Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-31 / 87. szám

Duntmtiiii napló 1990. március 31., szombat Botrány az iskolában A történet egy tavaszba hajló kedves télvégi napon kezdődött. Legalábbis a számomra. Február 28-án ugyanis hívást kapott a szerkesztőség Kővágószőlősről, ahonnan egy ismeretlen telefonáló zaklatottan elő­adta: jöjjön valaki, mert falugyűlés lesz, ahol meg akarják buktatni az iskolaigazgatót. Nyílf levél a POTE Tanácsának „Dodonai" nyilatkozat A ON március 27-i számá­ban megjelent a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Tanácsá­nak nyilatkozata. Megdöbben­tő és felháborító az 1956-os forradalomban részt vett egye­temi dolgozók (a nyilatkozat­ban „egyéb dolgozók”), hall­gatók és oktatók számára. A nyilatkozat olvastán az embernek az az érzése, hogy összeállítója „fogalmazás­gátló” tablettát szed. Mire gondoljon az olvasó az aláb­bi mondat olvasásakor: „Az Egyetemi Tanács kinyilvánítot­ta, hogy elhatárolja magát azoktól a politikai döntések- ■től, amelyek az eljárások alap­ját szolgáltatták?" Kiknek a „személyi jogát tartja tiszte­letben" a tanács a nevek el- ihallgatásával? A legfefháborítóbb pedig a nyilatkozatnak a befejezése: „kérésre ezt (rehabilitációt) az érdekelteknek Írásban is meg­küldik". Ki kérte annak idején az eljárást maga ellen?! Ki járt a rendőrkapitány nyakára az­zal, hogy „puszta jelenlétük akadályozza a párt kibonta­kozását az egyetemen!" Dr. Péter Károly egykori orvostanhallgató Óvodai beiratás! Pécs M. Város Tanácsa V. B. művelődési osztálya értesíti az érdekelt szülőket, hogy az 1990/91-es nevelési évre az óvodai beiratás 7990. április 2-6-ig lesz valamennyi városi és városkörnyéki óvodában. Az oktatási törvény 43. §-ának(1) bekezdése alapján óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott év (1990) a) auausztus 31. napjáig (betölti, illetőleg b) de­cember 31. napjáig tölti be és felvételét az óvodai férőhe­lyek száma lehetővé teszi. A gyermeket elsősorban ab­ba az óvodába kell beíratni, amelynek a közelében lakik, illetőleg ahol a szülője dol­gozik. A német nemzetiségi .szülők óvodáskorú gyermekei­ket a Kóczián S. u. 17. sz. allatti nemzetiségi óvodába és a Du­gonics u. 25. sz. alatti óvoda1 ba: a horvát-szerb nemzetisé­gieket a Szalai A. u. 4. sz. alatti óvodába írathatják be. A Nevelési Központ környékén lakó szülők gyermekeiket a III. számú óvodáiban í rakat­hatják be. A beíratott gyer­mekek fogadása szeptember elsejétől folyamatosan történik. Lisztérzékeny gyermekek óvodai és bölcsődei beiratása! Pécs M. Város Tanácsa V. B. egészségügyi és művelődési osztálya értesíti azokat a szü­lőket, akiknek lisztérzékeny gyermeke 4 hónap és 6 éves életkor közötti, és bölcsődei vagy óvodai elhelyezést igé­nyelnek, jelentkezésüket ápri­lis 2-6-ig az Ajtósi Dürer ut­cai bölcsődébe, illetve óvodá­ba nyújtsák be. Jelentkezéskor a gondozó szakorvos előzetes vizsgálata és Írásbeli javasla­ta is szükséges. Bölcsődei beíratás! Pécs M. Város Tanácsa V. B. egészségügyi osztálya felhívja az érdekelt szülők figyelmét, hogy a bölcsődei elhelyezés iránti kérelmeket május 2-től 4-ig személyesen juttassák el a Módszertani Bölcsődébe. Cím: 7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 3. Kérelmeket a bölcsőde keddtől péntekig 8-16 óra kö­zött fogad el. A kérelmen fel kell tüntetni a pontos lakcímet, a gyermek születési adatait, mellékelni kell a lakhely szerint 'illetékes védőnő által készített környe­zettanulmányt, valamint a szülők munkahelyétől munkál­tatói igazolást. A bölcsődei felvételek októ­ber 1-jétől történnek. A falugyűlés három témája közül egyik sem vonatkozott épp az iskolára, de úgy lát­szott, a szülők nagy részében és a pedagógusok között is olyan mértékű már a felhábo­rodás, hogy nincs az az atom­temető, amely az elszánt fel­szólalókat eltántoríthatná. In­gerült, olykor sírássá váló han­gon beszéltek anyukák és ta­nárok, fölcsattanva és polgári perrel fenyegetőzve válaszolt az igazgató. Végül megálla­podtak egy következő, március 13-i újabb gyűlésben, ahol az iskola megmutatja, hová is jutott az új, alig egy éve ki­nevezett igazgató működése alatt. Másnap újabb telefon: az igazgató az egyik tanítót gya­núsítja azzal, hogy értesítette az újságot, állítólag eltávolí­tással is megfenyegetve a kol­légát. Egy hét múlva megint ke­resnek. Apró színfolt lesz az a nem bizonyítható hír, hogy valamely helyi párt képviselői — mondom, állítólag — támo­gatásukról biztosítják az igaz­gatót, iha a falugyűlést el tudja halasztani valamilyen in­dokkal a választások utáni időre. A gyűlés az igazgató be­tegsége miatt 13-án elmaradt. A szülők tiltakoznak Én mégis elmegyek Kővágó­szőlősre. A hozzávetőleg két­ezer lakosú 'kis falu, ahol vagy kétszárharminc gyerek tanulni szokott, délelőtti, nyugalmas, képét mutatja. Az iskola olyan, mint egy erődítmény, a ka­pun, mellyel elsőbben próbál­kozom, tilos az átjárás. De végül 'bejutok, hogy megtud­jam végre, mi is az igaz­ság ... Addigra persze már néhány értesüléssel gazdagabb vagyok. Tudom, hogy a tanári kar az igazgató mellett és ellen pár­tokra szakadt, hogy az ellen­zőknek szinte mindegyike sze­mélyesen is megbántva, fe- nyegettetve érzi magát, hogy a szülők jó része sérelmezi, miiért nincs több lehetősége arra. hogy benne legyen az iskola életében, hogy számos vélemény szerint a Szentlőrinc- ről érkezett, alig harmincéves igazgató új programja nem vált be igazán, hogy a szülők aláírást gyűjtöttek az eltávolí­tása érdekében, hogy a helyi tanácsnál — már ősz óta — egymást érik a panaszosok, hogy egyre-másra maradnak el órák, hetenként több is, mert. az igazgató tanítás (közben szólítja el halaszthatatlan megbeszélésre az órát tartó­kat, hogy néhány pedagógus dolgozatot irat egy-két osztály­ban arról, milyennek látják a gyerekek az iskolát, kit sze­retnek és (kit nem. Ehhez már kommentárt sem tudok fűz­ni... Az első körben a támogatók érveire vagyok kíváncsi .. . A pedagógusok elkeseredett­nek, fáradtnak látszanak. Földi Mária tanárnő szinte boszor­kányper közepén érzi magát, pedig, mint mondja, a főnöke jó ember, .igazi keresztény. Hajdúné Hegyi Eszter tanár: — A legnagyobb probléma az, hogy pletykák terjednek a faluban, a szülők nem minket keresnek meg, (hanem egy­mást hergelik. Egyes pedagó­gusok kivittek (belső tantestü­leti ügyeket, régi sérelmek sza­kadtak fel, sokan pedig attól félnek, hogy régi pozíciójukat elvesztik. Én mindenesetre azt érzem, (hogy két és fél éves munkám imént tönkre. Az igaz­gató mellett állok, bár köve­tett el (hibákat. Nem panaszkodhatom, hogy bárki húzódozna a megnyilat­kozástól. Hívek és pártütők egymásnak adják a kilincset. A huszonegy pedagógusból tizenötöt hallgatok meg, és az igazgatóval kapcsolatos ellen­érzések is megfogalmazódnak: Maczeká Kár.olyné igazgató- helyettes :- Antal többfrontos harcot nyitott. Sokkal inkább kedvel­te a látványos dolgokat, a produkciókat, s pályázatokat, és kevesebb figyelmet fordított azokra, akik csendesen végez­ték a napi dolgukat. Pedig rájuk is szükség van... Ez a tantestület meghaladja az ő erejét, a helyzeten pedig csak súlyosbítottak az egyéni hibái. Kevés tanítási tapasztalattal került ide, vezetői gyakorlata eg yc^ talán nem volt. Én azt hittem, az az egy év, amíg megbízott igazgatóként műkö­dött, elég a beilleszkedésre. (De azt láttam, hogy egyálta- án nem próbál alkalimazkod- rVi. A legtöbb értekezlet nem a munkával kapcsolatos vitá­vá fájult. A szülők most azt érzékelik, hogy széthullott minden, miközben mi még nem tudtunk belekezdeni az új el­képzelések megvalósításába. Az igazgatóhelyettes egyéb­ként nincs könnyű helyzetben, amikor beszél, hiszen éppen ő az egyike azoknak, akiket az igazgató szívesen Játna a fa­lakon kívül, bár elismeri szak­mái (hozzáértését és tudását. Van, aki tudni véli, azért, mert egy esetleges hatalom- váltáskor komoly esélyese len­ne a megüresedő széknek. Nap mint nap újabb cirkusz Az alsó tagozatosokat más épületben, a falu másik végén találom meg. Ismét csak szö­vetkeznünk kell, és szinte búj­va társalognunk arról, kinek hol is fáj... Varga Lászlóné tanító: — A- kinevezése előtt mi (ba­ráti viszonyban voltunk, Iha az ember hozzá fordult, minden­re talált megoldást. Később már nem... Én eléggé kriti­kus és szókimondó vagyok, és az első kérdés után, amiben nem értettünk egyet, négy- szemközti beszélgetésre hívott. Mit mondhatnék arról, hogy milyen sértő megjegyzéseket tett? Hiszen az egész bizonyít­hatatlan. Az viszont tény, hogy sokan már vasárnap idegesek vagyunk azért, mert másnap iskolába kell jönni. Nap mint nap újabb cirkusz kezdődik . .. Vincze Csaba tanító: — Az igazgatóhelyettes funk­ciójából való eltávolítása kap­csán gondoltam először arra, hogy ő voltaképpen manipu­lálja a demokráciát. A he­lyettessel kapcsolatos szava­zást kikerülte, de megszavaz­tatott minket az új program­járól, amiben viszont ilyen funkciónak helye nincs. Erre csak később döbbentünk rá ... Ezek mellett apróságnak tű­nik, hogy ordenáré 'hangon beszél, hogy a szavahihetősé­ge is kétségbe vonható, és hogy belehallgat a kollégák telefonbeszélgetésébe . . . Miért utálják magát. igazgató úr? Nem kerülhetem el, de nem is akarom, hogy a botránnyá, üggyé dagadt helyzetről a fő­szereplővel ne beszéljek. Be­teg, tehát otthon keresem fel. Akik tudják, hogy megyek, fél­tenek. Még gzt is elképzelhe­tőnek tartják, (hogy üvöltözve fog kirúgni, ha faggatni pró­bálom. Nem ez történik, még­is később, amikor ellenőrzi a nyilatkozatát, egyik kollégámat kérem fel szem- és fültanúnak. Sose lehet tudni . . . Bájos ap­róság, hogy idővel kiderül, van, aki úgy tudja, hogy az igazgatóhoz való érkezésemet már megelőzte egy féltő kol­léga figyelmeztető látogatása. Somogyi Antal iskolaigaz­gató: — Szerintem az egyetlen baj az, hogy az iskola problémái kikerültek a faluba, ráadásul úgy, hogy ez meg is ölheti az iskolát. Mi az októberi „kvázi” falugyűlésen — volta­képpen társadalmi vitán - előadtuk a nevelési-oktatási terveinket. Ez a program imég éppen csak elkezdődött, végig kellene vinnünk. Itt pedig a legkisebb ciklus is négy év! Amikor elindult a munka, ren­geteg támogatónk akadt. A régi helyi sajátosságokra is alapoztunk. Hatalmas szellemi potenciál van az egyes em­berekben. A miénk egy rela­tíve kohéziós testület. iMég az egymást látszólag nem kedve­lők is tudnak együtt dolgoz­ni. És dolgoznak is, rengete­get. Itt munka van. Oe meg kellett küzdeni régi problé­mákkal, nehéz örökséggel, mind szakmai, mind emberi vonatkozásban. Újabban azon­ban a falúból némelyek nagy­hangú; türelmetlen, szakmailag konzervatív, fröcskölődő véle­ményüket hangoztatják, ahe­lyett, hogy olyan kritikákat kapnánk, melyek rögtön fel­adatokat adnak nekünk. Akár "elmarcsztalóak is lehetnek, hi­szen abból tanulhatunk a leg­többet. Ritka eset, hogy valakinek a személye ennyire megossza a róla véleményt formálók tá­borát. Mire gondol, mi * az, amit szeretnek magában az emberek? — (Nem foglalkoztam a sze­mélyemmel, a munkám érde­kelt. — Mi az maga szerint, ami viszont nem tetszik az embe­reknek? Tudja, hogy összefér­hetetlennek tartják? — (Nagyon ritkán vagyok in­gerült. Inkább talán egyfajta nyusziság jellemző rám. Ab­szolút nem vagyok autokrata, de talán annak kellett volna lennem. Egy biztos: senkit nem köteleztem még semmire az alapfeladatán túl. Ez a me- nedzserstílus összeszokottabb testületeknél jobban bejönne. Addig nagyobb autokráciára lenne szükség, ha be tudnám építeni a biztosítékokat, ame­lyekkel idővel ‘ vissza tudok állni ... — Mi az, amit el akar itt érni? — Egy jó iskolát. — És ha a tantestület fele egyszer csak azzal áll elő, hogy már nem bírja tovább, itthagyja az iskolát? — Elbeszélgetnék velük. Meg­tudnám, mi a problémájuk, félreértettünk-e valamit. — Képzeljük most el, ha nem ők mennek, hanem ma­gát szólítják fel erre . . . — Attól függ, miért. Ha bűn­bakot keresnek, mindenképpen maradnom kell. Ha viszont jó­vátehetetlen hibát követtem el, akkor egyszerűen elme­gyek. Ha elmennek a gyerekek... A szülők nagy része is ezt szeretné. Bár őket valójában nem az érdekli, ki az igaz­gató, hanem az, mi lesz a gyerekeikkel. Mert ki hiszi, ki nem, de ez az igazi kérdés. Egy magánlakásban találko­zunk, ott van az az anyuka is, aki a falugyűlésen a vitát kirobbantotta, és akit perrel fenyegetett meg az igazgató. Csoszits Mihályné: — Én azt hiszem, ha egy is­kola pedagógiai problémája kikerül a faluba, akkor az mór a falu ügye. Mint tanács­tag szólaltam fel. Minket a pedagógiai módszerek nem érdekelnek, itt a tények be­szélnek, az, tud-e a gyerek. Úgy látjuk, nem eleget. Mindenkitől nem lehet idéz­ni, de az a vagy húsz szülő, akivel az ügy kapcsán talál­kozom, felháborodva nyilatko­zik a helyzetről. Az ingerültség nő, az újabb gyűlés elnapolá­sa csak fokozza a feszültsége­ket. — Már majdnem lincshangu- lat kezd kialakulni — állítja Adóm László. - Közülünk so­kon már arról gondolkodnak, hogy elviszik a gyerekeiket Pécsre. A gyerekek sem sze­retnek már ilyen körülmények között iskolába járni. Ha az igazgató és a klikkje ittma­rad, félünk, hogy Szeretett pe­dagógusok mennek majd el, olyanok, akik közöttünk élnek, És itt is akarnak élni! Ha pe­dig se gyerek, se tanár nem lesz, nem lesz iskola sem! A városi művelődési osztály sem először keveredik bele a dologba. A szülők utolsó, két­ségbeesett hangú lépéseként megíródott levél, melyben het­vennyolc aláírással követelik az igazqató eltávolítását, a művelődési osztály oktatási in­tézmények irányításával fog­lalkozó helyettes vezetőjéhez, Waltz Jánosáéhoz került. Idé­zet a levélből: „Amíg az igaz­gató úr azon munkálkodik, hogy a sokéves, sikeres gya­korlattal rendelkező, és a szü­lök és a falu által megbecsült és szeretett pedagógusoktól fondorlatos módon megszaba­duljon, a jó tervek megvaló­sítására sem idő, sem energia nem marad. . . Mi, szülők sem látjuk biztosítottnak azt, hogy ilyen vezetés mellett a gyer­mekeink meglelelő indíttatást kapjanak a jövőre nézve". — Felelőtlenség volna most .még arról beszélni, mi lesz az üay kimenetele — válaszolja Waltz Jánosné. - Az biztos, hogy a ielek szerint a helvzet tarthatatlan. Ha szakmai kifo­gás merül fel az iaazaatóval kapcsolatbap, szakemberek vizsgálatára kerülhet sor, de ilyen emberi problémák esetén a munkáltatónak kell eliárni. Ez jelen esetben a községi ta­nács. És hoav most mi lesz? A községi tanács titkára, dr. Illés Judit szerint: — Az igazgatót a testület és a tanács mozdíthatia el. Az öt évre szóló meqbízás nem szentírás. A tantestületnek sza­vaznia kell arról, kívánja-e őt igazgatónak, a döntést pedig tanácsülés-' elé kell vinnem. A véaszót a testület mondja ki. Egyelőre még nem tartunk itt, az ügynek nincs vége. A darázsfészek felbolydult. A leg­utolsó tetefonhír szerint az igazgató úgy próbálta „be­szélgetésre" invitálni az egyik dolgozót, hogy később látlelet is készült a nyomokról ... Nem célom. hoqy bá'kinek igazságot szolgáltassak. De az eset oélda is. Ez alatt az egy hónap alatt az érdekeltek kö­zül néhányon nemegyszer pró­báltak lebeszélni arról, hoqy „kiszerkesszem” őket az újság­ban. Pedig,nem történik más. csak annyi, hogy egy falu, egy közösséq érvényesíteni akarja az érdekeit, jobbat akar a rosszabb helyett, ren­det a zavar után. Éppen ide­je, mert hát a gyerekek tanul­ni alkarnak. És egyáltalán nem mindegy, mit. Hodnik Ildikó Ax írás nyomdába adása előtt, az utolsá pillanatban érkezett a hír: a bántalmazott dolgozó felje­lentést tett, a szülök bejelentették a helyi tanácson, hogy gyerekeiket, addig, mig az igazgató a helyén van, nem engedik az iskolába, a pedagógusok többsége levélben kérte vezetőjük eltávolítását. A ta­nácstitkár megindította a fegyelmi eljárást. Az igazgató beteget je­lentett. Az alsó tagozatosok egy régi, különálló épületben tanulnak Az iskola központi épülete előtt lezárták a kapukat, a környék lakói sem járhatnak át Lfncshanguíat Kővágószőlősön 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom