Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-19 / 16. szám

1990. április 19., csütörtök ü] Dunántúli napló 3 A tegnap délelőtt ai iskolába érkezett harminc diák jórészt az udvarban napközis foglalkozás keretében töltötte el idejét Fotó: Läufer László Iskolai sztrájk Kővágószőlősön Tegnap reggel a tavaszi szünet utáni első tanítási na­pot sztrájkkal kezdték a szü­lök. Csaknem harmincon gyűl­tek össze, hogy a kétszáz- negyven kisdiák érdekében va­lamilyen megoldásra jussanak. A szülői munkaközösség kira­gasztott plakátjai ugyan tech­nikai okokra hivatkoztak ak­kor, amikor a szülőket arra kérték, tartsák otthon a gye­rekeket, igazából mégis ezzel a három napra tervezett, két­ségbeesett sztrájkkal szerették volna alátámasztani a követe­lésüket: mondjon le Somogyi Antal igazgató. Nyolc órakor már forró volt a légkör ezen az egyébként hideg reggelen. Az egyik édesanya, Illés Gyuláné fel­háborodva mondta el, hogy a sztrájkot provokációnak tartja, őt és más szülőket nem tájé­koztatták időben erről az ak­cióról. „Nem ez a módja va­laki eltávolításának” — olvasta fel húsz aláírással megerősí­tett leveléből. A módszer el­len tiltakozott, ahogyan ezt a tegnapi sztrájkot megszer­vezték. Mi lesz a gyerekekkel, hol kapnak ebédet, ki felügyel rájuk? - kérdezte. A neqyed kilenckor érkező iqazgatóhelyettes, Maczekó Károlyné azonban megnyugta­A gyerekek holnaptól ismét tanulnak Újabb fordulóhoz érkezett a kövágószölösi iskola körüli bonyodalmak sora. Olvasóink talán még emlékeznek arra a március végi cikkünkre, melyben szó volt azokról a kel­lemetlen körülményekről, melyek miatt a kövágószölösi gye­rekek, pedagógusok és szülök változást akartak elérni a helyi iskola belső ügyeiben. Az iskolaigazgató eltávolítását követelő levelek, beadványok már hosszú ideje bombázták a tanácsot, a Pécs városi művelődési osztályt, tekintélyes paksaméta gyűlt össze szerkesztőségünkben is névtelen és aláirt levelekből. tó hirrel szolgált: napközi ügyelet lesz, az iskolában be- fűtött osztálytermek várják a gyerekeket, pedagógusok vi­gyáznak rájuk, ebédet is ren­delnek a számukra. A helyi tanács titkára, dr. Illés Judit javaslatára az ösz- szejövetel a tanácsteremben folytatódott. A titkárasszony beszámolt az összegyűlteknek az eddigi eseményekről, el­mondta, mj késztette őket ar­ra, hogy végül, minden lehet­séges humánus megoldást fi­gyelembe véve az igazgató le­mondását kérjék. Beszélt a mintegy két éve húzódó, de csak az utóbbi évben elmér­gesedő ügyről, melyben az utolsó momentum az az ese­mény volt, amikor az igazgató ellen könnyű testi sértés vád­jával feljelentést tett az egyik dolgozója. A tanács levelére az igazgató nem válaszolt, így kénytelenek voltak az iskolai vezető alkalmasságának meg­állapítására irányuló eljárást beindítani. Hangsúlyozta azt is, hogy nem szakmai kifogá­sok merültek fel, de a 78 szü­lő és a 21-ből 14 pedagógus aláírásával érkezett beadvá­nyok arról tanúskodnak, hogy az igazgató, a tanárok és a szülők közti viszony helyrehoz­hatatlanul megromlott. Néhá­nyon már a jövő tanévben is Pécsre akarják járatni a gyer­mekeiket, ha a helyzet Kővá­gószőlősön nem változik. A szigorúan törvényes, és min­den tekintetben tényszerű vizsgálat eredményéig azon­ban együttműködésre szólította fel a szülőket és a tanárokat. „Nem lehet, hogy a becsüle­tesen dolgozó pedagógusok tekintélyét lejárassák, segíteni kell őket a munkájukban" - mondta. Megerősítette őt az egyik édesapa, Antal László is, aki szerint a tanári kart meg kell becsülni, a gyerekeket nem szabad a szülők és a pedagó­gusok ellen fordítani. Szabó Kálmán a szülői munkaközös­ség nevében szólalt fel, indo­kolta eljárásukat, az igazgató- helyettes a függőben maradt kérdések megoldására végül egy szülő—tanár fórumot java­solt. Ezt a következő hét vé­gére tervezik. Várható hát, hogy lassan béke lesz a lelkekben Kővá- gószőjősön. Hiszen mindenki egyet akar: azt, hogy a gye­rekek tanulhassanak végre. Holnaptól tehát minden kis­lány és kisfiú azt teheti, ami a dolga: iskolába megy... Hodnik Ildikó Volt dolga a postának a kövágószölösi iskoláról Írott helyzetképünk megjelenése után. Egy re-másra érkeztek levelek pedagógusoktól, szülőktől, hi­vatalos szervektől. Voltak, akik tényekkel támasztották alá a cikkünkben írtakat, imások sze­mélyes véleményüket kívánták elmondani. Ezekből a levelek­ből válogattunk most egy cso­korra való idézetet, hogy köz­readjuk olvasóinknak . . . Dr. Rajczi Péter leveléből: „A cím elolvasása után megdöbbenéssel és igen nagy figyelemmel olvastam a Du­nántúli Napló március 31-i számában Hodnik Ildikó cik­két a kövágószölösi iskoláról. Már csak azért is különösen érdekelt az írás, mivel a cikk .főhőse' gimnáziumi tanár ko­romban egyik legkiválóbb ta­nítványom volt, aki egyetemi tanulmányait is kiemelkedő eredménnyel végezte, és azóta is tartom vele a barátságot." ........Megdöbbenésem még c sak fokozódott, amikor a je­lenleg betegállományban lévő Somogyi Antal igazgató telefo­non értesített, hogy a helybe­li Vb-titkár üzenet formájában megfenyegette azzal, hogyha záros határidőn belül nem mond le, akkor fegyelmi el­járás alá vonják." . . . „Én ma­gam is hibásnak tartom So­mogyi Antal eljárását. Ö ugyanis egy régi típusú, imég o kommunizmus előtti időkből ismert néptanító lelkesedésével, egy olyan időben kezdett a munkához, mikor még a hely­beli MSZMP-alapszervezet gán- csoskodásaival is szembe ke­rült. Országunkban azóta hi­vatalosan ez már elenyészett. De vajon Kővágószőlősön?" Részlet a jzülök leveléből, melyet 78 aláírással megerő­sítve küldtek a kövágószölösi tanácsnak, a Pécs városi mű­velődési osztálynak és lapunk­nak: Levelek - Kövágószőlösről Egy riport utóélete „1989 szeptember óta olyan helyzet alakult ki a pedagógu­sok között, ami a gyerekek tu­dásszintjének fejlődését nagy­mértékben gátolja." ..........Ilyen l égkörben és megaláztatásban a pedagógusok nagy többsé­ge nem tud az igazgató úrral együtt dolgozni. Mi, szülők sem látjuk biztosítottnak azt, hogy ilyen vezetés mellett a gyerme­keink megfelelő indíttatást kapnak a jövőre nézve. Ennek ellenére nem vitatjuk azt, hogy az iskolánk igazgatója, So­mogyi Antal nem rendelkezik kellő tudással munkája elvég­zéséhez ..." Idézet abból a levélből, me­lyet tizennyolc aláírással az iskola tanárai és dolgozói küld­tek a helyi tanács titkárának: „Somogyi Antal igazgatói ki­nevezése óta iskolánkban a légkör egyre feszültebbé vált. A február 28-i falugyűlés óta pedig már-már elviselhetetlen... Aki tehette elment táppénzre, de ha a tantestület nagy része idegkimerültséggel betegállo­mányba. vonul, ki fog dolgoz­ni ... ? Ez a helyzet tartha­tatlan I" És végül a tanácstitkárnak az igazgatóhoz írt leveléből: „A rendelkezésünkre álló be­jelentésekből egyértelműen megállapítottuk, hogy az ön viszonya a nevelőtestülettel helyrehozhatatlanul megrom­lott." . . . „Úgy látjuk, a kiala­kult helyzetben mindenki ér­deke azt kívánja, hogy ön tá­vozzon a kövágószölösi iskola éléről. Nem kívánjuk önt sem anyagilag, sem munkajogilag hátrányos helyzetbe hózni, ezért felajánljuk, hogy ameny­nyiben ön is az általunk ja­vasolt megoldást tartja helyes­nek, addig, amíg nem talál magának másik munkahelyet, . .. biztosítjuk az ön részére alapbérét és felmentjük mun­kaköri kötelezettsége alól. Amennyiben nem fogadja el javaslatunkat, vagy a meg­adott ideig nem válaszol, sajnos kénytelenek leszünk fe­gyelmi eljárást indítani ön el­len. Hangsúlyozzuk, hogy nem szeretnénk az ön további szak­mai előmenetelét egy ilyen el­járással . . . derékba törni, kérjük, nagyon komolyon fon­tolja meg javaslatunkat." Különösebb megjegyzés he­lyett dr. Rajczi Péter levelének Goethétől vett mottóját idéz­zük: „A valóság teljes megis­meréséhez hozzátartozik meg­ismerni és bemutatni a más­más oldalról láttatott részét az igaznak." Úgy gondoljuk, a kő- vágószőlősi iskola ügyében pontosan ezt tettük. Pályázatot hirdetünk tudományos kutatói állásra PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: ...........- kertészmérnöki, mg. mérnöki vagy biológus végzettség,- legalább egy világnyelv ismerete,- 35 év alatti életkor. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL:- részletes önéletrajzot,- szakképzettséget, nyelvtudást, stb. tanúsító oklevelek, illetve bizonyítványok hiteles másolatát,- jelenlegi munkahelyét,- publikációk jegyzékét, ­- három hónapnál nem régebbi keltezésű hatósági erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot a mellékletekkel együtt a következő cimre kérjük: . Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Dél-dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, 7634 Pécs, Úttörő u. 4. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Harkányban veszélyes? Magát - érthetően - megnevezni nem akaró siklósi olvasónk panaszolja, hogy városában és Harkányban siklósi és vokányi fiatalok egy csoportja miatt az utóbbi időben egyre veszélye­sebbé váltak az éjszakai szórakozóhelyek. Mint mondja, a fia­talok nemcsak a helyiek életét keserítik meg, de a két banda a környékre érkező osztrák, NSZK-s és jugoszláv turistákat is rettegésben tartja. (Sokak szerint a külföldiek közül egyedül a jugoszlávok tudják megvédeni magukat, vannak, akik szerint a néhány hónappal ezelőtti halálos kimenetelű lövöldözésnek is ebben kell keresni az okát.) A helyzet odáig fajult, hogy a siklós-harkányi SZDSZ-csoport már azt fontolgatja, hogy felajánlva segítségét a rendőrségnek, lakossági önvédelmi csoportokat hoz létre. Mint mondják, az idegenforgalmi szezon kezdete rhiatt érre minél hamarabb sort kéne keríteni, hiszen a helyieknek a pénztárcájuk is függ a nyugalomtól (vagy ennek hiányától). Véleményünk egy mondatban: rendet kell teremteni! 200 dollár - válaszlépések? A magyarországi „jugó-in- vázió” láttán legtöbbünket ve­gyes érzelmekkel tölt el a ju­goszláv kormány tegnapi be­jelentése, miszerint a jövőben a keleti országok turistái csak 200 dollárnyi valuta átváltása után tehetik be lábukat Jugo­szlávia területére. A diszkri­mináció ugyan tesz néhány ki­vételt (szervezett csoportok vagy üzletemberek esetében), de a rendelet bevezetése után azok, akik egyénileg szeretné­nek ellátogatni déli szomszé­dainkhoz; gyakorlatilag csak akkor tehetik, ha itthon devi­zaszámlával rendelkeznek. A hazai szabályok szerint ugyan­is magyar állampolgár 4 ezer forintnál több valutát nem tarthat magánál. . . Bizonyára sokakban felvetődik a kérdés: vajon terveznek-e magyar szer­vek válaszlépéseket a jugo­szláv intézkedés bevezetése után? A Pénzügyminisztérium­ban dr. Szabó Tibort, a „Szo­cialista együttműködések osz­tályának" vezetőjét, a kérdés szakértőjét hívtuk fel:- Hivatalos döntés még nincs az ügyben. Véleményem szerint azonban ellenintézke­désekkel vagy bármiféle vám-, illetve beváltási háborúval nem szolgálnák az előrelépést. Ügy gondolom, inkább azt kellene elérnünk, hogy a jugoszláv fél korrektebb megoldást válasz- szón ennél. Persze, az új kor­mány rám cáfolhat - előfor­dulhat, hogy ők másként vé­lekednek, és ennek esetleg a Magyarországra készülő jugo­szlávok látnák kárát. (Attól tartunk, sokan nem is bánnák, ha déli szomszé­daink kevesebben jönnének, és több árut hagynának a ha­zai polcokon . . . Lehet, hogy most ez következik? Ügy vél­jük, a megoldást máshol kel­lene keresnünk - például ke­reskedelempolitikánkban. A fi­zetőképes keresletet ugyanis ki kell szolgálni — az ország ér­deke is ez.) Belnémet csempészet első jelentős, 4 kilogrammos kokain­szállítmányt. A zsákmány természe­tesen aggodalmat keltett az NDK- ban, amelyet ez idáig éppen az el­zártság óvott attól, hogy a kábító­szerfogyasztás elterjedjen, és meg­kezdődjön az ehhez kapcsolódó bű­nözés. A vámosok szerint a határ gyak­ran zsibvásár képét ölti magára. Keletről mindent, aminek értéke von, s ami mozdítható, megpróbál­nak Nyugaton értékesíteni kemény­valutáért. Antik bútorok, babák, por­celánok, régi könyvek, új divaték- szerek, cipők, gyermekruhák, hús, kolbász, fehérnemű színesíti a ha­tár őreinek hétköznapjait és rak­tárait. Nemrégiben a hatóság ki­lenc birkát és öt bárányt fülelt le egy utánfutóban. Rendkívül széles a csempészek áruskálája mostanság a két Német­ország határán. A kábítószerektől kezdve a készpénzen át az indigós farmerig terjed a törvénytelen úton ,,exportált" javak köre, de előfor­dul, hogy birka is keveredik a szál­lítmányok közé. Az NDK határőrei és vámellen- őrei, akik évtizedeken át igencsak zordonan tették dolgukat, fejcsó­válva tapasztalják, hogy micsoda áruözön indult meg tavaly november óta, a határ megnyitása után a két ország kö­zött. Bár a keletnémet hatóságok időközben szigorítottak az ellenőr­zés előírásain, az idei tavaszra sem lankadt a csempészési kedv. Márciusban is töretlen volt az ille­gális forgalom, sőt a schönefeldi repülőtéren sikerült lefoglalni az Gyufásdoboz A gyufával is baj van, de a dobozzal is. Volt is (és talán van is) olyan cifra doboz, amelyik a benne lévő gyufaszálaknak összkomfortot, tág mozgási le­hetőséget, és a dobozon (kívül rekedtek fölött szinte korlát­lan hatalmat biztosított. Ebbe a dobozban válogatott gyufák voltak. A válogatás alapja nem a fej volt, inkább az írás, vagy valami más. Mikor vizsgáztam, előszere­tettel ültek körém olyan gyu­faszálak, akik már benne vol­tak a cifra skatulyában, csak még egy írás kellett — bizonyí­tandó, hogy a fejük jó —, hogy a skatulyabeli helyfoglalásuk legitimmé váljon. Ezek áliig felfegyverkezve vágtak neki, még az ingmandzsettájukon is puska volt. Emellett igényt je­lentettek be a súgásomra! Ak­koriban a vizsgatételek (kilo­pó sa még nem volt megszer­vezve. Alapos gyanúm van rá, hogy a súgás megtagadása miatt kerültem silányabb dobozba. A dohányosok tudják, hogy a mai gyufák közt sok a gyenge­fejű. Akárhogy csiholjuk, nem ad tüzet. A szála is gyakran eltörik. Ez már a gyufáknak olyan vizsgája, ahol nem se­gít sem a cifra doboz, sem a pecsétes írás. Talán egy lo­bogó gyufá tüzénél még fel - izzanának. Csak van-e, oki súgjon! Úgy vélem, fontos len­ne, hogy minden biztosfejű, épszálú gyufa most egy or­szágos méretű nagy dobozban integrálódjon. Ne kerüljön be­le önfejű, amelyik az egész dobozt lángralobbatja, de olyan se, amelyik a kellő pil­lanatban csütörtököt mond. Azok a szálak, amelyek csak a többiek lángján a doboz melegét akarják élvezni, égje­nek együtt abban a csonkakúp alakú dobozban, amit kuká­nak becéznek. Ne felejtsük el! Száz éve még nagyobb dobozban él­tünk. Több száz éve pedig még nagyobb dobozban. Mi másnak köszönhetjük a skatu­lya zsugorodását, mint a si­lány gyufaszálaknak I Koalíciós tárgyalások kez­dődtek Magyarországon, a vá­lasztások után. (b.) De ugye újabb cifra kisdo­boz nem lesz? (L.) Olvasónk, akinek nevét és címét a szerkesztőségben őrizzük, a mull héten megjelent Gyutaszól cimü jegyzetünkre válaszolt. Köszönjük szelle­mes írását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom