Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-10 / 68. szám

1990. március 10., szombat Dunántúlt napló 5 Egy műszer kellene 3,5 millióért Pelenka nélkül Az alapítvány neve: Visszatérés Nem tudom, emlékeznek-e olvasóink arra az esetre, amit két éve a 'karácsonyi Dunán­túli 'Naplábam írtunk meg, egy, kislányra, aki olyan szeren­csétlen fejlődési rendellenes­séggel született, 'hogy képte­len volt vizeletét visszatartani. Felsőtagozatos iskolásként is pelenkát viselt, félszeg lett, társaitól elhúzódott. A közös sportolásban, játékokban, ki­rándulásokon nem vehetett részt a sors kegyetlensége miatt. A leggondosabb ápolás mellett is, az állandóan csur­gó Vizelet sOkszor nyers búiig kimarta a 'bőrét. Nos, ezt a kislányt itt a Pé­csi 'Gyermekklinika sebésze­tén megoperálták, ©lyon kü­lönleges műtétet hajtottak vég­re rajta, amilyent addig Ma­gyarországon még sehol. A műtét eredményeképp a ma már 13 éves gyermek képes ön­magát katéterezni a hasfalra ki­vezetett 'nyíláson keresztül, s ez a kis nyílás már nem za­varja a normális életvitelben. S hogy mit 'jelentett ez szá­mára? Olvasom a levelét, amit dr. 'Pintér András docensnek, a Pécsi Gyermekklinika sebé­szeti osztálya vezetőjének írt: Kedves Doktor iBócsi! Nagyon 'jó pelenka nélkül élmi! Mát sportolok is, kézilabdázóm az iskola csapatában és ihatok kólát meg narancsszörpöt, nem 'kell azt mondanom, köszönöm nem szeretem, mert most mór nem Ibdj, ha sokat kell pisil­nem tőle. * Son vietnámi kisfiú. A klini­kán a többi gyermékkel együtt ■nézi a tévében a mesét. Pár szót már tud magyarul Szülei hivatalos 'kiküldetésben tartóz­kodnak 'Magyarországon, Bu­dapesten élnék. A sors ke­gyetlensége folytán ez a kisfiú fs olyan gerincrendellenesség- gel született, aminek egyik tü­nete, a vizeletvisszatartó-ikép- telenség. Itt a pécsi klinikán meg operálták és a most 4 éves gyermek megtanulta önmagát katéterezni. * 'Magyarországon egy felmé­rés szerint mintegy 800-ra te­hető azon gyermekek száma, a'kik olyan fejlődési rendelle­nességekkel születtek, ame- lyelcnék a tünete a vizelete táróláSi és -visszatartási kép­telenség. 'Ezeknél a gyerme- kéknél a vese által folyama­tosan kiválasztott vizelet folya­matosan és állandóan folyik. Szegény gyermekek - és szü­léik — 'kálváriája már az óvo­dás korbon elkezdődik. Óvo­dába ugyanis csak olyan gyer­mekeket vesznek fel, akiket 'nem 'kell pélenlkárni. Mit tehet a szülő, otthon marad. Am az iskolába járás kötelező. Itt vi­Bizakodunk, hogy amennyiben megérkezik az új berendezés egyre ritkábban lesz szükség a műtéti beavatkozásra szánt 'hamar kiderül a prob­léma, s a gyeréktársadalom kegyetlen, csúfolják, üldözik. A gyerek 'lelkileg sérül. Van­nak szülők, a'kik, hogy a gyer- méküket megvédjék, kiveszik az iskolából és magánúton 'próbálják taníttatni. A gyerek még jobban magányos és zár­kózott lesz. Ezért, ha létezik olyan mód, amivel ezen segí­teni lehet, vagyis, azt elérni, hogy a gyermékék megközélí- tően normális életet élhesse­nek, azt mindenképp támogat­ni kell. Dr. Pintér Andrással 'beszél­gettünk erről: — Sajnos, ezeket a betege­ket meggyógyítani nem lehet, de állapotukon jelentősen le­lhet javítani, annyira, hogy az életvitelűk 'döntően megválto­zik, az addig számkivetett gyenmekék normális életmódot folytathatnák. Az eddigi meg­oldás az volt, 'hogy a búgy- csövet a 'hasfalra vezettük ki, s 'itt egy tartályba ürült a Vi­zelet, ámít cserélni kellett. Ezen tartályok beszerzése azon­bon 'körülményes és költséges, mivel Magyarországon nem gyártják, csak külföldön vásá­rolható meg. — Az orvostudomány, a gyógyszerek, a műszerek fej­lődése,, azonban ma mór más lehetőséget is kínál. A klini­kánk orvosai külföldi tanul­mányutakon szerzett tudást próbálják itthon kamatoztatni. (Meg kell jegyezni, a Pécsi Gyermekklinika sebészete azon kevés egészségügyi intézmé­nyek közé tartozik, amelynek vezetője nemcsak engedélyezi a fiatal munkatársak külföldi tanulmányútjait, de szorgal­mazza, szervezi is számukra,-hiszen ezekről a tapasztalat- cserékről jelentős plusz tudás­sal érkeznek vissza.) Varrnak azonban olyan objekiv akadá­lyok, amelyék 'határokat szab­nak a tudósnak és szándé­kainknak. Ilyen óbjéktív aka­dály, a műszerhiány. Ahhoz, hogy ezen betegségcsoportnál pontosan meg tudják határoz­ni a rendellenesség Okát és milyenségét, szükségünk lenne tí húgyszervek zavarainak ki­mutatására alkalmas műszer­re. Hiszen csak akkor tudjuk eldönteni, hogy milyen keze­lést^ alkalmazzunk, illetve meg­tervezni az adott esetre a leg­jobb műtéti megoldást, ha pontos információt kapunk a betegségről. — Egy ilyen műszer 3,5 mil­lió forint. Most tudnánk egyet vásárolni az 'NSZK-bál, éhhez kértünk segítséget. Azok a cé­gek, akik eddig pénzt ajánlot­tak, valamint a klinika e be­tegségcsoporttal foglalkozó munkacsoportja alapítványt 'hozott létre e célra. Az ala­pítvány neve: Visszatérés (uta­lás arra-, hogy a műtét utárf a számkivetett gyermék visz- szatérhet a normális életbe). Az alapítvány kuratóriumának tagijai: Posta Bank, Állami’ Biztosító, a Caola cég, Oél- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közúti Építő Vállalat, Konzum Rt., va­lamint a pécsi klinika szak­emberei. .Eddig egymillió forint gyűlt össze. Jó lenne, ha a Pécsi Gyermekklinika minél előbb meg tudná vásárolni ezt a mű­szert, annál is inkább, mert 'Magyarországon ez lenne, az első ilyen feladatot ellátó be­rendezés. Az alapítvány csekk­számlaszáma: Posta Bank és Takarékpénztár RT., 'Pécs, Te­rületi Igazgatósága. MNB - 249 98903. \ S. Zs. A bizonytalanságnál csak a remény nagyobb Az üzem nagycsarnokában az esztergagépeken még dolgoznak Kényszerszabadságon — 'Nagyon bízom a veze­tőinkben, mást nem tehetek, hiszen három és fél évvel nyugdíj előtt melyik cég ven­ne már fel? — mondta már­cius első napjaiban a kény­szerszabadságra 'készülődő vajszlói Tóth Károlyné fröccs- öntőgép-kezelő, aki a közel másfél évtizeddel ezelőtti üzemindulás óta dolgozik a Ganz Műszer iMűvek Alkat­részgyárában. Ragaszkodás és aggodalom érződött a vajszlói ganzosök minden szavából, amikor az a'kadozó munkaellátásról és az ötnapos kötelező szabadság­ról váltottunk szót a mű­anyagüzem és a szerelde mun­kásaival. Félnék, hogy esetleg elveszthetik a környéken jól fizetőnek számító munkahe­lyüket (az egy főre eső bér­tömeg kiiencvenhatezer forint volt tavaly) — így 'hát jelen­legi bizonytalanságuknál csak a reményük nagyobb: lesz ho. vá visszajönniük a kényszerpi- henő után. Varga La'josné, a szerelde dolgozója art is meg­jegyezte, hogy ez a pár nap szabadság majd 'hiányozni fog, s nem a nyaralásból, ha­nem a 'kerti munkából, mert­hogy ők arra szdktáik kivenni. — 'Mi el tudunk menni át­menetileg segédmunkásnak, Vajsrlón sokam építkeznek, szükség van culógerre, vagy a vas iparban maszéknál is ka­punk munkát — állították a.for- gácsoláüzem férfi dolgozói, többek között Hegedűs Dezső, Tavali Attila, Rencsevics János —, de a ga nzos nők nem tud­nak itt a környéken egyéb munkát vállalni. 'Mi is más kenyérkereseti forrásra kizáró­lag rövid időszakra gondolunk, hiszen a Ganzhoz ragaszko­dunk. A gyárvezetés fébruár 21-én hozta meg azt a döntést, hogy március végéig mind a há- iromszázharminc dolgozónak — firiköima'k és adminisztratívnak egyaránt — ki kell vennie öt nap szabadságot. Az alkat­részgyár majdnem kizárólag a társgyárak — a Közlekedési 'Műszergyár és az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek; Gyára — megrendelésére ter­mel, a tavalyi százhatvammil- íiós árbevételből idegennek alig számláztak. A rubel el­számolású export január 18-a'i országos szintű radikális leál­lítása egyben a társgyári meg­rendelésék jelentős visszaesé­sét is jelentette. — A kényszerszabadság nap­jait üzemenként a munfcaeHá- tás üteméhez igazítjuk - mondta Szép Béla, az alkat­részgyár főkönyvelője. — Ha egyes területeken ez az ütem a későbbiekben is akadozik, akkor az üzemék közötti lét­szám-átcsoportosítás jön szó­ba. 'Elküldeni nem akarunk senkit sem. Az öntödei és mű­anyagüzemi, valamint a ter­mékszerelési szabad kapaci­tást megpróbáljuk kitölteni külső megrendelésékkel. Gadanecz Margit, a vajszlói alkatrészgyár munkaügyi elő­adója arról tájékoztatott, hogy február 27-én (kedden) ösz- szesen tizenheten vettek ki sza­badságot (ébből hármon fize­tés nélkülit), 28-án (szerdán) pedig 15-en (négyen közülük fizetés nélkülit). Nyugalmas években — s a Ganz Műszer 'Művek Alkatrészgyárában mindeddig csakis ilyenek vol­tak — március végén, április elején kezdődnek a szabadsá­golások, amikor eljön a kerti munkák ideje. Az idei korai tavaszodás ta­lán feledteti a ganzosOkkal, hogy a megszokott idő előtt mennék ki a kertekbe, s re­mélhetőleg lesz hová vissza­térniük — Kádas Endrével, a Ganz Műszer Művek vezér­igazgatójával folytatott beszél­getés alapján legalábbis ez a meggyőződésem. A vezér- igazgató elmondta, hogy az első negyedévre a Kereskedel­mi Minisztérium az úijraenge- délyezés'kor nem adta jóváha­gyását a Ganz Műszer Művek kérvényére. így a több millió rübel értékű vevői igény elle­nére az NDK-'ba csak minimá­lis értékű áru, Csehszlovákiá­ba a tényleges igény húsz százaléka mehet, míg Romá­nia, Bulgária, Lengyelország teljesen 'kérdéses. 'Nem is szól­va a különböző mérőműszerek és érzékelők közvetett export­jának — amii többek között az Ikaruson, a MQM-on keresztül ment — meghiúsulásáról! A sztornírozott rendelések miatt a Ganz 'Műszer Művöknél a budapesti Közlekedési Műszer- gyár és ennek a Szatoolcs- Szatmár-'Bereg megyei (nyír- béltefci) gyáregysége fébruár első két hetében teljes leál­lásra kényszerült, a szabadsá­golás csak azokra nem vonat­kozott, akik piackeresést vé­geztek. — A vajszlói száznegyven- milliós nettó vagyon kihasz­náltságát és az ott élők mun- kaellátá'sát egyaránt biztosíta­ni alkarjuk — jelentette ki Ká­das 'Endre. — Folyik a piacke- resés, 'jelenleg mintegy negy­ven nyugati céggel tárgyalunk. 'Ha ez nem vezet sikerre, ak­kor két lehetőség közül vá­laszthatunk; az egyik: a mos­tani létszámmal és költséggel tönkremegyünk, a másik: ra­cionális költségcsökkentés. Az elsőről szó sem tehet, az utób­binál viszont az első számítá­saikat létek nélkül 'kell elvé­gezni. 'Nem létszámleépítést tervezünk, 'hanem a nyolc­órás inrunkaiidő 'helyett esetleg hatórást vezetünk 'be, illetve az Is egy megoldás, hogy gyorsított műszaki fejlesztést végrehajtva a budapesti gyár olyan gyártmányok termelését vállalja el, amelyekhez a vajsz­lói alkatrészgyár 'murtkahátte­ret tud biztosítani. Természe­tesen arra szintén ösztönözzük a gyárainkat, hogy önállóan is keressenek megrendeléseket. E- téren két éve teljesen sza­bad kezük van. L. Cs. K. Palackozzák a vörös bort a villányi feldolgozóban Részvénytársasággá alakult a Pannonvin Jő bort új formában Részvénytársasággá alakult a Pannonvin Borgazdasági Kombinát. Ma, amikor élve a társasági törvény adta lehető­séggel, egymás után alakul­nak meg az áj működési for­mák, a legtöbb esetben vala­milyen gazdaságossági ökot kell keresni a változás mögött, így van ez ebben az esetben; is. A kombinát átformálását sürgető tényezőkről Halmai János, már mint a 'részvény- társaság vezérigazgatója, a következőképpen számolt be: — A szálak bizony elég mélyre, a tröszttől való lesza­kadásig nyúlnak vissza. Az ön­álló kombinát annak idején roppant kedvezőtlen pénzügyi helyzettel, óriási biteléllomány- nyal alakult meg, hiábavalók­nak bizonyultak az erőfeszíté­sék az idegen forrósok csök­kentésére. Az utóbbi öt évben sorozatosan jelentkező elemi Ikároik mellett a szocialista ex­port átértékelése is durván visszadobott 'bennünket. Végül az idegen pénzforrás kamat­terheinek nagymérvű emelke­dése volt az, ami gyors dön­tésre Ikényszerifett bennünket. Az egyetlen kézenlfékvő meg­oldásnak a bankkölcsönök részvényékké való átváltása mutatkozott, ami által az ed­digi kamatterhek nyereségként ijelentkezfhefnek a jövőben. A részvénytársaság 19 tag­gal, 750 millió forintos alap­tőkével alakult, a 13 termelő­szövetkezet, 4 tanács, valamint egy-egy tangazdaság és kül- Ikenvá'llalat kevés készpénzt, inkább eszközt és alapanya­got hozott a vállalkozásiba. A kombinát, mint alapító, az rt. létrejötte után kilépett, szere­pét a MÉM keretén beiül mű­ködő vagyonkezelő vette át. — A szorító pénzszűke mel­lett 'hasonlóképpen ösztönző­leg hatott ránk az a felisme­rés, hogy valódi tulajdonos nélkül nincsen igazi gazdál­kodás. Csak a tulajdonos és a munkavállaló közötti érdek­ütköztetés 'le'het az az erő, ami a hatékonyság javítására ösz­tönöz. A részvényeknek egyéb­ként az alapítóknál és a va­gyonkezelőnél 60 százaléka talált gazdára, a fennmaradó rész szabad értékesítését most tervezzük. Szeretnénk találni külföldi tőkebefektetőt, de Vizsgálják a magánszférába való kibocsátás lehetőségeit is — tájékoztatott Halmai János. Az rt. működési szabályza­tának kidolgozása a közeljövő feladata lesz, elsődleges cél­nak a gazdasági stabilitás megteremtését tűzték ki.- Működéibeli változásunk kiváltó Oka nem az átalaku­lás, hanem az új piaoi hely­zet. A kombinát termelésének 36—37 százaléka ment export­ra, túlnyomó része a mára tel­jesen elbizonytalanodott szo­cialista piacra. Mivel hosszú távon szóbeli ígéretékre nem tudunk építeni, a hazai piaa maradéktalan kielégítése mel­lett célunk csak egy léhet, bő­víteni nyugati üzleteink sorát. Fejleszteni szeretnénk angliai, kanadai és egyesült államok­beli 'kapcsolatainkat. Ez a tö­rekvés a gazdaságosság mel­lett természetesen magas mi­nőségi Iköveteliményéket is tá­maszt majd munkánkkal szem­ben. 'Egyetlen lehetőségünk; megfelelni ezeknek. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom