Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-20 / 17. szám

1990. április 20., péntek aj Dunántúli fíapiö 3 Magyarországon A legfrissebb adatok sze­rint az idei turistaszezonban csaknem 300 szálloda, több mint 150 panzió, 90 turista­szállás, 164 nyaralóház, 152 kemping, s a fizetővendég­látás keretében megközelítően 30 ezer szoba és lakosztály várja a belföldi turistákat és a hazánkba érkező külföldie­ket. A szálláshelyeken a szo­bák száma összességében megközelíti a 100 ezret, így a pótágyakkal együtt egyszer­re több mint 300 ezer ven­déget tud fogadni az ország. Budapesten egyidejűleg 52 579 turista elszállásolására van lehetőség, kevesebbre, mint például a Balaton déli part­ján, Somogy megyében, ahol a férőhelyek száma megköze­líti a 76 ezret. Van azonban az országnak néhány olyan megyéje is, például Tolna, ahol alig több mint 3 és fél ezer vendégnek tudnak szál­lást biztosítani. A KSH most közzétett fel­mérése kitér a magyarországi szállodák, panziók, kempingek és egyéb szálláslehetőségek minőségi jellemzőire is. E szerint szállodáink átlagos életkora jelenleg meghaladja a 18 évet. A legrégibb épü­letekben egy-, kétcsillagos szállodák működnek, az új lé­tesítmények általában maga­sabb besorolásúak. Szállo­dáink több mint 60 százalé­kában az építés óta nem volt rekonstrukció. Az épületek 90 százaléka fűthető, nagy ré­szükben a fűtés központi vagy távfűtés, a kétcsillagos szál­lodák 6 százalékában azon­ban egyedi fűtés működik, ami nem felel meg az osz­tályba sorolás követelményei­nek. A nem fűthető létesít­mények legtöbbje a 60-as években, a kiemelt üdülőkör­zetekben - főleg a Balaton partján - épült. A mintegy 150 panzió csak­nem fele öt évnél nem régeb­ben épült. Ez a szállástípus Magyarországon azonban szin­te kizárólag alvási lehetőséget nyújt a vendégek számára, hiszen a panziók csak mini­mális hányadát szerelték fel szórakozási és sportolási le­hetőségeket biztosító eszkö­zökkel, létesítményekkel. A panzióknak még felében sincs étterem és vendéglő, s a szo­báknak is csak mindössze 20 százalékához tartozik fürdő- s/cba, zuhanyzó. Az elmúlt tíz esztendőben jelentősen gyarapodott a kem­pingek száma; jelenleg 152 helyen van kempingezési le­hetőség. A táborok fele azon­ban tíz évnél régebbi, s fel­újítást mindössze 29 százalé­kukban hajtottak végre. A szolgáltatások színvonala sok­helyütt kifogásolható; hiszen száz férőhelyre például átla­gosan mindössze három zu- nanyozófülke jut, s ezekben sem mindenütt van meleg víz. Kerthelyiség» járdaterasz lesz a sláger Szezonra készül a vendéglátás Az idegenforgalmi szezonra való fölkészülés hagyományo­san komoly feladatot jelentő megye vendéglátó vállalatai­nak. Az évi 13 millió adag ételt készítő Mecsekvidékí Vendég­látó Vállalat fő profilja ugyan a közétkeztetés, kezdeménye­zései révén azonban a cég mégsem marad ki a jobban jövedelmező nyári vendéglá­tásból.- Az eddigi gyakorlatnak megfelelően mi ebben az év­ben is a szerényebb anya­giakkal rendelkező vendégse­reg pénztárcáját célozzuk meg — mondja Fodor ^Imre, a vál­lalat igazgatója. - A POTE Jakabhegyi úti kollégiumában ismét a Hotel Nyár várja majd a turistákat, de hasonló lesz a rendeltetése a PMMF Bo­szorkány úti kollégiumának is. Mindkét alkalmi motelben a mi konyhánk szolgáltatja majd a meleg ételt a II. osztályú éttermek számára. A maga­sabb szintű igények kielégíté­sét teszi lehetővé a kezelé­sünkbe került Mileva vendég­ház és a Kulcsos Panzió. Az igazi újdonságot azonban még­is a kempingvállalkozásunk je­lenti majd. Vállalatunk veze­tősége elvi megállapodást kö­tött három hasonló profilú, de más megyékben működő céggel egy kft. létrehozására, amelynek a feladata egy 400 fős kemping kialakítása lesz a Kulcsos vendégház mögöt­ti területen. Terveinket a ta­nács már jóváhagyta, bízunk benne, hogy az egység már az idei szezonból is eredmé­nyesen veheti ki a részét. Ugyancsak a hátizsákos turis­táknak lehet érdekes, hogy több üzemi étkezdénk ABC- vé való átalakítását tervezzük, és nyáron is folytatjuk kony­háinkon az olcsó húsértékesí­tést. is Valamennyi idegenforgalmi centrumában érdekelt a Ba­ranya Megyei Vendéglátó Vál­lalat, amely idén is tartani tudta magát évekkel ezelőtt Erősödő magánszektor — versenyhelyzet az üzletek között Pécsett, a Sétatéren, a KIOSZK-nál már a székeket és az asz­talokat is kipakolták kialakított üzletpolitikájához. Eszerint ugyanis a cég fin­den évben legalább egy új üzletet nyit.- A pécsi Gilde söröző megnyitásával ezúttal egy va­lóban jó színvonalú, vendé­geit mérsékelt árakkal váró üzlettel gyarapodtunk. A vá­rosba látogató jugoszlávok máris megkedvelték — mond­ta dr. Farkas Zoltán igazga­tó, amikor a szezon előtti elő­készületekről kérdeztük. - De felkészülésünket nemcsak ez az egy új üzlet fémjelzi majd. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, ahol csak lehetőségünk van, idén is ki­alakítjuk vendégcsalogató kert­helyiségeinket, teraszpresszóin­kat. Ez utóbbira lehet jó pél­da, hogy az Elefántos ház előtt új holland kerti beren­dezés kerül a teraszra. To­vább növelhetné az üzlet vonz­erejét, ha végre elkészülne a Az Elefántos ház előtt, a Jókai téren is felállították a színes napernyőket tér régóta ígért díszburkola­ta. Ugyancsak az Elefántos házhoz fűződik az a szintén jellegzetesen nyári hiánypótló kezdeményezés, amelyik az el­múlt évek holland és német vendégkörének ízléséhez iga­zodva szaloncigányzenét szer­vez az étterembe. A nyár ha­gyományosan nagy slágere a fagyi, ezért építettük fel ta­valy saját fagylaltporkeverő üzemünket, amely idén már huszonötféle porral szolgálja ki városi és vidéki üzleteinket, megrendelőinket. Az idegenforgalom azonban nemcsak Pécsre korlátozódik. — Nagy örömmel vettük tu­domásul, hogy a nyugatnéme­tek és a hollandok mennyire megkedvelték Abaligetet és Orfűt. Ezért szántuk el ma­gunkat a Jurta bisztró foko­zott felszerelésére, a Camping étterem belső csinosítására. A másik vonzó terület Harkány, ahol a téli-nyári egységeink mindegyike ezekben a napok­ban már bővülő választékkal várja vendégeit, a szezonüz­letekben pedig a nyitás előt­ti felújítások folynak. Har­kányban idén valószínűleg nem nyit ki a Zöldkert, jó hír lehet viszont, hogy a Fasor vendéglő melletti épületben egy panzió megnyitását ter­vezzük. Mohácson az átkelő­forgalomra alapozva kezdi üzemelését a Rév vendéglő, a Pannónia vendéglő pedig sörözőként működik majd to­vább. A terveink szerint a Duna-parti kisvárosból sem hiányozhat egy hangulatos te­raszpresszó, ezt szándékunk szerint a Korona Szálló elé telepítjük. Kaszás Endre Termelésbővítés - kooperációs partnerokkal Piacváltásban már van gya­korlata a Mohácsi Könnyűipa­ri Vállalatnak: 1983-ig csak belföldre és szovjet exportra varrtak ruházati cikkeket, aztán folyamatosan emelkedni kez­dett a tőkés piaci termelés, s most már minden telepített üzem nyugat-európai exportra gyárt.- A rubelelszámolású ex­portunk 1986-ban volt a csú­cson, akkor nettó árbevételünk egyharmadát ez adta, jelen­leg mindössze a két és fél százalékát, azaz mindössze há­rommillió forintot hoz - mondja Dér László, a vállalat igazgatója. - Mindenképpen a piacon akartunk maradni, ez sikerült. A jövőben a dollár elszámolású szovjet szállítás egyben vadonatúj piacot is jelent. Azt még nem tudjuk, hogy milyenek lesznek a vevői igények, de valószínűleg meg­felel a szovjet félnek az, ami a franciáknak, németeknek, svájciaknak elfogadható. A nyugati partnerek elége­dettségére egy példa: az NSZK-beli Brühl cég nadrág­Kinek képezi a tanulókat a Mohácsi Könnyűipari Vállalat? gyártási technológiával és munkaszervezési módszerekkel segítette a központi gyárat, s mindezt nem pénzért tette, ha­nem azért, hogy minél több nadrágot tudjanak varrni a mohácsiak. (Már évi nyolcvan- ezer nadrág készül a Brühl cég megrendelésére.) A nad­rággyártósor amerikai, spa­nyol, japán speciális gépekkel van felszerelve. — Vállalatunk kapacitását jóval meghaladja a rendelés- állomány — közli Dér László. — A francia, svájci megbízáso­kat azért is teljesíteni kelle­ne, mert nem tudni, hogy mit hoz az NSZK—NDK egyesítés a könnyűiparban. A mi kül­piaci termelésünk kétharmada az NSZK-ba megy, biztosíték­ként próbálunk betörni más területekre. A központi gyár a német mellett svájci és fran­cia, a véméndi és az erdős- mecskei üzem német és fran­cia megrendelésekre varr nad­rágokat, dzsekiket, gyermek­ruhákat, sőt már a nyolcvan fős bedolgozó hálózat egy ré­sze is bekapcsolódott a tőkés exportba. Több mint húsz dolgozót azonnal fel tudnának venni. Évente több mint másfél millió forintjába kerül a Mohácsi Könnyűipari Vállalatnak a ta­nulóképzés, mégsincs elég dolgozója. Idén tizenöt fiatal tesz szakmunkásvizsgát, várha­tóan heten maradnak a vál­lalatnál. Hogy miért csak eny- nyien? Mert az 502-es szak­munkásképző pécsi, beremen- di, siklósi, hímesházai lakhe­lyű növendékei Mohácsra, a Könnyűipari Vállalathoz járnak gyakorlatra, míg a mohácsi tizenévesek Dunaszekcsőre, a Szekszárdi Ruhaipari Szövetke­zet üzemébe. Szinte természe­tes, hogy a Mohácstól távol lakó végzősök a bizonyítvány megszerzése után hazatérnek szüleikhez, s vagy magán kis­iparosként dolgoznak, vagy lakhelyhez közeli varróüzemek­ben keresnek munkát. A vál­lalat igazgatója nem vonja kétségbe az iskola jóindulatát; elfogadja, hogy a tanulók utaztatását nehéz megszervez­ni, mégis kijelenti, hogy vala­mi hibázik: igy túlságosan sokba kerül nekik a tanuló- képzés. A termelésbővítés járható útja a kooperációra kész part­nerek felkutatása. A szeder­kényi tsz-szel már folynak a tárgyalások (a máriakéméndi varroda korábban a komlói Carbonnak dolgozott). Dér László állítja, hogy a mohá­csi vállalatnak, ha legalább harminc-negyven fős üzemmel köt szerződést, ötven kilomé­teres körzetben megéri a szál­lítás. Mivel tőkés exportról van szó, nagy gyakorlatú var­rónőket foglalkoztató egysé­gekkel kívánják felvenni a kapcsolatot. L. Cs. K. Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt HALÁLOS INJEKCIÓK (IV.) Vegyes ‘érzelmekkel olvas­tam tegnap idr. Guzsvón Mi­hály igazgató főállatanvos „Mi­től hullottak el a kutyák Pé­csett?” című beszámolóját. Újságíróként azt ikell mond­jam, örülök, hogy befejezhe­tem végre e szomorú témát, egy hároméves vizsla gazdá­jaként azonban hangot kell adnom kétségeimnek is. A főállatorvos az elhullott állatok intézeti vizsgálata so­rán megállapított tényeket idézi: ,,— a felhasznált veszettség elle­ni vakcina ártalmatlan, a féregtelenítésre használt gyógyszer elkészítésében nincs hiba, — a tetemek vizsgálata alapján az elhullások vélelmezett oka, hogy a féregtelenítésre használt gyógy­szer hatékony és megbetegítő adag­ja között kicsi a különbség, így az idősebb, legyengült, túltenyésztett állatoknál a körülmények ked­vezőtlen egybeesése alkalmával — előidézhette ezt a kórformát és el­hullást. A fokozott érzékenység mel­lett súlyosbítóan közrejátszhatott az a stresszállapot is, melyet az elő­vezetés és a sok kutya együttes jelenléte idézte elő." Számomra több dolog miatt is sántít az intézet érvelése. Az egyik, hogyha a féregte- lemítésre használt szerben mines hiba, viszont ugyanennek a gyógyszernek a „hatékony és CIPPZÁRTA ,,A Sajtószakszervezet állásfogla­lása a televízió április 17-i Nap- zártájának több vonatkozása ellen is tiltakozik. A műsor a .Springer-botránnyal’, illetve az ennek nyomán kialakult helyzettel foglalkozott. Kifogásolja a szervezet, hogy a beszélgetésre a nyomtatott sajtó mintegy kilencezer dolgozóját tömörítő Sajtószakszerve­zet képviselőit nem hívták meg, ho­lott a megyei kiadók szb-titkárai mind újságírók, akik hitelt érdemlő, naprakész és pontos információkkal rendelkeznek. A Sajtószakszervezet koordinálta a megyei napilapok füg­getlenségéért indított aláírásgyűjtő kampányt: célul tűzve ki, hogy ezt a kérdést önálló napirendi pontként tárgyalja meg az Országgyűlés. Tekintettel arra — fogalmazza meg az állásfoglalás —, hogy az Axel Springer Kiadó lapvásárlási szándékai újságírókat és kiadói dol­gozókat érintenek, kizárólag a Saj tószakszervezet jogosult a dolgozók érdekvédelmére az adott munkahe­lyeken. VÁROSTÖRTÉNETI ADALÉK Lakatok címmel a múlt héten irtunk a pécsi Janus Pannonius utcá­ban található, vasrácson elhelyezett zárószerkezetekről. Olvasónk levele ehhez kapcsolódik, és úgy gondoljuk, várostörténeti értékű. megbetegítő adagja" között kicsi a különlbség, akkor a tö­meges elhullásnak — logikai­lag — csak az lehet oka, hogy a „megibetegítő" adagot kap­ták a kutyák. Hogy ebben ki a hibás, a gyártó vagy az állatorvos, csak a szakemberek tudják. Ha nem tudják — annál nagyobb a bdj . . . A stresszállapot a kutyák tö­meges jelenlétével magyaráz­ható ugyan, de mivel a köte­lező oltások alkalmával min­dig sok kutyát vezetnek elő, s ilyen eset Baranyában még tudomásom szerint nem tör­tént — az indoklásban nem tudok hinni. A stresszállapotot sokkal inkább okozhatta, hogy a kutyák társaik szenvedését látva és vesztüket érezve nem tudták, hogyan meneküljenek. összegezve a vizsgálat ered­ményeit, laikusként is megál­lapítható, hogy a szakembe­rek továbbra sem tudják (vagy tudják, csak nem akarják megmondani?) mi okozta a tragédiát. S ezt nem ítéletnek szánom - ténymegállapításnak csupán. (P) Sérelmezhető az is — szögezi le a Sajtószakszervezet —, hogy az objektivitást és alapos tájékozott­ságot igénylő műsorban a műsor­vezető a MUOSZ alelnöke volt, és a meghívottak nagyobbrészt az Új- ságirószövetség tisztségviselőiből ke­rültek ki. A Sajtószakszervezet ve­zetősége felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a televízió nyilvános­ságát egy érdekvédelmi tevékeny­ségében lejáratódott szervezet ön­átmentésére használják fel. (OS)'* (Nem tudjuk, igaza van-e a Saj­tószakszervezetnek, illetve azt tud­juk, mi mit gondolunk az ügyről. Röviden összefoglalva véleményün­ket: szeretnénk, ha a fővárosban is megértenék végre, jó lapot aka­runk csinálni, hiszen csak igy tud­juk kiszolgálni olvasóinkat. A felté­telek immár adottak, úgyhogy csak annyit kérünk: ne budapesti önjelölt ítészek döntsék el, hogy mi (pél­dául) itt Pécsett mit csináljunk és mit ne. Véleménye persze minden­kinek lehet — és kell, hogy legyen is.) „Történt még 1975-ben, hogy a férjemet gépkocsival Dombóvárra küldték egy hétre dolgozni az Alföldről. Másnap táviratot kaptam, „gyere utánam, táj gyönyörű". Kislányunkat elvállalták a rokonok, és én utánautaztam, Dombóvárról bejártuk az egész környéket, nekem, alföldinek gyönyörű élmény volt. Pécsbe meg valósággal beleszerettem, különösen a belvárosba. A szer- számostáskában volt egy csúnya, nagy lókat, elkunyeráltam, és a kis vas­kerítés középső rácsára rácsatoltam, hogy valami tulajdonom nekem it legyen itt, és ha jövök, ki tudjam nyitni. Úgy is történt. 1976-ban újró jöttünk, de már akkor egy szép kis lila lakatot hoztam, meg a másik kulcsát. Már akkor a lakatomnak volt társa is. Valaki tett mellé egy másikat. Mi akkor itt vettünk egy kis szőlőt. 77- ben jöttünk a sajátunkra nyaralni, hoztam a 3. lakatot. De már több társa volt. 78- ban vettünk itt egy házat, és ideköltöztünk. A kislányom újabb la­katot tett fel. Tehát mi 4 lakatot tettünk fel, de így megszaporodott. Most már 2 hónapja hordok a táskámban egy kis piros lakatot, a lányom vette, hogyha majd mennek a férjével fagyizni, felteszik. Pirosat már régóta szerettünk volna. Úgyhogy elmondhatom, hogy pártot nem, de !a- kotgyűjteményt alapítottam. Örülök neki, ha a fiatalok ilyen üzenetköz­vetítésre használják. Nap mint nap itt járok el, és már én is tapasztal­tam, hogy délelőtt van még ott egy új lakat, de délutánra már nincs. Azt hiszem a gimnazisták rakosgatják. De ezek most már állandóak, az enyémeket már kinyitni sem lehetne, úgy be vannak rozsdásodva. Az első lakatok titkqj ezek, a többiekét nem ismerem. Tisztelettel: Andor Imréné, Pécs, Nyíl u. 13." NISSAN IS VAN Nissan típusú, új gépkocsik értékesítését kezdte meg va­lutáért az Autótechőika Ke­reskedelmi Vállalat. Az üzlet érdekessége, hogy a gépkocsi valamennyi típusát környezet- kimélő katalizátorral hozzák forgalomba. A gépkocsik vé­telárát valutában, a vámot és az általános forgalmi adót fo­rintban kell kifizetni. A válla­latnál hároméves garanciát, illetve teljes körű alkatrész- ellátást ígérnek. A gépkocsikat a megrendeléstől számítva a cég készletéből egy héten be­lül szállítják, a katalógusból kiválasztott járművet pedig legkésőbb egy hónap múlva veheti át a vásárló. Az Sjzlet érdekessége sze­rintünk egyrészt az, hogy a MERKUR, mint hosszú-hosszú évekig a hazai gépkocsipiac egyeduralkodója, miért nem lép végre, miért tűri el, rá­adásul perrel sem fenyege­tőzve, hogy mások is . . . Más­részt az üzlet érdekessége, hogy a magyar állampolgárok zömének nemhogy Nissan ko­csira, de betévő magyar ke­nyérre sincs naponta pénze. Persze, akinek van ennyi zso- zsója, válasszon, szabadon, autókat, mindent. Csak egyre kérjük: a markába ne röhög­jön, mert kicsordulhat a könny a szeméből . . . (b)

Next

/
Oldalképek
Tartalom