősére, akit a mi Sütő Andrásunk is megelevenített drámájában, az „Egy lócsiszár virágvásár- napjában". Kohlhaas Mihály, ról van szó, erről, a megalkuvást nem ismerő polgári figuráról, akinek a feudális önkény elleni lázadása okozza tragédiáját. Kohlhaas meg nem alkuvása, önbecsülése oly erős, hogy jogainak védelmében kénytelen-kelletlen rablóvezérré válik. A nemesség, a papság és a polgárság rendi jogaira természetesen a parasztság is igényt formál, ebbeli törekvő, seit azonban elfojtják. Csupán Európa néhány területén, egy Svájcban, Tirolban és Skandináviában tudott renddé szerveződni a parasztság. A polgári forradalmakkal megszűnik a rendiség, eltűnnek a privilégiumok, a különféle kiváltságok. Magyarországon ez 1848-cal történik meg, amikor eltörlik a fent említett három rend előjogait. A NEMZET minden tagja hozzájutott a liberális polgári jogokhoz. Ezek: a törvény előtti egyenlőség, a népképviselet, a közös teherviselés, a személyes és dologi (tulajdonosi) szabadság. Mindez természetesen csők elvben érvényesül. A valóságos egyenlőség hiányai rövidesen látványosan mutatkoznak meg, amikor színre lép a „negyedik rend”, a munkásság. A munkásosztály már a XIX. század első felében megfogalmazza emancipációs (egyenjogúsági) követeléseit, ám ezek sokáig süket fülekre találnak. A XIX. század második felében ózonban ellenállhatatlan erővel hódítanak teret. A híres három 8-as körül folyik elsősorban a harc. A 24 órás nap hármas tágulásának eszméje érdekes módon évezredes múltra tekinthet vissza. A 871-től 900-ig uralkodó „Nagy” Alfréd, angol király elrendelte, hogy naponta nyolc órát munkával, nyolcat jámbor áhítattal, nyolcat alvással töltsenek alattvalói. Jóllehet, a szinte határtalanul hosszú munkanap megrövidítésének szervezett követelése szintén Angliában kezdődik, a munkások első győzelmüket Ausztráliában, Viktória államban érik el, ahol 1856-tól vezetik be a nyolcórás munkanapot, méghozzá április 21-én és itt ez a nap válik ünneppé. Harci nap és munkásünnep A három 8-as és május 1-je összekapcsolása tulajdonképpen amerikai „találmány". Ezt azért fontos .hangsúlyozni, mert időről időre felbukkannak mik a feltételezések, amelyek ősi tavaszünnepekhez kötik ezt a munkáshagyomónyt, vagy az itáliai Lucca városa munkásainak 1531. május' 1-jén vérbe fojtott bérmozgalmához. Valójában arról van szó, hogy a múlt század második felében az USA-ban május 1-je olyasféle dátum vott, mint hajdan Magyarországon a mezőgazdaságban Szent Mihály napja. Vagyis a munkahelyváltoztatások, az éves munkaszerződé, sek megkötésének, 'illetve lejártának a napja. így is nevezték: moving day - a költözködés napja. Amikor 1884 októberében a Chicagóban tartott síaksze rvezeti kongresszus napirendre tűzte a nyolcórás munkanapra vonatkozó kérdést, itt javasolták, hogy 1886. május 1-jétől legyen nyolcórás a napi munkaidő. i 1886. május 1-jén azután különböző amerikai városokban rendeztek tüntetéseket. A Michigan-tó partján fekvő Milwaukee-ben a tüntetés olyan méreteket öltött, hogy a hatóságok egyre nagyobb rendőri osztagokat vetettek be, amelyek sortüze nyomán kilencen haltak meg. Chicagóban is áldozatokat követelt a tüntetés. Mindezek nyomón az 1889- ben alakult II. Internacionalé úgy határozott, hogy a nyolcórás munkanapért folyó harcot a munkásosztály egyenjogúsítása fontos eszközének kell tekinteni. Azt is a nemzetközi munkásszervezet alakuló kongresszusán határozták el, hogy a nyolcórás mun. kaidéért folytatott harc jegyében 1890. május 1-jére nemzetközi megmozdulást kell szervezni. Magyar vonatkozásai is vannak a dolognak. A világ lapjai közül a Népszava közölte elsőként 1889- ben, hogy a munkások május 1-jét .világünneppé kívánják avatni. Akár a történelem fintorának is tarthatjuk, hogy míg Magyarországon 1890-ben már ünnepeltek a munkások, oz USA-ban május elsejét csupán olyan harci napnak tekintették, amelynek célja a nyolcórás munkaidő kivívása. Jól jellemzi az emancipációs, gondolkodást a Népszava korabeli kérdése: „És miért ne lehetne a munkásoknak is saját ünnepük?" A II. Interna- cionálé majd csak a következő évben, 1891-ben nyilvánítja valamennyi ország munkásai évenként megtartandó ünnepének május 1-jét. Azt hogy a munka világának, a munka népének már van saját, nemzetközi ünnepe, nehéz dolog túlbecsülni. Jel-' lemző, hogy rendkívül gyorsan reagál a munkáskérdésre a katolikus egyház is. 1891. május 15-én teszi közzé a „munkáspápa", XIII. Leó „Rerum Novarum” (Üj dolgokról) című enciklikáját, amellyel az osztólyharc kibontakozásának kívánja elejét venni. Hogy mit jelent a munkásság egyenjogúsodása-önérze- tesedése szempontjából május 1-je, azt igen szemléletesen írja le a magyar Diner Dénes József: „Férfiak, nők, gyermekek vonulnak a házaktól övezett utcákon a szabadba, de mennyire más ez, mint a közönséges vasár- és ünnepnapokon. Most elvegyülnek a . tömegben, nem parancsolja őket kitérőre a polgárság hivalkodó eleganciája, a gyalogjárón, nem kell az úttesten a fényes járműveket kerülgetni. övé, egészen övé az utca. Nem törődik azzal, hogy ellenséges földön jár, derülten, jövőjében bízva halad a maga útján. Ez a nap egészen az övé." Május 1-je tehát „minden dolgozó kéz, minden munkás agy” ünnepe. A fizikai és szellemi munka ünnepe. Fizika és szellem a munkásoké egyaránt. A „negyedik rendé” tehát, ünnepnap, amely mindig aktuális marad, mert mint Rosa Luxemburg mondja, ha a „negyedik rend" az egész -világon eléri .egyenjogúságát, „akkor valószínűleg a megvívott harcok és az elszenvedett fájdalmak napját fogja ülni az emberiség”. Hovanyecz László —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Öngyilkos főbíró Értesüléseink szerint továbbra is élénken foglalkoztatja olvas óinkat o' héten bemutatott, a Ceousescu-házaspár vég történetérái szóló film. Ismeretes, hogy Georgica Popa, a bíróság elnöke, akinek az említett filmben túlnyomórészt csak a hangját lehetett hallani, március elsején főbe lőtte magát. Pópáról a Paris Match című újság értesülései alapján közlünk rövid részleteket: Sorela, Popa 28 éves lánya felismerte apja hangját a videóról, meg is kérdezte: Apa, te vagy? Te ítélted el őket? Igen, válaszolta tévénézés közben a tábornok, majd így emlékezett vissza megbízatásának előzményeire: December 25-én felettesem telefonált: Elnökölni fog Tirgovestében (kisváros Bukarest mellett) egy terrorista perében. Ot perc múlva induljon« egy páncéloutó várja az épület előtt. . . Egy férfi várta és bejelentette neki és társának: „Önök fognak ítélkezni Nicolae és Elena Ceausescu felett**. Popa megkérdezte, miért éppen őt választották: „Mert az ügyben területileg illetékes bukaresti katonai bíróságnak ön az alelnöke'*, kapta az ellentmondást nem tűrő választ. Gyorsan megtudhatták azt is, hogy a tárgyalás sürgős, mert a nép a zsarnok elítélését követeli, és mert az utcai harcoknak véget kell vetni. Popa félelme a per után egyre nőtt, sokan felismerték hangját, kilincselt itt-ott, aztán ígéretet kapott, hogy kihelyezik katonái attasénak. A Külügyminisztérium elutasította kinevezését. Miután sem Iliescu elnökhöz, sem Petre Roman miniszterelnökhöz nem tudott bejutni, az igazságügy- minisztertől kért kihallgatást. Két órát várakozott az előszobában március elsején, ezután közölték vele, nem ér rá a miniszter, „egy magyar küldöttséggel tárgyal’*. Popa bement a katonai törvényszékre ezek után és főbe lőtte magát. Búcsúlevele: „Nem látok más megoldást, hogy megszabaduljak a félelemtől és a fenyegetettségtől, amely elviselhetetlenné teszi életemet. De megbocsátok azoknak, okik magomra hagytak . . . Érted és leányomért vetek véget életemnek — irja feleségének. Szeretlek benneteket, és nem akarom, hogy miattam tovább is üldözöttek legyetek..." Temetésén a kormány és a hivatalos szervek részéről senki sem volt jelen. Halak 'D '---If ■8) f jjÄ I? Ilyen sem volt még mostanában. Halakat árultak pénteken késő este a pécsi főtéren. A halakat egy Trabantból, egy Trabantról árulták. Nem rossz ötlet piactérré nyilvánítani a Széchenyi teret, csak a megmozdulásokhoz olyan áru kellene, amit jószívvel meg is vesz az ember. A szemtanúk állítása szerint a halak döglöttek voltak az árusítás pillanatában. Nem könyörögtek vízért, ritmikusan nyiladozó szálukkal. Valami bűzlik ekörül . . . Nézzék a rendszámot: Kutya nehéz helyzetben vagyunk . . . (Szundi György felvétele)- A bórfejűek nemrégiben meg- ti kották a cigányoknak a tömegközlekedési eszközök használatát az észak-csehországi Üsti nad Labern városában. A tilalom megszegőinek büntetése: véresre veretes. Észak-Csehorszóg több más városában, így például Mostban és Kladnóban is totális háborút hirdettek a cigány lakosság ellen a skin head ek és a pun kok. A cigányok nem mernek bejárni munkahelyükre. gyermekeiket nem merik iskolába engedni. A hatóságok félszegen, megilletődve nézik a fajüldözők randalírozásait. A prágai központi televízió pénteken megszólaltatta az ügyben f*etr Pithart cseh kormányfőt. A miniszterelnök arról beszélt egyebek között, hogy a fajgyűlölet elszabadulása táptalaja lehet a fasizmus újjáéledésének. A kormány részéről határozott intézkedéseket helyezett kilátásba az újszülött demokráciát fenyegető veszély ellen. A Polgári Fórum Koordinációs Központjának Tanácsa ugyanabban a tv-műsorban az alábbi nyilatkozatot tette közzé: ,,Értetlenül állunk a hatóságok bizonytalankodása előtt". * Kérdéseink: Mennyien lehetnek ezek «I bőrfejűek? Mivel függ ősz- sze a hatóságok félszegségef A véresre veretés esetén nyolc napon túl gyógyuló sérülésről van szó, vagy több mint kilencet kell számolni az áldozatra? Do you speak English? Hamarosan Pécsre érkezik a Peace Coros nevű amerikai szervezet 60 önkéntese, hogy felkészüljenek szeptembertől az ország összes megyéjében beinduló nyelvtanítási munká- ra. Mivel a leendő tanárok munkájukért ellenszolgáltatást nem fogadhatnak el, ingyenes nyelvtanfolyamokon szeretnék megszervezni tanítási gyakorlatukat. Várják azokat a 18- 20 év közötti, angolul már tanuló jelentkezőket, akik szívesen vennének részt kor és nyelvi szint szerinti beosztású csoportokban augusztus 6. és 25. közötti tanfolyamokon, napi 3 órában, délelőttönként. A gyakorlat célja az, hogy a jellemző osztálytermi környezetben átlagos képességű és lelkesedésé tanulókon az átlag magyar iskolai viszonyokat megközelítő helyzetben készítsék fel, az önkénteseket. Jelentkezéseket írásban a következő adatokkal a JPT6 Angol Tanszék, Ifjúság útja 6. címre kérünk: név, lakcím, telefon, mennyi ideje és hol tanult eddig angolul . . . Eddig(se)*ésne tovább!
