Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-29 / 26. szám

1990. április 29., vasárnap űj Dunántúli napló 3 Malus 1. centenáriuma Majális a pécsi Sétatéren (archív felvétel) Fotó: Proksxa László negyedik rend ünnepe Mostanában baj van az ünnepekkel. Az em­berek tétován állnak a tavaly készített idei nap­tárak előtt, s azon tűnődnek, ugyan mely pi­rosbetűs napokat kell feketebetűsnek tekinteni­ük. Biztos támad kétely nem kevesekben május 1-jét illetően is. Vajon ünnep-e még? Vajon olyan ünnep-e, mint eddig volt? Mindkét kérdésre viszonylag egyszerű a válasz. Május 1-je természetesen továbbra is ün­nep lesz. Egyszersmind más­ként és mást fogunk benne és általa ünnepelni. Nyilván­valóan nem a világproletariá­tus győzelméhez egyre na­gyobb léptekkel történő kö­zeledésünket, a munfkósosztály és egyéb osztályok egyre szo­rosabb összefogását ünnepel­jük. Nyilván nem atyaion in­tegető, kisebb-nagyobb ran­gú, s formátumú vezetőkkel teli tribünök előtt fog elvo­nulni „erőt sugárzó" mene­tünk. De ünnepelni - fogunk. Mert május 1-je nagy ün­nep. 1923-ban ezt írta róla a kor egyik legismertebb ma­gyar írója: „Ős ünnep: primi­tív népek és gyermekek ün­nepe: minden dolgozó szivé­nek szent emberi álma. Ma még üldözik. De a tavaszt nem lehet kijátszani. Ha nem idézik meg, akkor is eljön. A jövő olyan, mint a hulló kő. nem lehet, hogy ne hull­jon tovább. Ami benne van a történelem igazságtételé­ben, annak el kell jönnie... Oh, fájdalmas, ob vakszív, vakagyú, vaköklű magyar! Ha te egyszer meglátod, hogy ez a te ünneped: tiéd lesz az ország, a hatalom és a di­csőség. - Magyarország min­den dolgozó kéz, minden munkás agy győzedelmes szo­lidaritása lesz. Ahol jog, szel­lemi érték és egy tiszta em­beri morál törvényei fognak uralkodni. — Magyar demok­rácia, magyar jövő, egyetlen magyar megváltás: Regnum Majale (Május királysága) - jöjjön el a te országod." Dolgozó kéz és munkás agy Ismételjük meg: a fenti so­rok 1923-ban születtek. Négy esztendővel a Tanácsköztársa­ság leverése után. Egy olyan korszakban, amikor nagy volt e hazában a forradalmakkal kapcsolatos kiábrándulás. Szer­zője az az író, aki nemcsak a Tanácsköztársasággal állt szemben, de okit a munkás- osztályhoz sem fűztek külö­nösebben erős kötelékek: Sza­bó Dezső. Szabó Dezső ennek elle­nére azt jövendöli, hogy „Ma. gyarország MINDEN DOLGO­ZÓ KÉZ, MINDEN MUNKÁS­AGY szolidaritása lesz." S itt jutottunk el május 1-je ün­neplésének lényegéhez. Mint ismeretes, május 1-jét szokás a munka ünnepének nevezni. Amikor Szabó Dezső a DOLGOZÓ KÉZ és a MUN­KÁS AGY szolidaritásáról be. szél, a munka dicséretét zen­gi. A munkának, mint teremtő erőnek, a munkának, mint ér­téknek az elismertetése hata­lommal, dicsőséggel, vitéz­séggel szemben igen hosszú időre visszatekintő törekvés. A feudalizmus évszázadainak -története nem egyéb, mint az iparosok, kereskedők, egyszó­val a polgárság egyenjogúvá válási törekvéseinek története. Az értékteremtő polgárság a feudális rendi társadalomban azonos jogú taggá kiván len­ni a katonáskodó nemesség­gel, illetve az értelmiségi- ideo.ógiai funkciót betöltő papsággal. Ez számos vonat­kozásban sikerült is neki, a teljes egyenjogúságot azon­ban természetesen nem érte el. Gondoljunk csak a német romantika nagy írójának, Hein­rich von Kleistnek híres hősé­re, akit a mi Sütő Andrásunk is megelevenített drámájában, az „Egy lócsiszár virágvásár- napjában". Kohlhaas Mihály, ról van szó, erről, a megalku­vást nem ismerő polgári fi­guráról, akinek a feudális ön­kény elleni lázadása okozza tragédiáját. Kohlhaas meg nem alkuvása, önbecsülése oly erős, hogy jogainak vé­delmében kénytelen-kelletlen rablóvezérré válik. A nemesség, a papság és a polgárság rendi jogaira ter­mészetesen a parasztság is igényt formál, ebbeli törekvő, seit azonban elfojtják. Csu­pán Európa néhány területén, egy Svájcban, Tirolban és Skandináviában tudott renddé szerveződni a parasztság. A polgári forradalmakkal megszűnik a rendiség, eltűn­nek a privilégiumok, a külön­féle kiváltságok. Magyarorszá­gon ez 1848-cal történik meg, amikor eltörlik a fent említett három rend előjogait. A NEM­ZET minden tagja hozzájutott a liberális polgári jogokhoz. Ezek: a törvény előtti egyen­lőség, a népképviselet, a kö­zös teherviselés, a személyes és dologi (tulajdonosi) sza­badság. Mindez természetesen csők elvben érvényesül. A valósá­gos egyenlőség hiányai rövi­desen látványosan mutatkoz­nak meg, amikor színre lép a „negyedik rend”, a munkás­ság. A munkásosztály már a XIX. század első felében megfo­galmazza emancipációs (egyenjogúsági) követeléseit, ám ezek sokáig süket fülekre találnak. A XIX. század második fe­lében ózonban ellenállhatat­lan erővel hódítanak teret. A híres három 8-as körül folyik elsősorban a harc. A 24 órás nap hármas tá­gulásának eszméje érdekes módon évezredes múltra te­kinthet vissza. A 871-től 900-ig uralkodó „Nagy” Alfréd, an­gol király elrendelte, hogy naponta nyolc órát munkával, nyolcat jámbor áhítattal, nyol­cat alvással töltsenek alatt­valói. Jóllehet, a szinte határ­talanul hosszú munkanap megrövidítésének szervezett követelése szintén Angliában kezdődik, a munkások első győzelmüket Ausztráliában, Viktória államban érik el, ahol 1856-tól vezetik be a nyolc­órás munkanapot, méghozzá április 21-én és itt ez a nap válik ünneppé. Harci nap és munkásünnep A három 8-as és május 1-je összekapcsolása tulajdonkép­pen amerikai „találmány". Ezt azért fontos .hangsúlyozni, mert időről időre felbukkannak mik a feltételezések, amelyek ősi tavaszünnepekhez kötik ezt a munkáshagyomónyt, vagy az itáliai Lucca városa munkásai­nak 1531. május' 1-jén vérbe fojtott bérmozgalmához. Való­jában arról van szó, hogy a múlt század második felében az USA-ban május 1-je olyas­féle dátum vott, mint hajdan Magyarországon a mezőgaz­daságban Szent Mihály napja. Vagyis a munkahelyváltozta­tások, az éves munkaszerződé, sek megkötésének, 'illetve le­jártának a napja. így is ne­vezték: moving day - a köl­tözködés napja. Amikor 1884 októberében a Chicagóban tartott síaksze rvezeti kong­resszus napirendre tűzte a nyolcórás munkanapra vonat­kozó kérdést, itt javasolták, hogy 1886. május 1-jétől le­gyen nyolcórás a napi munka­idő. i 1886. május 1-jén azután különböző amerikai városok­ban rendeztek tüntetéseket. A Michigan-tó partján fekvő Milwaukee-ben a tüntetés olyan méreteket öltött, hogy a hatóságok egyre nagyobb rendőri osztagokat vetettek be, amelyek sortüze nyomán kilencen haltak meg. Chicagó­ban is áldozatokat követelt a tüntetés. Mindezek nyomón az 1889- ben alakult II. Internacionalé úgy határozott, hogy a nyolc­órás munkanapért folyó har­cot a munkásosztály egyen­jogúsítása fontos eszközének kell tekinteni. Azt is a nem­zetközi munkásszervezet ala­kuló kongresszusán határoz­ták el, hogy a nyolcórás mun. kaidéért folytatott harc jegyé­ben 1890. május 1-jére nem­zetközi megmozdulást kell szervezni. Magyar vonatkozásai is van­nak a dolognak. A világ lapjai közül a Nép­szava közölte elsőként 1889- ben, hogy a munkások május 1-jét .világünneppé kívánják avatni. Akár a történelem fin­torának is tarthatjuk, hogy míg Magyarországon 1890-ben már ünnepeltek a munkások, oz USA-ban május elsejét csupán olyan harci napnak tekintették, amelynek célja a nyolcórás munkaidő kivívása. Jól jellemzi az emancipációs, gondolkodást a Népszava ko­rabeli kérdése: „És miért ne lehetne a munkásoknak is sa­ját ünnepük?" A II. Interna- cionálé majd csak a követ­kező évben, 1891-ben nyilvá­nítja valamennyi ország mun­kásai évenként megtartandó ünnepének május 1-jét. Azt hogy a munka világá­nak, a munka népének már van saját, nemzetközi ünnepe, nehéz dolog túlbecsülni. Jel-' lemző, hogy rendkívül gyorsan reagál a munkáskérdésre a katolikus egyház is. 1891. má­jus 15-én teszi közzé a „mun­káspápa", XIII. Leó „Rerum Novarum” (Üj dolgokról) cí­mű enciklikáját, amellyel az osztólyharc kibontakozásának kívánja elejét venni. Hogy mit jelent a munkás­ság egyenjogúsodása-önérze- tesedése szempontjából má­jus 1-je, azt igen szemlélete­sen írja le a magyar Diner Dénes József: „Férfiak, nők, gyermekek vonulnak a házak­tól övezett utcákon a szabad­ba, de mennyire más ez, mint a közönséges vasár- és ün­nepnapokon. Most elvegyülnek a . tömegben, nem parancsolja őket kitérőre a polgárság hi­valkodó eleganciája, a gya­logjárón, nem kell az úttesten a fényes járműveket kerülget­ni. övé, egészen övé az ut­ca. Nem törődik azzal, hogy ellenséges földön jár, derül­ten, jövőjében bízva halad a maga útján. Ez a nap egé­szen az övé." Május 1-je tehát „minden dolgozó kéz, minden munkás agy” ünnepe. A fizikai és szellemi munka ünnepe. Fizi­ka és szellem a munkásoké egyaránt. A „negyedik rendé” tehát, ünnepnap, amely min­dig aktuális marad, mert mint Rosa Luxemburg mondja, ha a „negyedik rend" az egész -világon eléri .egyenjo­gúságát, „akkor valószínűleg a megvívott harcok és az el­szenvedett fájdalmak napját fogja ülni az emberiség”. Hovanyecz László —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Öngyilkos főbíró Értesüléseink szerint továbbra is élénken foglalkoztatja olvas óinkat o' héten bemutatott, a Ceousescu-házaspár vég történetérái szóló film. Is­meretes, hogy Georgica Popa, a bíróság elnöke, akinek az említett film­ben túlnyomórészt csak a hangját lehetett hallani, március elsején főbe lőtte magát. Pópáról a Paris Match című újság értesülései alapján közlünk rövid részleteket: Sorela, Popa 28 éves lánya felismerte apja hangját a vi­deóról, meg is kérdezte: Apa, te vagy? Te ítélted el őket? Igen, vá­laszolta tévénézés közben a tábornok, majd így emlékezett vissza meg­bízatásának előzményeire: December 25-én felettesem telefonált: Elnökölni fog Tirgovestében (kis­város Bukarest mellett) egy terrorista perében. Ot perc múlva induljon« egy páncéloutó várja az épület előtt. . . Egy férfi várta és bejelentette neki és társának: „Önök fognak ítélkezni Nicolae és Elena Ceausescu felett**. Popa megkérdezte, miért éppen őt választották: „Mert az ügy­ben területileg illetékes bukaresti katonai bíróságnak ön az alelnöke'*, kapta az ellentmondást nem tűrő választ. Gyorsan megtudhatták azt is, hogy a tárgyalás sürgős, mert a nép a zsarnok elítélését követeli, és mert az utcai harcoknak véget kell vetni. Popa félelme a per után egyre nőtt, sokan felismerték hangját, kilin­cselt itt-ott, aztán ígéretet kapott, hogy kihelyezik katonái attasénak. A Külügyminisztérium elutasította kinevezését. Miután sem Iliescu elnökhöz, sem Petre Roman miniszterelnökhöz nem tudott bejutni, az igazságügy- minisztertől kért kihallgatást. Két órát várakozott az előszobában márci­us elsején, ezután közölték vele, nem ér rá a miniszter, „egy magyar küldöttséggel tárgyal’*. Popa bement a katonai törvényszékre ezek után és főbe lőtte magát. Búcsúlevele: „Nem látok más megoldást, hogy megszabaduljak a féle­lemtől és a fenyegetettségtől, amely elviselhetetlenné teszi életemet. De megbocsátok azoknak, okik magomra hagytak . . . Érted és leányomért vetek véget életemnek — irja feleségének. Szeretlek benneteket, és nem akarom, hogy miattam tovább is üldözöttek legyetek..." Temetésén a kormány és a hivatalos szervek részéről senki sem volt jelen. Halak 'D '---If ■8) f jjÄ I? Ilyen sem volt még mosta­nában. Halakat árultak pén­teken késő este a pécsi főté­ren. A halakat egy Trabant­ból, egy Trabantról árulták. Nem rossz ötlet piactérré nyilvánítani a Széchenyi teret, csak a megmozdulásokhoz olyan áru kellene, amit jó­szívvel meg is vesz az ember. A szemtanúk állítása szerint a halak döglöttek voltak az árusítás pillanatában. Nem könyörögtek vízért, ritmikusan nyiladozó szálukkal. Valami bűzlik ekörül . . . Nézzék a rendszámot: Kutya nehéz helyzetben vagyunk . . . (Szundi György felvétele)- A bórfejűek nemrégiben meg- ti kották a cigányoknak a tömeg­közlekedési eszközök használatát az észak-csehországi Üsti nad La­bern városában. A tilalom meg­szegőinek büntetése: véresre vere­tes. Észak-Csehorszóg több más városában, így például Mostban és Kladnóban is totális háborút hirdettek a cigány lakosság ellen a skin head ek és a pun kok. A ci­gányok nem mernek bejárni mun­kahelyükre. gyermekeiket nem me­rik iskolába engedni. A hatóságok félszegen, megilletődve nézik a faj­üldözők randalírozásait. A prágai központi televízió pén­teken megszólaltatta az ügyben f*etr Pithart cseh kormányfőt. A mi­niszterelnök arról beszélt egyebek között, hogy a fajgyűlölet elsza­badulása táptalaja lehet a fasiz­mus újjáéledésének. A kormány ré­széről határozott intézkedéseket he­lyezett kilátásba az újszülött de­mokráciát fenyegető veszély ellen. A Polgári Fórum Koordinációs Köz­pontjának Tanácsa ugyanabban a tv-műsorban az alábbi nyilatko­zatot tette közzé: ,,Értetlenül állunk a hatóságok bizonytalankodása előtt". * Kérdéseink: Mennyien lehetnek ezek «I bőrfejűek? Mivel függ ősz- sze a hatóságok félszegségef A véresre veretés esetén nyolc napon túl gyógyuló sérülésről van szó, vagy több mint kilencet kell szá­molni az áldozatra? Do you speak English? Hamarosan Pécsre érkezik a Peace Coros nevű amerikai szervezet 60 önkéntese, hogy felkészüljenek szeptembertől az ország összes megyéjében beinduló nyelvtanítási munká- ra. Mivel a leendő tanárok munkájukért ellenszolgáltatást nem fogadhatnak el, ingyenes nyelvtanfolyamokon szeretnék megszervezni tanítási gyakor­latukat. Várják azokat a 18- 20 év közötti, angolul már ta­nuló jelentkezőket, akik szíve­sen vennének részt kor és nyelvi szint szerinti beosztású csoportokban augusztus 6. és 25. közötti tanfolyamokon, na­pi 3 órában, délelőttönként. A gyakorlat célja az, hogy a jellemző osztálytermi kör­nyezetben átlagos képességű és lelkesedésé tanulókon az átlag magyar iskolai viszonyo­kat megközelítő helyzetben készítsék fel, az önkénteseket. Jelentkezéseket írásban a következő adatokkal a JPT6 Angol Tanszék, Ifjúság útja 6. címre kérünk: név, lakcím, te­lefon, mennyi ideje és hol ta­nult eddig angolul . . . Eddig(se)*ésne tovább!

Next

/
Oldalképek
Tartalom