Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-18 / 15. szám

1990. április 18., szerda aj Dunántúli napló 9 ' Jk. A SZOCDEMEK tovább küzdenek Hogyan értékeli a választást Nyitray Béla, a párt megyei titkára? Elöljáróban szögezzük le, hogy a nép jól választott - mondotta Nyitray Béla, a SZOCDEM Párt megyei titká­ra — akit megkértünk, hogy összegezze a tapasztalatokat —, annak ellenére, hogy pár­tunk, a szociáldemokrácia alulmaradt a választáson. A választások a mai politi­kai klímának megfelelő ered­ményt hozták, s ez nem ked­vezett a baloldal egyetlen pártjának sem. Az okok igen egyszerűen a közelmúltban keresendők: az elmúlt 40 év minden negatívuma, az or­szág elnyomorodása, egy ön­magát baloldalinak nevezett diktatórikus hatalom eredmé­nye: a nép tehát döntésével a baloldalt akarta leváltani. Jól cselekedett. Ennek a klímának estek ál­dozatul a SZOCDEMEK is. Ma még nem fölismert, hogy egy igazi demokráciában a bal­oldalra mekkora szükség van, s hogy a bal szolgálhatja a haladást is. A választásokból tisztán látszik: a nép nagyon tudatosan készült a megméret­tetésre és nem méricskélt: a baloldalt kategorikusan eluta­sította, nem gondolva annak értékeire. Az MSZP látszólagos sikere a közel 750 000-es volt MSZMP tagságnak köszönhető, s részben annak is, hogy el­határolódása során megpró­bálta fölvállalni, kisajátítani a szociáldemokrata értékeket. A nép nem felejtette el az 1948-as kényszerű pártfúziót, s nem felejtette el, hogy ki volt Szakasits Árpád vagy Ma­rosán György, akik a szociál­demokrácia szétverésénél asz- szisztáltak. De — sajnos — el­felejtették Kéthly Annát, Bán Antalt, s a többi pártvezetőt, akik soha sem értettek mind­ezekkel egyet. így aztán nem nehéz belátni azt, hogy mint ahogyan az MSZP-nek sem igen hiszik, hogy valódi szo­cialista pártként működik, s SZOCDEMEK-nek sem, hogy tényleg haladó párt, s hogy a nemzetközi szociáldemokrá­cia jól bevált értékeit képvi­selik. Gondunk, hogy mindennek népszerűsítésére — fialtatására — sem igen kaptuk meg a lehetőséget a tömegkommuni­kációs eszközök többségétől, inkább foglalkoztak pártunk belső ügyeivel, s nem mint programalkotó pártot mutat­tak be bennünket. Legjobb bizonyíték erre az, hogy végül is a köz javára elintéződött kamatadó-kérdéssel — eltör­léssel - a SZOCDEMEK fog­lalkoztak elsőként, s javaslatuk nyomán sikerült e felháborító „adót” a lomtárba tenni. A sajtó e kérdésben a SZOC- DEMEK-et agyonhallgatta. Választási kudarcunk okai között szerepel az úgynevezett „négy igen" .pártjainak szét­esése is. Kampányhibák soro­zatával is szembe kell néz­nünk, s ezen belül a pártunk szervezettségének kérdésével is. Az ismert elhatárolódási gondok miatt kevés erő jutott a pártépítésre, alapszerveze­teink későn álltak föl. Ebből okulva, a jövőben kettős erő­vel folytatjuk a párt alapegy­ségeinek kiépítését, s ez a mindennapok munkájából nem fog kimaradni. önkritikusan el kell mon­danunk azt is, hogy sok sza­vazatot vesztettünk azért is. mert a kampány finisében a korábbi higgadtság és bölcs nyugalom helyett időnként éles kirohanásokra ragadtattuk el magunk, s könnyen belátható: ma a nép többre értékeli — és el is várja — a higgadt politizálást. Fájlaljuk tehát, hogy nem sikerült megerősöd­ve, stabil pártként részt venni a választásokon, s fájlaljuk azt is, hogy nem lehetünk ott a Parlamentben, a többi párt között. De okulva az elmúlt időszak tanulságaiból úgy hisszük, sikerül erőt gyűjtve a következő választásokat majd sikerrel venni. Addig is napi politizálásunkkal bizonyítjuk: haladó párt vagyunk, s mél­tók orra, hogy az ország po­litikai életét formáló pártok körött ott legyenek a SZOC­DEMEK is. K. F. A pártok életéből Tisztújítás az FKgP pécsi szervezeténél Az FKgP Pécs városi szer­vezete április 11-én tisztújító gyűlést tartott. Titkos szava­zással az alábbi vezetőséget választották. Elnök: Galbáts András vili. üzemmérnök. Az önkormányzatok és a környezetvédelem Teljes nyíltsággal! A választás margöjára Magyarország jól vizsgázott Magyarország jól vizsgázott. Ez az értékelés summázható mind a külföldi kommentárokból, mind a belpolitikai színtéren szereplők véleménye szerint. Az eredmények ismeretében egy­értelmű, hogy az ország lakossága a többpárti pluralizmusra szavazott. Baranyában a környezetvé­delem jelenlegi állapota nem csak az egészségre történő visszahatásában jelentős, ha­nem a gazdasági fejlődés kor­látját is képezi. A levegőszeny- nyezés további növelése árán a hulladékelhelyezés megol­datlansága mellett nem lehet új üzemeket telepíteni, ide­genforgalmat vonzó üdülőöve­zeteket kialakítani. A Nyugat-Európóhoz törté­nő közeledés is elképzelhetet­len, ha nem tudjuk átvenni és alkalmazni a környezetvéde­lemmel kapcsolatos termelési, élelmezésegészségügyi, telepü­lési és egyéb előírásokat. A Zöld Pórt törekvései nem va­lamiféle túlzó természetszere­tetből fakadnak, hanem a la­kosság legalapvetőbb érdekei­nek védelmében a szükséges- eddig elhanyagolt - in­tézkedések megtételére irá­nyulnak. Az év folyamán létrejövő új önkormányzatok a települések­nek lényegesen szabadabb és felelősebb gazdái lesznek, mint jelenleg a tanácsok. Jog­gal várható el, hogy a környe- zetivéde lemben is előrelátóan képviseljék a helyi érdekeket, ennék megfelelően. © Megalakulásuk utón vi­szonylag rövid időn belül állít­sák össze — szakszerűen, minden témakörre kiterjedően — a környezetvédelemmel ösz- szefüggő adatokat a települé­sek bel- és külterülete vonat­kozásában, valamennyi prob­lémát rögzítsék. © Gondoskodjanak az ada­tok megőrzéséről és folyama­tos kiegészítéséről. Időszakos összehasonlítások, elemzések révén tegyék világossá a vál­tozások irányát. Átlagértékek helyett az egyes településré­szek konkrét helyzete legyen a mérvadó. © Az adatokat teljes nyílt­sággal, közérthető formában ismertessék, az összefüggése­ket, kihatásokat is bemutatva. © Az eddigi településterve­zési és fejlesztési gyakorlat­tal szakítva térjenek át olyan folyamatos tervezési és meg­valósítási módszerre, amely biztosítja a helyzet javulását. Tegyék világossá, hogy e té­ren mi múlik a lakosságon, az üzemeken, az önkormányzaton és mely vonatkozásban szük­séges több önkormányzat ösz- szefogása, együttműködése, vagy állami támogatás igény­lése a vonatkozó jogszabá­lyoknak megfelelően. Mindez nem könnyű, mert megfelelően széles körű, meg­bízhatóan működő környezet- védelmi mérőhálózat ma még nincsen — megteremtése álla­mi feladat lenne — a meglé­vő adatok fentiek szerinti rendszerezése is hiányos. Nem eqy vonatkozásban a tényfel­tárás feltételeit is meg kell teremteni és úi normákét, ha­tárértékeket bevezetni. Minden település lakosainak alapvető joga, hogy megkap­ják a hiteles tájékoztatást, mert ez a döntési képesség előfeltétele, a valódi demokrá­cia működésének alapja. Kör­nyezetvédelmünk elmaradott­ságát az eddigi vezetés szem­léletmódja hozta magával, eh­hez szervesen hozzátartozott egyfelől az adatgyűjtés elha­nyagolása, a meglévő adatok titkolása, másfelől a környe­zetvédelmi ismeretek terjedé­sének korlátozása az oktatás­ban, a közművelésben, és a bírálatok elfojtása. Olyan köz­vélemény alakult ki, amelyet az ismeretek hiánya és a tá­jékozatlanság miatt saját ér­dekei ellen lehetett fordítani, nem követelte meg a haté­kony intézkedéseket. Éljünk a szabadsággal, törjünk ki ebből az ördögi körből! Magyarországi Zöld Párt Baranya Megyei Szervezete Már az első forduló után nyilvánvalóvá vált, hogy a pártok kavalkádját képesek megszüntetni és meg is akar­ják szűrni a választópolgá­rok: mindössze 6 pártnak biz­tosítva tényleges porondot a parlamentben. Úgy tűnik, a lakosság felmérte a többpárt­rendszer külföldi tapasztala­tait, s a vártnál jóval keve­sebb független jelöltet támo­gatott. Ezt a véleményét a második fordulóban is meg­erősítette — mindössze 6 kép­viselő nem tartozik szorosan valamelyik pártfrakcióhoz, bár közülük többen egy-egy párt támogatását igényelték vagy elfogadták. Feltételezésünk szerint erre az eredményre a választójogi törvény előkészítői sem számí­tottak, hiszen az egyéni kör­zetek rendszere, többek kö­zött, a kiforratlan pártviszo­nyokra, a független jelöltek esélyeinek biztosítására, illet­ve a pártszerűen működő szer­vezetek követelésére került bevezetésre. A lakosság érett döntése a két nagy párt (MDF és SZDSZ) jelöltjeit juttatta elsősorban az egyéni mandátumhoz. Ennek követ­keztében az MDF a területi listán elért 24,71%-kal szem­ben a parlamenti helyek 42,75%-át nyerte, az SZDSZ a 21,38% helyett 23,83%-kal lesz képviselve, míg a kisebb pártok, mivel kevés egyéni mandátumot szereztek, kisebb arányban kapnak helyet, mint listás választáson elért or­szágos arányuk: FKgP 11,76% helyett 44 szavazattal 11,4%, MSZP: 10,89% helyett 8,55%, FIDESZ: 8,90% helyett 5,44%, míg a KDNP 6,46% helyett a mandátumok 5,44%-át birto­kolja. Tehát a nyugati de­mokráciákban szokásos listás választásokhoz képest a ma­gyar rendszer különösen a vezető pártot segítette, Ugyan­akkor nyilvánvaló, ha a ko­rábbi, csak egyéni körzetre bontott választási törvény ma­radt volna életben, a kisebb pártok még sokkal hátrányo­sabb helyzetbe kerülnének, feltételezhetően • 10—15 man­dátumnál kevesebbet kapná­nak. Mivel magyarázható az MDF jelentős előretörése, amely a 176 egyéni körzetből 114 képviselői hely megszer­zését tette lehetővé, az or­szág és a rivális pártok nem kis meglepetésére?! A lakosság rendszerváltás­ra, de a lassúbb, kiegyensú­lyozottabbnak tűnő megoldás­ra voksolt. Az MDF ezt a hely­zetet ismerte fel és használta ki részben propagandájában, részben azzal, hogy sikerült olyan egyéni jelölteket állíta­nia, akik többségükben ezt a megfontolt váltás politikáját el is tudták hitetni az állam­polgárokkal. Egyértelműen bi­zonyítja ezt a tényt, hogy a választópolgárok a szélsősé­gek ellen szavaztak mind a pártok viszonylatában, mind az egyének esetében. Hatásos volt a választási „nagykoalí­ció", ha az MSZP ellen kel­lett fellépni (Somogy 4. sz. vk., ahol az első fordulóban vezető Horn Gyula vereséget szenvedett, ill. szintén Somogy 1. sz. vk., ahol az Király Bé­lát támogatta), és gyakran eredményes ott a „kiskoalíció" (MDF, FKgP, KDNP), ahol az SZDSZ vagy a FIDESZ-SZDSZ jelölttel szemben lépett fel. Uqyanezt a tendenciát véljük felfedezni egy-egy egyéni je­lölt gyenge szereplése esetén is: pl. az MDF esetében Csur- ka István, Csengey Dénes, az SZDSZ-nél Tamás Gáspár Miklós, Tölgyesi Péter; az FKgP esetében Torgyán József. Természetesen ezek a poli­tikusok a pártok listáin szere­pelve, aktív tagjai lesznek az új parlamentnek. Az elért eredmények alap­ján egyértelmű az MDF kis- koalíciós kormányzási szándé­ka, hiszen az FKgP-vel és a KDNP-vel együttműködve kö­zel 60%-os többséget tudhat­nak maguk mögött. Ugyanak­kor az ellenzéki SZDSZ-nek is komoly lehetősége marad a döntések befolyásolására. A jelenlegi helyzetben úgy tű­nik, az MSZP, a FIDESZ és a független jelöltek fogják a mérleg nyelvét jelenteni egy- egy alkotmányerejű törvény el­fogadásánál. Az új, legitim országgyűlés mielőbbi összehívását várjuk, amely véglegesen lezár egy korszakot, s nyitánya egy új Magya rország na'k. Laczkóné dr. Tuka Agnes politológus Alelnök: Gyúrok Emil mező- gazdasági szaküzemmérnök. Szervező titkárok: Szentpáli László mezőgazdasági szak­mérnök, Helmrich Ferenc ké­ses és műköszörűs kisiparos. Ifjúsági szervező titkár: Kincses Ferenc mezőgazdasági technikus. — ...... * ---------------­A Recski Szövetség felhívása A Recski Szövetség, az egy­kori internáltak, deportáltak, szovjet munkatóborokba el­hurcoltak és hadifoglyok ér­dekvédelmi szervezete értesíti a tagjait és az érdeklődőket, hogy az országgyűlés jelentő­sen bővítette a rehabilitálan- dók körét (hadifoglyok, nyug­díjjogosultságot nem szerzet­tek stb.). A törvényjavaslat előadója Debreczeni József MDF-képviselő volt. Április 20-án, pénteken, 9— 12 és 14-18 óra között a De­mokrata Fórum irodájában (Rákóczi út 50., udvari bejá­rat) Sebes Pálné és dr. Breuer Pál az érdeklődők rendelke­zésére áll, egyben itt lehet a belépési nyilatkozatokat kitöl­teni, tagdíjat fizetni. A gyűlés szombaton, 21-én 15 órakor lesz a József A. u. 6. sz. alatt, amelyen dr. Zi- mányi Tibor főtitkár és MDF- képviselő is jelen lesz. MM egtörtént. Már csak- #1/1 nem megtörtént: a reménytelenül távoli­nak tűnő, a csak titkon re­mélt, a hihetetlen. Egy nemzet ocsúdik most közel lél évszázadnyi kábultságá- bál. Egy nemzet, melyet egy szájas önkény helytartói a félelem béklyóival gyaláz- tak meg, önnön értékeit ta- postatták vele sárba, hité­től losztották, nemzeti mi­voltából kiforgatták, honta­lanná téve saját földjén vagy elüldözvén onnan hon- fiait, megalázva a tisztes­ségeseket és minden törvé­nyek fölé emelve hitvány eszmekulárokat, a meg­vesztegetés ravasz szövedé­kével és hazugságok nyál­kás hínárjaival egyszerre vetve csapdát a közéletnek s gáncsot az ember mél­tóságának .. . Te jóságos Isten! Mivé •lettünk, mivé tettek?! Mit kezdhetünk ezek után négy évtized kopár reménytelen­Egy polgár tűnődése ségeivel, a ki nem mon­dott szavakkal, a le nem irt mondatokkal, a ki nem faragott szobrokkal, a föl nem épített házakkal, az elmaradt kézfogásokkal, ke­serű indulatainkkal, lelki si­várságainkkal, a félelme­inkkel, kényszerű galádsá- gainkkal és gyűlölködése­inkkel és megalkuvásaink­kal és fiataljaink kilátásta- lanságaival és öregjeink gyalázatos elnyomorításai­val.. . Mit, mit? Mit?! És mit a szabadsággal, mely most tán sorsunk lészen és amelynek izét sok millió­nyian nem ismerhetik, hi­szen [rabságban rabnak születtek, ha nem tudják is. És ugyan mit kezdhetnek most már maradék, cson­ka életükkel, agysejtjeik mélyén a háború, a meg- hurcolások, a megaláztatá­sok, a kitelepítések, a megveretések soha be nem gyógyuló emléksebeivel mindazok, kiknek e golgo­tát végigjárni rendelte­tett . . . Hát igy bizony, Íme a hagyaték: milliók szemé­ben már nincs helye a könnynek, milliónyi arcon csak suta vigyor a mosoly és a szivek mélyén közöny honol. 1Ki menthet meg, ki mondja meg, hol az út, ki oldoz löl eleveneket és hol­takat, bűnösöket és áldo­zatokat? Ne áltassuk magunkat: Európa sokkal messzebb, távolibb, mint amikor úgy hittük csak az aknazár és a szögesdrót a határ. Most már tudhatjuk: Európa negyven évnyire, négyszáz évnyire — bár meglehet — ezer évnyire van. Segíteni tehát csak ön­magunk segíthetünk. Ami most ikövetkezik, nehezebb lesz, mint a Muhit és Mo­hácsot követő idők együtt­véve. Nehezebb, mert az elmúlt évtizedek nemzeti hanyatlása nem mérhető az anyagi veszteségekkel. Szegénységünk csak mel­léktermék. Következmény. Valamikor, valahogy visz- szalizethető az adósság, a gazdaságot életre lehet kel­teni tetszhalálából. A nemzet hitelosztásá­nak, múltmegcsúlolásónak, kikényszeritett önmegbecste- lenitésének vagyis morális kirablásának azonban jóvá­tehetetlenül tragikusak a hatásai, még történelmi távlatokba tekintve is ... Ezért lesz csaknem em- berlelettien nehéz az új rend megteremtőinek és alig elviselhető a felelőssé­ge. Út, amelyre most a nemzetet vezetniök kell csak egyetlen létezik: a TISZTESSÉGÉ. Becsületre kell hát tani- taniok az embereket, meg­értésre, egymás elfogadá­sára. És hitre és szeretetre. És arra, hogy élni csodá­latos, hogy élni örömmel kell. És arra is, - hogy a va­lódi értékek nem az élet kellékeinek talmi csillogá­sában rejlenek, hanem az emberi lelkek mélyén. I gén, ezt kell megta­nulnunk. A többi már Istenre tarto­zik. És a történelemre. BÚSBARNA LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom