Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-13 / 71. szám

1990. március 13., kedd Dunántúlt napló 3 MSZMP választást nagygyűlés Pécsett Az MSZMP osztálypárt marad, de elveti a proletárdiktatúrát Résztvevők egy csoportja az MSZMP pécsi nagygyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) nem érkezett meg, dr. Bödő László lépett a mikrofonhoz, s a párt helyzetéről beszélt a mintegy 300 résztvevő előtt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani MSZMP nem a régi MSZMP, a pártban a legfontosabb te­rületté az alapszervezet vált, s elvetették a proletárdiktatú­ra tézisét. Baranya megyében az MSZMP 37 alapszervezetben 1120 taggal működik, igen mastoho anyagi és tárgyi kö- rölmények között. De íhogy az MSZMP-t irrem lelhet leírni, bi­zonyítja, hogy a képviselőjelöl­tek állításánál várakozáson fe­lüli eredményeket értek el. Or. Bödő László beszéde után szünetet tartottak, majd fél ihat előtt néhány .perccel megérkezett Udvarhelyi László KlB-trtkár, aki elnézést kért a késésért, de útközben meghi­básodott o személygépkocsija. Udvarhelyi László azzal foly­tatta, hogy a jelenlegi hazai politikai palettán az MSZMP az egyetlen párt, mely tudja, hogy mit akar, s egyértelműen, köntörfalazás nélkül fogal­mazza meg a móraiius 25-i választások tétjét. Hogy ez mi? A szónok szerint nem a .parlamenti helyeik elosztása, még csak nem is a konmány összetétele. A tét az, (hogy si­kerül-e visszafordítani a reak- ' ciós fordulatot, s megállítani a baloldal defenzíváját. Mert Iha nem, akkor jobboldali, kis- ipolgári diktatúra §ön létre a többpártrendszer burka alatt. Ennek három fő erejét emlí­tette, az SZDSZ-t, az MDF-et és a Kiisgazdaipártot, melyek vezetői azt hiszik, mór meg­nyerték a választásokat. Jobb­oldali hisztériát keltenek, kom­munistáéi le nességülk elment az ízléstelenségig. — Bármit is hirdessen ez a politika, a valóság az, hogy Magyarország lakosságának kilenctized részét meg akar­ják fosztani attól a tulajdon­tól, amit ez az ország létre­hozott A közösségi tulajdon­ban lévő földekről, gyárakról, termelőeszközökről von szó. Aki tehát privatizálásról, az állami tulajdon 'hazai vagy külföldi tőkéseknek való kiáru­sításáról beszél, az a paraszt­ságot meg akarja fosztani a földtől, a munkásságot ki alkarja tessékelni saját gyá­raikból. A továbbiakban elmondta, azzal, .hogy az MSZMP orszá­gos listás párt lett, lényegé­ben áttörte a hallgatás falát, amely talp ráállása óta jelle­mezte. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyven évben ered- imények is voltaik, bár ezt most sokan haljlamosdk elfe­ledni. — A magyar mezőgazdasá­got például nem szétverni kell, hanem egy olyan differenciált állami intervenciós rendszert kell kialakítani, amely minden civilizált európai államban működik. Azaz egy kulturált agrártámogatási rendszerre van szükség! Ugyanez a véle­ményünk az egészségügyről, az oktatáspolitikáról. Az ingyenes egészségügyi szolgáltatást, ok­tatást őrizzük meg, mert ezek alapvető demokratikus vívmá­nyok. Jellemző, hogy a jobbol­dal egy része támadást inté­zett az oktatás szellemisége ellen, csökkenteni akarják az oktatás világi jellegét, elit is­kolákat akarnak létrehozni, melyek eleve előseqítik a ki­választódást, s első-, másod- és harmadrendű állampolgáro­kat hoznak létre. A továbbiakban arról szólt, most sokan elhúzzák a mézes­madzagot, hogy a vállalkozók országa leszünk, majd így folytatta.- Ez nem igaz! Ebben az országban nem lehet mindenki vállalkozó, s nem is lesz az! Mert nincs mindenkinek tőkéje. A másik dolog, hogy nincs is szükség ekkora belső piacra, ezt nem is bírja ki a verseny. Arra megy a játék, hogy a nemzeti tulajdont a lakosság tíz százaléka kisajátíthassa. A piacgazdaság, a vegyesgazda­ság, a gazdaság libera­lizálása, a teljesitmény- elvűség mind nagyon he­lyes elvek. Ezek az MSZMP fi­lozófiájában is szerepelnek, de ezt nem szabad összekeverni azzal a kérdéssel, hogy kié a tulajdon. A jobboldal tudato­san összecsűsztatja ezeket a dolgokat. Udvarhelyi László kijelentet­te, hogy az MSZMP osztály­párt! Elsősorban a munkások, a parasztok és azoknak az ér­telmiségieknek a pártja, akik úgy gondolják, hogy munkás­ság és parasztság nélkül nem lehetséges nemzeti előrehala­dás, kibontakozás. Tehát az MSZMP ilyen értelemben nem kívánja az egész nemzet érde­keit képviselni, de úgy gon­dolja, ha a munkások, parasz­tok és progresszív értelmiség érdekeit képviseli, akkor ez egybevág a nemzet általános érdekeivel. Az MSZMP vélemé­nye szerint nemzeti párt nincs is. A nagygyűlés végén arra szólította fel a résztvevőket, hogy menjenek el szavazni, voksukat az MSZMP-re adják azért, hogy a parlamentben egy erős baloldali párt kezd­hessen a dolgozó milliókért. R. N. SZOCDEM választási nagygyűlés Tiszta képet a szociáldemokráciáról! Petrasovits Anna: Nem várt gyermek vagyunk... Petrasovits Anna beszédét mondja a vasárnap esti pécsi nagy­gyűlésen Fotó: Proksza László (Folytatás az 1. oldalról) Hozzátette imég ehhez: a 70-es és 80-as éveik ikotmimu rostái számára már világossá vált, hogy a szociáldemokráciával folytatott harcban alulmarad­tak. A ma kommunistái pedig már lazák, .rugalmasak, ele­gánsak — és szociáldemoíkra- tákna'k tartják magákat. En­nek során képesek voltak meg­tanulni egy sor .polgári maga. tartásformát, s ma vegyesvál- lalatok, kft.-k, kereskedelmi banlkok bársonyszékeiben ül­nek. Am ennek — mondta Pet­rasovits Anna -, nagyon ke­vés köze van a szociáldemok­ráciához. — A reformkommuPisták, aki­ket én csak neokommunisták- nak tekintek - folytatta a szó­nok —, rájöttek valamire: ha átdebják embereiket a radi­kális pártokba, ezt az embe­rek örömmel fogadják... Csakhogy most már a toleran­ciából is elég volt, nem ké- rünk az új 'burzsoáziából, a vörös és zöld 'bárókból! A pol­gári demokratikus átalakulást egy szűk hatalmi elit nem tud­ja végrehajtani. Csők a szu­verén, a demokráciát akaró egyének milliói képesek erre. És ezt az átalakulást végre is kell hajtani. Amíg a szo­ciáldemokraták léteznek - fi­gyelmeztette a nagygyűlés 'hallgatóságát Petrasovits Anna —, addig ebben az országban nem lesz békés átmentés. A párt jövőképével kapcso­latban — többek között — a következőket mondta: — Elismerjük az egyén ter­mészetes és elidegeníthetetlen {jogát a magántulajdonra, a vagyongyarapításra, ugyan­így elismerjük természetes és elidegeníthetetlen jogáta mun­káihoz, a munkahelyhez. A tőke és a munka csak együtt te­remthet értéket. Vegyesgazda­ságot alkarunk, ahol fokozato­san tért 'hódít a magántulaj­don. Ezzel összefüggésben a SZOCDEM-ek elnökasszonya megjegyezte: a pártja szilár­dan a 'Független Kisgazdáit mellé áll a földtulajdon 1947-es állapot szerint vissza­rendezését célzó programjuk­ban. Sok szó esett a nagygyűlé­sen a szakszervezetekről. Töb­bek között: — Az ágazati szakszerveze­tek gyökeres átalakításra vár­nak. A SZOCDEM-ek a Mun- kásszolidaritóst, a Független Szakszervezeteket és a megfe­lelően átalakult ágazati szak. szervezeteket szövetségeseik­nek tekintik. A párt egy szak- szervezeti vákuumtól fél: ha leomlik az érdekképviselet ré­gi rendszere, struktúrája, kér­déses, hogy ki képviseli majd a munkások érdekeit? Az em­bereknek maguknak kell el­kezdeni megszervezni saját szakszervezeteiket, méghozzá minél előbb, nehogy későn legyen. Hozzátette éhhez Petrasovits Anna azt is, hogy a „neokom. munista és a szűk jobboldali elit esetleges összefogása ko­moly veszélybe sodorhatja a szakszervezeteket. Azt kell lát­nunk: egy új kormány nem aleor erős, új szakszervezete­két.” Szólt arról is a SZOCDEM-ek elnökasszonya, hogy a párt­nak —, amelyet európai érte­lemben vett .munkáspártként határozott meg — óriási euró. pai háttere van, utalva arra, hogy a nyugat-európai polgá­ri demokráciák a történelem igenlő ítélete mellett építették ki immár évtizedek óta sikeres társadalmi rendszerüket. Tol­mácsolta a nyugati politiku­soktól kapott biztatást: a ma­gyarországi SZOCOEM-eken keresztül látják utunkat Euró­pa felé. Végezetül még néhány gon­dolat a párt pécsi nagygyűlé­sének szónokától: — A SZOCDEM-ek nem ígér­nek semmit! Amíg én vagyok az elnöke a pártnak, amíg én leszek a SZOCDEM-ek parla­menti frakciójának vezetője, nem fogjuk megengedni, hogy 800 000-1 millió embert rak. janatk az utcára! Ezt viszont .megígérhetem. Nem az em­berek tehetnék arról, hogy üres az államkassza. S mert családjaink a szociális gon­dok miatt szétesnek, mielőtt összekovácsolódhatnának, fon­tosnak tartjuk a szociális célú lakásépítkezést. A SZOCDEM- ek mégsem ilyen feladatok megoldásával kezdik majd a munkát: elsősorban politikai­gazdasági nagytakarításra lesz szükség, amelynek első fázisa az elszámoltatás, majd a privatizáció, folytatni kell a deregulációt és természete­sen megteremteni a szociális biztonságot is. Fel kell nyitni az országot: gazdaságilag és mentálisan egyaránt! M. A.--------------Például------------­Sz erkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt DM ­a világ legerősebb valutája? Mivel tudomásunk szerint a baranyai valutaszámlával ren­delkezők nagy része ez idáig nyugatnémet márkában je­gyeztette „valutába mentett” pénzeit, továbbra is minden hírt .közlünk, mely a német­német valutaunióval és a DM- árfolyamváltozásával kapcsola­tos lehet. Mint már megírtuk, sokan attól tartanak, az egye­sülés inflációt idéz elő a nyu­gatnémet gazdaságban, s ez a DM értékállóságára is ki­hat. A londoniak szerencsére másként vélekednek. A pénz­ügyi körökben igen tekinté­lyesnek számító Barclay’s Bank gazdasági kockázatokat és esélyeket latolgató elemzésé­iben kitűnő véleménnyel van a német-német vautauriió kilátá­sairól. A bankszakemberek odáig mennék, hogy felteszik a kérdést: vajon a világ leg­erősebb valutájává válik rövid időn belül a nyugatnémet márka? A Barclay’s szerint az NSZK központi bankja képes lesz megőrizni a márka stabi-* Utasát, ehhez azonban szük­séges feltételnek tartja a le­számítolási kamatlábak kis­mértékű emelését, a Kelet-iNé- metországból történő elvándor­lás leállítását, valamint a be­ruházási javák és fogyasztási cikkeik iránt az NDK-ban vár­hatóan erősen nekilendülő kereslet jelentős részben im­portból történő kielégítését. Utóbbi viszont azzal a követ­kezménnyel fog járni, hogy a jelenleg csaknem évi százmil­lióról márkás fizetési mérleg- többlettől az NSZK-nak két- hórom éven belül el kell bú­csúznia. Bízzunk a londoni Barclay’s Bankban — mást úgysem te­hetünk. .. Esélyegyenlőtlenség A független jelöltette! baj van. .. Egyikük, Gáspár Gyula az S-5t sz. választókerületből (Mo­hács) „be is dobta a törölközőt". Tegnapi számunkban Gáspár űr a következőképpen indokolta döntését. — A választás feltételrendszere csak egy kérdést hagyott meg a~ március 25-i választásokra, neveze­tesen art, hogy melyik párt hány mandátumot fog szerezni — azt is kontraszelektált mádon. Von igazság Gáspár űr kijelen­tésében, annál is inkább, hiszen a választási törvény kapcsán már rég nyilvánvaló, valódi huszárcsíny kell ahhoz, hogy valaki pártonki- völiként jusson be az új parla­mentbe. S ez elsősorban a válasz­tásokon résztvevők számára nyújtott anyagi kondíciókra vezethető visz- sza. A független jelöltettél baj van. . . Illetve hát nem is velük, hanem mint már említettük, a fel­tételekkel. Lassan-lassan úgy tűnik, az államilag dotált pártjelöftek mellett mai magyar Don Quijote- ként lesznek kénytelenek megvívni a maguk harcát, hacsak. . . Hacsak azok, akiknek érdekük, nem állnak ki mellettük minél előbb. Mert azért utóbbira is van már példa. Baranyában is. Az esélyegyenlőség kedvéért nem írunk nevet, de tu­dunk olyan „függetlenről", aki a la­kókörzetében élők bizalmát elnyer­ve már most komoly esélyekkel ren­delkezik. Szurkolunk neki, mert az ember általában úgy érzi, a kicsik mellett kell kiállnia. . . Egy lány 2000 márka A magyarországi vállalatok a statisztikák szerint legszí- vessebben az NSZK-ba expor­tálják piacképes termékeiket —, melyekből sajnos még ma­napság is kevés akad ... Bez­zeg, ha lányokkal kereskedné­nek! Nos, az ötlet természe­tesen nem tőlünk származik, viszont — bármennyire is fájó legjobb úton halad a megvalósulás felé. Ha nem is vállalatok, mindenesetre jó­orrú magánzók már felfigyel­tek a nyugatnémet keresletre, s ha tehetik, szállítják is az „árut" azon nyomban. A pécsi belvárosból származó informá­cióink szerint Baranyából is egyre gyakoribb, hogy Mün­chenibe, Haimlburgiba utaznak a lányok, s vannak már olyanok is, akik címeket szereznek ne­kik. A felhajtok tarifája álta­lában 2000 DM, de akad, aki a kinti szolgáltatásokért járó bevétel bizonyos százalékára tart igényt. Nem rossz üzlet, az biztos — egytől tartunk csak... Hogy előbb-utóbb lányok nélkül maradunk. Drága jelöltjeink Lesznek bizonyára jónéhá- nyan az elkövetkezendő más­fél hétben, akik únni fogják. Mármint, hogy már a csapból is a választási kampány hírei folynak... S lesznek bizonyá­ra olyanok is, akik azt mond­ják: végre, fellélegezhetünk, ilyen is régen volt már Ma­gyarországon. Nos, így vagy úgy, minden­esetre fel kell készülni rá, hogy a tömegtájékoztatási esz­közök az elkövetkezendőkben — egy ideig — csak a jót zengik majd mindenkiről. Tehetik —, jó pénzért teszik. De vajon mennyibe kerül manapság a politikai reklám? Ennek próbáltunk utána járni — saját házunk táján, me­gyénkben, Baranyában. A Dunántúli Naplóban egy 2 hasáb százas (fél levélborí- téknyi) hirdetésfelület 11 200 forintba kerül. A pécsi rádió kereskedelmi adása fél perc politikai hirdetésért 2500 fo­rintot számol fel, míg a Tem- porg nyomdában azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy 5000 darab, 2 színben nyomott A/3-as méretű választási pla­kátért körülbelül 11—12 ezer forintot kérnek el. Ezek után —, március 24-én visszakeresve a megjelent hir­detéseket —, akár az is kiszá­molható, hogy egy-egy szer­vezet mennyit költött jelöltjei népszerűsítésére. Csak az a kérdés, lesz-e, aki megteszi ezt? ... Lettország a következő... A Lett Kommunista Párt elleni demonstrációvá vált vasárnap este egy kisebb környezetvédelmi tünte­tés Rigában. A lett főváros hatóságai engedé­lyezték a Környezetvédelmi Klub megmozdulását. A tüntetők a Lett KP KB szék- háza előtt azt követelték, hogy a politikai légkör egészségesebbé té­tele végett szüntessék be a KP tevékenységét, adják át a népnek a párt vagyonát, épületeit, pénz­eszközeit, nyomdáját, kiod óhivata­lát, zárolják a párt irattárát és hozzanak létre társadalmi bizottsá­got a „pórt bűneinek" kivizsgálá­sára. Megfigyelők szerint a megmozdu­lásra alig kétszáz ember gyűlt ösz- sze, s elhangzottak a Szovjetunió elleni jelszavak is. A tüntetés szer­vezői nem váltok hajlandók talál­kozni a KB vezetőivel. A Lett KP KB tájékoztatási ügyekkel foglalko­zó munkatársa a szovjet hírügynök­ségnek nyilatkozva rágalmazó, pro­vokatív akciónak minősítette a tün­tetést. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom