Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-07 / 65. szám

Levelek a Falu- szövetségnek Tisztelt Wekler Ür! Nagyon örülünk, tiogy vég­re alakult egy párt, amely a falusiakért van, amely értünk emeli fel a szavát, amely a mi érdekünket akarja képvi­selni a Parlamentben, önökre szavazunk a választásokon is! Ezért nem kérünk mást, csak harcoljanak azért, hogy ne minden terhet ránk, a falusi népre rakjanak. Legyen végre a közterhek viselésében is egyenlőség a városi és a fa­lusi lakosság között! 1. Legelső a villany: miért kell nekünk kétszer, háromszor annyit fizetni, mint a váro­siak nák? 2. Miért fizetnek 'kétszer, háromszor annyi bért a váro­si munkahelyeken? 3. Miért nem olvashatunk statisztikákat arról, hogy meny­nyi a városi és mennyi a fa­lusi ember átlagfizetése, nyug­dija, közterhe? * Tisztelt Uraim I Óriási szimpátia veszi körül önöket, de egy messze 'lévő felvidéki, alföldi, dunántúli vajon mit is tehet, hogy önö­ket támogassa. Ide önök nem jönnek, mi nem tudunk oda­menni. Programjuk, céljuk megegyezik a falusi lakossá­géval. 'Persze, ezt teljesen nem értik, mert keverik a sok pártot és programját. 1. Nincs áru a falukon, hús-, ikenyérválaszték, süte­mény, szeg, villanykörte, 'biz­tosíték. 2. Gyógyszertár nem illeti meg a falukat. 3. Zárják a boltokat a vál­lalatok, mert az falun nem kifizetődő. 4. A Volán-vállalatok szün­tetik meg járataikat, mert nem kifizetődők. 5. Nem lehet állatot tarta­ni, nincs termény, nincs föld, ahol az, aki tudná, megter­melné, 'betegek az állatok a rossz táptól. 6. A tanácsi apparátusba a régi rend híveit ültették a székbe, és most nem enged a hatalomból, az öregeket sem­mibe veszi, újabb és újabb terveket agyai ki az emberek kizsebelésére. 7. A vízvételi kutakat a fa­lunk népe tehópénZből 3 mil­lióért fúratta, most egyenlők leszünk azzal a várossal, fő­várossal, amely állami költ­ségvetésből élt, ezután a fa­lúból fog élni? 8. Munkaalkalom vidéken megszűnőben, így a nyugdíja­sok sem kellenék. 9. Utazás vidéken drága, vonzáskörzeti városok vannak. Városba kell menni ügyintéz­ni, áruért, de ehhez hozzá kell adni az útiköltséget, és mái jóval drágább, mint a városiaknak! Kérem, nyissák fel a falusi 'lakosság szemét. Egyszerűen, falusiason beszél­jenek. Ne legyen hangzatosa beszéd, de értelmes. Ha önök írnak, hogyan lehet a Falu­szövetségre szavazni, akkor én 'gyekszem meggyőzni a fa­lubeli társaimat, hogy kik azok, kik érdekeinkért, a fa­lusi még további elnyomorí­tása ellen harcolnak és ha bejutnak a Parlamentbe, ott igyekeznek elérni a falusi nép felemelkedését. (A levélírók neve, címe a Faluszövetség irodáján meg­található. Magyar Demokrata Fórum A fold nem a termelőszövetkezeté A föld nem a termelőszö­vetkezeté! Legkevésbé a tsz- elnöké! Arról van mindössze szó, bogy a pártállam közre­működésével 'használatba vet­ték. Jogtalanul. A tényleges tulajdonosok azok, akiktől el­vették a földet vagy 'bekény- szerítették őket a „közösbe”. Tulajdonjoguk visszaállítását 'követelhetik ezek közül azok, — akik jelenleg is termelő- szövetkezetben dolgoznak, — 'innen menték nyugdíjba, — a településen élő örökö­se iik, — más településen, de a mezőgazdaságból élő örö­kösök. A nevetséges összegű föld­megváltás szerintünk törvény­Petrasovits Anna, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt elnöke a Magyar Hírlap feb­ruár 20-i számában szóvá tet­te a kormányfőnek írt levelé­ben, hogy különösképpen Ba­ranya megyében rosszul sá­fárkodnak azzal az 500 millió forintos összeggel, amelyet a kormány új munkahelyek te­remtésére juttatott. Általános hibaként azt is megjelölte, hogy ezt a pénzt bürokrafikus, osztogató szervezetre bízták. Or. Tóth Sándor, a baranyai regionális egyeztető fórum el­nöke válaszában (Magyar Hír­lap 1990. március 2.) Petra­sovits Anna állítását alapta­lannak, tehát rágalmazásnak minősítette. Dr. Tóth Sándor válaszleve­lében rögzíti, hogy az 500 millió forintos keret felhasz­nálása pályáztatással történik, a döntést nem „bürokratikus osztogató szervezet", hanem széles társadalmi bázison nyugvó ún. Regionális Egyez­tető Fórum hozza. Dr. Tóth Sándor mindenkit óva int at­tól, hogy demokratizálódó vi­lágunkban igen súlyos, soka­kat és a megye jelentős terü­letét érintő döntést „szűk szakmai menedzserekből álló" irodára bízza, kik az üzleti szempontokon kívül egyéb megfontolásokat nem vennének figyelembe. Az eddig leírtakkal kapcso­latosan szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az új mun­kahelyteremtéssel összefüggő kérdések hatékonyan csak szakmai kérdésként kezelhe­tők. Egy szűk szakmai me­nedzserekből álló és az újra­kezdési alapot kezelő banksze­rű iroda biztosíthatná, hogy a télén és érvénytelen. Ez nem változtat a föld tulajdonjogán. A fentiekből következik, hogy a termelőszövetkezet je­lenlegi vezetői a földet nem értékesíthetik. INincs joguk hozzá, nem az övék. A Magyar Demokrata Fó­rum alapelve, hogy a föld az adott településen élők 'meg­élhetését, foglalkoztatását, boldogulását kell, 'hogy szol­gálja. Meg kell különböztetni a föld tulajdon- és a föld használatának jogát. A tulajdonosok mellett il­letve azok után jogot kell biz­tosítani a termelőszövetkezei­ben jelenleg is dolgozó ta­goknak, alkalmazottaknak, az eltöltött évek alapján. vállalkozásokhoz értő profi szakértők, profi döntéseket hozzanak. A vállalkozók körében köz­ismert, hogy az üzleti ügyek­ben széles társadalmi bázison nyugvó ún. Regionális Egyez­tető Fórum (fórumok) által ho­zott döntések annál inkább nem érik el céljukat, minél szélesebb a társadalmi bázis. Ilyen körülmények között a be­ruházási, támogatási hitelt fo­lyósító pénzintézet és a fel­használó is kiszolgáltatott hely­zetbe kerülhet, mivel az üzleti, szakmai szempontok nem érvé­nyesülhetnek kellő súllyal és garanciával. Széles társadalmi bázison nyugvó, rossz dönté­sek esetén a felelősség elmo­sódik, mig a menedzserek ese­tében a felelősség egyértel­műen behatárolható. A látszat­önállósággal működő Regioná­lis Egyeztető Fórum az ÁBMH felülvizsgálatával, az Állami Fejlesztési Intézet szerződéskö­tési közreműködésével, olyan látszatmechanizmust hozott létre, amely látszatra semmi­ben sem különbözik az elmúlt 40 évben megismert bármelyik bürokratikus osztogató szerve­zettől, és valódi célja azt a benyomást kelteni, hogy a munkahelyteremtés tekinteté­ben érdemi intézkedések tör­ténnek. Az eddig leírtak alapján megállapítható, hogy Petra­sovits Anna levelében foglal­tak nem minősülnek rágalma­zásnak, mivel állításának meg­alapozottságát a gyakorlat bi­zonyította. Dr. Angyal Ottó, a Magyar Szociáldemokrata Párt alelnöke Elkerülhetetlen a mezőgaz­daságiban egy általános jelle­gű és érvényű tulajdonreform. Rendezőelvként az új demok­ratikus parlament által elfo­gadott földtörvény 'fog szol­gálni.' A települések új önkor­mányzatára kell bízni a priva­tizálás ütemét, mert ez fogja képezni a működésük gazda­sági alapját. IMajd ott heiy- ben eldöntik, mikor és milyen ütemben szüntetik meg a ter­melőszövetkezetet. Nagy hiba lenne, politikai érdekekre hi­vatkozva csak a földkérdésre leszűkíteni az egyre nagyobb hisztériába átcsapó kampányt. Nem elég a föld tulajdon­jogának hangoztatása, az át nem gondolt vállalkozások Pártok felett A Kereszténydemokrata Nép­párt véleménye szerint a je­lenleg még funkcionáló köz- igazgatási apparátus vezetői, vezetőhelyettesei, titkárai, osz­tályvezetőig bezáróan politi­kai szempontok alapján ke­rültek beosztásukba, tehát ők egyértelműen a pártállam képviselői. Természetes, hogy a rendszerváltós az ő levál­tásukat is kell hogy jelentse. Nemzeti érdek a pártok fe­lett álló közigazgatás kiala­kítása. Sinkó Zoltán, a Kereszténydemokrata Néppárt Baranya Megyei Elnökségének tagja I# •• •• •• Köszönöm Köszönöm, hogy az 5-ös számú választókerületben élő nemzetiségiek (horvátok, szer- bek, németek és cigányok) és magyar származású honfi­társaink hozzásegítettek ah­hoz, hogy mi, nemzetiségiek hosszú idő óta most először kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy érdekeinket ne mások, hanem mi saját magunk kép­viseljük. Gyúrok János vakrepülése. A „verjük szét" hangulatkeltés ellátási zava­rokat, élelmiszerhiányt okoz. Ezt az MDF nem akarja. A helyi agrárértelmiség (ál­latorvos, növényvédő, agrár- közgazdász stb.) szakismerete nélkül -nem lesz versenyképes árutermelés. A földtulajdon 1947-es álla­potának visszaállítását válasz­tási fogásnak tartom, elkép­zelhetetlen, hogy azt szakem­ber komolyan gondolja. Ami miatt elképzelhetetlen­nek tartom a visszaállítást: © Mezőgazdaságunk azóta egy megyényi területet elvesz­tett (út, autópálya van a he­lyén), tehát a földjét nem kaphatná vissza mindenki. Ma a népnek nem kizárólag új miniszterekre, kormányokra, hanem a vitális 'korban lévő nemzedéknek túlhajszoltságtól mentes életet, a gyermekeink­nek perspektivikus jövőt, szü­léinknek biztonságos öregkort biztosító társadalomra van szüksége. Ezt pedig csak egy, a politikai harcoktól viszony­lag független, hosszú távon is stabilan működő, vállalkozói biztonságot, beruházási, tőke- befektetési kedvet teremtő, ki­számítható és elsősorban gaz­dasági eszközökkel ösztönző és szabályozó gazdaságirányí­tási rendszer képes megterem­teni. 'Ilyen gazdasági modellt csak nyílt vitában, nemzeti együttgondolkodással lehet ki­dolgozni és közmegegyezéssel elfogadni, majd társadalmi összefogással megvalósítani. Nemzeti összefogásra azért is szükség van, mert hiú áb­ránd arra számítani, hogy olyan összegű nyugati támo­gatást kapunk, amely önma­gában is elegendő a fogyasz­tói társadalom megteremtésé­hez. ‘Nincs a világnak annyi 'pénze, amit egy széthúzó és acsarkodó társadalom és torz szerkezetű, működőképtelen gazdaság el ne tudna fecsé­relni. Minden magyar állampol­gárnak, párttagnak és párton- kívül'iinek össze kell fogni és hatékonyan hozzá kell látni a gazdaság fejlesztéséhez. Olyan viszonyokat kell terem­teni a munkahelyeken, a po­litikában és közéletben, hogy © Az 1947 után keletkezett földtulajdonnak is az eredeti tulajdonosokhoz kellene visz- szakerülnie '(zártkert, üdülő, házhely stb.). © Visszaadás előtt több millió örökösödési perben kel­lene tisztázni a jogos örökö­sök kilétét, addig az pedig több évtizedes munkát jelen­tene a bíróságainknak. További ellenérvek helyett javaslom, hogy 'hallgassuk meg nyugati szakértők véle­ményét a tervről, és adjunk a vitának a lehető legnagyobb nyilvánosságot. Az ország élelmiszer-ellátása ennyit meg­ér. Bogárdi Zoltán •mindenki volt, vagy jelenlegi pártállásra, nemre és vallás­ra való tekintet nélkül teljes erővel és tehetségének legja­vát nyújtva tudjon részt venni a nemzeti újjáépítésben. A Hazafias Választási Koa­líció alapítóinak szándéka szerint nem a politikai hata­lomért indul a választásokon, hanem többek között azért, hogy a pártonkívüli széles tö­megek alapvető érdekeit min­denkor figyelembe vegyék a politikai döntéseknél. Képvise­lői és kezdeményezései révén felhívja a figyelmet a döntő feladatokra, elősegítve és ösz- szefogva a közmegegyezés ki­alakítását az új gazdasági és politikai modell sarokpontjai tekintetében. Javaslatokkal, •kezdeményezéssel előmozdítsa a gazdasági növekedést és társadalmi átalakulást. Meg­akadályozza szélsőséges néze­tek uralomra jutását. E célkitűzésektől vezérelve felhívjuk á 'pártokat, vitassuk meg a döntő kérdéseket, amikben egyetértésre kell jut­nunk a siker érdekében és amelyet majd a RET-nek ja­vaslunk megvitatni és népsza­vazás során elfogadni. A jövőről vitatkozz :nk és ne mocskolódásra, egymás jelölt­jeinek lejáratására fordítsuk az energiánkat. Ezt várja tő­lük és tőlünk is ma hazánk minden állampolgára. Hazafias Választási Koalíció baranyai képviselőjelöltjei SZOCDEM-válasz dr. Tóth Sándornak A látszat nem eredmény Javaslatokkal, kezdeményezéssel A jövőről vitatkozzunk! A Független Kisgazdapárt egészségügyi programja A nemzethalál ellen Az európai színvonalú egész­ségügy megteremtéséért a Független Kisgazdapárt az alábbi reformokat kívánja megvalósítani. 1. Alapelvként leszögezzük: Az orvosak, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók érde­keit az Orvosi Kamara, a Gyógyszerészi Kamara és a Független Szakszervezetek ér­dekelték képviselni. Az átmeneti 2-3 éves idő­szakban az egészségüayi mi­niszter mellé kívánunk rendel­ni egy 20-30 tagú bizottságot, amely mind a szakmai, mind emberi szempontból élvezi az orvos-, gyógyszerész-, egész­ségügyi társadalom bizalmát. Ez a szakmai kollégium, amely csak a parlamentnek köteles elszámolni működéséről, rész­ben segítené a zökkenőmentes átmenetet, részben tekintélyé­nél fogva kérlelhetetlenül vég­rehajtaná a kezdetben nem­tetszéssel fogadott rendelke­zéseket. Az egészségügy nem lehet a pártok játéka. A vezető állások betöltése a jövőben kizárólag szakmai szempontok szerint történjen. 2. Állami költségvetésből fedezett kiadások Az ingyenes alapfokú ellá­tás minden magyar állam­polgár joga. Ingyenes az is­kolaorvosi hálózat, az élet­veszély esetén alkalmazott beavatkozás és ápolás, a szü­lés levezetése és az ápolás, a mentőszolgálat, a fertőző és járványos betegségben szenve­dő betegek gyógykezelése, az egészségmegőrzés és a beteg­ségmegelőzés. Állami dotáció­ból kell fenntartani az orvos­képzést, az orvostovábbkép­zést, az orvosbiológiai kuta­tásokat. 3. Egészségmegőrzés, beteg­ségmegelőzés Ez az egészségügy leg­gyengébb pontja, így ez szo­rul a legnagyobb anyagi tá­mogatásra. A megelőző orvos- tudomány központjai, az or­szágos intézetek, melyek szá­mát csökkenteni, feladatkörü­ket pedig módosítani kívánjuk. A megmaradó országos inté­zetek jól körülhatárolt gyakor­lati feladatot kapjanak. A megyei Köjálokat eddi­gi feladatkörük megtartása mellett nagyobb önrendelke­zési joggal kívánjuk felruház­ni, mint a megyei közegész­ségügyi intézeteket 4. Biztosítási rendszer Az átmeneti időszakban kü­lönösen fontos a kötelező tár­sadalombiztosítási rendszer változatlan megtartása. Ez részben a jelenlegi színvonalú egészségügyi ellátást biztosí­taná, de azonnali megoldást jelentene a szabad orvos- választás és a hálapénz meg­szűnésének érdekében. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi vezetés ösztönözné azt a vá- rományfedezeti biztosítási rend­szert, amelynek lényege, hogy a biztosító társaság a beteg­ség kockázatát is tekintetbe veszi, és így azzal a haszon­nal is számol, amit a beteg­ség megelőzése jelent. 'Ebben a rendszerben a 'biztosító és a biztosított közös érdeke az állampolgár egészségének megőrzése. 5. Betegellátás. A betegellátásban meg­valósítandó az úgynevezett „kétpólusú” rendszer, amely a háziorvos és a kórház szoros együttműködésén alapul. A biztosító intézetnek a bekap­csolásával létre kell hozni jól felszerelt magánrendelőik és magán gyógyintézetek hálóza­tát. A jó orvos jó ellátást biz­tosít, így sok betege és nagy jövedelme lesz, ezért itt is érvényesül az ösztönző hatás. Dr. Kernya István és Dr. Kádár Géza, a Független Kisgazdapárt Baranya megyei alelnökei Tisztelt plakát­szaggatók ! A Hazafias Választási Koalí­ció nevében megköszönjük kitüntető figyelmüket, hogy időt és fáradságot asm kí­mélve arra ösztönöznek ben­nünket, hogy naponta friss plakátokkal lássuk el a Geis- ler Eta u. 15. számú ház fa­lán lévő hirdetőtáblánkat. A köszönet mellett egyúttal ar­ra kérjük Önöket, hogy a hir­detőtábla piros, fehér, zöld keretét ne rongálják meg. Steinhöfer Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom