Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-28 / 25. szám

1990. április 28., szombat aj Dunántúli napló 5 Telef aktu m A televízió publicisztikai és dokumentumfilmjeinek fesztiválja (Munkatársunk telefonjelen­tése) Budapesten Telefaktum né­ven megnyílt a tv-filmek fesz­tiválja. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának két doku- mentumjellegű alkotása szere­pel: a Gyűlölet nélkül című műsor —, amely Rózsás János volt GULAG-fogoly portréja - az első versenynap program­jában szerepeit, a Magyar - mecskél bemutató alkotás pe­dig szombaton este kerül az érdeklődő közönség elé. A pé­csi stúdióban készült - még 1983Jban — Téglásy Ferenc Fogságban című dokumentum- filmje is, amely 7 évet töltött dobozban addig, míg (a kör­zeti adásban néhány hónapja történt bemutatása után) bu­dapesti ősbemutatóját meg­érte a fesztivál nyitófiImjeként. Az első benyomásom az volt, ihogy a hét év nem látszik meg a filmen, még ma is vállal­ható, viszont kevéssé érthető az akkori tiltó döntés. Az okokról kérdeztem Téglásy Fe­renc rendezőt.- 1983-'ban ennek a film­nek különös aktualitása volt. Ha egy film jó (elnézést a szerénytelenségért), később is van üzenete, de csökkent ha­tásfokkal. Már csak az utóla­gos értékelést segíti, ahelyett, hogy beleszólt volna a dolgok alakulásába. Sajnos, sok ilyen film van, és ezeknek az el­hallgatásoknak a kárát nem is tudjuk teljesen felmérni.- Milyen indokkal nem en­gedélyezték annak idején a Him bemutatását?- Pontosan már nem em­lékszem, talán valami olyasmi (ehetett, hogy rosszabb szín­ben tűnik fel az orosz hadi­fogság, mint a nyugati. Pedig a filmet nem azzal a szán­dékkal készítettem, hogy a hadifogság szörnyűségeit ér­zékeltessem (ami egyébként 'Nyugaton sem volt sokkal em­beribb), hanem azért, hogy bemutassam: a nemzet szem­pontjából milyen közösségszer. vező, társadalomteremtő erő­vel bírt egy ilyen sajátos ma­gyar népességminta egy adott szociális modellhelyzetben. Az derült ki, hogy sajnos igen gyenge volt ez a közösségte­remtő, érdekképviseleti erő, a napi túlélés rövid távú tak­tikája működött akkor is. Ezt példaértékűnek éreztem 1983-ban, de úgy vélem, ma is munkál, tórsadalomszervező képességünk ma is gyenge, az ideiglenesség, a bizonyta­lanság érzete demoralizál. Hit, erkölcs, nemzettudat, a jól végzett murika belső paran­csa egységet' alkot. Ha ezéket szétdaraboljók (s ezt rövid idő alatt meg lehet tenni), nem működik a társadalom, a helyreállítás munkája viszont sokkal hószabb folyamat.- Hét év után mégis elő­került a film. Ez minek kö­szönhető?- Ha nincs ez a fesztivál, nem lett volna országos be­mutató. A televízió folyton változó vezetésében egyelőre a régi reflexek élnek tovább. * A társalgóban és a klubban késő estig zajlanak a „ma- gánviták”. Ráday Mihály „kocsmájába” száz forint á „beugró”, és ezért. mindenki annyit eszik és iszik (a menü: zsíroskenyér, hagymával), amennyit nem szégyell. A viták fő témája a televízió helyzete, az a „sajtó-szabadságharc", amely Kepes Andrásnak, a fesztivál szóvivőjének megfo­galmazása szerint a következő fő színtereken zajlik: vívják’a politikai mozgalmaik a tv ellen, az alkotók a pártok ellen; a helyi tévék a budapesti köz­pontú MTV ellen; a vállalko­zók az állami monopólium el­len; a nemzeti kultúra a kon- zumkultúra ellen, s végül: a nézők a demokratikus, néző­központú televízióért. * A kilenctagú zsűri - Jancsó Miklós elnökletével - reggel­től estig a vetítőteremben ül és nézi az összesen 27 óra terjedelmű versenyfilmeket. Ebédszünetben sikerült elkap­nom Kéri László politológust, a zsűri tagját, aki - mint mondotta - 1986 óta mint „hivatásos néző” mintegy 450 filmet nézett meg, s ily mó­don igazán van összehason­lítási alapja. — Miben különbözik a mos­tani fesztivál mondjuk: ... az 1988 őszén megrendezett mis­kolcitól? — Ami a legmeglepőbb: az­óta 100 évnyi esemény zajlott le Magyarországon, de ebből a versenyprogramban szinte semmi sem tükröződik; Az a benyomásom, hogy a tv ezt a napilap szintjén — esemény­ként — jelenítette meg, és va­lahogyan elmulasztotta az analízist. — Azt már említette, mi hiányzik. Mi az, ami jelen van a bemutatott filmekben? — Ami jellemző: az egyik végletből a másikba való át- csúszás. Amíg a tv-nek direkt politikai funkciója volt, sok mindenről - társadalmi gond­jairól - nem lehetett beszélni. Most pedig mindenki arról akar szólni, amiről eddig nem volt szabad: a társadalom pe­rifériájára szorult emberekről, végletes élethelyzetekről, egye­di, kuriózó esetekről (hajlék­talanok, cigányok, mozgássé­rültek, kitelepítettek stb.). A kirajzolódó képből megint kimaradt a társadalom. — Ebben a helyzetben ön szerint mi a teendő? — Elemi módon újra kell gondolni, kié a televízió, mi­lyen tv-re van szükség, ho­gyan fér ebbe bele a társa­dalom, és ehhez milyen mo­dell kell. Régóta az a véle­ményem, hogy a televízió a társadalmi tudás felhalmozá­sának, elosztásának és újra­elosztásának alapvető intéz­ménye, amely emellett termé­szetesen informál, tanít és szó­rakoztat is. Én azt mondom, hogy jókor rendezték meg ezt Csütörtökön késő délután Cserkúton, a faluszéli szi kúti - dűlőben minden felszólítás nélkül, s persze engedély nélkül is eldördült Mecseki Mihály vadászfegyvere. Egyetlen jól célzott lövéssel nem is annyira messziről le­terítette a kuvaszt, amely mögött egy-két lépésnyire ott játszott egy kisgyerek. Annak szomszédságában egy másik kisgyerek és az anyukájuk, Simon Zoltánná lépkedett. A rendhagyó esetnek csak a család és a vakmerő vadász a szemtanúja. A dördülésre pillanatokon belül a hely­a fesztivált abhoz, hogy a te­levíziósak szembesülhessenek saját másfél—két éves produk­tumukkal, és ne kívülről vár­janak segítséget, hanem saját maguk, belülről gondolják át, milyen televíziót akarnak, és ehhez milyen szakemberéjcre van szükség S. G. Fokozott ellenőrzés az Ml-es autóúton Ax Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetése a napokban értékelte a Budapest—Hegyes­halom közötti útvonal baleseti helyzetét. Kiemelten foglalkoz­tok a Tatabánya és Győr kö­zött húzódó ’Ml-es autóút köz­lekedésbiztonságával, ugyanis ezen a mintegy 60* kilométeres útszakaszon lényegesen rosz- szabb a közlekedési fegyelem, több a baleset, mint az ország más útjain, és fennáll a veszé­lye, hogy ez a helyzet a nyári idegenforgalom és az autópá­lya építési munkái miatt a jö­vőben tovább romlik. Ennek megakadályozása ér­dekében az Ml-es autóúton fokozott közúti ellenőrzésre kell számítani. Tanácsi önkormányzatok közgyűlése (Munkatársunk telelonjelen- tése) Ezek az önkormányzatok még nem azok az önkormány­zatok, vagy: ezek még nem valódi önkormányzatok. Iga­ziak kellenének: európai mér­cével móihető, az itthoni po­litika- és közigazgatástudo­mány által felállított követel­ményeknek megfelelő kor­mányzatok. Ebben egyetértettek tegoop 425 település tanácsainak kép­viselői, a Tanácsi örikormány- zatdk Országos Szövetségének