Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-18 / 15. szám

e aj Dunántúli naplő 1990. április 18., szerda Stabilan továbbra Is Hágocson a tagság nagy része 20—45 éves — Napirenden a vagyonnevesítés —1500 m2-es kertek — Háromezres pulykatartás Sertést dolgoznak fel a mágocsi termelőszövetkezet húsfeldolgozójában A szövetkezet korszerű szarvasmarhatelepe a bikali út mentén 150000 hűtőgép hiányzik a magyar piacról Családon belüli ápolás Korlátok között (Mi-ért ne lehetne a családon belüli ápolást annyti (pénzzel elismerni, mint amennyi egy szociális otthoni hely havi át­lagköltsége? Az ezzel össze­függő gondolatok sóik emlbert foglalkoztatnak. Mert mindig is voltak és lesznek olyanon, akik a beteg hozzátartozóju­kat otthon szeretnék gondoz­ni, mert a szociális otthoni beutalásra várni kell. Azok, akik az elmúlt években — akár jószántukból, akár kény- széfből — az otthoni gondo­zás mellett döntöttek, több­ségben anyagilag nehéz hely­zetbe kerültek. (Ezért várták sokan reménykedve az ápo­lási díj (bevezetését, amelyről azonban -már tervezet korá­ban kiderült, hogy csak .bizo­nyos .körökre vonatkozik és ■ összege is (korlátozott. • Az eleve korlátok között született rendelet talán leg­nagyobb hiányossága, hogy nem olyan társadalmilag szük­séges és (hasznos munkaiként kezeli az áipolást, amelyért ugyan differenciáltan megha­tározott, de m-inden vállalko­zónak fizetség járna. Sokkal inkább abból indul (ki, hogy valamilyen .mértékben kom­penzálja azt a keresetveszte­séget, amivel ez a többség esetében együtt jár. Mivel a kormányzatnak-nem volt annyi pénze, mintameny­nyire a becsült igények alap­ján szükség lenne, mindjárt behatárolta azok körét, akik igényibe vehetik. így csak azoknak lehetőség az ápolá­si díj, akiknek nincs rendsze­res -munkaviszonyból eredő, vagy ehhez köthető jövedel­mük. Vagyis kiesnek az ala­csony nyugdíjasok, a gyed­en, gyesen lévők, de még a rendszeres szociális segélyből élőik is. Kivételt a bedolgo­zók jelentenek. E (körön Ibelül további di­lemma, hogy mi mellett dönt­sön például egy gyesen lévő, hisz elképzelhető, <hogy ' az ápolási díjjal anyagilag job­ban .járna, ugyanakkor emel­lett már csak az garantált ré­szére, hogy ezt az időt .mun­kaviszonynak tekintik, az nem, hogy ugyanoda vissza mehet dolgozni, ahonnét eljött. . . További .nyitott kérdés, (hogy ugyan m unka vi szó nynak szá­mít, de nem (jelent kereső foglalkozást, ha volaki főis­kolai vagy egyetemi hallga­tó, vagyis egyedi elbírálás tárgya, (hogy a tanulmányai mellett képes-e ápolni, vagy csak arról van szó, hogy „át­vállalja” ezt a ténylegesen ápoló, valamilyen alacsony jövedelemmel rendelkező csa­ládtagja nevében... A települései* szakigazga­tási egységeinek dolga egy további differenciálás. A ren­delet ugyanis a dij összege alapján is megkülönbözteti azon csoportokat, amelyek igénybe vehetik. Normatív alapon állapítja meg a kis­korú, súlyosan fogyatékos — képezhetetlen — gyerekek ápo­lási díját, amelynek összege a mindenkori (minimálbérrel, jelenleg 4800 Ft-tál egyezik. Más a (helyzet a tartósan be* teg felnőttekkel és az idő­sekkel, akiknek ápolói méltá­nyossági alapon kaphatnak rendszeres juttatást. Esetük­ben a díj összegének maxi­muma a mindenkori .mini­málbér. Amit viszont a több­ség remélhet, az a havi 2000 forint, azaz annyi, amennyit a tiszteletdíjas házi gondo­zók minimumként kapnak. A Pécsett eddig jelentkezettek száma — 19 súlyosan (fogya­tékos gyermek és 28 felnőtt­korú — is arra utol, (hogy azok köréből kérelmerik töb­ben az ápolási díjat, akik­nek bére .méltányosságból és többnyire a minimálbérnél alacsonyabb összegben álla­pítható meg. A kérelmeket véleményező bizottságok álláspontja a kö­vetkező: nem lesznek tekin­tettel arra, hogy abból a ke­retből, amelyből e díjakat is fizethetik sok minden másra is kell a pénz — segélyekre, közgyógyellátásra — ez csak annyiban lehet megnyugtató, hogy dki rászorul, az való­ban meg is kapja, de köny- nyen előfordulhat, hogy el­fogy a pénz, s akkor sem ápolási díjra, sem másra nem lesz. Az éves költségvetésről jó­val előbb döntött a parla­ment, a megyei, a városi ta­nácsok is, mint ahogy az ápolási díjat bevezették vol­na. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium véleménye szerint e rendelet pénzügyi fedezete (benne van a nor­matív támogatási rendszer­ben, ám ma mór azt is tud­juk, hogy mivel szinte min­den területen kevés a pénz és a tanácsok szabad kezet kaptak e támogatások fel­használásában, nem garan­tált, .hogy az ilyen célra szánt pénzt valóban erre is fordít­ják. Ettől a rendelettől sokan azt remélték, hogy .majd ösz­tönöz- az otthoni ápolásra. Nemcsak azért, mert humá­nusabb, hanem mert így gaz­daságosabb is lehetne. Ha így lett volna, akkor is szük­ség lenne szociális és átme­neti, illetve gyermekotthonok­ra, hisz valószínűleg mindig lesznék olyan rászorulók, akiknek nem akad ápolóijuk, illetve akiknek hozzátartozói valamilyen ok .miatt ezt nem tudják vállalni. De a válasz­tás lehetőségét kínálhatta volna, s valószínűleg csök­kent volna a kórházak bel­gyógyászati osztályainak idős­korú beteglétszáma, illetve a szociális otthoni beutalásra várakozók száma is. De eh­hez talán az is kellett volna, hogy akörüli összeget ajánl­janak ápolási díjként, ameny- nyi napjainkban egy szociá­lis otthoni hely fenntartási költsége, vagyis 8-9000 forint. Bár a jelenlegi körülmények között bizonyára maxlmaliz- musnak tűnik az a kívánság, hogy differenciált normativ el­látásiként, de mindenki ala­nyi jogon kaphasson ápolási dijat, aki erre vállalkozik, mégis erre kell törekedni. Már csak azért is, mert azok között, akik eddig kérvényez­ték ezt a díjat, elvétve ta­lálni olyat, aki korábban, az okkor már meglévő .rossz anyagi körülményeire hivat­kozva segélyért állt volna sor­ba az egészségügyi osztályon. Vagyis a kivételeket leszámít­va a többség élni és nem visszaélni akar ezzel a lehe­tőséggel. T. É. Lehet-e életképes a többségében alig tíz aranykoronaértékű, dimbes-dombos földön kizárólag alaptevékenységet folytató me­zőgazdasági termelőszövetkezet? Mágocs példája azt mutatja, hogy igen: tavaly félmilliárd forintos árbevétel mellett harminc­négymillió forint nyereséget ért el. Miklóssy Béla termelési el­nökhelyettessel (37 éves, három és fél éve van e beosztásban) beszélgettem az eredményekről, a nehézségekről, a tervekről. Az ötezer hektár szántó négyötödén takarmánynövényt (árpát, búzát, kukoricát) ter­melnek, döntően a tsz állat- állományának ellátására. A maradék ezer hektáron napra­forgó, borsó és cirok terem. A mágocsi tsz-ben nyolc­százötven fejőstehenet, plusz ezek szaporulatát, mintegy két és félezer szarvasmarhát lát­nak el. Amióta a széna, a siló milyenségére jobban oda­figyelnek, szép eredményeket hozott a Holstein-friz hízó­marha: tizennyolc hónapos korra az egyedek elérik, il­letve meghaladják a hat má­zsás súlyt. Az utóbbi időben a tartás­körülmény is változott: a hí­zómarhánál áttértek a szabad­tartásról a kötöttre. (A tejelő­tehenészetnél is módosítani kellene: itt célszerű lenne a kötetlen tartásra áttérni, - de erre a hatvanmillió forintos bővítésre egyelőre nem futot­ta a beruházási keretből). A tsz háromszázhetven ko- cás sertéstelepe hatezer hízó­sertés kibocsátására képes évente, s ehhez jön még a háztájiban fiatalított és hiz­lalt sertésszám. Mágocson és környékén a háztáji csirkézés­nek és pulykázásnak nagy hagyománya van. A háztáji baromfiágazat tavaly 340 szer­ződött partnerrel termelt, s a csirkézőknelk-pulykózóknak százas-ezres darabszámmal ment, most egy-egy szerződött partnernél az ötszáz a legke­vesebb, de van három-négy- ezres pulykatartó is. Az alap­anyag- és táipár emelkedésé­nek, valamint a felvásárlási ár mozgásának üteme eltért, ezért kényszerültek több állat tartá­sára a pulykázók. Az utóbbi .három évben az állattartóteiepi rekonstrukciók, góhídüzem környékellátónak számít (iskolák, óvodák, böl­csődék, helyi lakosság), vala­mint Komlóra is szállítanak hús- és töltelékárut. Tavaly a MÉM-től engedélyt kapott a tsz arra, hogy sertés mellett marhát .is vághassanak. A ho­mokbánya a környékbeli épít­kezőknek segít. A szövetkezet építőrészlege befejezte a telepi rekonstruk­hozzávetőleg csak a fele a mágocsi tsz tagja. Az előne­velt pulyka háromnegyede a háztájiban, egynegyede a tsz bikali telepén éri el a leadási súlyt. A pulykázás négy-öt éve még háromszázötvenes-nyolc­a szárítóikresítés elvitte a be­ruházási pénzt, a növényter­mesztési géppark felújítása háttérbe szorult. (A legfiota- labb Claas Dominator kom­bájn a tsz-ben ötéves). Ez évben két új kombájnt vásá­rolnak: világbanki. pályázat alapján két John Deere kerül a szövetkezet tulajdonába. Az ezeregyszáz tagú tsz ak­tív dolgozója ötszáznyolcvan fő. Az egy főre eső jövedelem tavaly meghaladta a százezer forintot bruttóban, az idei bérfejlesztés eddig 16 száza­lékot ért el. A vagyonnevesí­tés napirenden van, a tagság az elkövetkező hetekben vi­tatja meg é témát. A jövőt együttmaradva képzelik el. A tsz nyolcszáz-ezerötszóz négyzetméteres zártkerteket ér­tékesít — mindazon tsz-tagok- nak és kívülállóknak, akik erre igényt tartanak. Mekéhyes ha­tárában 32 zártkertet mértek ki. Végrehajtják ezt mindenütt, ha a tsz körzetébe tartozó hét falu valamelyikének határá­ban kérik az ott élők. A vá­ciókat, központi épületi átala­kításokat, építéseket, most ki­léphet a tsz-munkák szűk kö­réből: vállalkozásba kezdhet (A negyven fős részlegben festők, asztalosok, kőművesek, vizvezetékszerelők dolgoznak.) Miklóssy Béla arra a kér­désre, hogy mi veszélyezteti gazdaságialg a tsz életképes­ségét, elmondta, hogy a töb­bi mezőgazdasági üzemhez hasonlóan náluk is az orszá­gos szintű ár- és hitelpolitika üt vissza. Egyszerűen az állat- tenyésztés év elején nem tud annyit hozni, hogy abból ta­vasszal a földnek mindent megadhassanak, ami csak kell az elfogadható termés érdeké­ben. Ezért kénytelenek hitelt felvenni. A magas hitelkamat viszont lehetetlen helyzetet te­remt: megkérdőjelezi a terme­lés, a munkabefektetés értel­mét. — Ez viszont, már túl­megy a mágocsi mezőgazda- sági termelőszövetkezet gaz­dálkodásának témáján. L. Cs. K. «9 Adu jpr juhb ‘;Wh3E £g IS ífessS g* ffif H B j|» igái*' '-fi rSswl ^ :'%jbSí\ 03 W Országos viszonylatban — igy Baranya megyében is — hiánycikknek számítanak a Le­hel hűtőgépek, főként a 60- 120 literes űrmértékűek. Kap­hatók ugyan nyugati import­ból származó hűtők, de ezek közel kétszer annyiba kerül­nek, mint a hasonló minősé­gű magyar típusok. Ezért óriási túlkereslet .van a hazai termékek iránt. A jászberényi Lehel Hűtő­gépgyárban tavaly 600 000 különféle hűtőszekrényt gyár­tottak, a 30 literes űrmérettől az 1200 literes kereskedelmi fagyasztóig. Ebből a mennyi­ségből 330 ezret Nyugat-Euró- pába exportáltak, illetve 270 ezret a (belföldi piacon érté­kesítettek. Kérdésemre Hoffer András kereskedelmi osztályve­zető elmondta, (hogy számukra az export és a belföldi szál­lítás egyaránt fontos, bár az itthoni .partnereik közül nem egy fizetési nehézségekkel küzd. Idén, mintegy 30 000 hű­tőgéppel gyártanak többet, a tavalyihoz képest, amit a ha­zai piacon szeretnének érté­kesíteni. — Mi alapján döntik el, hogy melyik típusból mennyit gyártsanak? — A típusösszetételt vevőink igényei, illetőleg gyártósoraink kapacitásának összevetése alapján határozzuk meg. A 60 és 80 literes hűtőszekrénye­ink nem a legkorszerűbbek, túl magas az energiafogyasz­tásuk, és aránylag kis űrtar- talmúak. Sokkal gazdaságo­sabb például a 160 literes hűtő, amely csak fele annyit fogyaszt, mint az előbb em­lített két típus. Ezért évről év­re kevesebbet gyártunk ezen 60—80 literes, 15—20 éves konstrukciójú hűtőgépekből.- Terveznek-e teljesítmény­fokozó beruházásokat?- A Lehel évente mintegy 5 százalékkal gyárt több hű­tőgépet, ami a folyamatos technológiai feljesztések ered­ményeként jöhet létre. Ennél nagyobb léptékű termelésnö­velésre azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tu­dunk vállalkozni. — Lesz-e Lehel-márkabolt Pécsett? — Belföldi értékesítésünket a vas—műszaki szakma kereske­delmi nagyvállalataival - Du­nántúlon a Titán és a Ferro­vill — érvényben lévő hosszú távú együttműködési szerződé­sek szabályozzák. Ezen az ér­tékesítési csatornán termékeink 75 százalékát hozzuk belföldi forgalomba. Országos Lehel mintabolti hálózatot is üze­meltetünk, ahol a fennmaradó mennyiség kerül a vásárlók­hoz. Egyelőre nem tervezzük újabb mintaboltok létesítését, mert nem tudnánk megfelelő színvonalú és mennyiségű áru­alapot előteremteni. A kereslet sokszorosa a kínálatnak, je­lenleg 100—150 ezer hűtőgép hiányzik a magyar piacról. — Igaz a hir, hogy áremelé­seket tervez a vállalat? — A Lehel Hűtőgépgyárnak nem áll szándékában termékei árát emelni, sőt éppen ellen­kezőleg, azokat szeretnénk szinten tartani. Azonban be­szállítóink, a festék, papír, műanyag, vas- és 'színesfém- kohászati, valamint egyéb anyagoknál folyamatosan, és nem egyszer 35-40 százalékos áremeléseket hajtanak végre. Ezen kedvezőtlen hatások egy- részét eddig belső intézkedé­sekkel, anyagtakarékossággal, fejlesztésekkel és egyéb intéz­kedésekkel még ellensúlyozni tudtuk. Másrészt azonban, ha tovább emelkednek- az alap- anyagárak, és ezt már nem tudjuk megfelelően kompen­zálni a belső intézkedésekkel, akkor elképzelhető, hogy mégis áremelésre kényszerü­lünk. H. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom