Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-25 / 22. szám
8 aj Dunántúlt napló 1990. április 25., szerda Siklós történetét a rómaiakkal kezdik. Ez szinte természetes, mert valaminek az állításához Írásbeli, vagy tárgyi bizonyítékok kellenek. Az ember korábbi itteni életének tárgyi emlékei csak kevesek által ismert, ezért jó - hiszen emberek vagyunk, s így mulan- dók — ha ismereteinket továbbadjuk. Láttam a Csukma-dűlőben 1987-ben, egy löszbe vájt sekély mélyét (horhos) oldalában egy ősember telephelyére utaló tűzhelymaradványt, illetve annak széles ,,u"-alakú metszetét, amit a sárga löszben fekete-barna esik jelzett. Ez így egymagában, föltárás nélkül még bizonytalan valami. Ám a lösz omladékában és a partfalban is, különösebb keresés nélkül lehetett találni kovából pattintott apró kőeszközöket (kaparókat). Láttam belőlük egy félmarék- ra valót (nem itt). Ez már bizonyíték az ősember - föltehetően Cro-Magnoni tipus - itteni életének. A számos szerszám miatt tartós telepre lehet gondolni. A löszbe akár barlangot is vájhatott lakóhelynek. Ez a hely pár száz méterre van a Szentkúttól. A letelepedéshez feltétlenül szükséges víz tehát a közelben volt. A Szentkút közelében, még a háború előtt találtam egy gyepvasérc telepet. Pár méter hosszú, pár cm vastag réteg volt. Színe nem barna, hanem határozott vörös volt, olyan, amilyet Dombay János, a pécsi múzeum igazgatója mutatott Zengővárkonyban. Az ősember kultikus festéke volt. A Szentkút alatti lösz-szakadék fejénél dr. Fejes György pécsi múzeum igazgató irányításával egy ősszarvas csontvázát ástuk ki 1928-ban. Az ősember telepétől DK-re, 200 m-re, lösz mélyútbari. 1926-ban a szembenálló löszfalakból mamutcsontokat emeltünk ki. Ez is „hivatalos" ásatás volt. Fényképe még megvan. Mamutcsont lelőhely még a Zuhányába vezető mélyút, s még a téglagyár „agyagbányája" is. Utóbbi helyről előkerült hatalmas agyarpár a pécsi múzeumban van kiállítva, természettudományi osztályon lelőhely megjelölése nélkül. Az ősember telephelyének igazán megfelelő volt a Csuk- ma-dűlő, barlang vájásóra alkalmas löszfalaival, a közeli forrás, az ugyancsak közel kezdődő és nagyvadban is bizonyára gazdag molyhos-tölgyes, jelentős vadgyümölcseivel is, a hegy lábánál a lösz szélének kezdődő vízjárta hely, az ősi Drávával és mocsaraival, sokféle állatával, ehető növényféléivel, letelepítő erők, hogy csak néhányat említsek. A feltételezett ősemberi telephelyet eddig - tudomásom szerint - szakember nem vizsgált, föltehetően nem is tudott róla. Igaz, néni is lesz könnyű dolga, mert a terület évszázadok óta szőlő-ültetvény . . . Dr. Vöröss László Zsigmond nem volt gondoktól mentes, de úgy érzik, most már sikerült. Két óvodáskorú állami gondozott gyermeket is befogadtak.- A víz hiányzott először borzasztóan nekünk, de most végre az is van. A központi fűtés két éve könnyíti az életünket és sikerült szőnyegpadlóval is ellátni a helyiségeket. A gyerekeknek jobb itt falun, szeretik az állatokat és az erdőt, a dombokat. Időközben betoppan a nyolcadikos Attila, aki Sásdra jár iskolába. Gyalog jött a bekö- tőúton, hiszen szép idő van. Buszra várni pedig nem érdemes. Ami a legjobban zavarhatja itt a beilleszkedni .próbálót, az az, hogy az őslakosok nemigen engednek beleszólást a dolgokba, és hogy kicsit visz- szavonultan élnek az emberek. Nem jár össze senki senkivel, esetleg a szomszéddal. És ha valaki kimegy az utcára, azt bizony mindenki látja, de — ahogy mi is tapasztaljuk - az utcán járó nem láthat egy lelket sem. Vózsnoki kőrútunk a tanács vb-ülésén ér véget. Arra számítunk, hogy a Vázsnok általános helyzetével foglalkozó napirendi ponton belül hallhatunk valami fejlesztésre vonatkozó örömhirt. De a már régóta fennálló problémák újra felemlegetésén kivül semmi igazán fontosról nem esik szó. A határozati javaslatban ugyan szerepel, hogy a vózsnoki belterületi útszakaszokat szilárd burkolattal kell ellátni, a művelődési feltételek javítását pedig meg kell oldani, óm erre vonatkozólag csak annyit: vagy fél órán keresztül öt sakk-készlet megvételéről folyt a vita, pedig egyelőre nincs is hol sakkozni. A kultúrház ugyanis megépülése óta kihasználatlan, teljesen üres. A beszámolóból annyit mindenesetre megtudhatunk, hogy Vózsnoknok jelenleg 164 lakosa van, .majdnem a fele cigány nemzetiségű. A 80 munkaképes korú emberből csak 58-an dolgoznak: 22 az iparban, 21 a mezőgazdaságban, 14 pedig ingázó. A község belső világa végül is nem tárult ki. De az emberek kedvességét, közvetlenségét megőrizve nézünk végig utoljára búcsúzóul a falun - a hosszú utcán, öreg házakon, rendezett, virágos portákon és a középpontban álló modern viztelepen. A domboldalon apró, két év óta friss sírhalom nélküli temető. Gyura Barbara Pataki Veronika Vázsnok - a nyugalom szigete Újjáéledő kisközség Baranyában A vózsnoki szőlőhegy Horváth Norbert fotói Az autóstopposok eddig a nyarat, a Balatont, a fiatalokat jelentették számunkra. Most azonban ki kellett ábrán- d ülnünk ebből a tévhitünkből, Vázsnok felé félúton ugyanis egy 70 éves bácsi „meszelt" a bekötőút szélén. Mint mondta, mindennap kijár Sásdról a vázsnoki szőlőhegybe, és ha nem veszik fel, gyalog teszi meg az embertpró- báló meredek föld utat. Nem Is látszik rajta a 70 év, fiatalosan szánkózik le a föld- beváljt lépcsőkön a kis présházhoz. Valamikor 25 éven keresztül a sásdi általános iskola igazgatója és magyar-történelem szakos tanára volt, így sok mindent tud nékünk mesélni a régi Vázsnokról. Megtudjuk, hogy a valamikori 4 római hadiút közül az egyik Sásdnál ágazott el. Vázsnok ugyan még az Árpád-korban keletkezett, akkor fejlődött településsé az ide menekülő sásdi lakosság jóvoltából. A 18. század óta jelentős bortermelő vidék, amit nyomban személyesen is tapasztalhatunk. Gyula bácsi nem tágít, amíg meg nem kóstoljuk mind a három érmes borát. Van itt prés 1860-ból, és ez ajtó mögött egy eldugott kis helyiség, ahova a „finánc" elől rejtették a boroshordók jórészét. Elköszönünk Gyula .bácsitól és elindulunk a faluba. • Első utunk a bolthoz vezet. Kicsi falunak kicsiny a boltja. A kétszer három méternyi terület a Sásdról bejáró fiatal bolitvezetőnő birodalma. A helyiségben péksütemény már nem volt délben, felvágottnak, húsnak, sajtnak nyomát se látjuk. Az élelmiszerek nagy részét helyben megtermelik az itt lakók. új házat látunk. Vajon mi hozta ide a fiatalokat? Mit kerestek, amit Vózsnokon találtak meg? Garaiék - a szép ház túlájdonosai - véleménye azonban ebben teljesen megegyezik az idősekével: a nyugalmat. Tavaly még Vásáros- dombon laktak a tsz szolgálati lakásában. Három gyerek von, szülői segítség nélkül, úgy vélték, ott nincs jövő számukra. OTP-kölcsönből, meg a rokonok segítségével megépítették ezt a házat. Bár mindketten a sásdi tsz tagjai, a község többi lakójához hasonlóan a tsz-ihez kapcsolódó szerződéses állattartás helyett ők is inkább maguk gazdálkodnak. Itt csönd van, nagy terület. Ha meg társaságra errefelé nincs csengő, a kutyák jeleznek helyettük. Amíg a háziasszony kaput nyit, megnézzük a kis fűzfás szigetet oz udvaron. Ilyet nem mindennap láthat az ember! Egy, talán két méternyi átmérőjű földdarab fával, körülötte pedig vizesárok. — A lérjem készítette, ő is találta ki - mondja a fiatal- jisszony. Férjével négy gyermeket nevelnek és jó néhány kisállatnak adnak otthont. A két hófelér sziámi kiscicával sikerült megbarátkoznunk. A család néhány éve sásdi panel- hárbóí költözött Vázsnokra, a nyugalom, a természet kedvéért. Ök nem gazdálkodnak itt, csupán szabadabban élnek. A beilleszkedés a kisközségbe Vázsnok látképe Rostás bácsit az élet kényszerítette erre a munkára. Lassan húsz éve anna.k, hogy egy kora hajnalon elütötte a sásdi vonat. Két lábát combközéptől levitte, muszáj volt valamit kitalálni. Vázsnokon főleg idős emberek laknak, oki a nyugalmat szeretik itt. A falu elején viszont egy nemrég épült szép vágynak, beülnek a kocsiba, és végiglátogatják a rökono- kat. A legjobban talán -még az út hiányzik, a víz és a gáz szerencsére megoldódott. Most az a tervük, hogy összeállnak néhányon a szomszédokkal és parabolaantennát vesznek. A másik nemrég idetelepült fiatal család a község átellenes oldalán lakik egy sokkal szerényebb házban. A kapukon- Égy kicsi hűtőm van csak a tej számára. A húst, zöldséget megtermelik az emberek, a többi alapvető terméket pedig nálam beszerezhetik. A bolt tavaly másfél millió forintnyi forgalmat bonyolított le. Az élelemelilátáson kívül azonban még egy szerepet ellát az épület: itt található a község egyetlen telefonja, de itt nyílik lehetőség a lakóknak egy kis kimozdulásra, italozásra, pletykálkodásra, kapcsolat- tartásra is. A másik biztos pont egy faluban a pap. Háza kapuján „Harapós kutya" felirat. Jó hangosan iköszöngetünk - nem jelentkezik seniki. Már épp elérnénk a .ház bejáratát, .mikor egy kölyök tacskó ront elő vészesnek szánt ugatással Menekülésünket egy néni állítja meg, aki .mosolyogva mondja, hogy ez csak a Viktor, négy hónapos és ma ugatott először. Viktor a későbbiekben nagyon barátságosnak mutatkozik, akárcsak a pap szülei. Fiúkat nem találtuk otthon, .mert Pécsen teljesít szolgálatot, ám mégis maradunk, mert mint kiderült, az édesapa érdekes mesterséget űz — kosárfonó. Rostás bácsi ős-vázsnoki. A pajta egyik szegletében, az üres nyúlketrecek között fűz- vesszőkötegek. A helyiségben mindenütt gyönyörű kosarak, szennyesruhatartók. Akad egy mózeskosár is.- Egyszer egy asszony hozott egy köteg vesszőt, hogy lonjak belőle kosarat. Fogtam egy rossz, forrott demizsont, azt apránként szétboncolgattam és figyeltem a formáját. Hát oz első kosaram nem ilyen volt - mutat a halom kifogástalan termékre - talán még az ötödik, tizedik, huszadik sem . . . „Azok a pártok, akik..” A pártok küzdelmei közepette számos kortesbeszéd, felszólalás, hozzászólás történt. Ezek közben a beszélők gyakran cserélték össze a különböző vonatkozó névmásokat. Hányszor, de hányszor hallottam: ,,A pártok, akik... A csoportok, akik . . . stb." Tudni kell, hogy az irodalmi és a köznyelvben az aki vonatkozó névmás csak személyre vonatkozik. Persze, hajdanában - nem is olyan régen - ekként fejezte be Arany János a Toldi előhangját, llos- vait idézve: „És kit a csizmáján viselt, sarkantyúját." Nemcsak a régi magyar irodalomban és nyelvben volt mindennapi az aki, ki használata, de még ma is szokásos egyes nyelvjárásokban, a népi stílusú szépirodalomban és népdalainkban. Személyekből álló csoportok esetén (sereg, katonaság, rendőrség, tanulóifjúság, gyülekezet, szervezet, alakulat stb.) az amely (mely) névmást használjuk! E névmással általában a főmondatban megnevezett dologra utalunk. Az ami, mi névmás pedig meg nem nevezett dologra vonatkozik. A köznyelv azonban a megnevezett tárgyra vonatkoztatva is gyakran .használja az ami névmást, s ez gyakran az amely (mely) névmás helyére lép. Például: Nincs meg az a könyv, amit keresek. Még Jókait megrótták az ami használatának gyakoriságáért, manapság azonban a mindennapi beszédben mind gyakrabban feltűnik: „Add meg a száz forintot, amit tegnap kölcsönkértél !" Az ami használata főleg akkor gyakori, ha az utaló szó nem kapcsolódik közvetlenül a főnévhez. Mikszáth írja: „Köröskörül a boltok be vannak zárva, ami azt jelenti, hogy az óvatos kereskedők nem tartanak lehetetlent egy kra- vallt." Az amelyik névmás személyre is, nem személyre is vonatkozhat. Például: Azt a könyvet vedd meg, amelyik tetszik. Mikszáth írja: „Amelyik főispán legkevesebbet jelent, az a legjobb főispán." Gyakori az amelyik használata személyragos alakban is: Amelyikük hamarabb meggyógyul, hazamehet holnap. Néha akkor is használjuk a vonatkozó névmásokat, amidőn nincs rájuk szükség: A diákok abbahagyták a tanulást, amelyet (amit) a jövő héten folytatnak. Ez helyesebben ekként hangozhatnék: A diákok abbahagyták a tanulást, de a jövőhéten folytatják. írás, beszéd közben gyakran bizonytalankodunk, hogy o főmondatbeli főnév személyre vagy dologra vonatkozik-e. Ilyenkor célszerűbb az amely névmás használata. Például: Barátom az a típus, amelyre (nem: akire) a nők felfigyelnek. Mit tudsz arról a regényalakról, amelyről (amelyikről) a cselekmény szól? Ma alig akad olyan csalód, amely (és nem: aki) ne takarékoskodnék. Ha azonban hangsúlyozni akarjuk, hogy a gyűjtőnévvel jelölt közösség alkalmi személyekből, egyénekből tevődik össze (tehát nem állandó egység), a többes számú akik névmást is. használhatjuk. Például: A kivonulóknak volt egy olyan csoportjuk, okik tüntetni akartak. Állatnevek esetén is az amely használata ajánlatos. Ha embert illetünk állatnévvel, természetszerűleg az akit alkalmazzuk. Például: „Ki volt az az ökör. (barom, szamár, marha), aki elrontotta a számítógépemet?" Néha bizony ilyesmi is előfordul! Tóth István dr.