budaipesti közgyűlésén. A szö­vetség az elmúlt év tavaszán alakult meg, és a jövőben is Hatvanéves iskola Fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte tegnap a pécsi Petőfi Sándor utcai iskola. A zsúfolásig megtelt Ifjúsági Házban megrendezett ünnepségen az iskola egykori, és mai di­ákjai adtak műsort, emlékeztek meg az elmúlt évtizedekről. Képünkön az iskola énekkarának kisdiákjai énekelnek. Fotó: Läufer László Jövőalapozó beruházás az Agrokémiánál (Folytatás az 1. oldalról) hogy a szövetkezet vezetése magát a fejlesztést elhatároz­ta, de a tervek szerint a jö­vő év végén már termel az új üzem. Az építést a barcsi KOVA Gmk végzi, s az üte­mezéshez képest két hónap­pal előrejárnák. A Sósvertikei úti telepen te­rületileg teljesen elkülönül a régi és az új — még épülő — üzem. Ez nem véletlen, ugyanis az elképzelések sze­rint a sellyei Agrdkémiától függetlenül fog működni az üzem, az Agrokémia, mint tu­lajdonos, csupán egyet kér szómon: mennyi profitot hoz a termelés. (Az Agrokémia kétszá zha rm rnomiMjó fari ntos saját vagyonából tavaly évvé­gén hetvenötmilliót a tagok­nak nevesítettek, ez után idén négy százalék osztalékot fi­zetnek, további húszmilliót már ez évben nevesítenek és 1992-ig a vagyon kétharma­da a tagok nevén, a tagok tulajdonában lesz.) Az új üzem létrejötte száz­harmincnégymillió forintba kerül (a saját forrás mellett állami alapjuttatás, tanácsi juttatás és hitel, valamint OKISZ-ihite! segítette a meg­valósulást). A hitelek és azok kamatai 1993-ig terhelik a szövetkezetét. A fejlesztés eredményeként: a szövetkezet saját vagyona megduplázó­dik, a nyereség 40-60 száza­lékkal nő, a tagság jövedel­me három év alatt a jelen­legi kétszeresére emelkedik. A kihelyezett elnökségi ülés egyik résztvevője megjegyez­te, hogy túl simának, egysze­rűnek látszik ez a beruházás, azonban dr. Soós Attila, a szövetkezet elnöke erre el­mondta, hogy a sellyeiek sem kivételék, a magyarországi ál­talános helyzet itt is jellem­ző: nehezítette a beruházás megvalósulását az infláció, a megváltozott elvonási rend­szer, a forráshiány, az adó- terhék. Aparácz Dénes, a KISZÖV elnöke a tegnapi elnökségi ülésen a megjelentek vélemé­nyét összegezve kijelentette: elismerés illeti a szövetkezet vezetőségét és a tagságát a beruházás megvalósulásáért. Ezt követően a kihelyezett elnökségi ülés résztvevői a május 23-i küldöttközgyűlés témáival foglalkoztak: a szö­vetségi alapszabály módosítá­sát vitatták meg, valamint a szövetkezetek befizetéseiből, a kamatokból és a vállalkozá­sokból képződött 8,6 milliárd forintos ÓKISZ-vagyon sorsá­ról, az OKISZ-kongresszus ha­tározatának megfelelő neve­sítéséről tárgyaltak. (A bara­nyai szövetkezetekre — mind­azokra, amelyek 1968 és 1982 körött jöttéik létre és működ­tek — hetvenmiilió forint kész­pénz és ugyanennyi úgyneve­zett nem mobilizálható tőke­rész jut.) L. Cs. K. a települési önkormányzatok képviselő testületéi, érdekkép­viseleti szervének tekinti ma­gát. Ezt a vállalását eddig többnyire sikerrel teljesítette, hiszen az elmúlt év politikai csatározásai közepette is,'több esetben befolyásolni tudta az önkormányzatokat és helyi tár­sadalmakat érintő kormányzati és törvényhozási munkát. Mi lesz az önkormányzatok­ról, a közszolgáltatásokról és a helyhatósági választásokról szóló törvényekben? Ezek a nyár és a koraősz nagy kér­dései. Ebből a törvényalkotási munkából nem lehet kihagyni azokat, akik ma a helyi és te­rületi tanácstestületekben és apparátusaikban dolgoznak, az ő véleményükre, tapaszta­lataikra nagy szükség lesz. A szövetség tegnap elfogadott állásfoglalásában színvona­lasan és konstruktívan bírálja az önkormányzati törvény ter­vezetét, a dokumentum vitája során pedig hozzáértő és fe­lelősségteljes felszólalások azt a meggyőződést erősítet­ték, hogy számosán vannak, akik erőt éreznek magukban a helyi társadalmak ügyeinek rendbehozásához, települé­seik közéletének demokratizá­lásához, gazdasági megerősí­téséhez. Természetesen nekik nem kell tartaniuk a méltatlan tá­vozás kényszerétől, mert — mint azt az MDF felszólaló képviselője elmondta — a leendő kormánykoalíció vezető pártja nem tervez ezt célzó intézkedéseket. Az egészen más lesz - ezt már csak a tudósító teszi hozzá -,.ha va­lakinek alkalmatlansága vagy a lakosság bizalmának elvesz­tése miatt kell távoznia. B. B. Új gyógyszerek a szív­gyógyászdtbcm Az Alkaloida Vegyészeti Gyár rendezett tegnap Pécsett, a Palatinus Szállóban tudo­mányos ülést, amelyen a leg­újabb gyógyszereit mutatta be szakemberek előtt. Közismert, hogy a szív- és éirendszeri megbetegedések hazánkban népbetegségnek számítanak. Épp ezért, nagy jelentőségű, ha ezen betegsé­gek gyógyítására egyre több korszerű gyógyszer áll az or­vosok rendelkezésére. Az Alkaloida Gyár tegnap vásárolt licenc alapján készí­tett legújabb és eddig a leg­korszerűbb ilyen gyógyszereit mulatta be. Például a Boy- press speciálisan erekre ható, vérnyomáscsökkentő gyógyszer. A Ritalmex és a Chinidin pe­dig hatásos szívritmus-szabó- lyczó gyógyszerek. A tegnapi tudományos ülé­sen a klinikákon, kórházak­ban működő kardiológusokon kívül részt vettek az Orszá­gos Cardiológiai Intézet mun­katársai is. színen volt Kerékgyártó László rehabilitált bányász és három társa, akik annyit hallottak, hogy az erélyes, kemény hangú vadász a tetem eltávolítására szólítot­ta fel az asszonykát, aki persze sírt, miként gyerekei is. összefutott a falu apra- ja-nagyja, szörnyűlködtek, és ki-ki elmondta a magáét és legfőképpen azt nehezmé­nyezték, hogy miért mernek kutyára vadászni védett és lakott területen. Hívtuk a Kővágószőlősi Tanácsot más­nap reggel, de ott tőlünk tudták meg az esetet és el­mondták, hogy ők nem ad­tak engedélyt kutyakilövésre. Ugyanezt tudtuk meg az ál­latorvos, Kispál Zoltán laká­sán is. Egyébként még ve­szett-gyanús kutyát is kínke­serves dolog kilőni, nehéz ehhez engedélyt szerezni. Az esetből várhatóan rendőrsé­gi ügy is lesz, ugyanis a vadászt kihallgatta a körzeti megbízott. A lakosság na­gyon felháborodott a lakott területi jogtalan fegyver- használat miatt és a helyi népfront elnöke, Antal Lász­ló a faluközösség nevében máris tiltakozik az ellen, hogy bárki is vadásszon a település határában, főként a védett területen, ahol nemcég elkészült egy ma­gasles. A vadásszal nem si­került elbeszélgetnünk. Ügy tudjuk a panaszosoktól, hogy a kutyának azért kellett pusz­tulni, mert letaposta egyik szőlőhegyi telken a palántá­kat. Felháborító a kutyaki­lövés is, de felhóborítóbb, hogy nappal, lakott területen csak úgy lőhet bárki is ku- ták és emberek közé. A lö­vés helyszínétől alig ötven méterre lévő focipályán gye­rekek játszottak. Cs. J. Értesítjük kedves üzletfeleinket, hogy DÉL-DUNÁNTÚLI IRODÁNK Címe: 7623 PÉCS, BAJNOK U. 2. Levélcím: 7616 SZÁMSZOV, Pécs, Pf.: 164. Telefon-Fax: (72) 25-050 üzenetrögzítővel. Telex: 12-797 Irodavezető: Tóbiás József SZÁMÍTUNK ÖNNEK! L

Next

/
Oldalképek
Tartalom