Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-19 / 75. szám

Hétfőtől engedményes iiásör A Möbiusz Húsipari Vál­lalat és az Élelmiszerkeres­kedelmi Részvénytársaság március 19-étől hat pécsi húsboltban kezd engedmé­nyes vásárt húsvéti füstölt­árukból. Az egy hétig tartó akció során az üzletek ál­talában 20 százalékkal ala­csonyabb áron számolnak. A füstölt, darabolt combot és a kötözött sonkát példá­ul 340 forint helyett 270-ért kínálják. — Korábban mindig az volt a gyakorlat, hogy kiáru­sításokat rendeztünk, most megfordítottuk a dolgot - tájékoztat Szendrői Tivadar, az Rt. kereskedelmi főosz tályvezetője. — Ez a mostani megoldás része cégünk új piacpolitikájának. Szeret nénk ellensúlyozni a folya matos inflációt és erre ki váló alkalom a húsvét, ami évenet csak egyszer van. Tudjuk: nem mindegy, hogy ■ ......... .11 1 ■ I ■ ■ ■■ ■■■-■■WW !'!(..! MM»« Eg y hétig olcsóbb a sonka Kilónként hetven forintot spórolhatunk mire adja ki a lakosság a pénzét, ezzel az engedmény­nyel kilónként 70 forintot spórolhat meg minden vá­sárló. De vajon milyen célok ve­zérelték a húsipart? A kérdés­re Geréb Sándor, a Möbiusz kereskedelmi igazgatóhe­lyettese válaszol: — Úgy gondoljuk, mi is hozzá járulhatunk, hogy a szegényebbek asztalára is jusson valami húsvétkor. Az utóbbi években azt tapasz­taltuk, hogy csökken a fize­tőképes kereslet. 1988-ban 100, tavaly 70, idén pedig már csak 55 tonna húsvéti árut rendelt tőlünk a keres­kedelem. A mostani kedvez­mény ebből a mennyiségből 5 tonnányira terjed ki, ezt saját eredményünk terhére biztosítjuk. Hétfőtől tehát a húsipari mellett lévő boltban, a Búza téri, a Bem utcai, a Kórház téri, a Diana téri, valamint az uránvárosi húsboltban vásárolhatunk olcsóbban. F. D. Megemlékezések megyénkben március 15-éröl A pártok nem tudtak együtt ünnepelni - Határőr-eskütétel Siklóson, először kokárdával Sok polgár kívánta volna 'úgy, hogy végre együtt emlé­kezhessünk az 1848-as sza­badságharc áldozataira, hő­seire, ám a választási csatáro­zások közepette ez nem iga­zán sikeredett eképpen Pécsett és Baranyában. Az elmúlt hét csütörtökén reggel csak né­hány százan vettek részt a vá­rosi és megyei tanács által Pécsett megrendezett megem­lékezésen. A hangulatában és külsőségeiben egyaránt visz- szafogott Kossuth és 48-as té­ri ünnepségeken beszédet nem mondott senki, így a résztve­vők emlékezését csak a ver. sek gondolatai és az indulók hangulata befolyásolhatta. Hogyan találjuk meg a ki­utat az erkölcsi válságból? - ez a mai forradalom kérdése. Ezt dr. Szénási János refor­mátus lelkész mondotta az „együtt nem ünneplő pártok” késő délutáni, esti megemlé­kezésének felkért szónokaként Pécsett, a Petőfi szobornál. Szép volt az esti megemléke­zés. Talán csak azért kár, hogy néhányon a jelenlévők közül a választási kampány részének tekintették 1990. már­cius 15-ét. A koszorúzás utón az ünneplőik a Bem utcán és a Kossuth Lajos utcán át fák­lyákkal a 48-as térre mentek, a Petőfi szoborhoz. Pécsett, a Nevelési Központ belső udvarában, a Szocialista Párt és a DEMISZ közös ren­dezvényére is ellátogattak né­hányon, és színvonalas meg­emlékezést tartottak a Nemzeti Színházban is. Baranya nagyobb városai­nak egyik-másikában már már­cius 14-én megkezdődtek a megemlékezések. Komlón az EKA pártjai március 14-én, 18 órakor gyülekeztek a Steinmetz Miklós Szakközépiskola előtt és a Petőfi téren, majd 19 órakor a Március 15. téren helyezték el koszorúikat. Mohácson is már 14-én megkezdődött az ünnepség, a Petőfi domborműnél koszorút, tak az egybegyűltek, majd vá­rosi ünnepség vette kezdetét a Deák téri Magyar Hősök Emlékművénél. A gyertyás fel­vonulás az est fénypontja volt. Sellyén, 15-én 10 órakor ün­nepi nagygyűlésre jöttek ösz­(Folytatás a 2. oldalon) Költözik a Statisztikai Hivatal (2. oldal) ...................'........................................................................................- ..................... Független Kisgazdák választási nagygyűlése Először vetni kellff hogy aratni tudjunk Érzékelhetőn összegződött tegnap délután a Pécsett, a sportcsarnokban rendezett kis­gazdapárti nagygyűlés résztve­vői jó részének arcán mindaz, amit ez a párt jelent, prog­ramjában hirdet — amit a rendezvényen felszólalók rész­letesebben is elmondtak a hittel telt várakozás. Vélhet­nénk ebből: a közel másfél­ezer érdeklődő többsége idős ember volt, akikben még köz­vetlen nyomot hagyott az 1945 utáni kisgazdapárt páratlan népszerűsége, vagy akik az azóta eltelt évtizedek őket sújtó gyakorlata miatt tartot­ták életben Nagy Ferencék emlékét. Tény, sok idős ember ült a székeken - de nagyon sok volt a közép- és fiatalkorú is. S tegyük hozzá: a bara­nyai kisgazdapárt tud nagy­gyűlést szervezni! Mozgalmas és izgalmas volt - ez utóbbi alatt a párt mindenre kiter­jedő programjával való megis­merkedés lehetőségét értjük színes a különböző folklórt képviselő együtteseknek a po­litikai szónoklatokat megszakí­tó fellépése miatt, s érzelem­dús, mert sokan vannak, akik­nek olyan, az életük során el­szenvedett sérelmei voltak, amelyre orvoslást a kisgazda- párt programjától' várnak. S ez több, mint amit a válasz­tási jelszavakban - „Isten, ha­za, családi”, a „Bort, búzát, békességet!" - össze lehetne foglalni. „Isten, haza, család!" Számos meghívottat muta­tott be a résztvevőknek Bog­ner Miklós, a párt pécsi szer­vezetének vezetője, a rendez­vény házigazdája: az osztrák néppárt alelnökét, Georg Schwarzenbergert, dr. Allred Stokingert, az osztrák paraszt­szövetség titkárát, Mirsetity urat, a horvát parasztszövet­ség elnökét. A Független Kisgazdapárt baranyai választási nagygyűlé­sének első szónoka a párt or­szágos elnöke. Vörös Vince volt, aki többek között ezt mondta: — örömömnek adok kifeje­zést. hogy közel fél évszázad múltán most újból szabadon járulhat a szavazóurnák elé a magyar nép minden választó- polgára. Magyarországnak lét­érdeke, hogy az elnyomatás évei után, összefogva a hala­dó erőket, folytassa nemzet­építő munkáját. Ebben nagy szerepe volt és lesz a Függet­len Kisgazdapártnak. 1990. március 25-én mindenkinek a saját kezébe kerül a döntés, mit akar: szabadságot, vagy diktatúrát. Hangsúllyal beszélt Vörös Vince a párt földprogramjáról. Arról, amit olyan sokan vára­kozással fogadtak, s amely számos más párt támadások­ban is megnyilvánuló ellen­szenvét váltotta ki. — Országszerte hallom - mondta a párt elnöke — a ki­fosztott, megbántott emberek panaszát... Akik a földtulaj­don visszaadása ellen vannak, ezzel szemben azt mondogat­ják: megvalósíthatatlan és ká­ros, százezreket taszítana lét­bizonytalanságba. Ezt ugyan­azok mondják, akik - amikor 650 000 magyar parasztot tönk­retettek, elüldöztek - részt vettek ebben a nemzetgyalá- zásban és akkor nem emelték fel a szavukat... Bízunk ab­ban, hogy a magyar népet és a velünk élő nemzetiségieket nem lehet többé félrevezetni, s március 25-én szavazataikkal végleg elvetik Magyarországon a kommunizmust és annak minden maradványát. Egy üzenetet is felolvasott Vörös Vince, amelyet New York-ból írt a pécsi nagygyű­lés résztvevőinek Kővágó Jó­zsef, a 45—46-os évek buda­pesti főpolgármestere. Ebből a levélből egy mondatot idé­(Folytatás a 3. oldalon) Lezárulták a jelentkezések Törekvés: egyetemi végzettség Napjaink viharos társadalmi változásait a felsőoktatási in­tézmények érthetően csak ké­séssel követik. Legalábbis a felvételizők lehetőségei, a ne­kik nyújtott kínálat idén ezt igazolja a Dél-Dunántúl isko­láiban. Még van felvételi, talán jö­vőre itt-ott nem lesz, vagy legalább az alkalmasságot vizsgáló módszerek változnak meg lényegesen, a karok, egyetemek elképzelései sze­rint. Ez már valószínűbb. A tantárgyi szerkezet, a kínált szakok összetétele is várható­an rugalmasabb lesz. Ha fentiekből több minden megvalósul, akit idén elutasí­tanak, talán elégedettebben, boldogabban indul az egye­temre jövőre . .. Mert most még a régire menne, kevés kivétellel a régi szakokat választhatná. Ilyen kivétel a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem által a régió kü­lönböző városaiban -indított diétásnővér-, gyógytornász-, védőnő- és szociálismunkás- képzés. Szekszárdon, a tanító­képzőn is megerősödik ez utóbbi szak. Milyen jó lenne, ha nem most kezdenék el, inkább végeznének a legelsők tanulmányaikkal. Ugyanez a sóhajtás illik egy másik tény mellé is: most indul, szintén Szekszárdon a német nyelvta­nári szak. Erre majd Pécsről irányítják azokat, akik nem feleltek meg az egyetemi szintre emelt képzés követel­ményeinek. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rán újdonság a történelem- földrajz szakpárosítás, erre sokszoros a túljelentkezés, de ennél is nehezebb a rajz-vi­zuális nevelés szakra bejutni, (Folytatás a 2. oldalon) Hrotkó (jobbról, sötét mezben), a mohácsiak legveszélyesebb támadójának bizonyult. A Mo hács-Tapolca mérkőzés tudósítása a 8. oldalon. Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom