Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-15 / 73. szám
1 Elfogadott törvényjavaslatok Az Országgyűlés márciusi ülésszakán elfogadta: a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűn- cselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok , sérelmeinek orvoslásáról; — az 1945—1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról; — az 1938—1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról; valamint — a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatokat. Március Az Országgyűlés utolsó, ünnepi ülése M ég soha nem volt ilyen március 15-e. 1848ban diadallal mutatták fel az ifjak a Talpra magyart és a 12 pont frissen nyomott példányait egy nap alatt győzött a vértelen forradalom. 1862- ben országszerte megemlékeztek a forradalmi eseményekről. 1908-ban, ezen a napon véres összeütközésre került sor a fővárosban a rendőrség és az általános választójogot követelő munkások között. 1919: Pápán, a karhatalom a munkásgyűlés résztvevői közé lő. 1937-ben, a Márciusi Front, 42-ben a Történelmi Emlék- bizottság tüntet Petőfi-szob- ránál. 1945-ben rommá lőtt országban viszik a koszorúkat. 1948: országra szóló centenáriumi ünnepségek. 1986, 87, 88: a rendőrség gumibottal veri szét a pesti fiatalok tüntetését. 1989: a korábbi rohamokat vezénylők és a vezénylőktől magukat elhatárolni törekvők még együtt ünnepelnek, tőlük pedig hangsúlyozottan külön azok, akikre képletesen vagy valóságosan lesújtott a gumibot. A két tábor között százezrek és milliók: a rokonszenvezők, a tanácstalanok, a bizalmatlanok, a szégyenkezők, a kivárók, az örökös kívülállók. Ilyen március 15-e még nem volt. Nincs gumibot, vízágyú, nincs tüntetés, rendőrattak és sortűz. De van törvénykezés, amely a gazdasági és politikai átalakulás jogi lehetőségeit teremti meg: van választási csatazaj dübörgő beszédekkel -, és a jövőben bizakodó nyilatkozatok árnyékában szorongás és félelem ugyanettől a jövőtől. Vagyis forradalom van: egy évekkel ezelőtt elkezdődött, és az elmúlt néhány hónapban felgyorsult forradalmi átalakulás. Amelynek győzelme —, egy régi rendszernek újjal való felváltása -, karnyújtásnyira van tőlünk. Ezt a győzelmet nemcsak azok vívták ki, akik kívülről emeltek csákányt az egyetlen párt uralmára alapozott rendszer falai ellen, s nemcsak azok, akik belülről tették ugyanezt. Az érdem azoké a millióké is, akik sikerrel rendezkedtek be a túlélésre, és dolgoztak, dolgoztak, dolgoztak. Itt vannak ők most is körülöttünk —, a külön- külön ünneplő csoportok körül -, s jóllehet, nem hangosan, de arra figyelmeztetnek, hogy sem a rendszerváltás dicsőségét, sem március 15-e örökségét nem sajátíthatja ki egyetlen csoportosulás sem. S ha örülnek a küszöbön álló első győzelemnek, amely az átalakulás újabb sikereit hozhatja majd meg -, aggódnak is, nehogy a régi rendszer romjaiból egyesek új barikádokat emeljenek. „Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtárul a bilincs..., vagy van ollyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?" - írta Petőfi 1848. március 15-én. Az Újságírószövetség tavalyi közgyűlésének határozata alapján most ismét március 15-e, a magyar sajtó napja, és az újságíró társadalom legmagasabb szakmai kitüntetése mostantól fogva Táncsics Mihály nevét viseli. Nagyszerű előd: publicisztikai tevékenysége merő küzdelem a cenzúra ellen, a . demokratikus közéletért és a művelődésért, amelyet legfőbb szövetségesnek tekint a nemzet felemelkedésében. A magyar sajtó mindig nagy szerepet játszott o politikai közéletben, ha nem is volt olyan jelentős tényező, mint amekkora hatalom a tömegkommunikáció ma a fejlett nyugati demokráciákban. De, hogy a legjobb úton van efelé, azt bizo^ nyitja az elmúlt öt-nyolc év, és különösen az elmúlt másfél év története. A magyar sajtó már korán feszegetni kezdte azokat a kereteket, amelyeket a pártállam szabott ki számára és a szellemi élet számára, és amikor megnyílt a demokratikus átalakulás lehetősége, a magyar társadalom a rádió, a televízió és a nyomtatott sajtó nyilvánossága révén élte át újra és újra az elmúlt negyvenöt év kis és nagy drámáit. És mintegy megtisztulva, tömegkommunikáció segítségével kereste, keresi a válságból kivezető utat. Mindennek a feladatnak úgy tudott eleget tenni a sajtó, hogy (jogilag, vagy jogilag nem, de gyakorlatilag igen), megteremtette magának a párttól és a politikai intézményektől való függetlenséget. Ebben a magyar sajtóban -, ahol nem több a disszonáns hang, mint a társadalom más szektoraiban —, éppen ezért tudott az egyetemes érdek és a személyes felelősség minden korábbinál jobban érvényesülni. E rre törekszünk mi is, a Dunántúli Napló szerkesztősége. Nem számítunk mindenki egyetértésére, hiszen sokan szeretnék a sajtót a jövőben is egy- egy politikai csoportosulás saját eszközének tekinteni. De bízunk magunkban, bízunk a politikai közélet és az olvasók józan ítéletében: a demokrácia igazi garanciáját csak a sokféleképpen szerveződő civil társadalom és a független sajtó teremtheti meg. Megsemmisítette a kamatadót as Alkotmánybíróság (2. oldal) Utoljára ült össze március U-én az 1985-ben megválasztott Országgyűlés. A képen: Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és Fodor István, az Országgyűlés megbizott elnöke az ülésteremben. MTI-telefotó - Kovács Attila A magyar társadalom nevében megkövetik az áldozatokat Emlékezés 1848-ra, - koszorúzás Utoljára ült össze szerdán az 1985-ben megválasztott Országgyűlés. A három hónap hiján ötéves parlamenti időszak záróakkordjaként megtárgyalták a kormány gesztusértékűnek tekinthető előterjesztéseit: az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánitásáról szóló törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó négy országgyűlési határozattervezetet, továbbá a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot. Gorbacsov az egyedüli jelölt Mihail Gorbacsov főtitkár szerdán este egyedüli jelöltként került fel a hivatalos listára. Késő esti tájékoztatás szerint a legfőbb szovjet törvényhozói testület még szerdán megkezdte a titkos szavazást a szovjet elnök személyéről, ennek eredményét csütörtök reggel ismertetik Moszkvában. A délutáni vita során a javasolt vetélytársak közül előbb Bakatyin belügyminiszter, majd Rizskov kormányfő is visszalépett a jelöléstől. A szavazócédulán így mindössze egyetlen név, Mihail Gorba- csové szerepel. Gorbacsov listára kerülésére egyébként 1702 küldött szavazott, ellene voksolt 156 képviselő, míg 36 tartózkodott a szavazástól. A képviselők az első napirendi ponttal — személyi javaslat tárgyalásával — néhány perc alatt végeztek: elfogadták a legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész jogkörének átmeneti ellátásáról szóló határozatot. Eszerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének jogkörét dr. Naay Zoltán, a legfőbb ügyész jogkörét pedig dr. Nyíri Sándor gyakorolja április 1-jétől mindaddig, amíg az új közjogi méltóságok betöltőit meg nem választják. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter emelkedett szólásra, s megtartotta expozéját a tárgysorozatban szereplő két törvényjavaslatról. Az elnöklő Horváth Lajos indítványára az Országgyűlés elfogadta, hogy együttesen tárgyalják e két napirendi pontot, így a miniszter is összefoglalóan szólt a törvényjavaslatokról. Elöljáróban emlékez, tette az Országgyűlést, hogy a Minisztertanács bizottságot hozott létre a II. világháborúi követő időszak koncepciós pereinek felülvizsgálatára. A bizottság feladata volt a feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó büntető eljárá- sők áttekintése, ezeknek az ügyeknek jogi és Ctörténeti szempontból való elemzése, és (Folytatás a 2. oldaloh) a;;A voll Piros alma ABC helyén (Pécs, Jurisics u. 17.) tegnap megnyílott a Pécsi Agroker Vállalat üzletháza élelmiszer ABC-vel, skandináv bútorbolttal, Sony szórakoztató elektronikával, különleges áruválasztékkal. Az első napon óriási volt az érdeklődés, csaknem másfél millió forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Proksza László képriportja Megemlékezés a magyar sajtó napjáról A sajtó szabadságát először hirdető, 1848. március 15-i események emlékére, a hazai újságírók idén első ízben, március idusán ünnepelték a magyar sajtó napját. A szerkesztőségek, stúdiók országszerte tegnap tartották megemlékezéseiket. A Dunántúli Napló házi ünnepségén Gárdonyi Tamás főszerkesztő-helyettes köszöntötte a szerkesztőség munkatársait és a Lapkiadó Vállalat dolgozóit. A sajtónap alkalmából lapunk két munkatársa, Bozsik László és Pauska Zsolt, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének nivódíját kapta kimagasló munkájának elismeréséül, a Magyar Gazdasági Kamara elismerő oklevelét Kaszás Endre vehette át a gazdasági újságírás területén végzett, kiemelkedő munkájáért. Az ünnep alkalmából Piti Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnöke a testület és tisztségviselői nevében üdvözölte a szerkesztőség munkatársait. * A Magyar Televízió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának munkatársai háziünnepség keretében emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. Az idei sajtónap alkalmából nívódíjat vehetett ót a szerkesztőség stábja az MTV elnökétől, a Katonasirok című, nagy sikerű televíziós sorozatért, amelyet Füzes János, Bucsky Csilla, Dominó Katalin, Horváth László és Tóth Károly készítettek. * A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának ugyancsak szűk körű házi ünnepségén, Kerner Lőrinc stúdióvezető adta át munkatársainak a Magyar Rádió elismerő jutalmait.
