Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-15 / 13. szám

VDN-világhíradó Kötelező valutabeváltás Jugoszláviában Mit mondanak? Olvassuk! Antall- és Pozsgay-interjú a bécsi Kurierban A Kelet-Európából érkező turistáktól ezentúl a jugoszláv hatóságok megkövetelik, hogy fejenként 200 dollárnak meg­felelő kemény valutát váltsa­nak be a határ átlépésekor. A döntést pénteken ismertet-' te a kormány tájékoztatási hivatala. A lépésre azért volt szük­ség, mert Bulgáriából, Ma­gyarországról és Romániából nagy számban érkeztek olyan utazók, akiket semmilyen ér­tékrend szerint nem lehet tu­ristáknak minősíteni — tartal­mazza a Tanjug jugoszláv hír- ügynökség magyarázata. Az utazási irodák szervezé­sében, az országon átutazók (tranzitálók), a kishatárforga- lom keretében, a diplomáciai útlevéllel, a hivatalos és üz­leti úton érkezők és a 14 Kik ők? Belső Vatra Romaneasca­dokumentum „A végső célunk Nagy-Ro- mánia, amelyben nem tűrünk meg többé idegen eleme­ket ... Az ellenség legtehetsé­gesebb vezetőitől meg kell szabadulni és . .. Tevékenysé­günket Tirgu Muresre (Maros- vásárhelyre) kell összpontosí­tani". Többek között ez olvasható a Vatra Romaneasca, a szél­sőséges román nacionalista szervezet egy belső használat­ra szánt programnyilatkoza- tábap, amelyet mértékadó amerikai forrásból kapott meg az MTI washingtoni tu­dósítója. A Vatra marosvásárhelyi „országos központja" bélyeg­zőiét viselő, olvashatatlan alá- írqsú dokumentum február 20-án kelt, s világosan arra utal, hogy a felhecceit cső­cseléknek a vásárhelyi ma­gyarság elleni brutális táma­dását tudatosan készítették elő. „Tekintettel a város félig magyar, félig román lakos­ságára, a Vatra Romaneasca Tirgu Muresre fogja összpon­tosítani erőfeszitéseit, mind­addig, amíg a román nemze­ti szellem elég szilárd nem lesz ahhoz, hogy elutasíthas­suk a magyarok minden igé­nyét ... A fő feladat, hogy a megfélemlítés különböző for­máival éljünk, s vagy elintéz­zük az ellenség legtehetsége­sebb vezetőit, vagy jelentékte­len pozícióba kényszeresük őket", mondja a program. Mint ismeretes, Sütő András, az erdélyi magyarság viláa- hírű képviselője a Vatra vá­sárhelyi vérengzésének egyik legsúlyosabb áldozata. „Nagy-Romániában nem lesz helye idegen elemeknek, ma­gyaroknak, cigányoknak, né­meteknek, tatároknak, zsidók­nak. Elérkezett a pillanat, hogy megoldjuk a kisebbségi kérdést, véglegesen és vissza­fordíthatatlanul” mondja a program, amely szerint a Vat- rának politikailag semleges­nek kell lennie, hogy támogat­hassa valamennyi párt, s csatlakozhassanak hozzá a po­litika iránt nem érdeklődő személyiségek is. A mozgalom pénzügyi forrósait — a belső dokumentum szerint — „a hazai politikai élet befolyásos személyiségei, valamint rész­ben titkos külföldi szervezetek biztosítják, elsősorban Fran­ciaországból és Kanadából .. .” A Vatra Romaneasca prog­ramja síkra száll azért, hogy fennmaradjon a Securitate: „céljaink eléréséhez szakkép­zett emberekre van szüksé­günk, akiket arra képeztek, hogy teljes hűséggel szolgál­janak világosan meghatáro­zott célokat”. éven aluli gyerekek mentesül­nek a/ intézkedés hatálya alól. A jugoszláv vámszervek adatai szerint az év első há­rom hónapjában 215 ezer bolgár lépett be az ország te­rületére, míg tavaly 300 ezren érkeztek Bulgáriából. A Tanjug véleménye sze­rint a kötelező valutabeváltás következtében csökken majd a „látogatók" és a határon belépésre várakozók száma. A héten a belgrádi sajtó a jugoszláv kormány főtitkárára, Zoran Miskovicsra hivatkozva jelezte az intézkedés beveze­tését. ö azonban úgy nyilat­kozott, hogy az csak 2-3 hó­napon belül lép érvénybe. Belgrádban azt is ígérték, hogy az el nem költött dinárt kiutazóikor vissza lehet majd váltani. Bírálják a maros- vásárhelyi per ítéletét Több romániai magyar nyelvű lap bírálja a marosvásárhelyi bíróság ítéletét, amelyet magyar cigányod ügyében hozott. A Marosvásárhelyen megjelenő Népújság feltűnőnek nevezi azt az igyefeezetet, amelyet a városi bíró­ság tanúsított a március 20-i tör­ténésekbe állítólag belekeveredett cigányok ügyében. A perbe fogott személyek esetleges szerepének tisz­tázása indokolt lehet — írja a lap —, de a véres kifejletbe tor­kolló események jellege, politikai súlya sokkal komolyabb annál, mintsem a tüntetések környékén csellengők kérdőre vonásával be le­hetne érni. Mindenekelőtt fel kell deríteni az események valamennyi körülményét, kezdve a felbujtók és szervezők megnevezésével, az RMDSZ és más szervezetek székházának március 19-i feldúlói azonosításával, továbbá a március 20-i események közreműködőivel, akik a vidékieket beszállították, és a békés tünte­tést kegyetlen összetűzésbe fojtot­ták. Méltánytalan olyan eseménye­ket „tyúkper” szintjére süllyeszteni, amelyek országos botránnyá dagad­tak, és felkavarták a belpolitikai életet. Akik ezt nem értik meg, akaratlanul is a forradalom ellen­ségeinek malmára hajtják a vizet. A Bukarestben megjelenő romá­niai Magyar Szó ,,Ártatlan cigányo­kat ítéltek el” címmel a marosvá­sárhelyi perrel foglalkozó cikkében rámutat: a bíróságon még a régi óra ketyeg. A cigányokat ugyanis olyan vádpont alapján ítélték el, amelyet még a diktatúrában fogal­maztak. Ez a törvényi előírás „a szocialista rendszer erkölcsi viszo­nyai ellen elkövetett kihágásnak” nevezi azokat a tetteket, amelyeket a vádlottak állítólag elkövettek. A lap megállapítja: olyanokat ítél­tek el, akik ellen munkahelyeiken soha semmilyen kifogás nem merült fel, büntetlen előéletűek voltok, és akik egyike sem tartotta magát bűnösnek. Mindössze annyi volt a vétkük, hogy március 20-én, a pog­rom pillanataiban a cigánynegyed­ből a főtér felé indultak, megnéz­ni, mi történik ott. A verekedésben nem vettek részt. Ha őket megbün­tették, akkor ilyen alapon még húszezer embert kellene perbe fog­ni, akik részt vettek a békés tünte­tésen — vonja le a következtetést a bukaresti lap. Megírják a lapok, hogy a bíró­ság a vádat két feljelentésre ala­pozta : Hipi János és Panaite Gheorghe volt a két feljelentő, mindkettő büntetett előéletű, mun­kakerülők, és élősködő életmódot folytatnak. A bíróság előtt Panaite bevallotta: március 20-án este hul­larészeg volt, már semmire sem emlékszik, még a rendőrségen tett nyilatkozatára sem, és ezért felje­lentését vissza is vonta. így maradt az egyetlen feljelentő, egy többszö­rösen büntetett előéletű betörő, akinek a szavait hitelesnek vette a részrehajlóén tevékenykedő bírói testület — írja a romániai Magyar Szó. FORINTÉRT, ISZTAMBULBA A PANORAMA UTAZÁSI IRODÁVAL április 29-től május 3-ig, május 13-tól május 17-ig. Részvételi díj: 5900 Ft. 2100 Ft-ért valutát biztosítunk. Vízumintézés az irodánkban: Pécs, Szaiai A. u. 11. Telefon: 32-822. Minden kedves utasunknak kellemes húsvéti ünnepeket ♦ kívánunk I Antall József véleménye sze­rint a magyar gazdaság las­sú felépülése már két-három éven belül érezhetővé válhat, Magyarország remélhetőleg 1992 és 1995 között belép a Közös Piacba, és egy évtized alatt elérheti legalább az európai átlagos szintet. A Magyar Demokrata Fórum el­nöke, a leendő miniszterelnök ezt a Kurier című bécsi lap munkatársának adott interjú­jában jelentette ki, amelyet az újság szombaton közölt. Vele együtt jelent meg a Pozsgay Imrével folytatott be­szélgetés ismertetése is, s az egész oldalt betöltő, Antall József rövid életrajzával és a két politikus fényképével is kísért iker-interjúk egyik kö­zös szalagcímében a Kurier hangoztatja, hogy a magyar választások „nagy győztesét és vesztesét” szólaltatja meg. Antall József bevezetőül ar­ról beszélt, hogy az MDF vá­lasztási győzelme örömmel töltötte el, de gondokkal is teli van, mert a nép bizalmát pártjának igazában csak ez­után kell megszolgálnia, s ehhez minden erejére szükség lesz. Mint elmondta, a par­lamentnek most rövid idő alatt ki kell dolgoznia az új alkot­mányt és a mielőbbi helyha­tósági választások alapjaként az önkormányzati törvényt, to­vábbá fontos a szabad piac- gozdcsóg minden szükséges intézményének létrehozása, hogy valós kép alakulhasson ki a különféle gazdasági ágak életképességéről. Magyarországnak az euró­pai integrációban való rész­vételéről szólva kijelentette: „alapvető céljaink: belépés az Európai Közösségekbe, szoros kapcsolatok az EFTA-val, tag­ság az Európa Tanácsban, de szoros viszony Észak-Ameriká- va! is. Vámunkra ugyanis az európai egységhez az atlanti eszme is hozzá tartozik, s ez­zel együtt az USA és Kana­da jelenléte. Szintén fontos­nak tartjuk Japánnak azokat a törekvéseit, hogy bázist építsen ki Közép- és Kelet- Európában, mint az egyesült Európa afféle előszobájában. Ügy gondolom, Japánnak Amerikával és Nyugat-Európá- val való versengése nagyon hasznos lehet e térség számá­ra". Az MDF vezetője úgy véle­kedett, hogy a német egyesí­tésnek és a Lengyelországgal — a német—francia kibékülés mintájára — való történelmi ki­egyezésnek együtt kellene vég'bem ennie, s nemcsak a fennálló határokat kell meg­tartani, hanem Németország NATO-tagságát is. Antall József ezután a ma­gyar külpolitika követendő irányáról nyilatkozott. Mint ki­fejtette, a Varsói Szerződést — miután a tagországok új irányvonalra tértek át — a jö­vőbeni tárgyalásokon alapo­san újra kell értékelni. Meg­vizsgáló nd ók a kilépés és a semlegesség kérdései egy újonnan létrejövő európai biz­tonsági rendszerben, mikökben a semlegesség teljesen új ér­telmezésre fog szorulni. Egy valóban demokratizált szom­szédos Szovjetunió Magyaror­szág barátai közé fog tartoz­ni, természetesen politikai vagy gazdasági függőség nélkül, ehelyett a gyümölcsöző együtt­működés alapján. Gorbacsov sikere — amelyet talán orszá­gának amolyan „keleti nem- zefközösséggé” alakításával érthet el - Ijiztosan a mi ér­dékünk is. Magyarország szá­mára szomszédai közül csak azokkal az államokkal jöhet-, nek szóba baráti kapcsolatok, amelyek tiszteletben tartják a magyar kisebbség jogait. Természetesen minket is köte­lez a határok megváltoztatíha- ta(lanságáról szóló helsinki megállapodás, de az is nyil­vánvaló, hogy a határainkon túli magyarok állampolgársá­gától függetlenül csak egy magyar nemzet van — mondta a pártelnök. A Kurier másik szombati in­terjújában Pozsgay Imre töb­bek között arról beszélt, hogy a magyar nép a kommunista rendszert sohasem fogadta el igazán, legfeljebb a liberali­zálások időszakában eltűrte azt. A nyolcvanas években azonban a gazdasági válság a szociális feszültségeket any- nyira kiélezte, hogy az 1956- os felkelés megismétlődésére volt kilátás. „Én és harcos­társaim két-három éve célul tűztük ki az állampárt hatal­mának lebontását. Ez a folya­mat most véget ért. És ezt sze­mélyes eredményeim közé szá­mítom annak a csalódásnak ellenére, amelyet az államel- nöki tisztség pályázójaként meg kellett élnem" — mondta a szocialista politikus. Hamis­nak és méltánytalannak minő­sítette, hogy a polgári pártok a reformereket egy kalap alá veszik az ortodox kommunis­tákkal. Megítélése szerint azonlban az MSZP-nek a vá­lasztásokon elnyert 531 ezer szavazat erőt és legitimációt ad ahhoz, hogy a múlt súlyos terhétől megszabadulva a jö­vő felé forduljon. Pozsgay Imre közölte: az, hogy Ma­gyarországnak hamarosan kon- zervatív-ipolgári kormánya lesz, nem Okoz neki gondot, sokkal inkább az, hogy az új kabinet élég erős lesz-e a régóta hú­zódó döntések meghozatalá­hoz, mert a túl sok kompro­misszum megnehezítheti a vál­ság leküzdését. <* Mecseki Szénbányák anyagellátó üzeme felvételre keres férfi munkaerőt: 2 fő híddaru kezelőt, kereseti lehetőség túlórával bruttó 14 000 Ft. 2 fő fűrészélezőt, bruttó 10 000 Ft bérrel és 5 fő cérnázógép kezelőt, lehet női munkaerő is, betanulás után teljesítménytől függően kereseti lehetőség 3 műszakban bruttó 7-9 000 Ft. Természetbeni juttatás évi 40 q illetményszén. Hűségjutalmat fizetünk. Jelentkezni lehet. Mecseki Szénbányák anyagellátó üzem Komló, Pécsi u. 1. munkaügyi csoport. (Szénosztályozó üzem mögött) Érdekességek a nagyvilágból Kvant napautó - a Gorkij Autógyár ajánlata, elsősorban üdü­lőhelyeknek. Napelemmel működik, sebessége óránként 30 kilométer. Több tucat üres műanyag pa­lackkal a fején tart a piac fe­lé az Elefántcsont-parton, Abidjanban egy helybeli asz- szony, hogy darabonként öt centnek megfelelő összegért árulja portékáját. A jászberényi Lehet Hűtőgépgyár állatkertjében az Ausztráliá­ból származó Emu futómadár-párnak négy kis fiókája kelt ki a több mint fél kilogrammos tojásokból. A fogságban nehe­zen szaporodó madarak Jászberényben már többször költöttek. Törpék a jégen Párizsban. A hétből hat törpe gyakorol a Ze­nith színházban, készülve a Wald Disney „A világ a jégen" show-műsor Hófehérke jelenetére. Hetedik társuk is bizonyosan előkerül. r---------------------------------------------------------­i F elveszünk export vállalás teljesítéséhez- szerkezeti lakatos I - ívhegesztő I I - esztergályos szakmunkásokat I Jó kereseti lehetőség! i I MEZŐGÉP - PÉCSVÁRAD I Kossuth L. u. 6. Tel.: 2.4-288 L_____________________________ i l l i i l i i l l i i l l l i 2 vasümapi A frankfurti állatkert flamingó- szerelmespárja egy meleg ta­vaszi napon nem rejti véka alá érzelmeit az állatkertet felkereső látogatók előtt sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom