Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-14 / 12. szám

e íij Dunántúli napló 1990. április 14., szombat nwwirtWi'; rT"*-! Szerelik a közlekedési irányitólámpákat Pécsett, a Kodály Zoltán úton Fotó: Proksza László Mennyi pénz jut 20, utakra? Korszerűsítések, felújítások világbanki hitelből Pécs útjaira 92,3 millió forintot költhet a városi ta­nács ebben az esztendőben, ami valamivel több ugyan, mint tavaly, de reálértékben ugyanannyi. Az enyhe tél­nek köszönhetően az utak kevésbé károsodtak. Álla­potuk ennek ellenére sem nevezhető jónak, akad mun­ka bőven. A karbantartó­sokat, kátyúzásokat már ja­nuárban elkezdték és fo­lyamatosan végzik. Nagyobb korszerűsítések­re 33,3 millió forint jut, ami azt jelenti, hogy három ki­lométer hosszúságú út fel­újítására — szélesítésére, burkolatmegerősítésére — lesz lehetőség. így például hét méter szélességűvé ala­kítják a Búzakalász utcát, s új aszfaltszőnyeggel von­ják be. Mólomban, Felső utcában a lakossági közmű­építés után a tanács vál­lalta, hogy felújítja az utat — erre is idén kerül sor. A belvárosban a Perczel utca Széchenyi tér és Gábor ut­ca közötti szakaszát - itt csapadékcsatornát fektettek le — látják el új aszfalt- szőnyeggel. Új burkolatot kap a 39-es dandár út is az Ybl Miklós utcától a 6-os számú főközlekedési útig. A tanácsi kezelésben lé­vő hidakra 4,5 millió forin­tot költenek, az Álmos ut­cait már átadták a forga­lomnak, a bátaszéki vasút­vonal somogyi felüljárójá­nak a korszerűsítése a kö­zeljövőben megtörténik. Az év elején forgalomba helyezték a Hunyadi út— Aradi vértanúk útja cso­mópontjában a forgalom- irányító berendezést, ehhez kapcsolódva a Hunyadi út szerkesztőségünk előtti sza­kaszának burkolatát érdesí- tik, hog\ könnyítsék az autóbuszok közlekedését. Idén nyáron sor kerül a Landler lenő út—Aradi vér­tanúk útja-Kodály Zoltán út kereszteződésében is a lor- galomirányitó berendezés üzembe helyezésére. Az állagmegóvási, kar­bantartási munkálatok so­rán 50 000 négyzetméter fe­lületű burkolatbevonást vé­geznek elsősorban a város peremrészein, s 15000 négyzetméteres területen. vé­kony és úgynevezett szu­pervékony aszfaltszőnyeget terítenek. Ez utóbbi eljárást a városgondnokság és a Pécsi . Közúti Építő Vállalat kísérletezte ki. Előnye, hogy viszonylag olcsó, s a burko­lat felületi hibáit esztétiku­sán kiegyenlíti. - Jelentős összeget fordítanak idén a közúti jelzések felújítására, az út menti árok karban­tartására, járdafenntartásra. Az utak korszerűsítési, kar­bantartási piacán verseny­helyzet van, így a megren­delők a legelőnyösebb ajánlatot benyújtóknak ad­ják a megbízást. A Pécsi Közúti Igazgató­ság 120 millió forintot for­díthat a megye közútjainak felújítására, korszerűsítésé­re, de ezen kívül a fenn­tartásra is jut pénz. Ennek az összegnek a jelentős ré­sze — több mint 80 millió forint - a Világbank által nyújtott hitelből „jött ösz- sze". Ennek köszönhetően az 56-os úton Mohácstól a sátorhelyi út csatlakozásáig és a Csele csárdától a Ga- bonaipari Vállalatig széle­sítik és megerősítik a bur­kolatot. A 6-os számú fő- közlekedési úton Szigetvár előtt és után összesen ki­lenc kilométer hosszúságban lehetőség lesz új aszfalt- szőnyeg terítésére, a 66-os úton a megyehatártól öt- kilométeres, az 57-es úton Szajk környékén négykilo­méteres szakaszon erősítik meg az útburkolatot. Pécsett a Zsolnay-dombon a 6-os út—Felsővámház út találkozásánál a forgalom biztonságosabbá tétele ér­dekében jelzőlámpát helyez­nek el, a Balökánynál a gyalogátkelőhelynél ugyancsak forgalomirányító berendezést állítanak üzem­be még at idén. Kisebb korszerűsítésre kerül sor a 6-os út—Páfrány utca cso­mópontjában, valamint Lvov-Kertvárosban, a Saro- hin tábornok út—Egri Gyula út kereszteződésében. Mind­két helyen a jobbra kanya­rodást könnyítik meg. Roszprim Nándor Forgalomirányító berendezés a Kodály Zoltán útnál Angol - Pécsen Nem kell hangsúlyozni az angol nyelv fontosságát vilá­gunkban. Nemcsak univerzá­lis közvetítő nyelv, hanem olyan kultúrák hordozója is, melyek - a tudományos-tech­nikai forradalom nyomán át­alakuló kommunikációs és az utazási lehetőségek miatt — ma és számunkra váltak elő­ször ténylegesen, kézzel fog- hatóan elsajátíthatóvá. A né­met nyelvvel versenyben — az elmúlt év politikai és oktatás- politikai változásai után — az angol az első számú idegen nyelvvé lesz Magyarországon. Ez jelentősen megnövelte a Janus Pannonius Tudomány- egyetem angol tanszékének feladatait és egyben lehetősé­geit is: az angol az egyetem legnagyobb szakává vált. 1990 szeptemberében — a ko­rábbi átlag 30—35 fővel szem­ben — várhatóan majdnem száz elsőéves hallgató kezdi meg angolos tanulmányait. Ma azonban nem egyszerűen több nyelvtanárra, hanem alapvetően új gondolkodásra van szükség az idegen nyel­vek kapcsán. Amellett, hogy szeretnénk erőnkhöz mérten b mennyiségi kívánságoknak is elébe menni, olyan új kezde­ményezésekkel is próbálko­zunk, mely a kultúra terjesz­tésének új formáit honosítja meg. Az egyetemi képzés tervei Hagyományos, magyarral, történelemmel, idegen nyel­vekkel párosított programjaink mellett múlt évben indítottuk a földrajzzal és fizikával kap­csoltat. Ebben az évben új szakpár lesz a biológia-an­gol. Szerettünk volna elindíta­ni egy egészen új vállalko­zást, az egyszakos angolt. Ez lehetővé tenné olyan diákok bekerülését, akiknek nem volt alkalmuk angol tagozaton ta­nulni, és ezért nyelvi képzett­ségük intenzív fejlesztést kí­ván. A képzés második sza­kaszában pedig olyan színvo­nalú speciális programokat indíthatnánk, amelyek egyete­mi szakként való oktatására a kétszakos rendszerben nem volt mód. Ilyen például az amerikanisztika specializáció, mely átfogó ismeretet ad a számunkra sajnos még nagyon távoli világról, az Egyesült Ál­lamokról. Indíthatunk csak részben angolul folyó progra­mot is, ilyen lehet a kommu­nikációs specializáció, amely a szakos angol diploma mel­lett tömegkommunikációs szakképzést nyújtana. Van olyan tervünk is, hogy a pécsi tanszék szervezésében regionális angol szakos kép­zési rendszert alakítunk ki. Ez lehetővé tenné ilyen szak be­indítását Pécs mellett Kapos­váron, Szekszárdon, Baján. Külföldön már bevált rugal­mas szervezési rendszert kép­zelünk el, olyat, melyben a négy intézmény akármelyikébe felvett hallgató azonos érté­kű, hároméves (főiskolai) alapprogram után vagy dip­lómat szerezhet vagy folytat­hatja tanulmányait a pécsi egyetem plusz kétéves egye­temi programján. Amerikanisztika Egyik lényeges tartalmi vál­toztatásunk annak az egyéb­ként közhelyszerű felismerés­nek tantervbe építése, hogy egy nyelvtanár nem' egysze­rűen egy ismeretlen gramma­tika és szótár megtanulásá­nak ellenőre, sőt nem is csak az irodalmi kultúra avatott is­merője, hanem egy világ, egy életmód közvetítője. Az egye­temi tanszék pedig az angol nyelvet beszélő világok kuta­tási szintű képviselője. Nagy- Britannia és az Egyesült Ál­lamok mellett kiterjesztjük ezért figyelmünket Kanadára, Ausztráliára és Indiára is. Helyzetünkből és a kapott külső támogatásból követke­zően leggyorsabban az ame­rikanisztika területét tudtuk fejleszteni. Arra az átfogó tá­mogatásra építve, amit a ve­lünk kapcsolatban lévő egye­temektől, különösen az India­na University of Pennsylvaniá­tól és az USA hivatalos szer­vezeteitől kapunk, nemrégiben hoztunk létre az Amerikanisz- tikai Program-ot és szeretnénk rövid időn belül kialakítani az Amerikanisztika Szeminárium­ot is. Az előbbi összegyetemi, amerikai cserekapcsolatokat és egyéb egyetemi programo­kat szervez mindhárom karon, az utóbbi az angol szakhoz és tanszékhez kapcsolva in­dít ún. c-szakos amerikanisz- tikai oktatást. Ezeknek a te­vékenységeknek egyszerre van átfogó kultúraközvetítő szere­pe és gyakorlati funkciója. Gyakran egy üzleti tárgyalá­son vagy egy tudományos konferencián a kapcsolat lé­nyege dőlhet el azon, hogy a magyar fél képes-e kitalál­ni azt a következő gondola­tot, lépést, reakciót, ami part­neréhez közel viszi. És sajnos ezt elsősorban nekünk kell megtanulni, hisz aligha vár­hatjuk el a rajtunk annyira túlfutott külvilágtól-, hogy haj­landó lesz helyzetünk különle­gességével, kifogásaink sokfé­leségével törődni. A JPTE elsők között volt és ma is messze' kiemelkedő a magyar egyetemek közül ab­ban, hogy hatékony kapcsola­tot épített ki amerikai egye­temekkel. Évente 15-20 hall­gatónk utazik az Egyesült Ál­lamokba féléves vagy egyéves, szaktárgyukhoz ‘ kapcsolódó, egyetemi, tanulmányokra. Cse­leként amerikai diákokat fo­gadunk (ebben a félévben 17-en vannak), akik Közép- Európáról, Magyarországról tanulnak. A most kezdődő fél­évben tanszékünkön négy amerikai oktató dolgozik és diák vendéghallgatóink is so­kat segítenek a nyelvi alap­képzésben. Új középiskolai program Mindehhez kapcsolódik az a tervünk, hogy gyakorló gim­náziumunkkal — a volt Koma­rov Gimnáziummal - együtt­működve egy különleges arcú angol tagozatot hozunk létre. Elsősorban — ez még nem különlegesség, hanem alap- követelmény — közösen szeret­nénk egy kiemelkedő képzési színvonalú programot, indíta­ni, már 1990 szeptemberében. A színvonalat az iskola kiváló fiatal tanárai mellett remé­nyünk szerint az is garantál­ja, hogy az egyetem angol tanszéke minden területre ki­terjedő támogatást ad. Ez persze nem önzetlen dolog, hiszen nekünk nagy szük­ségünk van jól képzett diá­kokra. Szeretnénk angol es amerikai oktatóinkat a közép­iskolába is kivinni. Oda te­lepítjük az amerikai intézmé­nyek által felajánlott nyelv­tanítási programokat (például szeretnénk egy komputeres nyelvtanítási programot meg­honosítani). A különleges arc pedig óbban áll, hogy egy olyan programot fejlesztünk ki, amely középiskolai párja a tanszéken kialakított amerika- nisztikai oktatásnak. Az első két évben a nyelvtanításba építve, utána pedig önálló tantárgyként tanulnak a diá­kok az USA-ról, irodalmáról, történelméről, mindennapi éle­téről. Célunk itt ugyanaz, mint az egyetemi programban. A tagozatos diákok, akár orvo­sok, tanárok, mérnökök vagy szakmunkások lesznek, a nyelvtudás mellett megismer^ nek egy kultúrát, otthon érez­hetik magukat egy olyan vi­lágban, melytől sokat kell ta­nulnunk és melynek sok min­dent elmondhatunk a magunk dolgairól. Továbbképzés, átképzés Tanszékünk egyik legna­gyobb feladata a már műkö­dő angoltanárok továbbkép­zése. Erre a British Counciltól és amerikai partnereinktől is sok segítséget kapunk. Sze­retnénk sokféle továbbképzési programunkból egy részben önálló Továbbképzési Közpon­tot létrehozni, mely gazdája lenne a négy dél-dunántúli megye angoltanárai szakmai és módszertani fejlesztésének. Kihívás az a feladat, hogy relatíve rövid idő alatt jelen­tős létszámú átképzést kell megvalósítani, hiszen enélkül még évtizedekig lehetetlen lenne megvalósítani a szabad iskolai nyelvválasztást. A Za­la, majd később a Baranya Megyei Tanáccsal együttmű­ködve már februárban meg­kezdtük egy olyan orosztanár- csoport átképzését, akik kö­zépfokú vagy felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkeznek. Szeretnénk azonban nem el­követni azt a hibát, ami év­tizedekkel ezelőtt az orosz nyelvvel történt: nem gyors­talpaló tanfolyamot tervezünk, hanem nagyon magas köve­telményekkel fellépő egyetemi programot. Tanszékünk sok olyan lehetőséget szeretne biz­tosítani a hozzánk beiratkozó tanároknak, amely a kívánt színvonal eléréséhez alapot ad. Az Indiana University of Pennsylvanio-val és a Soros Alapítvánnyal együttműködve legjobb levelező hallgatóink­nak tanulmányi és munkale­hetőséget biztosítunk az USA- ban. Mivel ott hiány van orosz szakos tanárokban, kiutazóink állami iskolákban oroszt taní­tanak, miközben egyetemen az angol szakot végzik. Valószí­nű, hogy ennél jobb, életsze­rűbb tanulási módot nehéz lenne kitalálni. Ma minden angol tanszék furcsa helyzetben dolgozik. Egyik oldalon óriási . lehetősé­gek nyílnak évtizedes hátrá­nyok ledolgozására, másikon viszont ma is hatékony az ok­tatásirányítás értetlen és fé- 1 lős bürokráciája. Nekünk, egyetemi embereknek persze arra kell kísérletet tenünk, hogy az okos lehetőségeket ne nyeljék el hiányaink, buta korlátáink. Bókay Antal 1990-ben 17 amerikai diák tanul egy évig a pécsi JPTE-n. An­gol nyelven, magyar hallgatókkal együtt Közép-Európa kultúrá­jával, történelmével ismerkednek. Fotó: Horváth Barna Családsegítő Központ Pécsett Diszpécserközpontként műkö­dik, de bizonyos problémákat érdemben is meg tud oldani. Ez a lényege a Családsegítő Központnak, amelyet a közel­múltban hoztak létre Pécsett, s amely átmenetileg a kertváro­si Nevelési Központbon, az ügyfélszolgálati irodában ta­lálható. Naponta reggel 8-tól este 6-ig várják a tanácsot, segítséget kérőket. Nyomasztó gond, hogy a szándék szerint családokat tá­mogató szociális területek meglehetősen széttagoltak. A különböző részteendőkkel több helyen párhuzamosan foglal­koznak. Olyan egységre len­ne szükség, ahol a családdal, mint egésszel tudnak törődni. Ilyen ind itta táslból — kísérle­ti jelleggel — több családse­gítő központot hoztak létre az országban. Egyes elképze­lések szerint 30—40 000 lakos­ra számítottan kellenének ezek a centrumok, s például Győr­ben jelenleg már négy van. Baranyában a pécsi, kertvárosi az első, de tervezik a teljes városi hálózat kialakítását. — Ez egy klasszikus, mentál- hygiénés intézmény a megin­gott lelki egészségű emberek részére — mondja dr. Simony Emőke, a központ vezetője. — , Pécs eleve felkészülten tudja kezdeni ezt a tevékenységet, adott a szükséges pszichiátriai háttér, sok jó szakemberrel. — A városi tanács vb-hiva- talának családvédelmi és egészségügyi osztályán belül létezik egy családsegítő cso­port. Ez nem párhuzamosság? — Nem. A családsegítő cso­port elsősorban azoknak sze­retne támogatást adni, akikről valamilyen bejelentés alapján szerez tudomást. Mi pedig azoknak, akik saját elhatáro­zásból fordulnak hozzánk, mert úgy érzik, hogy szükségük van támaszra. — Milyen konkrét segítséget remélsetnek azok, akik ide­jönnek? — Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a hozzánk fordu­lók velünk végiggondolva, megbeszélve a problémájukat, felelősen tudjanak dönteni. Ha valaki tartós megpróbáltatá­sokkal küszködve, belátható időn bélül nem tud talpra állni, annak pszichiátriai ke­zelést tudunk ajánlani. A PO- TE- Pszichiátriai Klinikája ugyanis az együttműködéséről biztosított bennünket. Ha va­lakinek pedig segélyre van szüksége, természetesen útba tudjuk igazítani, hogy hol, mit intézhet. — Lesznek más portnereik is? — A szigetvári pszichoterá­piás osztály a fekvőbeteg-hát­teret ajánlotta fel. Jó munka­kapcsolatban vagyunk vala­. mennyi hasonló gonddal talál­kozó egészségügyi, illetve szo­ciális intézménnyel. — Mire számítanak, elsősor­ban ’kik keresik majd meg a Családsegítő Központot? — Mindenekelőtt olyan em­berek, akiknek valamilyen ok miatt felborult a lelki egyen­súlyuk, gondjaik vannak a családi életükben, de a pszichiátriai intézethez fordu­lástól idegenkednek. Közülük soikan valószínűleg nyugtatok kai, vagy alkohollal próbál­ják enyhíteni, megoldani a problémáikat. Ezeket ugyanis megfelelő feszültségoldó sze­reknek tartják, holott nem azok. Mi pont azt szeretnénk elérni, "hogy a (megoldást ne az italban, vagy a nyugtátok­ban ikeressék, mert még ne­hezebb helyzetbe kerülhetnek, T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom