Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-03 / 61. szám

Dunántúli napló 1990. március 3., szombat Dr. Ándrásfalvy Bertalan: Befejeződött az Országgyűlés Tiltás helyett szabályozást (Munkatársunk jelenti) híemcsak a közvéleményt, de a képviselő­ket is aggasztja az a jelenség, melyet gyűjtőszóval többnyire csak pornográfia­ként szoktunk emlegetni. Erről beszélgettünk a parlamenti ülés szünetében két baranyai képviselővel.- A törvény erejével nem lehet gátat vetni a szennyirodalom további terjedésé­nek — mondta dr. Bezniczky József. — In­kább a kiadókat kellene jobb belátásra birni, hogy mennyiségileg és minőségileg váTtozzon a helyzet, javuljon valamennyire a „színvonal". THtóssol nem hidunk gátat vetni ennek ö folyamatnak, sőt fakón to­vább inspiráljuk a feketepiacot, hogy kül­földről hozza be még magasabb áron ezt a „műfajt". Mint lehetséges megoldást, első helyen a nevelés fontosságát szeret­ném hangsúlyozni. — Szerintem a gyerekeket már kicsi ko­rukban arra kellene nevelni, hogy az élet­ben vannak csodás, szép dolgok és a por­nográfia, a szennyirodalom nem tartozik ezek közé - folytatta Krémemé Mihelisz Terézia. — Persze, ha ezt tiltjuk, nem sok minden változik, hiszen ha valami iránt van kereslet, akkor annak a piaca is kialakul.- Valamilyen szabályokra csak szükség lenne?- Visszakérdezek, maga szerint mire?- Fogalmam sincs!- No látja f A magam részéről elítélem a pornográfiát, az ilyen kiadványokat észre sem veszem. De, kérem gondolja meg: le­het, hogy a mostani sajtószabadosság le­galább olyan veszélyes, mint a beszélgeté­sünk tárgyaként felemlegetett szennyiroda­lom. Az oldalon lévő anyagot Ferenci Demeter irta. (Folytatás ai 1. oldalról) dó informááiót bocsátott a képviselőik rendelkezésére. A miniszter a továbbiakban a terheket elemezve kifejtet­te : a családi pótléknál és a gyermekeHótási formáknál in­dítványozott 300—400 forintos azonnali növelés, illetve a nyugdíjak minimálisan 5200 forintra emelése 28—29 mii- l+ámd forint terhet jelentene. A képviselők emlékezetébe idézte, hogy az Országgyűlés — a kormány javaslatára — a kompenzáció csökkentett mértéke miatt döntött úgy, hogy 4 milliárd forintot bocsát a tanácsok rendelkezésére a legrosszabb helyzetben lévők gondjainak enyhítésére; ez az összeg a helyi tanácsok ren­delkezésére áll. A racionali­tások alapiján a kormány azt kéri, hogy a parlament ne változtassa meg a decemberi döntést, mivel valódi, érdemi döntési alternatívát május előtt felelősen nem tud a kép­viselőik elé terjeszteni. Békési László kijelentette: az új Or­szággyűlés és az új kormány egyik első feladata lesz, hogy áttekintse az 1990-es állam- háztartást és költségvetést, s döntsön a legfontosabb ügyek­ben, közöttük a kompenzáció­ban s más feszitő kérdések­ben. Az indítványt tevő Sztra- pák Ferenc kijelentette: nem látja be, hogy két hét nem lenne elegendő egy reálisabb javaslat benyújtására, önálló indítványát továbbra is fenn­tartotta. Az elnöklő Horváth Lajos ezért vitára bocsátotta azt. A képviselői indítványhoz illeszkedően a társadalombiz­tosítási, a terv- és 'költségve­tési, valamint a szociális és egészségügyi bizottság állás­foglalás-tervezetet nyújtott be. A tervezettel Sztrapák Ferenc azonosult, a kormány viszont azzal nem értett egyet. Mi­után a vitában senki nem kí­vánt részt venni, határozatho­zatal következett Az Ország- gyűlés a tervezetet 189 egyet­értő, 18 ellenző és 55 tartóz­kodó szavazat mellett elfo­gadta. Eszerint a bizottságok szük­ségesnek tartják az ez évi infláció 15 százalékot jelen­tősen meghaladó volta miatt- az 1989. évi XLVIII. törvény 3. paragrafusa 4. bekezdése alapján - a nyugdijak, a családi pótlék, a gyes és a gyed összegének további eme­lését. Ezért felkérik a kor­mányt, hogy az emelés mér­tékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat, és azt az Országgyűlés márciusi jjfésszakáig nyújtsa be. A kom­penzáció forrásául a Társa­dalombiztosítási Alapban meg­határozottakon túl, tekintettel a szociálpolitikai szempontok érvényesítésére, a költségvetés is szolgáljon. Ezután váratlanul a kormány elnöke kért rendikívüli szüne­tet, hogy összeülhessen a Mi­nisztertanács. A szünetet követően az el­nöklő Horváth Lajos bejelen­tette: a kormánynak és a há­rom illetékes parlamenti bi­zottságnak Sikerült közös ál­láspontot kialakítarAa a csa­ládi pótlék, a gyes és a gyed minimuma, valamint a nyugel­látás további emelésére Sztra- póik Ferenc által benyújtott indítványról. Az állásfoglalást a képviselőik Írásban kapják meg. Ezután Debreczeni József (Bács-rKrskun m., 3. vk.) ter­jesztett elő határozati javas­latot a Szovjetunióba jóváté­tel! munkára elhurcolt, vala­mint a szovjet bíróságok által elitéit és időközben bűncse­lekmény hiányálban rehabili­tált magyar állampolgárok sé­relmeinek orvoslásáról. A kép­viselő kérte: az Országgyűlés nyilvánítsa ki, hogy az emlí­tett események a sztálini po­litika, valamint a „bűnös nem­zet" koncepciója alapján szü­letett gyakorlat és elmélet kö­vetkezményei voltaik. Az Országgyűlés határolja el magát a jogtiprás ilyen módszereitől, és a magyar tár­sadalom nevében kövesse meg az áldozatokat A parlament kötelezze el magát olyan ga­ranciák megteremtésére, ame­lyek megakadályozzák, hogy a jövőben bármikor magyar ál­lampolgárokat külföldi állam hasonló módon elhurcolhas­son és elítélhessen - indítvá­nyozta a képviselő. A határo­zati javaslat ugyancsak szor­galmazza, hogy a kormány te­gye meg a szükséges Intézke­déseket az érintett személyek kártalanítására. A határozattervezetet a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság is megtárgyalta, s javasolta: az önálló képvise­lői indítványt a parlament március 14-i ülésszakán tár­gyalja meg. A bizottság állásfoglalásá­val az igazságügy-mirtiszter is egyetértett. Débreczemi József azonban ragaszkodott javaslatának a februári ülésszakon történő megtárgyalásához. Az elnöklő Horváth Lajos szavazást rendelt el, amely­nek eredményeként Debrecze­ni József határozati javaslatá­nak tárgyalását az Ország- gyűlés március 14-i üléssza­kára napolta el. Ezt követően tárgyalták meg a pornográfia és szennyi roda - lom nyilvános terjesztésének tilalmáról szóló népi kezdemé­nyezést, amelyek alapján a kulturális, valamint a kereske­delmi bizottság országgyűlési határozattervezetet készített. Azt javasolták, hogy a parla­ment értsen egyet a népi kezdeményezésben foglaltak­kal: kérje fel a kormányt, hoz­zon szigorú és ellenőrizhető forgalmazási szabályokat, egy­ben az ilyen termékek és szol­gáltatósok forgalmazására ves­sen ki külön adót, s ennek bevételét kizárólag közérdekű célokra lőhessen felhasználni. Nem tartották azonban indo­koltnak a Büntető Törvény­könyv módosítósót. Miután a határozattervezet­hez senki nem kívánt hozzá­szólni, következett a határo­zathozatal: 223 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták azt. A Parlament módosította a költségvetési törvényt, Pregun Istvánnak (Szabolcs-Szatmór- Bereg m., 1. Vk.) az egyházi iskolák állami támogatására vo na tkozó i nte rpell á ci ój á na k megfelelően. A törvényjavaslat elfogadása előtt Békési László indokolta azt. Elfogadta az Országgyűlés a jogi bizottság jelentését, Fiiló Pálnak és Nagyiványí Andrásnak a lakcímbejelen­téssel kapcsolatos interpellá­ciójáról. Ugyancsak elfogad­ták a mezőgazdasági bizott­ság jelentését Kovács András (Heves m., 10. Vk.) interpellá. ciójárál, amely a hazai cukor­répa jugoszláviai feldolgozá­sává1! foglalkozott. Ezután Rallay Ernő ismer­tette a Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt jelentősebb tények való­ságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgálóbi­zottság! jelentést. Az elmon­dottakra Kárpáti Ferenc hon­védelmi miniszter reagált. A Parlament elfogadta a bizott­ság jelentését Király Ferenc (Jász-JMagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő idevágó inter­pellációja tárgyában. A Parlament elfogadta a Kiss István (Bács-Kis'kun m., 18. vk.) interpellációja kap­csán készített mezőgazdasá­gi bizottsági jelentést. A kép­viselő az 1990. évi erdőtelepí­tés célcsoportos beruházási keretének csökkentését kifo­gásolta. Ezután interpellációk követ­keztek. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) a szombathelyi városi tv-'mű- sor sugárzásának engedélye­zése tárgyában interpellált, amelyre Udvari László köz­lekedési, hírközlési és építés­ügyi államtitkár válaszolt. Ezt a képviselők és a testület is elfogadta. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolású export visszafogásának követ­kezményei tárgyában interpel­lált, A kérdésre a március 14-i ülésszakon visszatérnek. Hámori Csaba (országos lis­ta) az államigazgatási tiszt­viselők munkaviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyában in­terpellált. Gál Zoltán belügyminiszté­riumi államtitkár válaszát a képviselők és az Országgyűlés elfogadta. Az ebédszünet után Sztra- pák Ferenc indítványáról sza­vaztak. Az Országgyűlés - meghallgatva Békési László pénzügyminiszter kiegészíté­sét - úgy döntött, hogy a mi­nimum alatti ellátásokat, nyugdíjakat, gyermektámo­gatásokat március 1-jétől 4300 forintra emelik. A Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálata tevé­kenységét vizsgáló parlamenti bizottság munkájáról Meze y Károly tájékoztatta a törvény­hozókat. A vitában hozzászólt: Ta­más Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Bánlfy György (Bu­dapest, 4. vk.), Hellner Ká­roly (Budapest, 32. vk.), Hor­váth Miklós (Vas m., 4. vk.), Hámori Csaba (országos lis­ta), Roszik Gábor (Pest >m., 4. vk.), Kállai Ferenc (orszá­gos lista). Varga Sándor (Bács-'Kiskun m„ 6. vk.), Gé- czi István (Budapest, 49. Vk.), Debreczeni József (Bács-Kis- kun m„ 3. Vk.), Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.), Tamás Gás­pár Miklós (Budapest, 14. Vk.), Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke,' Berecz János (Szabalcs-Szatmár-Bereg m„ 6. vk.), Hellner Károly (Buda­pest, 32. vk.), Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 18. vk.). Ezt 'követően Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) inter­pellált Révfülöp és térsége la­kói, illetve az ott nyaralók sú­lyos vízellátási problémáinak megoldása tárgyában. Az ügy­ben határozathozatalra azon­ban nem ■ 'kerülhetett sor, ugyanis az Országgyűlés 16 órára határozatképtelenné vált. A képviselők plenáris ülé­sen március 14-én találkoznak újra. „Hagyomány nélkül nincs kultúra...” Fórum az MDF iskola­politikájáról Ného úgy érzi az ember, hogy olyan játékba kezdett, aminek sem o játékszobályaft nem ismerjük, sem a tisztes­ségét. E mondattal kezdte dr. Ándrásfalvy Bertalan, a Ma­gyar Demokrata Fórum ismert baranyai politikusa — ország- gyűlési képviselőjelölt - pénte­ken a késő esti órákban azt a fórumot, melyet Pécsett, a Bártfa utcai iskolában tartott, korteskörútjának egy állomá­saként. Miért van az, hogy sokan valami rosszat sejtenek a po­litika mögött; menetelést a hatalom felé? Holott éppen az ellenkezője volna igaz, mint azt a Magvar Demokrata Fó­rum is hirdette indulásakor; hivni az embereket, lehetősé­get adni számukra, hogy el­mondják, mit akarnak, mit szeretnének, hogyan véleked­nek a dolgokról? ,, Hogyan kénzeled a jövőd?" Sok a teendő, - igaz. Ma, mint azt a legtöbb párt meg­tette, úgy az MDF is: kidol­gozta a társadalom egészét átformáló programját, s e programok hellvel-közzel ösz- szecsengenek, Péntek este a legkézenfekvőbbet emelte ki dr. Ándrásfalvy Bertalan a pakkból, lévén az aktatás-is- kolaügy szakmája is. Mit gon­dol a fórum a jövő magyar iskolájáról? Hiszen sorskérdés­ről van szó. Egy nemzet szá­mára sem lehet közömbös, hogy milyen lesz a jövő ge­nerációja. Tehát: az iskola - akár maaán, akár feleke­zeti, akár állami - legyen autonóm és sokszínű, ahol a szülő és a gyermek nem tár­ává, hanem alanya az okta­tásnak. Méltóságra neveljen, bontsa ki a nebulókban rejlő tehetséget. Tanítsa mások és saját nemzete kultúrájára, olyan tá rsa d a lomszemlélettel, melyben a keresztény erkölcs alapelve dominál: amit nem kívánsz magadnak, ne kívánd másnak sem. Legyen ideoló­giamentes. Tanítson a környe­zet tiszteletére, adjon ökoló­giai elkötelezettséget. A tan­tervek adjanak keretet - al­ternatívákat — melyet a pe­dagógus tölt ki, s mely nyo­mán minden intézet kialakít­hatja saját arculatát, ha kell versenyezzen tanintézeteivel, szerezzen hírnevet. S amli talán mindennél fon­tosabb : ne csak a rációra, az értelemre hangoljon, ha­nem a szívre, az érzelemre is. XX. századunk új Mohácsa a sok neurotikus felnőtt és gye­rek, az intoleráns, akit zavar másaik véleménye, bőrszíne. Az érzelemre nevelés nyel­ve a költészet-művészet; le­gyen meg az iskolában az alkotás lehetősége, s hogy hagyomány nélkül nincs kul­túra, merítsünk a gazdag tár­házból, a népművészetből, omely fölötte áll minden na­pi divatnak, s melyben ott a csírája .minden művészetnek, lévén miieden művészet kez­dete. S nem a gyermek pasz- sziv szemlélődésére, hanem éppen aktiv bevonására van szükség. A Magyar Demokrata Fó­rum isikolaprograimja nem nó­vum, nem rácsodálikoznivaló kitolódó — mondotta dr. And- rásfalvy Bertalan —, hanem a nagyvilág számos helyén el­ismert, követett, s melynek akadnak hol gyengébb, hol erősebb gyökerei magyarföld­ben is. A reonimáció, az új­ra é lesztés, ú j raf ogalma zá s- ú j - reformálás napjaink egyre égetőbb szüksége. Kozma Ferenc Mi fenyegeti az energia- ellátást? (Munkatársunk jelenti) A mostani Országgyűlés valószínűleg úgy vonul majd be a történelembe, mintame­lyiken a hosszadalmas sza­vazások, a szünetek miatt jónéhány kérdés felvetésére, kivesézésére már nem jutott idő. Ezek közé tartozik az a felhívás is, melyet az eredeti elképzelések szerint tegnap terjesztettek volna a Parla­ment elé, helyette azonban csak a képviselők kapták meg, egy az Országgyűlés megbízott elnökének írott le­vél másolataként. Mérei Emil javaslatát nemcsak hetven képviselő- társa, de a Bányászati és Energetikai Csoport is támo­gatta. Sőt a témát megtár­gyalta az Országgyűlés Tu­dománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottsága is, a .többi fórumot már nem is említve. Az energiaprogram újratárgyalására ennek elle­nére sem került, kerülhetett sor. De, hát miről is van szó? A javaslattévők szerint ko­rábban az energiapolitika döntően csak az energetikai beruházásokkal foglalkozott. Ezek a programok pazarlóak és hibásak voltak. ' Ennek következménye lett a hazai szénbányászat visszafejlesz­tése, ami ha jól végig gon­doljuk - állítják a szakem­berek — valójában nem len­ne törvényszerű. Csak egy példd: Mérei Emil szerint az elmúlt évti­zedben 100 milliárd forintot vettek ki a magyar szénbá­nyászat zsebéből, holott er­re neki magának is égető szüksége lett volna. Létre­jött tehát egy egyoldalú energiakoncepció, ami a bí­rálatok szerint nem támasz­kodik a meglévő szénbázis­ra. Helyette kialakult egy nem éppen szerencsés im- portfüggés. Villamosenergia igényünk mintegy egyharmadát, a kő­olaj- és a földgázigényünk háromnegyedét a Szovjetunió biztosítja. A kérdés csak az, hogy meddig, hiszen a szom­szédos országban is egyre jobban szaporodnak a gaz­dasági gondok, bajok. A képviselőkhöz eljuttatott vélemény fő mondanivalója: a kormány haladéktalanul tegyen intézkedéseket az energetikai koncepció kocká­zatainak csökkentésére. Az elképzelések szerint ebben rövidtávon a szénbányászat is - egy, a mostanitól elté­rő - szerephez jutna. Viharos közjáték Az SZDSZ frakciója elhagyta az üléstermet Miért nem állíttatta le a belső biztonsági szolgálattól kapott jelentések kézhez vétele után az ideiglenes köztár­sasági elnök, a miniszterelnök és az államminiszter a le­hallgatásokat, a pártok törvénytelen eszközökkel való meg­figyelését? - hangzott el a kérdés az Országgyűlés februári ülésszakának pénteki zárónapján. A lehallgatási ügyeket vizsgáló parlamenti bizottság jelentését 'viharos közjáték utón fogadta el a Parlament. Miután ugyanis a plénum elutasította Tamás Gáspár Miklós képviselőnek azt a ja­vaslatát, hogy a jelentéseket teljes terjedelemben olvas­sák fel a honatyák előtt, a tiltakozásnak a hazai tör­vényhozásban meglehetősen szokatlan formáját választva a Szabad Demokraták Szövetségének teljes frakciója (a nevezett képviselő és -Bállá Éva) elhagyta az üléstermet. A lehallgatási botránnyal kapcsolatos vitához hozzászól­va Németh Miklós miniszterelnök megerősítette, hogy az 1989. október 23-a után készült belügyminisztériumi jelenté­sek címzettjei között volt ő is. A jelentésekből vett idéze­tekkel támasztotta alá, hogy azok súlytalan információkat tartalmaztak, meglehetősen primitiv megfogalmazásban. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy ő maga is kérte a belbiztonsági szolgálat közreműködését, midőn ismeret­lenek otthoni K-telefonján fenyegették meg, kilátásba he­lyezve: likvidálják, ha részt vesz Nagy. Imréék temetésén; illetve amikor hírét vette, hogy bizonyos megyei MSZMP- vezetők, külföldi segítségre számítva, puccsot készítenek elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom