Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-04 / 62. szám

Árkörkép — építkezőknek A Tüzép nyolc hétre előre tudja Lakni muszáj. Akinek ta­nácsi. OTP vagy magánerős építésű ház van a feje fe­lett, az most a jócskán meg­emelt kamatadót vagy meg­hízott lakbért fizet, de legalább lakik. Aki meg ez­után fog otthonteremtésbe és építkezésbe vágni, annak is egyre kilátástalanabb az anyagi jelene és főleg a jövője. A kamatok már-már túlszárnyalják a hajdanvolt uzsoraszintet, ha kapni köl­csönt, a kamat szinte már megfizethetetlen. De mivel lakni muszáj, sokan mégis belevágnak. (Bár mind töb­ben gondolják meg, hogy legyen-e merszük hozzá.) Felpörgött az infláció­spirál az épitőanyagfronton is és nem csak a pénz­piacon. Csak győzzük követ­ni az árakat. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat árcsoportvezetőjétől, Szaszkó Ibolyától kértem adatokat, hogy minek emel­ték eddig idén a termelői árát és mennyivel (ezt csak a feledékenyeknek ismétel­jük meg), de inkább az ér­dekelt, hogy tudomásuk sze­rint mi jön még ezután? Elöljáróban érdemes tisztáz­ni néhány fontos tényezőt. A Tüzép-órak híven tükrözik a termelői árakat, azok emelésénél nem több, nem is kevesebb. Az tény. hogy a gyártó ö hetes előzetes bejelentési kötelezettséggel tartozik a kereskedelemnek, ha árat emel. Ezt, mondjuk a Tüzép vagy elfogadja vagy nem. S ha köti az ebet a karóhoz és nemet mond? Legfeljebb nem kap az adott gyártó adott termékéből. Ez ilyen egyszerű. Januárban a fenyőfűrész­áruk 20%-kal drágábbak, s még szerencse, hogy a ko­rábbi évek tíkadozó ellátott­sága mellett idén már legalább kaphatók. Február­tól a húzott és síküvegek ára 20, a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat falazóanyagai és cserepei 20-30%-kal drá­gábbak. (A régióban működő többi téglagyárak április 1- jétől emelnek, ha szo'lidab- ban is.) Ugyancsak február­tól drágábbak 10%-kal a vasbetongerendák és -áthi­dalók, 20%-kal a Kemikál szigetelőlemezek és folya­matosan növekszik átlago­san 10%-kal a faanyag- és üvegáruk áremelkedése miatt a nyílászárók ára. S hogy mi várható a kö­zeljövőben? Az mór biztos, hogy áprilistól a gyékényesi kavics 10, a kecskeméti zo­máncozott fürdőkádak és zuhanytálcák 10-15, a par­ketták várhatóan 10 és a szaniter áruk ugyancsak 10- 15%-kal lesznek drágábbak. Hogy utána mi jön még? Azt ma még megjósolni is lehetetlen. Lakni muszáj. És építkez­ni Azt is - akinek nincs hajlék a feje felett és kény­telen belevágni. M. L. Az építkezők egyre nehezebben egyensúlyoznak a növekvő anyagárak és kamatterhek között. Fotó: Szundi György A medvéket eddig senki sem kérdezte A majmok mindenütt egyformán ugrálnak? Pártrendezvén/ az állatkertekről Béres-teszt Fácánkerten Á belpolitikai változások nyertesei: a kisvárosok! Bajai konferencia ■ ■■ ff I F a jovokep jegyében A pécsi székhelyű Magyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központja és a Bajai Városi Tanács kö­zösen rendez „Kisvárosok" címmel országos konferenciát o jövő héten pénteken és szombaton, Baján. A cél nem kisebb, mint tudományos igé- .nyű választ keresni arra: a mai magyar belpolitikai vál­tozásokban mi lesz/lebet o sorsa azoknak a kisvárosok­nak, amelyek „elégedetlenek” sorsukkal és közigazgatási helyzetükkel. EÍoja ebben a folyamatbon köztudomásúon az élen jár — ezért is áldoz ilyen nemes célokra —, hiszen már hóna­pok óta lóg a levegőben Felső-Bácska önállósulási tö­rekvése a mostani megye- rendszerrel szemben. Érdekes mádon először inkább a gaz­dasági területen indult meg a leválási folyamat, ebben a Volán hajtott a legjobban, de nem lóg ki a sorból az •igazságszolgáltatás, □ sajtó és a mezőgazdasági érdek- védelem sem. Meglepő, hogy az újonnan alakult pártok milyen mereven „igazodnak" o megyei ellenzéki kerékasz­tal állásfoglalásaihoz, ame­lyek közül éppen a választó- körzet kijelölése sérti legin­kább az egységes felső-bács­kai érdekeket. (A Bajával szomszédos Csávoly a 35 lom-re lévő Jánoshalmához és Bácsalmáshoz tartozik, de a Sugovica-'parti városba jár a többségdolgozni, tanulni, gyógykezeltetni magát, bevá­sárolni, szolgáltatásokat igénybe venni, stb.!) A két nap alatt mintegy •harminc hozzászólás, előadás lesz — Enyedi György akadé­mikus elnökletével —, a vár­hatóan több izgalmas téma is szóba kerül. így pl. Bán- laky Pál kandidátusi érteke­zésének szóbeli előadása, amely o 3—4 évvel ezelőtti Ibajai helyi hatalom és az értelmiség kapcsolatát elem­zi szociológiai felmérés alap­iján. A megyerendszer módo­sítása és a kisvárosok valódi önkormányzata feszítő társc- -dalmi gond Baján kívül fő­leg Nagykanizsán és Sopron­ban, így e téma is terítékre kerül. A konferencián kide­rül (hét) az is, hogy a tudo­mány és a napi politika mi­ben különbözik... Kovács Zoltán Nem holmi politikai meg­fontolás késztet bennünket, hogy most csak így írjuk: az egyik párt. Az egyik párt ugyanis a minap fórumot ren­dezett Budapesten - igaz, a legnagyobb állatkert ott van -, amelynek a témája a ma­gyarországi állat- és növény- patkok helyzete, illetve ezek szövetségének szerepe volt. Na már most: az, hogy a politi­kai, választási küzdelem idő­szakában a medvék, a maj­mok, a törött szárnyú gólyák, a ragadozó nagymacskák, meg a többi, hol veszélyes, hol mókás, kinek szép, kinek csúf állatokkal kell-e foglal­koznia egy pártnak, oz ő ügyük . . . Személyes vélemé­nyem: nem, s fölösleges volt ennek érdekében 40-50 szak­embert a fővárosba utaztatni. A szóban forgó fórumon egyébként - mint utólag ki­derült —, a rendező pártnak három tagja volt jelen .. . Ezzel együtt éles megjegy­zések hangzottak el a fóru­mon, nem lehetetlen, hogy egyéni érdektől „élesítve". Mindenesetre ezekről kikértük dr. Fülöp Istvánnak, a Me­cseki Kulturpark igazgatójá­nak véleményét, aki ugyan­csak hivatalos volt - vezetői minőségében is, de mint o Magyarországi Állatkertek Szö­vetsége elnöke is - a ren­dezvényre. Ö is kikérte magának. — Ha nem pártfórum - mondta -, el sem megyünk. . . Elég csak a meghívólevél hangnemére figyelemmel len­ni, vagy arra: olyan kérdé­sekre kértek választ, amelyek alapszabályokban, kiadvá­nyokban, statisztikákban min­denki számára korábban is Alapítványtevők az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 3 miliő forinttal, a Hungária Biztosító 1 millióval, a Tolna Megyei Tanács 200 ezerrel — tehát az induló alaptőke az elmúlt év őszén 5,2 millió fo­rint volt.- Az alapítvány 24 százalé­kos éves kamatai a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdasági Karát illetik — mondja dr. Zeller Gyula, a kar dékánja. - A tavaly ősz­szel létrehozott, januárban szentesített alapítvány, a Cul­hozzáférhetően elolvasha tóak. — Mégis, komoly vádnak hangzik: „Jelenleg a magyar állatkertekben úgy tűnik, hogy szinte semmi olyan irányú munka nem folyik, amely a hazai természetvédelemben hasznosítható lenne." — Ez nem igaz! Mást ne mondjak, szoros a kapcsola­tunk a génbankkal, a kipusz­tulással fenyegetett állatfajták megmentése köszönhető a magyar óllatlkerteknék. Van itt azonban egy nagyon fontos megjegyzésem: soha nem volt elsődleges feladatunk a ter­mészetvédelem! Az állatokat, a növényeket kell bemutat, nunk az egyre érdeklődőbb közönségnek. Ez azonban egy­úttal kapcsolódást jelent a természetvédelemhez is: pél­dául csak azokat a növénye­ket, állótokat fogják az em­berek védeni, amelyeket a parkjainkban megismernek.- Elhangzott ez is: „...a szakmai irányítás, a lelügyelet egyenlő a nullával." — Ha akarnánk, ezért a ki­jelentésért pert is indíthat­nánk ... A MÁSZ-nok (Ma­gyar Állatkertek Szövetsége 1983-ban alakult meg) nem volt feladata sem az irányítás — társadalmi szervezet -, sem a felügyelet. A parkok mun­kájának segítésére, koordiná­lására, az Információk kölcsö­nös áramoltatására hoztuk létre, s ezt eddig sikerrel is csinálta. Ennék is köszönhető egyebek mellett, hogy a ma­gyar állatkerteknek egyáltalá­ban nincs miért szégyenkez­niük a környező országokéival szemben.- önt ezen a fórumon kér­dőre vonták: miért vállalkozik a Mecseki Zoo sérült állatok befogadására. A válasza töb­beket meghökkentett. — Azt mondtam: lelkiismereti okok miatt. A különös csak oz, hogy a kérdést épp a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium munkatársa feszegette, mikörben dél-du­nántúli igazgatóságával ne. künk valóban kitűnő az együtt­működésünk, a sérült állatok esetében például évente erre o célra 30 000'forintot kapunk tőlük, s további 200 000-et egyszeri támogatósként egy „madárszálloda” készítésére. Azzal együtt - tesszük hoz. zá mi -, ho az állatkerteknek, közöttük a mecsekinek is, több pénze lenne, tudnák mire - az állatok javára — elkölteni. S Okkor a szakmai irányítást sem lehetne „lenullázni", mert lóm: milyen jó helyen vannak a pánik, a sakálók, o bőié- nyék, a medvék. Bár erről a medvéket még nem kérdez­te senki. Mészáros A. Fácánkert. Nem sokkol Szekszárd után, Budapest fe­lé haladva jelzi a 6-os úton o tábla ezt a helységet. Azonban a nem Tolna me­gyeiek közül biztosan sokan nem tudják, hogy itt egy gyö­nyörű park található, köze­pén pedig egy kis kastély, ebben üzemel a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Fácán­kerti Intézete. Am meglehet, hogy egy ügy kapcsán rövi­desen ismertté válik. A szolgálat igazgatója, Za­ját Árpád ugyanis az intézet laboratóriumát rendelkezésére bocsátotta o Béres-csepp fel­találója által kidolgozott vi­zelet-teszt kísérleti sorozatai­nak elvégzésére. Dr. Tóth Iá nos, a szekszár­di kórház onkológusa beszél az előzményekről:- Elkeserítő érzés egy or­vosnak, ha látja, vannak ese­tek, ahol megáll az orvos- tudomány. Ilyenkor az ember bármilyen lehetőséget megra­gad, hogy valami módon se­gítsen. A Béres Józsefről és találmányáról szóló film után a nálunk kezelés alatt álló betegek és hozzátartozói kér­ték, hogy szedhessék a csep­peket. Bár egyetlen olyan esettel sem találkoztam, aki ezt követően meggyógyult vol­na, de azt látnom kellett, hogy állapotuk, közérzetük ja­vult, visszajött az étvágyuk, csökkentek a fájdalmaik. Ek­kor kezdtem gondolkodni, le­het benne valami.- Egy alkalommal olvas­tam oz újságban, hogy Béres József Budapesten, a Kong­resszusi Központban előadást tart. Elmentem. Ott beszélt arról is, hogy a reggeli első vizeletből nagy valószínűség­gel meg tudja állapítani, hogy valakinek a szervezeté­ben van-e rosszindulatú da­ganat vagy van-e valamilyen immun problémája. Ez felkel­tette az érdeklődésemet. Fel­vettem Béres Józseffel a kap­csolatot, aki hajlandó volt Szekszárdra eljönni és meg­mutatni, valamint betanítani a vizelet-tesztet. Először a kór­házban próbálkoztam, azon­ban az eredmények az elején nem igazolták a teszt ered­ményességét, ezért a kórház vezetői elzárkóztak a kísérle­tek folytatása elől. Baráti tár­saságban beszéltem erről, s akkor ajánlotta fel Zaják Ár­pád a fácánkerti intézet la­boratóriumát, önzetlenül, in­gyen. A feleségem pedig, aki gyógyszerész, felmondta az állását, s ő végzi a vizsgá­latokat - egyelőre ingyen. A fácánkerti laboratórium­ban eddig 800 körüli minta vizsgálatát végezték el (a vizs­gálathoz gyűjtött vizeletmintá­kat csők kódszámmal látják el, a vizsgálatot végző nem tudja, melyik milyen). Mint dr. Tóth János elmondta, a tesztről még nem lehet egy­értelműen pozitív véleményt mondani, annyit azonban igen, hogy Ígéretesnek látszik. A., eddigi vizsgálati ered­mények: az egészséges em­berei- vizeletének tesztje 80 százalékban negatív ered­ményt hozott. A bizonyítottan tumoros betegeknél sajnos rosszabb a találati arány, 65— 70 százalékban mutat pozitív eredményt. (Bizonyos daganat- típusoknál - és mindig ugyan­azoknál! - az ismételt vizs­gálat is negatív eredményt ad.) Viszont kederült, hogy bizonyítottan nem tumoros esetekben olyankor is pozitív eredményt jelez, amikor vala­milyen más betegség miatt az imrmmhóztartás egyensúlya felbomlott. E sorok írója tanúja volt a következő próbának: Mikolics Eva a „Fehér Angyal” egész­ségügyi szolgálat (március 6- án indul Pécsett) ügyvezetője 19 vizeletmintót vitt a labo­ratóriumba kontroMvizsgálatra. A mintákat csak számokkal látta el. Ebből 9 volt feltéte­lezetten egészséges emberé, a tovább’ fO pedig tumoros vagy a közelmúltban egyéb súlyos betegségen átesettek vizeletmintája volt. A Béres­teszt a következőt jelezte vissza: a 9 egészséges em­bertől származó vizelet nega­tív lett, a tumorosokét egy­értelműen pozitívnak jelezte, valamint pozitívnak mutatta az egyéb betegségen át­esettekét. S. Zs. den beletartozik. Az is tény, hogy a béreken, beruházási költségeken túl az államtól évi 1 millió forintot kapunk eszközjellegű kiadásokra - fo­gyóeszközök, nyomtatványok beszerezésére -, és a hallga­tók támogatására. Ez az ősz- szeg, jelenleg 1,3 milliós ka­mattal számolva, csaknem megduplázódik. Lehetővé vá­lik az egyetemi jegyzetek szerzőinek reálisabb ösztönzé­se, szakmái gyakorlatok támogatása, a tonulmányi versenyek méltányosabb díja­zása, és döntés születhet arról is, hogy egy-egy szakkönyv megszületése érdekében a szerzőt legfeljebb egy évre szóló, havi 5—8 ezer forintos támogatásban részesítsünk. B. R. Cultures Oeconomica Alapítvány a közgazdaságtan tudományáért Elsőként a pécsieket keresték meg turo Oeconomica összege az­óta már a Sellyéi Agrokémia és a Kaposvári Húskombinát 100, illetve 150 000 forintjával 5,45 millióra emelkedett. A pá­lyázat nyílt, csatlakozhatnak pénzükkel belföldi és külföldi vállalatok és jogi személyek egyaránt. Erről és o pénz el­osztásáról kilencfős kuratóri­um dönt.- Az oktatás színvonalát fe­nyegető, romló körülményekből adódik, hogy ilyen módon próbálnak pénzhez jutni?- Nincs szó ilyenfajta kény­szerhelyzetről. A kezdeménye­ző országos Kereskedelmi és Hitelbank a bankszakmának és a biztosítónak szeretne o közgazdaságtanban is maga­san képzett pénzügyi szakem­bereket megnyerni. Egyeteme­ket támogató hasonló alapít­ványi forma hírei Debrecenből, Gödöllőről érkeztek, de o ré­gióban és a közgazdászok közt mi vagyunk az elsők, s ez döntően az itt folyó, szigorú követelményrendszerre épülő munka elismerése is. — A pénzt mire fordíthatják majd?- Mint az alapító okirat is megfogalmazza, az oktatók és hallgatók szakmai továbbfejlő­dését, az ehhez szükséges fel­tételek bővítését szeretné elő­segíteni az alapítvány, amely­be a nemzetközi ismeretszer­zés támogatásától o tankönyv­írás díjazásáig elég sok min­vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom