Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-11 / 9. szám

1990. április 11., szerda aj Dunántúlt napiö 7 Európa joga az egységhez ROTAQUII Kft. Az egykori MÉV (Kutató Mélyfúróüzemböl alakult ROTAQUA Kft. dolgozói jelenleg Nagybe- rényben, az ÉDU vízmegfigyelö kútjának tisztittását végzik. Fotó: Szabó Géza Vállalkozásban a MÉV fúrásai A biztos megélhetésért - Munka itthon és külföldön A salzburgi Leopoldskron kastély 1947 óta rendszeresen ad otthont az ún. Salzburg Seminar rendezvényeinek. A legutóbbi, amely március 11. és 23. között zajlott, ,mór a 281-es számot viselte, témája pedig az Európai Közösség és a kívülállók viszonya 1992-ben. Inzelt Annamária, a közgazda­ságtudomány kandidátusa egyi­ke volt a három magyar (részt­vevőnek. — A szeminárium története elég (kalandos. A második vi­lágháború után a Harvard Egyetem (két diákjának és » egyik fiatal tanárának támadt az az (ötlete, hogy valahol Európában szervezzenek sze­mináriumot a különféle euró­pai országokban (élő fiatalok számára, ötletük kivitelezésé­ben a véletlen is segítette őket. Egyikük, a bécsi születé­sű Clemens Heller New York valamelyik aluljárójában talál­kozott az amerikai emigráció­ba (kényszerült, világhírű ren­dező, Max Reinhardt özvegyé­vel, aki a terveket megismer­ve, azonnal felajánlotta a csa­ládjuk tulajdonában levő, Salz­burg melletti Leopoldskron kastélyt.- Az' első, 1947 nyarán ren­dezett szeminárium témája az amerikai kultúra és gazdaság volt, bizva abban, hogy ez elég semleges téma ahhoz, hogy ne élessze fel a részt­vevőikben akkor még élő ellen­tétéket. Az Amerikával kapcso­latos tematika csak a 60-as években kezdett megváltozni, azóta nemcsak a hallgatóság, hanem a tematika is nemzet­közi. Az évente 9—10 alkalom­mal megrendezett egy—három­hetes ülésszakok közül csupán egy-kettő foglalkozik hagyo­mányosan amerikai témakö­rökkel.- Ezt ki dönti el? — A tematikát egy nem­zetközi tanácsadó testület dol­gozza ki, és az utóbbi évek­ben egy-egy ülésszakon a po­litikatudomány, a nemzetközi viszonyok, a (képzés, a közgaz­daságtan, az üzleti élet, a környezetvédelem, a művésze­tek, a humán gondolkodás té­makörét vitatták meg. Az éves tematikát 8-10 hónappal ko­rábban meghirdetik, és a sze­minárium ügyvezető igazgató­sága három (hónapon át, a világot járva, felvételi beszél­getés keretében választja ki a pályázók közül a résztvevő­ket. A felvételnek a szakmai jártasságon és az angol nyelv­tudáson kívül feltétele a (kap­csolatteremtési képesség és készség, a tolerancia. További feltétel, hogy a résztvevőknek eltérőek legyenek az életta­pasztalataik, hogy ezzel is hozzájáruljanak a viták sok­színűségéhez.- A mostani ülésszakon - amelynek témájo az Európai Közösség és a „kívülállók" vi­szonya 1992 után — 12 elő­adást tartottak a világ miinden tájáról és földrészéről érkezett előadók, és minden (hallgató nyolc szemináriumon vitathat­ta meg a témával kapcsola­tos kérdéseket. Reggel 8-tól este 10-ig vitatkoztunk, be­szélgettünk egymással, még az étkezőasztalok mellett is. A Salzburg Seminar a következő témakö­rökben vár magyar pályázatokat A fejlődő országok változó gazdasági klímája (1990. ápri­lis 29-május 11.)- Az amerikai politika és a világpolitikai folyamatok (1990. május 20—június 1.)- Műemlékvédelem és építé­szet (1990. június 24—július" 6.)- Az amerikai törvényhozás és intézményei (1990. július 8—27.) Az ülésszakok angol nyelvűek. A tanfolyam diját az osztrák kormány és amerikai alapítvá­nyok fedezik, a résztvevőknek csak a szállás és étkezés diját kell megfizetniük (napi 330 ATS). Érdeklődni lehet: Salzburg Se­minar, Leopoldskron, P. O. B. 129 A — 5010 Salzburg, Austria. Telez: 847-833-701. Telefax: 662-841-1807.- Hogyan lehet — és le­het-e egyáltalán — ennyiféle nézetet összehangolni?- A fő szempont nem az volt, hogy a tudomány ún. kemény szakmai (kérdéseire koncentráljanak a résztvevők, hanem éppen az, hogy az adott témakörrel különböző pólyán és országokban foglal­kozók szellemi, kulturális és társadalmi szemlélete táguljon. Most .például fontos szerepet szánták annak, hogy az Euró­pai Közösség létrehozói meg­értsék, mi keltheti a kívülállók­ban azt a félelmet, mintha „erőd" épülne, a kívülmarad- takat pedig arról igyekeztek meggyőzni, hogy (Nyugat-) Európa továbbra is szívélye­sen befogadja mindazokat, akik nem „kivont karddal” rontanak be piacára.- Rám a legnagyobb hatást az gyakorolta, hogy az egy­séges Európa hívei, EGK-ta- gók, az Európa Parlament tag-, jai azt bizonygatták, hogy nincs külön Nyugat- és Kelet- Európa, Európának joga van ahhoz, hogy egységes egész legyen. Ez persze nem jelenti azt, hogy homogén. Arról pél­dául nekünk, Kelet-Európából érkezetteknek kellett meggyőz­nünk amerikai politológus sze­mináriumvezetőnket, hogy Ke- let-Európa nem egységes blokk a Szovjetunió mellett, hanem egymástól igencsak eltérő or­szágok alkotják. — Mennyire sikerült erről meggyőzni a nálunk szerencsé­sebb országokból érkezetteket, megérthetik-e ők a mi gond­jainkat? — Az volt a ez', hogy az idegenként érkezők — együtt élve két hétig — megtanulják megérteni és becsülni egy­mást, és meggyőződésem, hogy életre szóló szakmai és baráti kapcsolatok szövődtek. Ez az évtizedek során igen sok embert jelent, hiszen 1947 óta csaknem 14 ezer vendége volt a Leopoldskron kastély­nak a világ több imint 50 or­szágából, köztük nem egy ak­tív vagy már leköszönt (minisz­terelnök, kormánytag, képvise­lő, ismert tudós vagy újság­író. Az intézmény egyébként valamennyi volt hallgatójával tartja a kapcsolatot, és igyek­szik nyomon követni pályájuk alakulását. — Ebből a sok ezer ember­ből mennyi érkezett a mi tér­ségünkből, Kelet-Európából? — Sajnos, a 80-as évek vé­géig az összetételt az jelle­mezte, (hogy 45% jött Nyugat- Eurápálból és csak 10% Ke­letről (a többiek más földré­szekről). Az idei évtől kezdve számottevően nőtt a mi tér­ségünkből jelentkezett és felvett hallgatók aránya. Európa megosztottságának szomorú mementója, hogy az az 1981- ben kiadott névsor, amely az 1947—80 közötti előadók és hallgatók nevét tartalmazta (Jugoszláviát kivéve), nem tüntette fel a szocialista or­szágokból érkezettek nevét, ne­hogy otthon bámtódás érje őket. — Ebben az idilli légkörben mennyire lehetett érezni a kül­világ zaját, történéseit? — Eléggé távoli zajként tűnt fel az európai KGST-országok- nak nemcsak az idejétmúlt gazdasági szervezettől, ha,nem egymástól, a kézenfekvő gaz­dasági kapcsolatoktól is sza­badulni akaró igyekezete. A morosvásárhelyi események, amelyeket a mi fülünk éles si­kolyként fogott fel, másokban alig keltettek figyelmet az NDK-beli választások mellett. — Tud-e ebben segíteni a Salzburg-szeminárium? — Az alkalmi búcsúdal szö­vege szerint igen, hiszen Eu­rópa légköre nem hideg, és mi, európaiak, megosztjuk a közös házat. Nyugaton a ha­tárok eltűnnek, (miire eljön a bűvös dátum, 1992. De vajon a mi számunkra mikor érleli ezt meg az idő? Sóvári Gizella A Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemei közül a ku­tató-mélyfúró üzemet érintette legérzékenyebben az Ipari Mi­nisztériumiból az elmúlt év má­jusában kelt, bányabezárást sejtető hír. Az ott dolgozók, annak ellenére, hogy az ad­dig rendszeresen folyósított ál. lami támogatás hiányában a vállalatnál szinte egyik nap­ról a másikra csaknem telje­sen megszűnt mindennemű ku­tató- és fúrási tevékenység, nem igazán hitték az üzem végét. Még akkor is valami kedvező változásban bíztak, amikor a tömeges elbocsátás elkerülése érdekében a közel 400 embert számláló kollek­tíva nagyrészét átmenetileg a szolgáltató üzem állományába helyezték át. Az idő múlása azonban nem hozott meg­nyugtató megoldást az érin­tettek számára, akik így a jö­vőjük érdekében vállalkozásra szánták el magukat, és meg­alakították a ROTAQUA Kft.-t. — Januárban személyes el­beszélgetéssel kezdtük a szer. vezést, hogy felmérjük, ki jö­het számításba alapitótag- ként és kire számíthatunk al­kalmazottként. Végül húszán döntöttünk az első változat mellett, az általunk fölvett új­rakezdési támogatásokból jött össze a társaság hatmilliós alaptőkéje. Választott profi­lunk, a fúrási tevékenység azonban meglehetősen esz. köz- és anyagigényes, ezért vettük szívesen, hogy az anya- vállalatunk, a MÉV 12 millió forint értékben apportként gé­peiket hozott a vállalkozásba, amelyet a zökkenőmentes át­állás érdekében egy társaság­szervező kft. hozott tető alá. Má'ra már valamennyi szüksé. ges dokumentum a cégbíróság előtt van, így az érvényben lévő jogszabályok szerint bár­mikor elkezdhetjük a tényle­ges munkát - számolt be az átalakulás folyamatáról Ke­resztes János, a ROTAQUA egyik ügyvezető igazgatója. A tervek szerint a kft. mély­fúrások elkészítésére, ivóvíz- és öntözőkutak mélyítésére specializálódik elsősorban, de a rendelkezésire álló gépek és szakemberek különböző föld-, esztergályos- és lakatosmun­kák elvégzésére is lehetősé­get adnak. Az első évre kitű­zött cél, a minimális nyereség eléréséhez idén mintegy 40 milliós árbevételre lenne szűk. ség.- Biztatást adhat az indu­láshoz, hogy már most körül­belül 100 millió forint értékű munkaajánlattal rendelke­zünk. Amennyiben megindul­nak a bodai kutatások, az ott végzendő fúrások biztos mun. kát jélentenének számunkra, csakúgy, mint a MÉV-től, va­lamint a Mecseki Szénbányák Vállalattól kapott vízmegfigye­lési és tisztítási, újrafúrási megbízások. És akkor még a lakossági öntözőkutak fúrása iránt megnyilvánuló meglehe­tősen nagy igényről még nem is beszéltünk. Már most is van folyamatban lévő munkánk, Nagyberényben, a mi dolgo­zóink végzik az ércdúsító üzem vízmegfigyelő kútjának tisztí­tását. A tagok és -alkalmazot­tak többsége pedig kővágó- szőlősi telephelyünkön az esz­közök szétválasztásán munkál­kodik. Tehát már most min­denkit tudunk foglalkoztatni, és amennyiben a szóban felaján­lott -megbízások többsége szerződésben is realizálódik, úgy elképzelhető, hogy fúrás szakemberek felvételét hirdet­jük meg - ismertette a lehe­tőségeket Keresztes János. A hazai piac körvonalazó­dásával párhuzamosan már az első lépéseknél a határokon túlra is tekint a fúrás kft. A társaságnak egy tunéziai part­nerré! már most van egy ve* gyes vállalat alapításáról szóló aláírt szándéknyilatkozata, amelynek véglegesítésére az arabok még áprilisban Pécsre utaznak.- Hogy a nagyobb megbí­zásokat is nyugodt lelkiisme- rettel vállalhassuk, az alap­tőke emelésével egy időben gyarapítani és egyben moder­nizálni szeretnénk gépparkun­kat. Tagjaink és alkalmazotta­ink közül hatvanötén kapnak kisebb-nagyobb végkielégítést, aminek az előzetes megálla­podás szerint 60-70 százalé­kát mindenki a vállalkozásba invesztálja. Újabb forrást je­lenthet számunkra a Regioná­lis Egyeztető Fórumhoz be­nyújtandó, munkahelyteremtő beruházásról szóló pályáza­tunk. Minden lehetőséget meg kívánunk ragadni annak ér­dekében, hogy dolgozóink szá­mára hosszú távon biztos megélhetést nyújtson a most megkezdett tevékenység. A munka egyikünk számára sem új, megpróbáljuk más formá­ban, minél eredményesebben végezni - mondta végezetül Keresztes János. K. E. Miként vélekednek a bankok? Aki vállalkozna, de nem tud... Zaklatott, idegileg már las­san „kikészülő" fiatalasszony kereste fel szerkesztőségünket, elpanaszolva, hogy vállalkozá­sának beindításához egyik bankban sem tud az újrakez­dési támogatáshoz hozzájutni. Szabó Sándorné nagypalli por­táján üresen állnak a gazda­sági épületek, holott húsz fe­jőstehenet tudna azokban tar­tani. Nem is lenne számára új ez a tevékenység, hisz fog­lalkozott már tehenekkel, ám megbetegedésük miatt állomá­nyát fel kellett számolnia. Az állatok vágóba kerültek, a fe- .jőgép az istállóban az újbóli használatba vételt „várja", a tejeskannák üresek. Szabó Sándorné pedig már több mint fél éve járja a pénzintézete­ket, hogy az újrakezdéshez pénzt tudjon szerezni. Mind­eddig hiába. — Már Németh Miklós mi­niszterelnöknek is írtam leve­let — panaszkodik az üres is­tállót mutatva a két gyermekét nevelő, s a kemény fizikai munkától vissza nem riadó asszony.- Jó ideje kőművesekhez já­runk dolgozni az élettársam­mal, s várjuk, hogy beindul­hasson a vállalkozásunk. De mindig csak hitegetést ka­punk. Ott a rengeteg széna, a szalma is alomnak, de a vé­gén majd semmi hasznát sem vesszük. Pedig mór a papírja­ink is rendben vannak az új­rakezdési hitel felvételéhez. Nézze, én ehhez értek. Nem most foglalkoznék először ál­latokkal. A lábaim trombózi- sosak, ezért munkahelyhez az orvosi vizsgálatok miatt nehe­zen tudnék csak jutni. Itthon viszont elláthatnám az állato­kat. A szaporulatból visszafi­zetném a kölcsönt, a tej hasz­na megmaradhatna tisztán. De a bankokban egyik helyről a másikba küldözgetnek. A panasz — s a látottak - nyomán a Mezőbank pécsi fiókjánál kopogtattunk. Meg­tudtuk, hogy ők nem jogosul­tak az újrakezdési kölcsön fo­lyósítására. Az illetékes ban­kok a következők: a Magyar Hitel Bank, az Országos Keres­kedelmi és Hitel Bank, a Buda­pest Bank, az Iparfejlesztési Bank és az OTP. — Pontosan szabályozza a rendelet, hogy mely tevékeny­ségekre adható az újrakezdési támogatás, s ugyanígy az arra jogosultak köre is meghatáro­zott - kaptunk tájékoztatást a Budapest Banknál Báló Imre főelőadótól. — így nincsenek kizárva a mezőgazdasági vál­lalkozók sem, ám a szűkös ke­ret miatt valóban nehézkes a folyósítás. Egy elkülönített ál­lami keretből kapják a ban­kok a pénzt, s jelen esetben nálunk ez a keret elfogyott. Legutóbb februárban kaptunk, nem tudom, legközelebb mikor kezdhetjük újra az újrakezdési kölcsön folyósítását. „Az ország közismerten ne­héz pénzügyi helyzetében az újrakezdők és pályakezdők vál­lalkozói kölcsönét eddig folyó­sító bankok lényegesen csök­kentették vagy teljesen meg­szüntették az ilyen célú pénz- kihelyezéseiket" - olvasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, és területi főosztályának egy februári közleményében. „Vár­ható ezért, hogy a jogosultak közül csak kevesen juthatnak ténylegesen hozzá a kölcsön­höz." Ezzel az ÁBMH lényegében elhárítja magáról a felelőssé­get, hangsúlyozva, hogy a pénzintézetek maguk döntenek a kölcsön folyósításáról, s ezért ők — az ÁBMH — semmiféle felelősséget sem .vállalnak. A kereskedelmi bankoknak viszont természetesen kell vál­lalniuk felelősséget, s ezért azokon a helyeken, ahol je­lenleg is folyósítanak újrakez­dési kölcsönt — így például a Magyar Hitel Bank, az OTP, az OKHB — igencsak meggondol­ják, hogy kinek nyújtanak hi­telt, mert a dolog természeté­nél fogva szeretnék viszont­látni pénzüket. A kérelmezők szerint a Magyar Hitel Bank nem is ad kölcsönt mezőgaz­dasági vállalkozóknak, mond­ván, hogy nem tartozik ez a terület a profiljukba. Mások pedig zömmel arra hivatkoz­nak - és üzleti alapon érve­lésük érthető is —, hogy a mezőgazdasági vállalkozások­nak igen szerény a jövedelme­zősége, a mezőgazdasági ter­mékeknek igen bizonytalan a piaca, ezért alaposan meg­vizsgálják a pályázatot, és - főképp fedezet híján - azt sok esetben kénytelenek elutasí­tani. Most már csak az a kér­dés, hogy miként akarunk Így virágzó farmergazdaságokat létrehozni. Dönteni valószínű­leg magasabb szinten kellene, mert a bankok - úgy látszik - már piacos alapon működnek. Balog Nándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom