Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-23 / 20. szám

1990. április 23., hétfő ai Dunántúlt napló 5 A kéményseprő és a tériszony olósztnűleg ezúttal a kéményseprőknek is szerencséjük lesz. A csütörtöki újságban olvashat­tuk, hogy a megyei Kémény­seprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat nyugdíja­zás miatt megüresedő igazga­tó-főmérnöki munkakörére pályázatot hirdetett. Értesüléseink szerint leg­utóbb, mikor egy vezetőhe­lyettesi munkakörre Írtak ki pályázatot, sokan jelentkez­tek, valószínűleg így lesz ez most is, A pályázat adta az ötle­tet, hogy megkérdezzünk né­hány érdekességet Leikaul Tibortól, a vállalat megyei megbízott igazgatójától. — Vajon miért éppen a kéményseprők hoznak sze­rencsét a néphit szerint?- Kétféle anekdota is lé­tezik ennek magyarázatára. Egyrészt, állítólag a múlt századokban egyszer a Né­metalföldön eltévedt egy vándorszínész társulat. Egye­nesen egy mocsaras rész fe­lé tartottak, közben találkoz­tak egy kéményseprővel, aki jól ismerve a helyszínt, ta­nácsolta, hogy másfelé ve­gyék az irányt. Másrészt, mint ismeretes, a korábbi évszázadokban igen sokszor keletkezett tűz a kisebb-na- gyobb településeken. A ké­ményseprő volt az egyik esz­köze annak, hogy ezt meg­akadályozhassák, és megme­neküljenek az egyik legna­gyobb veszélyforrástól.- Úgy gondolom, annak idején népszerű szakma le­hetett az önöké, most mi a helyzet? — Sajnos, mostanában nem állunk ilyen jól. Ennek csu­pán egyik magyarázata le­het, hogy nincs külön ké­ményseprő szakmunkáskép­zés. Ha jól tudom, az or­szágban néhány helyen a központifűtés-szerelőkkel együtt képeznek kéménysep­rőket is, de a hozzánk ke­rülő fiataloknak mindenkép­pen el kell végezniük egy féléves tanfolyamot. Meg­jegyzem, hogy az utóbbi években több országos ve­télkedőn a baranyaiak vé­geztek az élen. — Szerintem biztos, hogy van kizáró oka annak, hogy valaki ezt a szép pályát vá­laszthassa. — Igen, mielőtt felveszünk valakit, azonnal meg kell tudnunk, hogy van-e tér­iszonya és tisztában kell lennünk azzal is, hogy mi­lyen erős szemüveget visel. Szerencsére Baranyában egyelőre nem küszködünk munkaerő-gondokkal... — fe­jezte be a rövid beszélgetést Leikauf Tibor. Mi pedig hozzátesszük: bí­zunk abban, hogy ez a szép szakma továbbra is sokakat vonz, hiszen egyre több csa­ládi ház épül, a korábban befejezettek is várják sok­szor a tisztitást. Azt pedig, hogy ezután a cikk után - mivelhogy kéményseprőkről szól —, az olvasó megnyá- lazza-e a gombját, marad­jon magánügy. (bozsik) A beállványozott Siesta Hotel Harkányban. Fotó: Proksza László Fogadja a vendégeit a Siesta Elég komoly visszhangja volt a múlt év végi harkányi szál­lodatűznek: mint ismert, az éppenhogy elkészült hotel egy hirtelen kirobbanó zivatar vil­lámcsapásától kapott lángra, s a tűz súlyos kórokat okozott az épület tetőszerkezetében, az A, illetve B szárny vendég­szobáiban. A helyreállítási munkákkal nem késlekedtek, s dolgoznak még most is ott a Baukomplex Rt. dolgozói. A felújítás jó ritmusban fo­lyik, elégedetten nyugtázta ezt a szálloda vezetője. Az épü­let alsó szintjén már január­ban is fogadtak vendégeket, most pedig ott tartanak, hogy az A szárnyban - ahol 20 szoba égett ki - tíz teljesen felújított apartmanban a hét végén már vendégeket szállá­solhatnak el. A másik károso­dott szárnyon még dolgoznak az épitők, de május közepére ez is készen lesz. A hotel mű­ködő 52 apartmanjában egyéb­ként 140 vendéget tudnak el­helyezni, s ha elkészült a C szárny, újabb 26 szobát tud­nak a pihenni vágyók rendel­kezésére bocsátani. „KSvek éneke” A MÚLT ÜZENETE A PMMF-EN A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola előcsar­nokában a minap nyílt meg Bodvar Schjelderup norvég építészmérnök „Kö­vek éneke" című kiállítá­sa, amely április 26-ig tekinthető meg. A norvég épitész-kutató az emberiség legősibb építményeit és településeit vizsgálta több mint 20 éven keresztül, és ezek elemzése során meghök­kentő felismerésekre ju­tott. Többek között tanulr mányozta a jeruzsálemi nagytemplomot, a gizai Kheopsz-piramist, a théni Parthenont és Jeruzsá­lem városszerkezetét. Az épületek arányainak és geometrikus formájának elemzése során arra a következtetésre jutott a tu­dós, hogy valaha az em­beriség egy közös nyelvet beszélt. Kheopsz fáraó piramisát a mérnök úgy értelmezi, mint egy sajátos kataló­gust. Egy olyan bonyolult információhalmazt, üzene­tek összességét, amelyet szándékosan a kései utó­kornak készítettek. A há­romszög, négyzet, kör szimbolikájával az alap­rajzok és magassági ará­nyok beható vizsgálatával az építész egy rég letűnt aranykor, egy a termé­szettel azonos mértékrend­szerben gondolkodó em­beriség képét tárja elénk. H. Zs. Eruek es ellenérvek... Lesz-e gyógyszertári hulladékégel'és Beremenden? (Folytatás az 1. oldalról.) — 1988-ban falugyűlésen tá­jékoztatták a lakosságot a tervezett gyógyszertári oldó- szerhulladék-égetéssel kapcso­latban. Ekkor a falugyűlésen résztvevők egy társadalmi bi­zottságot bíztak meg, hogy hozzanak döntést a kérdés­ben. A BCM igazgatója, Öberitter Miklós már ekkor határozottan kijelentette, hogy csak akkor kezdődnek meg az égetési kísérletek, ha ahhoz a környéken élők hozzájárulnak. A bizottság - melynek én is tagja vagyok - számos füg­getlen szakértő véleményét kérte ki, majd azok meggyőző volta miatt végül is hozzá­járultak a próbaégetés lefoly­tatásához. Hogy az már már­ciusban megtörtént volna, az újságírói tévedés, félreértés miatt jelenhetett meg a ce­mentipar lapjában. Meg lehet tekinteni az oldószer tárolásá­ra kiépített tartályokat. A gyógyszertári hulladéknak még csak szagát sem lehet észlelni bennük, hisz ilyen anyag ed­dig még nem is érkezett a gyártelepre. — A társadalmi bizottság te­hát hozzájárult a kísérleti égetéshez, s ennek alapján a beruházó, a Környezetvédelmi Kisszövetkezet meg is kezdte a szükséges berendezések szere­lését, a tartályok felállítását. Mégis felerősödtek a környé­ken élők aggályai . . . — Néhány hete kezdődött a beruházást és a tervezett ége­tést ellenzők állítólagos alá­írásgyűjtési akciója. Úgy, hogy ezzel kapcsolatban meg sem keresték a falugyűlés által vá­lasztott társadalmi bizottságot. Beremend, Kistapolca, Nagy- harsány, Kásád, Old és Egy- házasharaszti az érintett köz­ségek, ám az ellenzők közül - legalábbis akikkel szakmai érvek alapján lehetne vitat­kozni — szinte senki sem jött el a mai lakossági fórumra. — Itt most a szakemberek a laikusokkal állnak szemben - mondotta a tájékoztató vé­geztével a kistapolcai Matkó András. Ő az egyik „leghan­gosabb" az ellenzők közül, ám érvelése valóban csak érzelmi, hangulati alapú lehet.- Kistapolca légvonalban 400—500 méterre van a gyártól. Lakosai kö­zül, ha jól tudom, ketten nem ír­ták alá a tiltakozó jegyzéket, Tud­tommal a térségben eddig 2400 aláírás gyűlt össze. Mi a véletlen katasztrófától félünk leginkább. Egy esetleges robbanástól. Bár itt a tájékoztatón azt mondták, hogy a gyár tűzoltói 3 perc alatt el tud­nák fojtani a tüzet. Több szakértővel is sikerült szót váltani a fórumot követően. Egy­öntetűen állították, hogy a próba­égetésnek nincs kockázata és hosszú távon előnyös lenne a hul­ladék égetése mind a gyár, mind a környéken élők számára. (Nem csak a fűtésnél kiváltott pakura je­lenthetne hasznot, a gyógyszergyá­rak díjat fizetnének a nagy meny- nyiségű oldószer ártalmatlanítá­sáért. Ebből a szerződések alapján a falvak fejlesztésére is jutna.) A lakosság félelme ennek ellenére azonban érthető. Az azonban jó lenne, ha legalább meghallgatnák a szakmai érveket, nemcsak érzel­mi alapon döntenének. Erre leg­közelebb május 10-én, 11-én, 12-én és 13-án lesz lehetőségük (vala­mennyi napon 9—12 óra között), amiko^ ismét fórumra várja a gyár a környéken élőket. Balog N. Új főtitkár A TŰZOLTÓK FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETÉNÉL Gyulán vasárnap befe­jeződött a Hivatásos Tűz­oltók Független Szakszer­vezetének első országos küldöttközgyűlése. A dél­előtti tanácskozáson ott volt és felszólalt dr. Héra Attila vezérőrnagy, orszá­gos tűzoltóparancsnok. A vezérőrnagy ezután utalt arra, hogy az orszá­gos tűzoltóparancsnokság egyenjogú partnernek te­kinti a tűzoltók független szakszervezetét, és a jö­vőben kész együttműköd­ni vele. A közgyűlés, amely már az előző nap elfogadta az alapszabály-tervezetet, tit­kos szavazással megvá­lasztotta a tisztségviselő­ket. A tűzoltók független . szakszervezetének főtitkára Gálos Imre lett. Meg kell tanulni „mercédeszül”! Pécs-baranyai autószerelők az NSZK-ban — Egyszerűen paffok vol­tunk ... — mondja Kanizsai István pécsi autószerelő mes­ter, s beszélgetésünk során ki­derül: nem is egyszer abban a néhány napban, amit az e szakmát művelő pécs-baranyai kisiparosok közül néhányon az NSZK-'beli Traunsteinben töl­töttek. Az út előzménye: Ba­ranyai Bálint, a közismert pé­csi VW-specialista régi kap­csolatait arra használta fel, hogy kollégái számára ezt a tapasztalatszerzési lehetőséget megteremtse. A Traunstein vá­ros és környéke autóklubjának elnöke, illetve a müncheni au­tóskamara volt a vendéglátó: 12 szakemberüket vitték kü­lönböző szervizekbe, s tartot­tak a számukra egy 32 órá­ból álló tanfolyamot, amely­nek elvégzéséről azután bizo­nyítványt is kaptak. De - kérdezhetnénk: - mi­re föl? Miért mondhatták az úton részt vevő kisiparosaink, hogy vendéglátóik anyagilag, erkölcsileg, szakmailag teljes körű megbecsüléssel fogadták őket? A magyarázat: az NSZK- ban arra számítanak, hogy az utóbbi időszak változásainak köszönhetően alaposan megnő majd a hozzánk látogató nyu­gatnémet turisták száma. Ne­kik, pontosabban gépkocsi­jaiknak szeretnének megfelelő műszaki hátteret biztosítani, s lényegében azért látták a ma­gyar szakembereket vendégül, hogy megmutassák, példának kínálják: milyen szolgáltatási színvonal természetes az NSZK polgárainak. Jól tudják persze, hogy a mi kisiparosaink milyen körül­mények között dolgoznak — már ami az eszköz-, szerszám-, műszer- és alkatrészellátást, il­letve a műhelyek állapotát il­leti. Azt mondja Kanizsai úr: az összehasonlítás — az óriási különbség miatt - lehetet­len . . . — Olyan műszert használnak például, ami az álló motor hi­báját is tökéletesen diagnosz­tizálja. Kiírja, hol a baj . . . — A szervizek .típusokra sza­kosodtak. Ez lenne a cél ná­lunk is. Hallatlan precizitással, tisztán és jól szervezetten dol­goznak. Csak példaként: a kamara által is fenntartott is­kolákban minden szakember­nek kétévenként továbbképzé­sen kell részt vennie - ettől függ a fizetése, o pozíciója. Pezseg a szakmában is az üz­leti élet — és nincs mellékvá­gány! Az egyes műhelyek nem a szervizelésből élnek meg, hanem a komplett szolgálta­tásból: ott a benzinkút, kínál­ják az új és a használt kocsi­kat, javítják a régieket - egy év garancia mellett —, árulják az alkatrészeket az utca felé is.- Milyen típusú kocsik szer­vizét várják a magyar szak­emberektől?- Ford, Opel, Mercedes, Audi, Volkswagen, Fiat — a japán autókról nem esett szó.- És mennyi idő kellene a felkészülésre a mi kisiparosa­inknak?- Nem tudok válaszolni ... Hitelt kellene felvenni, fej­leszteni — de lehet-e most még egyértelmű bátorsággal erre vállalkozni? Mindenesetre tény: van némi félelmünk at­tól. hogy eljönnek majd az ottaniak a mi műhelyeinkbe környezettanulmányra . . . Már­pedig ez elkerülhetetlen, hi­szen ígéretet adtak alkatrész- ellátásra, szakirodalomra, egy­szóval: befektetnének, de ter­mészetesen nagyon megnézik ennek feltételeit. Mi ott döb­bentünk rá igazán, hogy mű­helyeink a jelenlegi állapotuk­ban, felszereltségükkel aligha alkalmasak az említett típusok javítására, szervizelésére. Csak arra tudtunk következtetni': meg kell tanulnunk „mercéde­szül”, s ebben — a gyakorlati ismeretek megszerzése érde­kében — ottani partnereink — akik egyébként ebben a né­hány napban, amit Traunstein­ben töltöttünk, a legnagyobb ligyelemmel és megbecsüléssel voltak irántunk - készséggel segítenek bennünket. Mi pe­dig a szakosztályunkban már most péntektől beindítottunk egy német nyelvtanfolyamot. Mészáros A. Építőipari Szolgáltató Kft. Pécs 7622 Batthyány u. 7. , Tel.: 12-091 Miert hoz Szerencset?

Next

/
Oldalképek
Tartalom