Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-21 / 77. szám

Polgári demokráciát, szabad piacgazdaságot! ft DM Halasztási melléklete Keresztény­demokrata Néppárt Szent Istvánig visszanyúl! történelmi örökség Trombitás Zoltán, a FIDESZ egyéni jelöltje (Pécs 2. vk.), a Fiataí Demokraták Szövet* ségének megyei listavezetője, a párt országos listájának he* teáik helyén álló képviselője* lölt: — Hogy összegezné a FIDESZ eddigi tevékenységét? — Egy évvel ezelőtt lép* tern be a FI DESZ-be. Akkor Baranyában három csoport működött ma tizenhárom cső* portunk van. Tógjdink száma különösen az ajánlószelvények gyűjtésének időszakában nö­vekedett rohamosan. Tavaly októberben a Fiatal Demokra­ták Szövetsége II. kongresszu­sán döntöttünk úgy, hogy in­dulunk a választásokon. A Fia­tal Demokraták Szövetsége azon 12 párt között van, ame­lyek országos listát tudtak ál­lítani, és egyike a mindössze hat pártnak, amely mind a húsz területi választókerületben (a 19 megyében és 0 fővá­rosban) listát állított. Ez azt jelenti, hogy az összes magyar választópolgár, bárhol is la­kik, szavazhat a Fiatal Demok­raták Szövetségének (FIDESZ) listájára - ha úgy dönt.- Kérem, röviden jellemei- ze a programjukat!- A FIDESZ programja nem rétegprogram. Szerintünk az ifjúság helyzete nem rendez­A Hazafias Választási Koa­líció Baranya megyei területi listáját - akárcsak az országos listáját - dr. Kulcsár Kálmán akadémikus, jogszociológus professzor, a Hazafias Nép­front múlt év októberében megválasztott új elnöke, a je­lenlegi kormány igazságügy­minisztere vezeti.- Némiképp meglepetés- számba ment, hogy ha már nemcsak az országos, hanem területi listán is indul a vá­lasztásokon, miért nem Buda­pesten, vagy miért nem szülő­megyéjében, Hevesben ? Milyen kötődés él önben Baranyá­hoz, hogy így választottá- Baranya megyét a ma­gyar kultúra egyik bölcsőjé­nek tekintem. A római emlé­kektől és a mecseknádasdi ro­mán templomtól a mai napig növekedett ez a kultúra. Ben­ne a klasszikus elem, ame­lyet Janus Pannonius testesít meg. Nem feledem azokat az éveket, amelyeket az Állam- és Jogtudományi Karon okta­tóként töltöttem itt. Szinte évente visszajárok ide előadá­sokat tartani, tudományos kon­ferenciákat szervezni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ép­pen a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem fogadott Hono­ris Causa Doktorává. hető külön „ifjúságpolitikával”, sem más egyoldalú közelítés­sel. A fiatalok esélyeit — ép­pen úgy, mint ahogy az idő­sek biztonságát is - csak az ország gazdasági és politikai állapotának gyökeres és kö­vetkezetes átalakítása, és ter­mészetesen a mi elveink sze­rinti átalakítása biztosíthat­ja. Mi még sokáig szeretnénk ebben az országban élni, és szeretnénk mi magunk megha­tározni ennek körülményeit mert már Így is részben meg­határozza eljövendő éveinket az a csődtömeg, amit örökül hagytak ránk. A FIDESZ prog­ramja részletesen kidolgozott végrehajtható szakértői prog­ram, nemcsak jelszavak és kí­vánságok gyűjteménye. Radi­kális program, ezért reális. Szerintünk a szakadékon csak akkor lehet átjutni, ha átugor- juk, a kis lépések erre nem alkalmasak.- Csak az úgynevezett fia­talok támogatására számíta­nak? — A Fiatal Demokraták Szö­vetségét korántsem csak a fia­talok támogatják. Pécsett, a jelöltjeink támogatására le­adott ajánlási szelvények na­gyobbik részét idősek hozták, illetve adták. Nagyon idős em­berek telefonon kérték, hogy- Miben lógható meg leg­inkább a Hazalias Választási Koalíció célkitűzéseinek, jelle­gének a lényege?- A Hazafias Választási Koalíció elgondolásaiból talán legfontosabb az alapvető szel­lemisége. E sokfajta érdektől, pártoktól és politikai törekvé­sektől szabdalt társadalmunk­ban szolidaritást, egymás irán­ti türelmet és összetartozást hirdet olyan érdekek alapján, amelyek az elmúlt 40-50 év alatt háttérbe szorultak. Ilyen a nemzeti azonosság erősíté­se — minden velünk élő nem­zet esetében erre van szüksé­ge, így válhat kultúránk sok­színűvé, termékenyítővé —, ilyenek az egyházak által év­ezrede őrzött emberi értékek és ilyenek az ember természe­tes közösségei, a család, a rokonság, az önkormányzatok­ba épülő lakóközösségek, a vallási közösségek, az ember tevékenységei közül spontán létrejött szervezetek. Ezek ala­pozzák meg az emberi szoli­daritást és türelmet, amelynek meg kell jelenniük az emberi kapcsolatokban ahhoz, hogy ezekre a kapcsolatokra haté­konyabb és boldogabb társa­dalom épülhessen. menjünk el hozzájuk. Úgy lát­szik, ők jobban bíznának egy tiszta lappal induló, szókimon­dó pártban, egy képzett pol­gári demokráciát és szabad piacgazdaságot megteremteni képes fiatal szakértői gárdá­ban. — Zömében azért fiatalok a FIDESZ tagjai, szeretném, ha oktatáspolitikai elképzeléseikről szólnának! — Az egész oktatási rend­szer gyökeres átalakítására van szükség. Szabad iskola­alapítás és szabad iskolavá­lasztás, ezek programunk fon­tos alapkövei. Szükséges az egységes felügyelet is, ezért az összes egyetem és főiskola egy minisztérium - az oktatás­ügyi - alá kell tartozzon. El kívánjuk törölni a felvételi rendszert több diákot kell fel­venni az egyetemekre. Euró­pában a hallgatók számát te­kintve az utolsók vagyunk, van mit javítani. A szabad ok­tató- és vizsgáztató választás elemi követelmény. Szűkíteni kívánjuk a kötelezően hallga­tott tantárgyak számát, szé­lesíteni a szabadon választott tárgyakét. Minden hallgató jogosult kedvezményes kama­tozású kölcsönt felvenni (havi részletekben) az államtól, amit a végzés után 2-3 év kivó­Talán túlságosan elvontnak tűnik mindez, nincs szó ben­ne földről, adóról és nem ígér már holnapra több fize­tést, nyugdijat és alacso­nyabb árakat. Mások Ígérhet­nek ilyesmit még akkor is, ha tudják, ezeket az Ígéreteket aligha válthatják valóra. Sok és nehéz munka szükséges ahhoz, hogy jobban éljünk, s hogy minőségileg is más le­gyen az életünk, hogy elvisel­hessük a kikerülhetetlen ne- nézségeket, ahhoz szükséges a türelem, az összefogás, az egymás iránti bizalom és mél­tóság.- Európa és saját nemzeti önbecsülésünk milyen maga­tartást követel a magyar vá­lasztópolgároktól, a választá­sokon induló pártoktól és kép­viselőjelöltektől?- Jó nemzeti hagyománya­ink egyúttal európai értékek is, hiszen Szent István kirá­lyunk óta Európához tartó-1 zunk. Európa részei vagyunk még akkor is, ha olykor a történelem egy időre kiszakí­tott belőle és ha ilyenkor Európa nyugati felének népei kicsit gyanakodva is figyelték, mit hozunk magunkkal. Kultú­ránk európai és éppen ez a táj, Pannónia déli része jelzi, rósi szünetet követően 5-10 év alatt fizetne vissza. Az ér­dekeltség megteremtése min­den területen rendkívül fontos. Mi az egyetemek és főiskolák támogatósára bevezetnénk egy meglehetősen szokatlan mód­szert A diplomások jövede­lemadójának egy részét az ál­lamkincstár annak a felsőok­tatási intézménynek utalná vissza, ahol végeztek, növelve ezzel annak bevételeit. Ily módon az egyetemek közvet­lenül érdekeltté válnának jó szakemberek kibocsátásával, hiszen ezek többet keresnek, több adót fizetnek.- Végezetül kérem, néhány mondatban vázolja a FIDESZ alapcélkitűzéseit.- A Fiatal Demokraták Szö­vetsége célként a parlament­be kerülést tűzte ki a válasz­tásokon. Említhetnék számunk­ra igen kedvező közvélemény­kutatási eredményeket, de nem teszem, mert nem hisszük, hogy az eredményeket az or­szág jelenlegi helyzetében megbízhatóan lehet prognosz­tizálni — akármelyik pártról is legyen szó. Azt mondhatom, ha ellenzékben maradunk, na­gyon kemény ellenzék leszünk, mint eddig is voltunk. Bozsik L hogy van bizonyos folytonos­ság még a római kultúrával és civilizációval is. Jogren­dünk is római jogi alapokra épült, a jog uralmának köve­tése nálunk is akkor jelent meg, mint akár Angliában. Mégsem vált igazán testünkké és vérünkké ez az európaiság. Amikor kiszakadtunk belőle, ha őriztük is alapjait, mégis keleti, éspedig negatív keleti vonások erősödtek meg politi­kában, gondolkodásban és vi­selkedésben .is. Ezeket a vo­násokat kell minél előbb el­hagynunk. Senki sem fog hin­ni szavunknak, ha viselkedé­sünkkel megcáfoljuk. Európa az utolsó öt évtizedben sokat haladt előre. Nem tűri már a barbarizmust - semmilyen formában sem. Az európai kul­túra legfontosabb alapja a görögöktől kezdve a toleran­cia, a türelem volt, s ma már ez szinte „belépő” követel­mény. Ha felelősöket, bűnösö­ket hajszolunk, ha bosszúban éljük ki magunkat, ha ezt te­kintjük a megbékélés alapjá­nak, soha nem lesz se meg­békélés, sem béke. A múlton ült „törvénykezésben” elveszít­jük a jövőt, Európa számára pedig idegenek maradunk. D. I. Területi listával és három egyéni képviselőjelölttel indul Baranyában a választásokon a Kereszténydemokrata Nép­párt. Pécsett a 2. választóke­rületben indul, s egyben a te. rületi lista vezetője Ursprung János, okleveles bánya- és mélyfúrótechnikus, okleveles gépészmérnök, a Mecseki Érc­bánya Vállalat dolgozója.- A Kereszténydemokrata Néppárt szinte az utolsók kö­zött kezdte meg szerveződését, pedig tulajdonképpen újjá­szervezésről volt szó. Kérem, mondjon néhány szót pártjuk múltjáról! — A Kereszténydemokrata Néppárt a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt jogutódja. Az utolsó szabad többpárti választáson 1947-ben a kommunisták után a legtöbb szavazatot kaptuk, 820 000-et. így pártunk erőszakos felszá. mólosáig a legnagyobb ellen­zéki párt volt az ország házá-í ban. -Történelmi pórt vagyunk. A múltunk tiszta, nem vettünk részt a demokrácia eltiprásá- ban, annak áldozatai lettünk. 1956. november 28-án újra zászlót bontottunk, de ismét fel kellett függesztenünk tevé­kenységünket. Az újjászervezés valóban viszonylag későn in­dult 1989. március 17-én. Jú­nius 7-én csatlakoztunk az El­lenzéki Kerékasztalhoz.- Milyen nemzetközi kap­csolataik vannak? — Tagjai vagyunk a több európai kereszténydemokrata pártot tömörítő UNIO-nak. Sőt, a világméretű UNIO-nak is. Testvérpártjaink működnek Nyugat-Európa és Latin-Ame- rika szinte minden országá­ban. A kelet-európai változá­sok hatására születnék újjá kereszténydemokrata pártok a volt szocialista országokban és a szovjet balti köztársaságok, bon is. Különösen jók a kap­csolataink a holland és az olasz kereszténydemokraták­kal, valamint a nyugatnémet CDU/CSU-val és az Osztrák Néppárttal.- Mit jelent pártjuk értel­mezésében a kereszténydemok­rácia, mitől más mint az egyéb jelzővel illetett demokráciák? — Pártunk eszmei alapja a keresztény világnézet, nemze­tünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Az állam' jogrendszerének alapja az er­kölcsi törvény. A keresztényde­mokrácia feltételezi a keresz­tény eszméknek és világnézet­nek -megfelelő államhatalom és államszervezet kialakítását; jelenti magát a demokráciát, a népuralmat, a népfelség el. vét, amely nem csupán a -par­lamenti demokratikus állam­formában, hanem az önkor­mányzatokban és a gazdasági életen is érvényesül, és jelenti őzt, hogy a demokrácia a ke­resztény perszonaliz-muson, az emberi személyiség mindenek felett álló értékén és az eb­ből eredő erkölcsi törvényeken és természetjogi szabályokon alapul. — Az ideológiai alapon túl milyen konkrét kérdésekben különbözik programjuk a többi pártétól? — Az egészségügy területén szerintünk az eddigi hárompó. lusuról a kétpólusú betegellá­tási rendszerre kell visszaállni. A kétpólusú betegellátás -kere­tében az alapellátást a házi­orvosi-rendszer, valamint ma­gánorvos! rendelők -biztosítják. A költségtérítést és az ellá­tásért járó fizetséget a bizto­sítók adják az elvégzett mun­ka mennyiségének és minősé­gének megfelelően. E teljesít- ményarányos díjazásnak vissza kell állítania az orvosi hivatás presztízsét, meg kell szüntetnie a hálapénz intézményét. A má­sik póluson korszerű infrastruk­túrával és informatikai háttér­rel rendelkező, betegközpontú, a beteg lelki egészségével is törődő kórházak lesznek.-A másik lényeges különbség, hogy pártunk a kártérítések te. kintetében nem 1947-től kíván elindulni. A KDNP úgy látja, hogy a falvak, a községek la­kosságát nemcsak a mezőgaz­dasági termeléssel összefüggő vagyonának elvesztése sújtotta, hanem szenvedő részese volt az elmúlt 46 év egyéb, a tár­sadalom más rétegeit érintő sé­relmeknek is. így a polgári la­kosság elhurcolása, kitelepíté. sek, a német nemzetiség kol­lektív háborús bűnösként való büntetése és teljes vagyonel­kobzással járó kilakoltatása. A harmadik lényeges elté­rés, hogy mi azt valljuk ;- egyenlőség nem valósítható -meg, ellenben egyenlő esélye­ket kell mindenki részére biz­tosítani, azon felül a többi ter­het viselőknek segíteni kell — a felebaráti szeretetből fakadó szolidaritás elveként — boldo. gulásukban. Hazafias lfälaaztäsi Koalíció Európaiság: tolerancia és türelem Szabad Demokraták Szövetsége Rendszerzárás - Korszaknyitás Nem mi vagyunk a felelő­sek az elmúlt 40 év következ­ményeiért, azért, hogy adós­ságállományunk 1984 óta megduplázódott. 'A változtatás nehéz lesz! Csak azok ígér­gethetnek, akik biztosra veszik választási vereségüket és nem tartanak attól, '-hogy szavukon fogják őket. Jelenleg minden huszadik Ft kamatteher, a kamatokat pe­dig hitelekből fizetjük. A sza­bad demokraták válságkezelő koncepciójának meghatározó eleme az infláció kezelése. Ehhez fel kell számolnunk a veszteségforrásokat: le kell állítani a jamburg-tengizi mun­kálatokat, az ésszerűtlen rubel­exportot, a Világkiállítást és a veszteséges vállalatok felszá­molását következetesen gyorsí­tani kell. Olcsóbb, ugyanakkor szakszerűbb államigazgatást kívánunk teremteni, és a ka­tonai kiadásokat is még jócs­kán le lehet faragni. Mindenekelőtt azonban vál­lalkozásélénkítésre van szük­ség, az adópolitikánk beru­házásösztönző kell legyen. Csökkenteni kell az adminiszt­rációt, és azt a termelés vo­lumenéhez igazítani. Az újítá­sok bevezetését, a kezdő lé­péseket a kisvállalkozásokat segítő bankok alapításával is támogatni kell. A felsorolt lépések meg­valósulása esetén az infláció mérséklődhet, s ez jó a gazda­ságnak, jó mindenkinek. A munka nélkül maradók kény­szerű áldozatot hoznak, és az ő megsegítésükre szociális in­tézkedések sokaságát tervez­zük. Dr. Molvay László, 7. vk. MÁRCIUS 15. ALKALMÁBÓL... ... a Magyarmecski Általá­nos Iskola Állami ifjúsági Di­jához gratulál a Szabad De­mokraták Szövetsége. Az isko­lában tanít dr. Heindl Péter SZOSZ-F4DESZ képviselőjelölt és Derdák Tibor az SZDSZ or­szágos listájáról. MEGHÍVÓ! A nagy sikert aratott 9-i nagygyűlés után újra várunk^ mindenkit ma 18.30-ra a POTE- aulá'ba. Az est vendége: Ta­más Gáspár Miklós országos ügyvivő, a volt parlament tag­ja, képviselőjelölt, aki rend­szerzáró beszédet mond. Lesz fórum, videóösszeállítás. Ki­sorsoljuk a tagjaink által fel­ajánlott meglepetéseket. A KETTES SZÁMÚ LISTA KÉPVISELŐJELÖLTJEI: Ráday Mihály, városvédő, az MTV munkatársa, Dücső Csa­ba, fsz-tag, mérnök, Vajszló, Bretter Zoltán, fanár, filozófus, JPTE, Getto József, Ybl-díjas építész, Matavovszky Iván, ta­nár, Nagy Lajos Gimnázium, Werner József, vezető tervező, Boly, dr. Zadravecz György, orvos, POTE, dr. Varga Leven­te. orvos, Gyermekkórház, Sza­bó Ágnes, tanár, Kozármis- leny, Máté Balázs, nyomdai dolgozó, Mohács, Fekete Ge­deon, közgazdász, Kojnló. MÉG MÁSFÉL ÉV Még sikerült kommunista díszletek, külsőségek között aláírni a szovjet csapatok ma­gyarországi kivonásáról szóló megállapodást. Ezzel az a lát­szat keletkezett, mintha az MSZP állhatatos nemzeti poli­tikát folytatott volna, mely vé­gül is eredményre vezetett. Ez biza nincs így! Először is azért nem, mert az európai integrá­ciós törekvések gazdasági és katonai ereje, az amerikai ha­dászati védelmi rendszer ki­építése és számos más té­nyező egész egyszerűen las­san értelmetlenné tették a te­rületi foglalás meglehetősen feudális elvét. Ennél azonban fontosabb egy másik tényező: a magyar demokratikus fejlődés. A több­párti rendszer fokozatos meg­erősödése nyilvánvalóvá tette, hogy itt a negyvenegynéhány éve „fölszabadító” sereget nem fogja hosszan keblére ölelni a testvériségben némi­leg megrokkant magyar nem­zet. Nem a kormányzat által ku­tyafuttában megkötött egyez­ség, hanem a demokratikus erők következetes küzdelme és meggyökeresedése vezetett ahhoz, hogy tarthatatlanná vált a szovjet csapatok kö­zép-európai jelenléte. Bretter Zoltán VITÁNK A KISGAZDÁKKAL A FÖLDKÉRDÉSRŐL 30 évvel az erőszakos tsz- szervezés után a falu népe új földosztást követel. Az egykori tulajdonosok kezdik vissza­igényelni földjüket, de sokan akarnak földhöz jutni joggal olyanok is, akiknek nincs mit visszakövetelniük. A Kisgazda­párt javaslata: vissza az 1947- es telekkönyvi helyzethez! Csakhogy aki vidéken él — tudja: az emberek nagy része jogosnak tartja, hogy az egy­kori gazdák és örököseik visz- szakaphassák a földjüket, ha azt meg kívánják művelni, de nem értenek egyet azzal, hogy a termőföld közel fele olyan egykori tulajdonosok vagy örö­köseik kezébe kerüljön, akik már nem falun és nem a me­zőgazdaságból élnek. Nem lenne igazságos, ha a földe­ken dolgozók jelentős része távol élő városi tulajdonosok bérmunkásává válna. Ráadá­sul ily módon járadék vagy bérleti díj formájában jelen­tős tőke szivattyúzódna ki a mezőgazdaságból. Az a tulaj­donjogi helyzet, ami több mint 40 éve a parasztság számára elfogadható volt, ma nem lenne az. A 45-ös földosztás célja az volt, hogy földhöz juttassa az addig más földjén dolgozó parasztságot. A jelszó ma sem lehet más: a föld le­gyen azé, aki megműveli. Heindl Péter SZDSZ-FIDESZ közös képviselőjelölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom