Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-11 / 9. szám
1990. április 11., szerda aj Dunántúlt napiö 7 Európa joga az egységhez ROTAQUII Kft. Az egykori MÉV (Kutató Mélyfúróüzemböl alakult ROTAQUA Kft. dolgozói jelenleg Nagybe- rényben, az ÉDU vízmegfigyelö kútjának tisztittását végzik. Fotó: Szabó Géza Vállalkozásban a MÉV fúrásai A biztos megélhetésért - Munka itthon és külföldön A salzburgi Leopoldskron kastély 1947 óta rendszeresen ad otthont az ún. Salzburg Seminar rendezvényeinek. A legutóbbi, amely március 11. és 23. között zajlott, ,mór a 281-es számot viselte, témája pedig az Európai Közösség és a kívülállók viszonya 1992-ben. Inzelt Annamária, a közgazdaságtudomány kandidátusa egyike volt a három magyar (résztvevőnek. — A szeminárium története elég (kalandos. A második világháború után a Harvard Egyetem (két diákjának és » egyik fiatal tanárának támadt az az (ötlete, hogy valahol Európában szervezzenek szemináriumot a különféle európai országokban (élő fiatalok számára, ötletük kivitelezésében a véletlen is segítette őket. Egyikük, a bécsi születésű Clemens Heller New York valamelyik aluljárójában találkozott az amerikai emigrációba (kényszerült, világhírű rendező, Max Reinhardt özvegyével, aki a terveket megismerve, azonnal felajánlotta a családjuk tulajdonában levő, Salzburg melletti Leopoldskron kastélyt.- Az' első, 1947 nyarán rendezett szeminárium témája az amerikai kultúra és gazdaság volt, bizva abban, hogy ez elég semleges téma ahhoz, hogy ne élessze fel a résztvevőikben akkor még élő ellentétéket. Az Amerikával kapcsolatos tematika csak a 60-as években kezdett megváltozni, azóta nemcsak a hallgatóság, hanem a tematika is nemzetközi. Az évente 9—10 alkalommal megrendezett egy—háromhetes ülésszakok közül csupán egy-kettő foglalkozik hagyományosan amerikai témakörökkel.- Ezt ki dönti el? — A tematikát egy nemzetközi tanácsadó testület dolgozza ki, és az utóbbi években egy-egy ülésszakon a politikatudomány, a nemzetközi viszonyok, a (képzés, a közgazdaságtan, az üzleti élet, a környezetvédelem, a művészetek, a humán gondolkodás témakörét vitatták meg. Az éves tematikát 8-10 hónappal korábban meghirdetik, és a szeminárium ügyvezető igazgatósága három (hónapon át, a világot járva, felvételi beszélgetés keretében választja ki a pályázók közül a résztvevőket. A felvételnek a szakmai jártasságon és az angol nyelvtudáson kívül feltétele a (kapcsolatteremtési képesség és készség, a tolerancia. További feltétel, hogy a résztvevőknek eltérőek legyenek az élettapasztalataik, hogy ezzel is hozzájáruljanak a viták sokszínűségéhez.- A mostani ülésszakon - amelynek témájo az Európai Közösség és a „kívülállók" viszonya 1992 után — 12 előadást tartottak a világ miinden tájáról és földrészéről érkezett előadók, és minden (hallgató nyolc szemináriumon vitathatta meg a témával kapcsolatos kérdéseket. Reggel 8-tól este 10-ig vitatkoztunk, beszélgettünk egymással, még az étkezőasztalok mellett is. A Salzburg Seminar a következő témakörökben vár magyar pályázatokat A fejlődő országok változó gazdasági klímája (1990. április 29-május 11.)- Az amerikai politika és a világpolitikai folyamatok (1990. május 20—június 1.)- Műemlékvédelem és építészet (1990. június 24—július" 6.)- Az amerikai törvényhozás és intézményei (1990. július 8—27.) Az ülésszakok angol nyelvűek. A tanfolyam diját az osztrák kormány és amerikai alapítványok fedezik, a résztvevőknek csak a szállás és étkezés diját kell megfizetniük (napi 330 ATS). Érdeklődni lehet: Salzburg Seminar, Leopoldskron, P. O. B. 129 A — 5010 Salzburg, Austria. Telez: 847-833-701. Telefax: 662-841-1807.- Hogyan lehet — és lehet-e egyáltalán — ennyiféle nézetet összehangolni?- A fő szempont nem az volt, hogy a tudomány ún. kemény szakmai (kérdéseire koncentráljanak a résztvevők, hanem éppen az, hogy az adott témakörrel különböző pólyán és országokban foglalkozók szellemi, kulturális és társadalmi szemlélete táguljon. Most .például fontos szerepet szánták annak, hogy az Európai Közösség létrehozói megértsék, mi keltheti a kívülállókban azt a félelmet, mintha „erőd" épülne, a kívülmarad- takat pedig arról igyekeztek meggyőzni, hogy (Nyugat-) Európa továbbra is szívélyesen befogadja mindazokat, akik nem „kivont karddal” rontanak be piacára.- Rám a legnagyobb hatást az gyakorolta, hogy az egységes Európa hívei, EGK-ta- gók, az Európa Parlament tag-, jai azt bizonygatták, hogy nincs külön Nyugat- és Kelet- Európa, Európának joga van ahhoz, hogy egységes egész legyen. Ez persze nem jelenti azt, hogy homogén. Arról például nekünk, Kelet-Európából érkezetteknek kellett meggyőznünk amerikai politológus szemináriumvezetőnket, hogy Ke- let-Európa nem egységes blokk a Szovjetunió mellett, hanem egymástól igencsak eltérő országok alkotják. — Mennyire sikerült erről meggyőzni a nálunk szerencsésebb országokból érkezetteket, megérthetik-e ők a mi gondjainkat? — Az volt a ez', hogy az idegenként érkezők — együtt élve két hétig — megtanulják megérteni és becsülni egymást, és meggyőződésem, hogy életre szóló szakmai és baráti kapcsolatok szövődtek. Ez az évtizedek során igen sok embert jelent, hiszen 1947 óta csaknem 14 ezer vendége volt a Leopoldskron kastélynak a világ több imint 50 országából, köztük nem egy aktív vagy már leköszönt (miniszterelnök, kormánytag, képviselő, ismert tudós vagy újságíró. Az intézmény egyébként valamennyi volt hallgatójával tartja a kapcsolatot, és igyekszik nyomon követni pályájuk alakulását. — Ebből a sok ezer emberből mennyi érkezett a mi térségünkből, Kelet-Európából? — Sajnos, a 80-as évek végéig az összetételt az jellemezte, (hogy 45% jött Nyugat- Eurápálból és csak 10% Keletről (a többiek más földrészekről). Az idei évtől kezdve számottevően nőtt a mi térségünkből jelentkezett és felvett hallgatók aránya. Európa megosztottságának szomorú mementója, hogy az az 1981- ben kiadott névsor, amely az 1947—80 közötti előadók és hallgatók nevét tartalmazta (Jugoszláviát kivéve), nem tüntette fel a szocialista országokból érkezettek nevét, nehogy otthon bámtódás érje őket. — Ebben az idilli légkörben mennyire lehetett érezni a külvilág zaját, történéseit? — Eléggé távoli zajként tűnt fel az európai KGST-országok- nak nemcsak az idejétmúlt gazdasági szervezettől, ha,nem egymástól, a kézenfekvő gazdasági kapcsolatoktól is szabadulni akaró igyekezete. A morosvásárhelyi események, amelyeket a mi fülünk éles sikolyként fogott fel, másokban alig keltettek figyelmet az NDK-beli választások mellett. — Tud-e ebben segíteni a Salzburg-szeminárium? — Az alkalmi búcsúdal szövege szerint igen, hiszen Európa légköre nem hideg, és mi, európaiak, megosztjuk a közös házat. Nyugaton a határok eltűnnek, (miire eljön a bűvös dátum, 1992. De vajon a mi számunkra mikor érleli ezt meg az idő? Sóvári Gizella A Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemei közül a kutató-mélyfúró üzemet érintette legérzékenyebben az Ipari Minisztériumiból az elmúlt év májusában kelt, bányabezárást sejtető hír. Az ott dolgozók, annak ellenére, hogy az addig rendszeresen folyósított ál. lami támogatás hiányában a vállalatnál szinte egyik napról a másikra csaknem teljesen megszűnt mindennemű kutató- és fúrási tevékenység, nem igazán hitték az üzem végét. Még akkor is valami kedvező változásban bíztak, amikor a tömeges elbocsátás elkerülése érdekében a közel 400 embert számláló kollektíva nagyrészét átmenetileg a szolgáltató üzem állományába helyezték át. Az idő múlása azonban nem hozott megnyugtató megoldást az érintettek számára, akik így a jövőjük érdekében vállalkozásra szánták el magukat, és megalakították a ROTAQUA Kft.-t. — Januárban személyes elbeszélgetéssel kezdtük a szer. vezést, hogy felmérjük, ki jöhet számításba alapitótag- ként és kire számíthatunk alkalmazottként. Végül húszán döntöttünk az első változat mellett, az általunk fölvett újrakezdési támogatásokból jött össze a társaság hatmilliós alaptőkéje. Választott profilunk, a fúrási tevékenység azonban meglehetősen esz. köz- és anyagigényes, ezért vettük szívesen, hogy az anya- vállalatunk, a MÉV 12 millió forint értékben apportként gépeiket hozott a vállalkozásba, amelyet a zökkenőmentes átállás érdekében egy társaságszervező kft. hozott tető alá. Má'ra már valamennyi szüksé. ges dokumentum a cégbíróság előtt van, így az érvényben lévő jogszabályok szerint bármikor elkezdhetjük a tényleges munkát - számolt be az átalakulás folyamatáról Keresztes János, a ROTAQUA egyik ügyvezető igazgatója. A tervek szerint a kft. mélyfúrások elkészítésére, ivóvíz- és öntözőkutak mélyítésére specializálódik elsősorban, de a rendelkezésire álló gépek és szakemberek különböző föld-, esztergályos- és lakatosmunkák elvégzésére is lehetőséget adnak. Az első évre kitűzött cél, a minimális nyereség eléréséhez idén mintegy 40 milliós árbevételre lenne szűk. ség.- Biztatást adhat az induláshoz, hogy már most körülbelül 100 millió forint értékű munkaajánlattal rendelkezünk. Amennyiben megindulnak a bodai kutatások, az ott végzendő fúrások biztos mun. kát jélentenének számunkra, csakúgy, mint a MÉV-től, valamint a Mecseki Szénbányák Vállalattól kapott vízmegfigyelési és tisztítási, újrafúrási megbízások. És akkor még a lakossági öntözőkutak fúrása iránt megnyilvánuló meglehetősen nagy igényről még nem is beszéltünk. Már most is van folyamatban lévő munkánk, Nagyberényben, a mi dolgozóink végzik az ércdúsító üzem vízmegfigyelő kútjának tisztítását. A tagok és -alkalmazottak többsége pedig kővágó- szőlősi telephelyünkön az eszközök szétválasztásán munkálkodik. Tehát már most mindenkit tudunk foglalkoztatni, és amennyiben a szóban felajánlott -megbízások többsége szerződésben is realizálódik, úgy elképzelhető, hogy fúrás szakemberek felvételét hirdetjük meg - ismertette a lehetőségeket Keresztes János. A hazai piac körvonalazódásával párhuzamosan már az első lépéseknél a határokon túlra is tekint a fúrás kft. A társaságnak egy tunéziai partnerré! már most van egy ve* gyes vállalat alapításáról szóló aláírt szándéknyilatkozata, amelynek véglegesítésére az arabok még áprilisban Pécsre utaznak.- Hogy a nagyobb megbízásokat is nyugodt lelkiisme- rettel vállalhassuk, az alaptőke emelésével egy időben gyarapítani és egyben modernizálni szeretnénk gépparkunkat. Tagjaink és alkalmazottaink közül hatvanötén kapnak kisebb-nagyobb végkielégítést, aminek az előzetes megállapodás szerint 60-70 százalékát mindenki a vállalkozásba invesztálja. Újabb forrást jelenthet számunkra a Regionális Egyeztető Fórumhoz benyújtandó, munkahelyteremtő beruházásról szóló pályázatunk. Minden lehetőséget meg kívánunk ragadni annak érdekében, hogy dolgozóink számára hosszú távon biztos megélhetést nyújtson a most megkezdett tevékenység. A munka egyikünk számára sem új, megpróbáljuk más formában, minél eredményesebben végezni - mondta végezetül Keresztes János. K. E. Miként vélekednek a bankok? Aki vállalkozna, de nem tud... Zaklatott, idegileg már lassan „kikészülő" fiatalasszony kereste fel szerkesztőségünket, elpanaszolva, hogy vállalkozásának beindításához egyik bankban sem tud az újrakezdési támogatáshoz hozzájutni. Szabó Sándorné nagypalli portáján üresen állnak a gazdasági épületek, holott húsz fejőstehenet tudna azokban tartani. Nem is lenne számára új ez a tevékenység, hisz foglalkozott már tehenekkel, ám megbetegedésük miatt állományát fel kellett számolnia. Az állatok vágóba kerültek, a fe- .jőgép az istállóban az újbóli használatba vételt „várja", a tejeskannák üresek. Szabó Sándorné pedig már több mint fél éve járja a pénzintézeteket, hogy az újrakezdéshez pénzt tudjon szerezni. Mindeddig hiába. — Már Németh Miklós miniszterelnöknek is írtam levelet — panaszkodik az üres istállót mutatva a két gyermekét nevelő, s a kemény fizikai munkától vissza nem riadó asszony.- Jó ideje kőművesekhez járunk dolgozni az élettársammal, s várjuk, hogy beindulhasson a vállalkozásunk. De mindig csak hitegetést kapunk. Ott a rengeteg széna, a szalma is alomnak, de a végén majd semmi hasznát sem vesszük. Pedig mór a papírjaink is rendben vannak az újrakezdési hitel felvételéhez. Nézze, én ehhez értek. Nem most foglalkoznék először állatokkal. A lábaim trombózi- sosak, ezért munkahelyhez az orvosi vizsgálatok miatt nehezen tudnék csak jutni. Itthon viszont elláthatnám az állatokat. A szaporulatból visszafizetném a kölcsönt, a tej haszna megmaradhatna tisztán. De a bankokban egyik helyről a másikba küldözgetnek. A panasz — s a látottak - nyomán a Mezőbank pécsi fiókjánál kopogtattunk. Megtudtuk, hogy ők nem jogosultak az újrakezdési kölcsön folyósítására. Az illetékes bankok a következők: a Magyar Hitel Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, a Budapest Bank, az Iparfejlesztési Bank és az OTP. — Pontosan szabályozza a rendelet, hogy mely tevékenységekre adható az újrakezdési támogatás, s ugyanígy az arra jogosultak köre is meghatározott - kaptunk tájékoztatást a Budapest Banknál Báló Imre főelőadótól. — így nincsenek kizárva a mezőgazdasági vállalkozók sem, ám a szűkös keret miatt valóban nehézkes a folyósítás. Egy elkülönített állami keretből kapják a bankok a pénzt, s jelen esetben nálunk ez a keret elfogyott. Legutóbb februárban kaptunk, nem tudom, legközelebb mikor kezdhetjük újra az újrakezdési kölcsön folyósítását. „Az ország közismerten nehéz pénzügyi helyzetében az újrakezdők és pályakezdők vállalkozói kölcsönét eddig folyósító bankok lényegesen csökkentették vagy teljesen megszüntették az ilyen célú pénz- kihelyezéseiket" - olvasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, és területi főosztályának egy februári közleményében. „Várható ezért, hogy a jogosultak közül csak kevesen juthatnak ténylegesen hozzá a kölcsönhöz." Ezzel az ÁBMH lényegében elhárítja magáról a felelősséget, hangsúlyozva, hogy a pénzintézetek maguk döntenek a kölcsön folyósításáról, s ezért ők — az ÁBMH — semmiféle felelősséget sem .vállalnak. A kereskedelmi bankoknak viszont természetesen kell vállalniuk felelősséget, s ezért azokon a helyeken, ahol jelenleg is folyósítanak újrakezdési kölcsönt — így például a Magyar Hitel Bank, az OTP, az OKHB — igencsak meggondolják, hogy kinek nyújtanak hitelt, mert a dolog természeténél fogva szeretnék viszontlátni pénzüket. A kérelmezők szerint a Magyar Hitel Bank nem is ad kölcsönt mezőgazdasági vállalkozóknak, mondván, hogy nem tartozik ez a terület a profiljukba. Mások pedig zömmel arra hivatkoznak - és üzleti alapon érvelésük érthető is —, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak igen szerény a jövedelmezősége, a mezőgazdasági termékeknek igen bizonytalan a piaca, ezért alaposan megvizsgálják a pályázatot, és - főképp fedezet híján - azt sok esetben kénytelenek elutasítani. Most már csak az a kérdés, hogy miként akarunk Így virágzó farmergazdaságokat létrehozni. Dönteni valószínűleg magasabb szinten kellene, mert a bankok - úgy látszik - már piacos alapon működnek. Balog Nándor.
