Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-18 / 15. szám
e aj Dunántúli naplő 1990. április 18., szerda Stabilan továbbra Is Hágocson a tagság nagy része 20—45 éves — Napirenden a vagyonnevesítés —1500 m2-es kertek — Háromezres pulykatartás Sertést dolgoznak fel a mágocsi termelőszövetkezet húsfeldolgozójában A szövetkezet korszerű szarvasmarhatelepe a bikali út mentén 150000 hűtőgép hiányzik a magyar piacról Családon belüli ápolás Korlátok között (Mi-ért ne lehetne a családon belüli ápolást annyti (pénzzel elismerni, mint amennyi egy szociális otthoni hely havi átlagköltsége? Az ezzel összefüggő gondolatok sóik emlbert foglalkoztatnak. Mert mindig is voltak és lesznek olyanon, akik a beteg hozzátartozójukat otthon szeretnék gondozni, mert a szociális otthoni beutalásra várni kell. Azok, akik az elmúlt években — akár jószántukból, akár kény- széfből — az otthoni gondozás mellett döntöttek, többségben anyagilag nehéz helyzetbe kerültek. (Ezért várták sokan reménykedve az ápolási díj (bevezetését, amelyről azonban -már tervezet korában kiderült, hogy csak .bizonyos .körökre vonatkozik és ■ összege is (korlátozott. • Az eleve korlátok között született rendelet talán legnagyobb hiányossága, hogy nem olyan társadalmilag szükséges és (hasznos munkaiként kezeli az áipolást, amelyért ugyan differenciáltan meghatározott, de m-inden vállalkozónak fizetség járna. Sokkal inkább abból indul (ki, hogy valamilyen .mértékben kompenzálja azt a keresetveszteséget, amivel ez a többség esetében együtt jár. Mivel a kormányzatnak-nem volt annyi pénze, mintamenynyire a becsült igények alapján szükség lenne, mindjárt behatárolta azok körét, akik igényibe vehetik. így csak azoknak lehetőség az ápolási díj, akiknek nincs rendszeres -munkaviszonyból eredő, vagy ehhez köthető jövedelmük. Vagyis kiesnek az alacsony nyugdíjasok, a gyeden, gyesen lévők, de még a rendszeres szociális segélyből élőik is. Kivételt a bedolgozók jelentenek. E (körön Ibelül további dilemma, hogy mi mellett döntsön például egy gyesen lévő, hisz elképzelhető, <hogy ' az ápolási díjjal anyagilag jobban .járna, ugyanakkor emellett már csak az garantált részére, hogy ezt az időt .munkaviszonynak tekintik, az nem, hogy ugyanoda vissza mehet dolgozni, ahonnét eljött. . . További .nyitott kérdés, (hogy ugyan m unka vi szó nynak számít, de nem (jelent kereső foglalkozást, ha volaki főiskolai vagy egyetemi hallgató, vagyis egyedi elbírálás tárgya, (hogy a tanulmányai mellett képes-e ápolni, vagy csak arról van szó, hogy „átvállalja” ezt a ténylegesen ápoló, valamilyen alacsony jövedelemmel rendelkező családtagja nevében... A települései* szakigazgatási egységeinek dolga egy további differenciálás. A rendelet ugyanis a dij összege alapján is megkülönbözteti azon csoportokat, amelyek igénybe vehetik. Normatív alapon állapítja meg a kiskorú, súlyosan fogyatékos — képezhetetlen — gyerekek ápolási díját, amelynek összege a mindenkori (minimálbérrel, jelenleg 4800 Ft-tál egyezik. Más a (helyzet a tartósan be* teg felnőttekkel és az idősekkel, akiknek ápolói méltányossági alapon kaphatnak rendszeres juttatást. Esetükben a díj összegének maximuma a mindenkori .minimálbér. Amit viszont a többség remélhet, az a havi 2000 forint, azaz annyi, amennyit a tiszteletdíjas házi gondozók minimumként kapnak. A Pécsett eddig jelentkezettek száma — 19 súlyosan (fogyatékos gyermek és 28 felnőttkorú — is arra utol, (hogy azok köréből kérelmerik többen az ápolási díjat, akiknek bére .méltányosságból és többnyire a minimálbérnél alacsonyabb összegben állapítható meg. A kérelmeket véleményező bizottságok álláspontja a következő: nem lesznek tekintettel arra, hogy abból a keretből, amelyből e díjakat is fizethetik sok minden másra is kell a pénz — segélyekre, közgyógyellátásra — ez csak annyiban lehet megnyugtató, hogy dki rászorul, az valóban meg is kapja, de köny- nyen előfordulhat, hogy elfogy a pénz, s akkor sem ápolási díjra, sem másra nem lesz. Az éves költségvetésről jóval előbb döntött a parlament, a megyei, a városi tanácsok is, mint ahogy az ápolási díjat bevezették volna. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium véleménye szerint e rendelet pénzügyi fedezete (benne van a normatív támogatási rendszerben, ám ma mór azt is tudjuk, hogy mivel szinte minden területen kevés a pénz és a tanácsok szabad kezet kaptak e támogatások felhasználásában, nem garantált, .hogy az ilyen célra szánt pénzt valóban erre is fordítják. Ettől a rendelettől sokan azt remélték, hogy .majd ösztönöz- az otthoni ápolásra. Nemcsak azért, mert humánusabb, hanem mert így gazdaságosabb is lehetne. Ha így lett volna, akkor is szükség lenne szociális és átmeneti, illetve gyermekotthonokra, hisz valószínűleg mindig lesznék olyan rászorulók, akiknek nem akad ápolóijuk, illetve akiknek hozzátartozói valamilyen ok .miatt ezt nem tudják vállalni. De a választás lehetőségét kínálhatta volna, s valószínűleg csökkent volna a kórházak belgyógyászati osztályainak időskorú beteglétszáma, illetve a szociális otthoni beutalásra várakozók száma is. De ehhez talán az is kellett volna, hogy akörüli összeget ajánljanak ápolási díjként, ameny- nyi napjainkban egy szociális otthoni hely fenntartási költsége, vagyis 8-9000 forint. Bár a jelenlegi körülmények között bizonyára maxlmaliz- musnak tűnik az a kívánság, hogy differenciált normativ ellátásiként, de mindenki alanyi jogon kaphasson ápolási dijat, aki erre vállalkozik, mégis erre kell törekedni. Már csak azért is, mert azok között, akik eddig kérvényezték ezt a díjat, elvétve találni olyat, aki korábban, az okkor már meglévő .rossz anyagi körülményeire hivatkozva segélyért állt volna sorba az egészségügyi osztályon. Vagyis a kivételeket leszámítva a többség élni és nem visszaélni akar ezzel a lehetőséggel. T. É. Lehet-e életképes a többségében alig tíz aranykoronaértékű, dimbes-dombos földön kizárólag alaptevékenységet folytató mezőgazdasági termelőszövetkezet? Mágocs példája azt mutatja, hogy igen: tavaly félmilliárd forintos árbevétel mellett harmincnégymillió forint nyereséget ért el. Miklóssy Béla termelési elnökhelyettessel (37 éves, három és fél éve van e beosztásban) beszélgettem az eredményekről, a nehézségekről, a tervekről. Az ötezer hektár szántó négyötödén takarmánynövényt (árpát, búzát, kukoricát) termelnek, döntően a tsz állat- állományának ellátására. A maradék ezer hektáron napraforgó, borsó és cirok terem. A mágocsi tsz-ben nyolcszázötven fejőstehenet, plusz ezek szaporulatát, mintegy két és félezer szarvasmarhát látnak el. Amióta a széna, a siló milyenségére jobban odafigyelnek, szép eredményeket hozott a Holstein-friz hízómarha: tizennyolc hónapos korra az egyedek elérik, illetve meghaladják a hat mázsás súlyt. Az utóbbi időben a tartáskörülmény is változott: a hízómarhánál áttértek a szabadtartásról a kötöttre. (A tejelőtehenészetnél is módosítani kellene: itt célszerű lenne a kötetlen tartásra áttérni, - de erre a hatvanmillió forintos bővítésre egyelőre nem futotta a beruházási keretből). A tsz háromszázhetven ko- cás sertéstelepe hatezer hízósertés kibocsátására képes évente, s ehhez jön még a háztájiban fiatalított és hizlalt sertésszám. Mágocson és környékén a háztáji csirkézésnek és pulykázásnak nagy hagyománya van. A háztáji baromfiágazat tavaly 340 szerződött partnerrel termelt, s a csirkézőknelk-pulykózóknak százas-ezres darabszámmal ment, most egy-egy szerződött partnernél az ötszáz a legkevesebb, de van három-négy- ezres pulykatartó is. Az alapanyag- és táipár emelkedésének, valamint a felvásárlási ár mozgásának üteme eltért, ezért kényszerültek több állat tartására a pulykázók. Az utóbbi .három évben az állattartóteiepi rekonstrukciók, góhídüzem környékellátónak számít (iskolák, óvodák, bölcsődék, helyi lakosság), valamint Komlóra is szállítanak hús- és töltelékárut. Tavaly a MÉM-től engedélyt kapott a tsz arra, hogy sertés mellett marhát .is vághassanak. A homokbánya a környékbeli építkezőknek segít. A szövetkezet építőrészlege befejezte a telepi rekonstrukhozzávetőleg csak a fele a mágocsi tsz tagja. Az előnevelt pulyka háromnegyede a háztájiban, egynegyede a tsz bikali telepén éri el a leadási súlyt. A pulykázás négy-öt éve még háromszázötvenes-nyolca szárítóikresítés elvitte a beruházási pénzt, a növénytermesztési géppark felújítása háttérbe szorult. (A legfiota- labb Claas Dominator kombájn a tsz-ben ötéves). Ez évben két új kombájnt vásárolnak: világbanki. pályázat alapján két John Deere kerül a szövetkezet tulajdonába. Az ezeregyszáz tagú tsz aktív dolgozója ötszáznyolcvan fő. Az egy főre eső jövedelem tavaly meghaladta a százezer forintot bruttóban, az idei bérfejlesztés eddig 16 százalékot ért el. A vagyonnevesítés napirenden van, a tagság az elkövetkező hetekben vitatja meg é témát. A jövőt együttmaradva képzelik el. A tsz nyolcszáz-ezerötszóz négyzetméteres zártkerteket értékesít — mindazon tsz-tagok- nak és kívülállóknak, akik erre igényt tartanak. Mekéhyes határában 32 zártkertet mértek ki. Végrehajtják ezt mindenütt, ha a tsz körzetébe tartozó hét falu valamelyikének határában kérik az ott élők. A vációkat, központi épületi átalakításokat, építéseket, most kiléphet a tsz-munkák szűk köréből: vállalkozásba kezdhet (A negyven fős részlegben festők, asztalosok, kőművesek, vizvezetékszerelők dolgoznak.) Miklóssy Béla arra a kérdésre, hogy mi veszélyezteti gazdaságialg a tsz életképességét, elmondta, hogy a többi mezőgazdasági üzemhez hasonlóan náluk is az országos szintű ár- és hitelpolitika üt vissza. Egyszerűen az állat- tenyésztés év elején nem tud annyit hozni, hogy abból tavasszal a földnek mindent megadhassanak, ami csak kell az elfogadható termés érdekében. Ezért kénytelenek hitelt felvenni. A magas hitelkamat viszont lehetetlen helyzetet teremt: megkérdőjelezi a termelés, a munkabefektetés értelmét. — Ez viszont, már túlmegy a mágocsi mezőgazda- sági termelőszövetkezet gazdálkodásának témáján. L. Cs. K. «9 Adu jpr juhb ‘;Wh3E £g IS ífessS g* ffif H B j|» igái*' '-fi rSswl ^ :'%jbSí\ 03 W Országos viszonylatban — igy Baranya megyében is — hiánycikknek számítanak a Lehel hűtőgépek, főként a 60- 120 literes űrmértékűek. Kaphatók ugyan nyugati importból származó hűtők, de ezek közel kétszer annyiba kerülnek, mint a hasonló minőségű magyar típusok. Ezért óriási túlkereslet .van a hazai termékek iránt. A jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban tavaly 600 000 különféle hűtőszekrényt gyártottak, a 30 literes űrmérettől az 1200 literes kereskedelmi fagyasztóig. Ebből a mennyiségből 330 ezret Nyugat-Euró- pába exportáltak, illetve 270 ezret a (belföldi piacon értékesítettek. Kérdésemre Hoffer András kereskedelmi osztályvezető elmondta, (hogy számukra az export és a belföldi szállítás egyaránt fontos, bár az itthoni .partnereik közül nem egy fizetési nehézségekkel küzd. Idén, mintegy 30 000 hűtőgéppel gyártanak többet, a tavalyihoz képest, amit a hazai piacon szeretnének értékesíteni. — Mi alapján döntik el, hogy melyik típusból mennyit gyártsanak? — A típusösszetételt vevőink igényei, illetőleg gyártósoraink kapacitásának összevetése alapján határozzuk meg. A 60 és 80 literes hűtőszekrényeink nem a legkorszerűbbek, túl magas az energiafogyasztásuk, és aránylag kis űrtar- talmúak. Sokkal gazdaságosabb például a 160 literes hűtő, amely csak fele annyit fogyaszt, mint az előbb említett két típus. Ezért évről évre kevesebbet gyártunk ezen 60—80 literes, 15—20 éves konstrukciójú hűtőgépekből.- Terveznek-e teljesítményfokozó beruházásokat?- A Lehel évente mintegy 5 százalékkal gyárt több hűtőgépet, ami a folyamatos technológiai feljesztések eredményeként jöhet létre. Ennél nagyobb léptékű termelésnövelésre azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudunk vállalkozni. — Lesz-e Lehel-márkabolt Pécsett? — Belföldi értékesítésünket a vas—műszaki szakma kereskedelmi nagyvállalataival - Dunántúlon a Titán és a Ferrovill — érvényben lévő hosszú távú együttműködési szerződések szabályozzák. Ezen az értékesítési csatornán termékeink 75 százalékát hozzuk belföldi forgalomba. Országos Lehel mintabolti hálózatot is üzemeltetünk, ahol a fennmaradó mennyiség kerül a vásárlókhoz. Egyelőre nem tervezzük újabb mintaboltok létesítését, mert nem tudnánk megfelelő színvonalú és mennyiségű árualapot előteremteni. A kereslet sokszorosa a kínálatnak, jelenleg 100—150 ezer hűtőgép hiányzik a magyar piacról. — Igaz a hir, hogy áremeléseket tervez a vállalat? — A Lehel Hűtőgépgyárnak nem áll szándékában termékei árát emelni, sőt éppen ellenkezőleg, azokat szeretnénk szinten tartani. Azonban beszállítóink, a festék, papír, műanyag, vas- és 'színesfém- kohászati, valamint egyéb anyagoknál folyamatosan, és nem egyszer 35-40 százalékos áremeléseket hajtanak végre. Ezen kedvezőtlen hatások egy- részét eddig belső intézkedésekkel, anyagtakarékossággal, fejlesztésekkel és egyéb intézkedésekkel még ellensúlyozni tudtuk. Másrészt azonban, ha tovább emelkednek- az alap- anyagárak, és ezt már nem tudjuk megfelelően kompenzálni a belső intézkedésekkel, akkor elképzelhető, hogy mégis áremelésre kényszerülünk. H. Zs.
