Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-11 / 9. szám
IO aj Dunántúli napló 1990. április 11., szerda szerkesztőség postájából E Válasz egy nyílt levélre Soó Lászlónak, a Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet elnökének! A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet elnökeként a lap március 22-i számában felháborodott hangú nyilt levelet intézett hozzám, melyben tiltakozott jaz igazgatóság két munkatársának helyszíni vizsgálata miatt. Leírja, hogy 1989-ben már tartottunk vizsgálatot, akkor szinte kifogástalannak ítéltük a munkájukat és most előzetes bejelentés nélkül újabb ellenőrzésre került sor. lfarosuédö őrjárat írásunk nyomán Lehet így egészségesen táplálkozni? Elgondolkodtató levelet kaptunk Borbély Jánostól, aki a „Vigyázat, sonkaveszély" című írásunkra reagálva érdekes, illetve az illetékesek számára is megszívlelendő dolgokat ír. Érdemes figyelembe venni ke- sergését, sok embert érint: Káros és veszélyes lehet az egészségre egy-egy házilag, rosszul elkészített hentesáru? Igen ez is előfordulhat, de foglalkoztat-e valakit az a kérdés, hogy az állami vállalatoknál elkészített hentesáruk - az olcsóbb árfekvésű termékekre gondol, köztük a disznósajtra, feketehurkára, párizsira, kenőmájasra, nyári felvágottra, tepertőre, sporonira —, milyen minőségűek? Nem ártalmas-e az emberi szervezetre? A tepertőnek 80—90 százaléka sokszor csupa törmelék, tele szőrszállal, a többi áruféleség pedig nem egyszer az ehetetlenségig sós, erősen fűszeres, a disznósajt még fokhagymával is teletömve. Nem lehetne óvatosabban fűszerezni, vagy ilyet is, olyat is készíteni? A mostani árak mellett igazán gondolni kellene az idős, beteg emberre és a gyermeket nevelő kis- pénzűekre is. Mert nagyon finom a gépsonka — de menynyiért? Meg egyáltalán: nem mindenki szereti a túlízesített ételeket. Lehet így egészségesen táplálkozni? Elismerés a bátyiaknak Sajnos csak késve értesültem a március 15-i emléktáblaavatásról. Elfoglaltságom miatt azon csak feleségem vehetett részt. Már sokszor fölhívták a figyelmet, fényképpel is illusztráltuk azt, hogy - különösen a pécsi Kertváros, illetve a külvárosok sok helyen szemetesek. Akiknek még ez sem elég, azoknak - írásunk alátámasztásaként - újabb két fotót mellékelünk soraink bizonyítékaként. Mindkét fénykép természetesen a Lvov-Kertvárosban készült, most a változatosság kedvéért a Saröbin tábornok Az Új Dunántúli Napló április 5-i számában megjelent „Ismét az irgalmas rendről” című írás szerzője, Bán Péter dr. számára szeretnék némi felvilágosítást adni cikke utolsó szakaszában megemlített „emléktábláiról”. Az emléktábla az 1988. ok- tólber 25-ii „A pécsi középfokú tanítóképzés emléknapja" alkalmából került a volt tanítónőképző, a mai Dolgozók önálló Gimnáziuma (Szent István tér 8.) falára. A szövege nem a Mias'szonyunkról nevezett női Kanonok Rend egészét, hanem egyik volt iskoláját, ata- nitónőképzőt (tehát nem leánynevelő intézetét) és annak jogutódát, a Pécsi Állami Ta- nítánőképzőt örökíti meg. Ez utóbbi az iskolák államosításától kezdve 1948-1959 között működött. Az intézmény fennállásának időpontja tehát vaMikus József nyugdíjas bányász felháborodottan kérdezi: a pécsi meszesi iskolánál miért a járda közepére tették, tetették a „gyalogátkelőhely" jelzőtáblát? Három méterre tőle ott áll a villanyoszlop, amelynek a város felőli (déli) oldalán van egy ilyen tábla. út 136. számú ház mögötti területen. A játszótér játékait megrongálták, a parkban és a padok körül csupa elszórt szeméhez az új városrész „csendélete". Természetesen gyermekék játszanak itt, öregek sétálnak, emberek mennék napi dolgaik után, vagy kapcsolódnak ki, s körben szemetelnek . .. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső lóban 1895-1959. A tábla elhelyezését a Magyar Pedagógiai Társaság Pécs-baranyai Tagozata, az Emléknap rendezője szorgalmazta. Iskolám, a volt Állami Teleki Blanka Tanitónőképző történetét levéltári adatokra és egyéb dokumentumokra támaszkodva feldolgoztam, és az Emléknapon ismertettem. Teljes egészében a Nevelés- és Művelődéstörténeti Közleményék 1. számában jelent meg. (Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1989.) Az abban leírtak a mai egyoldalú megítélések ellenére is igazolják, 'hogy a „nehéz években" is lehetett értéket al'kot- ni! Tibor Istvánná nyugdíjas középiskolai szakfelügyelő, Pécs, Petőfi u. 62. Miért nem lehetett az ellenkező (északi) oldalra felszerelni a másikat? Ez így nagyon balesetveszélyes. A gyerekek jönnek ki az iskolából (ezt naponta figyelemmel kísérheti) jobbra-balra tekintgetnek a közeledő járműre, és közben oszlopnak ütköznek. T udósítónktól Környezetvédők Mágocson Község szépítő Egyesület alakult Mágocson: a taglétszám egyre bővül, mert mind többen érzik, vallják, hogy a környezet esztétikája vall az ott élő emberek kulturáltságáról is. A cél: rendezetté tenni a települést, a belterületet és a külső részeket is. A belterület rendben tartása sem megnyugtató. Különösen a választások idején, amikor tépett, szakadt agitáló ragaszok csúfították a főteret, a Szabadság utcát. A külterület? Az Ibolyavölgyben rendezett, gondozott, ápolt kisparcellák, a tájba harmonikusan illeszkedő présházak, víkend'házalk. Akik ide járnak jó kedvben, kellemes hangulatban töltik idejüket hétvégeken, az ismerősök, rokonok egy-egy pohár borocska mellett hányjálk-vetiík meg egymás között az ország-világ dolgait. E beszélgetések gyakori témája azonban az útszé- li erdősáv, a belvízelvezető árokrendszer. Sajnos nemcsak szemetet dobnak ide, de pulyka, csirke tetemmel teli műanyagzsákokat is. A községszépítők aggodalma érthető. A tetemek fertőzésveszélyt rejtenek. Dr. Gyimesi László körzeti gyermekszakorvos úgy tűnik, hiá’ba harcol, az egyik nap összegyűjtött zsákok helyére két-három napon belül másik kerül. Az intézkedés halaszthatatlan: a környezetvédelem, önvédelem. Bizakodóak a mágo- csiok, hamarosan ismét elhangozhat a dal, amely szerint „a mágocsi erdő tele van virággal”. Szabó József Az ügyben lefolytatott vizsgálat alapján a következőkről tájékoztatom önt is, a lap olvasóit is, akik talán nem ismerik ennek az ügynek a körülményeit. Minden ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálatról, annak céljáról az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni kell. Ha ez ebben az esetben csak késve történt meg, akkor is hiba, ha esetleg az ön tartózkodásáról a munkatársai nem tudtak pontos felvilágosítást adni. Ezt sajnálom és ezért elnézést kérek öntől. Csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy az 1989. évben lefolytatott vizsgálat, amelynek jegyzőkönyve önnek is megvan, 13-21 százalékos hibaarányt állapított meg önöknél: működésük tehát egyáltalán nem' volt „kifogástalan”. És most nézzük, miért vált szükségessé az ön által irányított szövetkezetnél a célzott vizsgálat. Előzőleg azonban még néhány információt kell - az ön szerint ma a legnyereségesebb vállalkozások egyikéről - a társadalombiztosításról adni. A társadalombiztosítás 1989. január 1-jétől levált az állami költségvetésről: kiadásait bevételeiből kell fedeznie, ön- kormányzat hiányában az esetleges többletbevételével az állam (kormány, Országgyűlés) rendelkezik. Alapvető állam- polgári érdek fűződik ahhoz, hogy a 343 milliárd forint nyugellátást és egyéb ellátást időben kifizesse a társadalombiztosítás az érdekelteknek. Ennek azonban az a feltétele, hogy a járulékokat az arra kötelezettek pontosan és határidőre megfizessék. Nehezen állhatnónk a két és félmillió nyugdíjas elé a hónap 20-a táján azzal, hogy várjanak, mert csak késéssel tud. juk az ellátást kifizetni részükre. A késedelmes járulék- fizetés pénzügyi zavarokat idéz elő a társadalombiztosításban is. Sajnos egyre romlik a járulékfizetési fegyelem és ennek több oka is van. így például az is, hogy az alacsony késedelmi pótlék miatt a gazdálkodó szervek és egyéni vállalkozók egy része hitelként használja a befizetni elmulasztott összegeket. Országosan több mint 9 milliárd forint, a megyében közel 133 millió forint a befizetni elmulasztott járulék. Megnőtt a banki számlaáthelyezések száma, a második, harmadik bankszámlát nyitó gazdálkodók száma és ezek — az említett okok miatt - „gazdaságosan" forgatják és használják a társadalombiztosítás pénzét. A második (harmadik) banki számlát természetesen nem jelentik be a társadalom- biztosításnak, ugyanakkor a bejelentett főszámlájuk fedezetlen. Hiába írja tehát elő jogszabály a társadalombiztosításnak, hogy a bevételei biztosítására a követelését azonnali beszedési megbízással köteles érvényesíteni: a szám. la üres, pénz nincs (a főszámlán!). Az ön által irányított szövetkezet 1989. évben november végéig egyáltalán nem fizetett járulékot és ennek beszedésére sem volt mód, mivel a főszómláljukon 10 000 forint körüli összegek voltak csak. Nem így a második számlán, amelynek hóvégi zó. róegyenlegei rendszeresen meghaladták az 1,5 millió forintot, de több alkalommal 3 millió forintot is. A hátralék rendezésére az írásbeli felszólításunk és sürgetésünk nyomán ön ígéretet tett, azonban nem fizetett. A szövetkezet tartozása tavaly év végén meghaladta a 3,5 millió forintot: még a dolgozóktól levont nyugdíjjárülékot sem továbbította a társadalombiztosítósnak. Idén január végén még 2 732 750 forint járulékhátraléka volt a szövetkezetnek. Az ellenőrzés tehát nem „néhány sértődött vezető cezaromániá- ja" volt. Annyiban megértem a felháborodását, hogy megzavartuk önt a pénzünkkel történő szabálytalan gazdálkodásban. Én viszont arra kérem önt, lássa be, ha többen követik az ön pénzügyi gyakorlatát és módszereit, azok nem jutnak hozzá az ellátásokhoz, akiknek az egyetlen megélhetési, életben maradási forrásuk. Ezt ön sem kívánhatja. Mindezek után ön azt kérdezi nyílt levelének befejező mondatában: „A kérdés az, hogy lehet-e másképp?" Erre a kérdésre azonban a választ is önnek kell megadnia! Pécs, 1990. március 23. Dr. Radnai László, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója Olvasónk kiegészítése A tanítóképző emléktáblájáról Balesetveszélyes oszlop fix MOV9 állásponttá Intézkedjenek a látássérült gyerekek érdekében Ártatlan szeretteim felejthetetlen emléke és borzasztó haláluk nemcsak szívemben él, hanem méltó jelet kapott őket tisztelő falumban. Egyben mindazok emléke előtt is tisztelettel meghajlok, akik a háború során ártatlanul áldozták életüket. Nagyon-nagyon sok tisztelettel és meghatódottsággal köszönöm önöknek mindazt, amit az emléktábláért tettek. Mezei Imre Pécs Tilosban parkolók A pécsi Széchenyi és a Kossuth téren, valamint a Czinderi utca* ban nagyon sokan várakoznak a megállni tilos tábla ellenére, amiért egyre lehetetlenebb itt a közlekedés. A Városgondnokság az áldat- ían állapotok megszüntetése érdekében felkéri az illetékes hatóságot, hogy a tilos helyen parkoló gépjárműveket szállíttassa el. Ugyanakkor felhívja a gépjármű- vezetők figyelmét arra, hogy a tiltó táblák jelzéseit tartsák be. A Magyar Demokrata Fórum Pécsi Szervezetének a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján értékelés hangzott el a Világ Világossága Alapítvány körüli bonyodalmakról. Tekintettel arra, hogy az azóta eltelt időben semmi változás nem tapasztalható, a Magyar Demokrata Fórum a következő nyilatkozat közzétételét látja szükségesnek: Az MDF változatain aggodalommal kíséri az Alapítvány további sorsát. A problémát a Baranya Megyei Tanács által kiutalt Pécs, Bálicsi u. 19—21. sz. alatti ingatlan jogi rendezetlensége okozza, ugyanis az ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államé, míg a kezelői jogot a Baranya Megyei Tnács Gyermekkórháza gyakorolja. Figyelemmel arra, hogy az Alapítványt ez év februárjában a Baranya Megyei Bíróság jogi személyként bejegyezte, semmi akadálya nem volna annak, hogy az ingatlan kezelői jogát, vagy használati jogát az Alapítvány szerezze meg. Erre pedig azért volna nagy szükség, mert az Alapítvány az általa már megrendelt és elkészült tervek alapján a főépület építtetését megkezdte, amely a látássérült gyermekek rehabilitációs központja lenne. Ebben az épületben — annak júniusi befejezése esetén szeptembertől már fogadhatnák az első 30 gyermeket, akiknek egészségét a reggel 6-tól délután 6-ig tartó foglalkozások során javíthatnák. Ma viszont, mivel sem a tulajdonjog, sein a kezelői, vagy használati jog az nem illeti meg az Alapítványt, ezért azáltal folytatott minden tevékenység jogellenesnek tekinthető ezen az ingatlanon. E kezelői, vagy használati jog átadását sürgetve hívta fel az Alapítvány a megyei tanács vezetőit, akik azzal hárították el a döntést, hogy az a megyei tanács végrehajtó bizotságának hatáskörébe tartozik. A februárban megtartott végrehajtó bizottsági ülésen pedig továbbadták a kérdés elbírálását a megyei tanács hatáskörébe. így több hónap elteltével sincs érdemi döntés. A Magyar Demokrata Fórum nem tudja elfogadni a megyei tanács vezetőinek e probléma megoldását elodázó magatartását, ugyanis korábban is a tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján adták át az ingatlan kezelői jogát a Baranya Megyei Gyermek- kórháznak. Ha egyszer a végrehajtó bizottság határozatot hozhatott a kezelői jog átadásáról, érthetelen, erre miért nem mert vállalkozni a februári ülésén, amikor ezt a kezelői jogot — akár használati jogot - lehetett volna a Gyermekkórháztól az Alapítványnak átadni. A Magyar Demokrata Fórum felhívja tehát a megyei tanács vezetőit, haladéktalanul tegyék lehetővé a kezelői, vagy a használati jog átjegyzését az Alapítvány javára a jelenlegi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. Tegye megfontolás tárgyává a tanács vezetősége, hogy az ingatlan tulajdonjogát is adja el az Alapítványnak — megfelelő ellenértékért -, ugyanis ez esetben az Alapítvány a 25 százalékos áfá-t is visszaigényelhetné, így több millió forinttal több pénze jutna a beteg gyermekek gyógyítására.
