Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-18 / 15. szám

1990. április 18., szerda aj Dunántúli napló 11 Otthonunk és környéke Fejes saláta változatok Erdélyi pásztorsaláta. Hoz­závalók : 1 nagy vagy 2 kis fej saláta, 10 deka csípős juhtúró, 10 deka füstölt szalonna, ke­vés .borecet, 3—4 evőkanál olaj, kevés só. A megmosott, megszáritott salátaleveleket laskára vágjuk, nagyon enyhén megsózzuk (a túrától is sós lesz!), majd megöntözzük kevés borecettel, bővebbén olajjal. Végül rá­morzsoljuk a csípős juhtúrót, és meghintjük a kockákra vá­gott, ropogósra sütött szalon- napö re ölkikel. (A szalonnazsirt másra használjuk fel.) Grúz fejes saláta. Hozzá­valók: 2 közepes nagyságú fe­jes saláta, 2 deci kefir, 4 ge­rezd tört fokhagyma, csipet só, mokkáskanálnyi mustár; 5 deka dió. Leveleire szedjük, megmos­suk, megszárítjuk a salátát, és széles csikóikra vágva jégbe hűtjük. Simára keverjük a ke­firt a tört fokhagymával, meg a töibbi ízesítővel, és jól be- hűtve, tálalás előtt öntjük a salátára. Végül meghintjük a darabokra tört dióval, és azon­nal kínáljuk. Svájci fejes saláta. Hozzá­valóik: 1 nagy vagy 2 kicsi fe­jes saláta, 2 tojássárga, fél citrom leve, 1 deci olaj, só, csipet cukor, késhegynyi őrölt bors; kiskanálnyi mustár, ke­vés borecet. Leveleire szedjük, megmos­suk, megszorítjuk a salátát, és darabokra tépve tálba tesz- szük, jégbe hűtjük. A citromle­vet vékony sugárban, állan­dóan kevergetve a tojássár- gá'kba csurgatjuk, ízesítjük, majd tovább keverve, aprán­ként hozzáöntjük' az olajat. Megkóstoljuk, és ha nem elég pikáns, kevés borecettel adjuk meg az ízét. Jól behűtve, köz­vetlenül tálalás előtt öntjük a salátalevelekre. Spanyol fejes saláta. Hozzá­valók: 1 nagy fej saláta, 5 deka rokfort (márványsajt), 1 deci paradicsomlé (legjobb, hozzá a paradicsom ivóié), só, őrölt bors. A megmosott, megszárított salátát nagyobb darabokra tépjük. Tálba téve megsóz­zuk, megborsozzuk, megöntöz­zük paradicsomlével, és meg­hintjük az összemorzsolt rokfort- tal. Azonnal tálaljuk. Ordögsaláta. 1 nagy vagy 2 kis fej saláta; a mártáshoz 2 tajássárga, 1 deci olaj, fél citrom leve, kiskanálnyi mustár, só, őrölt bors, csipetnyi Ca- yenne-bors, 1—1 késhegynyi chilipor, fokhagyma-, meg vö­röshagymapor, fél deci száraz vörösbor. A salátát leveleire szedjük, megmossuk, megszorítjuk, majd darabokra tépjük. Az olajat habverővel cseppenként kever­jük a tojássá rgáklhoz, és ha már vaj keménységű, a fűsze­rekkel ízesítjük,, a borral hí­gítjuk. Közvetlen tálalás előtt öntjük a salátára. w Újra divat a nőknek a nyakkendő Most újra divat a nőknek is a színes nyakkendőviselet. Tanuljuk hát meg a szép nyakkendőkötést, nem ördön­gösség. íme: a) Nyakkendőnket helyezzük a blúz gallérja alá, úgy, hogy a szélesebbik fele sokkal hosszabb legyen, b) A széle­sebb részt hajtsuk át a kes- kenyen egyszerű x-kötéssel, majd c) az így kialakított cso­mó alatt vezetve a széles részt. d) Képezzünk újabb hurkot a nyakkendő jobb ol­dalán is. A további mozdu­latok már ismét azonosak az eddig ismertekkel, f) áthúzzuk az így kialakított hurkon, és meghúzzuk. Ezzel a mozdulat­tal adjuk meg a nyakkendő hosszát, és formáljuk, g) A csomót tetszés szerint széle­sebbre, domborúbbra vagy la­posabbra. A nőies nyakkendőviselet abban tér el a férfiakétól, hogy fölötte a blúz nyitott gallérú, s a nyakkendő kicsit lejjebb csúszva, lazán díszíti viselője öltözetét. Farmer­mellények Mds anyagból is praktikus Manapság nemcsak a ha­gyományos kék színű farmer­holmi divatos. Fiatalok szíve­sen viselik a szoknyához, nad­rághoz jól illő, fehér, szürke, kekiszínű, fekete, zöld jeans- mellényt is, amelyhez véko­nyabb termetre 110x90 centi szükséges. A szabásmintán 1 kocka = 5 négyzetcenti. Mondani sem kell, hogy más anyagból is praktikus és mutatós mellény varrható, így kordbársony, düftin, dzsörzé, sőt vékonyabb, puha bőr is alkalmas hozzá, akár bélelve is, de a. nagyléptékű tűzésdísz- elengedhetetlen kelléke. Aki ügyes, akár kétféle anyagból is kiszabhatja, úgy, hogy fre- goli módon, kívül-belül hord­ható legyen. Gombolás helyett az egyszerűbb megoldású cip­zárat alkalmazhatjuk. • Lelki élet - testi bajok LéFfontésságú a térőképesség erősítése A pszichoszomatikus beteg­ségek — így a legtöbb ma­gas vérnyomás, igen sok szív­izominfarktus és migrén, a légúti asztmák egy része, a fekélybetegségek és egyéb emésztőrendszeri elváltozások, többféle ízületi és izomfájda­lom, egyes bőrbetegségek — létrejöttében egyéb okok mellett igen hangsúlyos sze­repe van a pszichés tényezők­nek. Mivel ezek a megbete­gedések igen sok embert érin­tenek, sőt közülük a szív-ér­rendszeri betegségek oltják ki a legtöbb - és köztük sajnos, igen sok fiatal — ember éle­tét hazánkban is - fontos teendőnk a védekezés. A testi hatások szempont­jából sokat tehetünk az egészség megőrzése érdeké­ben már gyermekkortól a túl- táplálkozás, az ivás és do­hányzás mellőzésével, és a kellő testmozgással. A lelki hatások oldaláról nézve is érvényes a „meg­előzni könnyebb, mint gyó­gyítani" elv. Az egészséges személyiségfejlődéshez legfon­tosabb a gyermek születése pillanatától kezdve a bizton­ságot nyújtó, szeretetteljes, egyben a fokozatos önállóso­dást lehetővé tévő nevelés, majd a felkészítés az élet ne­hézségeire; a tűrőképesség fo­kozása, a rugalmas alkalmaz­kodás elsajátítása, a megúju­lási képesség begyakorlása. A kialakult személyiséget ál­landó pszichés hatások érik a környezetében. A negativ hatások (megterhelések, stresz- szek, konfliktusok) napjaink­ban egyre sokasodnak, kevés embert kerülnek el, távol tar­tani őket ritkán sikerül. Leg­többször rákényszerülünk a körülmények aktiv megváltoz­tatására (életmód átalakítása, bizonyos társaság kerülése vagy keresése, a családtagok együttműködésének megnyeré­se stb.), nem utolsósorban a saját életszemlélet, viszonyu­lás, szokások, viselkedésmód megváltoztatásával. Amit sem elkerülni, sem megváltoztatni nem tudunk, azt pedig mu­száj elviselni: a tűrőképesség­nek önnevelés által történő erősítése sokszor a szó szo­ros érteimében létfontosságú. Néha bizony saját magunkon is erőszakot kell tennünk az egészségünk érdekében. A megterhelés, a hajszolt- ság káros hatása a kellő pi­henéssel, lazítással kivédhető. Eleget pihenni senkinek nincs ideje, de előbb-utóbb le kell adni az igényekből, tehát min­denképpen rangsorolni kell a teendőket. Legfontosabb, hogy ha a túlhajszolt ember végre lepihenhet, lélekben is tegye félre a tennivalókat és a ter­veket. A konfliktusok rendezéséhez egyfelől a mélyebb önismeret, a reális önértékelés segíthet, másfelől a problémák nyílt és őszinte megbeszélése az érin­tettekkel. A nehézségek ellenében na­gyon lényeges az, hogy ne adjuk fel, mert aki nem vé­dekezik, azt' a szó szoros ér­telmében legyőzi a betegség, hiszen a testi és lelki ellenál­ló képesség párhuzamos uta­kon fut. Ki kell fejlesztenie magában mindenkinek azt az önbizalmat, hitet, lelki erőt, hogy képes megbirkózni az élet nehézségeivel: feladatok­kal, akadályokkal, személyközi konfliktusokkal; haraggal, fé­lelemmel és bánattal. Ez az önbizalom — • jelképesen — vértként védi az embert, és erőt ad neki. Pótolhatatlan védőfalakat és napról napra megújuló erőt nyújthat az embernek -a baj­ban — meg a békés hétköz­napok során is — az emberi kapcsolatok rendszere, a megbízható és kölcsönös mun­kahelyi és baráti kötelékek, és legfőképpen a család. Ter­mészetesen csak akkor, ha nap mint nap kellő figyelmet fordítunk egymásra. Habszifon a háztartásban A habszifon készülékek még nem terjedtek el olyan mér­tékben a háztartásokban, mint amennyire praktikusságuk, hasz­nálhatóságuk miatt megérde­melnék ezek az ügyes kis ma­sinák. Néhány tudnivaló: A hozzá való patronokat tartsuk hűtőszekrényben, így sokkal tovább és jobban hasz­nálhatók. A nyomás alatt levő készülékben a töltet mindig folyadék alakban van jelen, csak akkor habosodik fel, ha kiadagoljuk. Az a habmennyi­ség, amelyik benne marad a Használat előtt áztassuk egy napig hideg vízben Harisnya-iskola Mit kell tudni a harisnyáról? Sokan most bizonyára megvon­ják a vállukat, s azt felelik: semmit, hiszen csak meg kell vásárolni és hordani, aztán pedig - ha végképp tönkre­ment - eldobni. Való igaz, de a harisnyával és a harisnyanadrággal kap­csolatban mégis sok mindent tudni kell, különösen azért, mert nálunk még drága holmi! Kezdjük ott, hogy megvettük a szép harisnyanadrágot, s másnap már fel is húznánk . . . Ne tegyük! Az új harisnyanad­rágot előbb áztassuk be - legalább egy napra - hideg vízbe, mert ki tudja, mennyi ideje száradt az üzlet' polcán. Ha megáztattuk, ismét rugal­masabb lesz, tehát kevésbé szalad rajta a szem. Szárítás előtt soha ne fa­csarjuk, inkább csavarjuk be finoman egy törülközőbe, s ne tegyük közvetlenül a kályhára vagy a fűtőtestre. Ha a haris­nyaféléinket mosógépben akar­juk mosni, tegyük mindet egy necchálóba, vagy porózus anyagból varrt zsákocskába, de lazán, hogy átjárhassa a mo­sóvíz. így biztosan Item akad majd bele semmibe, s nem sérül meg a mosás során. A harisnyáknak az a sorsuk, hogy előbb-utóbb leszalad raj­tuk néhány szem. Ez különösen akkor bosszúság, ha napköz­ben éri a „baleset", s nincs nálunk másik, hogy kicserél­hessük, mielőtt felszedhetetle- nül tönkremegy. Ilyenkor ned­vesítsünk meg egy darabka szappant - ez minden munka­helyen megtalálható —, s a szaladó szem vagy szemek vé­gét jócskán szappanozzuk be. A megszáradt szappan a sza­ladó szemek útját állja, s a kis bajból nem lesz nagyobb. Mindenkinek vannak olyan harisnyái, amelyeket már nem érdemes felszedetni. Ezeket - miután házilag megvarrtuk - nyugodtan felvehetjük a nad­rág alá, hasonlóképpen a sok helyen felszedett, s már leko­pott vagy kidörzsölődött haris­nyákhoz. Aki fázósabb az átlagnál, a harisnyanadrágra - különösen csizmába — ráhúzhat egy vé­kony boka-, vagy térdharisnyát is, illetve egy zoknit, vagy nyárról megmaradt titok-zok­nit. Sőt, igazán hideg napokon viselhetünk két harisnyanadrá­got is, csak az a lényeg, hogy egyforma színűek legyenek, s ne mintásak. A színes és mintás harisnya- nadrágok manapság igen di­vatosak - csak éppen nem minden alkalomra megfelelő­ek! Ha nincs is túl nagy ha- risnyakészletünk, arra azért vi­gyázhatunk, hogy a lábrava- lónk és a ruhánk színe harmo­nizáljon, s mintás harisnyákat pedig inkább a jó lábú fiata­lok viseljék, ők is az alkalom­hoz illően. S végezetül még egy tanács: akinek vastagabb lábat adott a sors, hordjon inkább sötét színű harisnyákat, s a pipa- szárlábúak — divat ide vagy oda — ne vékonyítsák tovább a lábukat fekete vagy sötét tó­nusú harisnyával. Utóirat: sok-sok lány és asz- szony bosszúságához tartozik, hogy járás közben — akár­mennyire vigyáz is — felcsap­kodja a sarat, akaratlanul „ki- pettyezi" a harisnyáját. Ha napközben le akarja a „bűn­jeleket" mosni, ne a harisnyán keresztül tegye ezt, mert a bő­re bánja majd: kifújja a szél, kipirosodik, kisebesedik. A mel­lékhelyiségben vegye le a láb- ravalót, mossa le külön a lá­bát, és mossa ki, majd törül­közővel szárítsa meg, s húzza vissza a harisnyát. palackban, abból a tejszínből keletkezik, amelyik a nyomás leengedésekor a palack falán csordogál lefelé. Mennyisége jelentősen csökkenthető, ha a teljes kiürítés előtt, a palac­kot hosszabb ideig fejjel lefelé tartjuk, hogy a hideg miatt is sűrűn folyó tejszínnek legyen ideje lecsurogni. Tisztításához minden esetben vegyük ki a fejből a törnitő- gumit és a szeleprudat. Lehe­tőleg folyékony, semleges ha­tású mosogatószerrel (BIP, Ult­ra Daisy stb.) alaposan moso­gassuk el az összes alkatrészt, nem túl forró vízben, utána pedig bő vízzel többször ala­posan öblítsük le, és hagyjuk megszáradni. A készítményekhez két ta­nács: minden 2 deci tejszínhez 1 tojásfehérjét adva, nagyon kemény habot nyerünk. Aki fél az elhízástól, az cukor helyett használjon szőlőcukrot a ké­szítményekhez. Tejszínes gyümölcshab: Hoz­závalók: 10 deka szitán áttört gyümölcsíz, 3 deci tejszín, 3 evőkanál porcukor. Ügyeljünk betöltés előtt a hozzávalók tö­kéletes el keveredésére. Gyümölcshab tojásfehérjéből: Hozzávalók: 2 deci szitán át­tört gyümölcs (mirelit vagy be­főtt is lehet), de megfelel a málna-, jaffa-, mangó- és más gyümölcsszörp, 4-5 tojás fe­hérje, 10-15 deka porcukor. Tejszínes pudingkrém: Hoz­závalók: 1 tasak pudingpor (vaníliás vagy mogyorós Aran­ka, csoki- vagy puncsízű Gá­la), 1 pohár tejszín. A puding­port egy bögre tejjel simára keverjük, hozzávegyítjük a tej­színt és betöltiük. Tálkákba adagolva díszíthetjük . gyü­mölcsszemekkel, mazsolával, csokidarával, őrölt dióval, man­dulával. Könnyű, finom desszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom