Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-09 / 67. szám

1990. március 9., péntek Dunántúli napló 3 Etalon-por a Pécsi Bíróság előtt Zsolnay kontra Zsolnay Mi van a névhasználat eltiltási kereset mosott? —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Márkás bukások Hasonló pörökkel bizton ta­lálkozunk még magyar bírósá­gok előtt a reprivatizálódás élénkülő szelében. A tény: tegnap délelőtt Zsolnay Vil­mos gyáralapító szobrától né­hány száz méterre, a Pécsi Vá­rosi Bíróság Jókai utcai épü­letében öt Zsolnay leszárma­zott pörölte be a gyárat, kér­ve a tisztelt bíróságot, ne használhassák többet e pati­nás nevet. Bocsássák meg nekem, nem is a tárgyalás menete érdekelt főleg, hanem a kérdés: vajon mi van a kereset mögött? Mi­ért éppen most tiltakozik a család? A sok szép és gyötrelmes napot is megélt porcelángyár portóiján kell ez ügyben ko­pogtatni, ugyanis fölröppentet­ték a hírt: a tulajdonlás je­gyében részvénytársasággá kí­vánnak átalakulni, s néhány - bizton dollárt fiadzó pakett reményében — eladnák önma­gukat az amerikai RIVERSIDE cégnek. Úgy szőrén és minde­nestül, akár 100 százalékban is. (S ehhez megkapták az il­letékes minisztériumi támoga­tást.) A tétel egyszerű: ezzel az adás-vétellel, melynek a szándéknyilatkozatát mind a gyár illetékes vezetője, mind a RIVERSIDE aláírták, amerika- nizálódik a jó öreg Zsolnay,^ s az új tulajdonos privilégizált joga lesz többek között az is, hogy mikor és hol teszi — eset­leg másutt gyártott termékeire — a Zsolnay márkanevet mind az öt toronnyal egyetemben. Mindezt jól átgondolva, a Zsolnay család leszármazottai — akiket az államosításkor, 1948-ban, az ide vonatkozó törvénycikk jegyében „elfelej­tettek" kártalanítani — némi felháborodásukról adtak han­got. Egyikük — a Kanadában élő Mattyasovszky Zsolnay Miklós - személyesen adta át tiltakozó levelét dr. Bányász Rezsőnek, kanadai nagyköve­tünknek. (Ezt a levelet ismer­tettük a DN PANORAMÁ- ban is.) Többek - köztük a Budapesten élő M. Zsolnay Tamás — pörre vitték a dol­got. Mondván: az, hogy a Zsolnay név fönnmaradt, s a gyár használja, nemes gesz­tus. Ezt köszönik is a gyár­nak. Azt sem sérelmeznék, ha az önállósulásra törekvés szel­lemében, részben dollárerős támogatót vonnának be a jö­vő érdekében, de csak úgy, ha a tulajdonjog magyar kéz­ben marad, azaz legalább 51 százaléka a részvényeknek az országhatárokon belülre kerül. De így, árucikké tenni a Zsol- nay-nevet? A dologhoz az is hozzá­tartozik, hogy 1974-ben, hala- la előtt néhány hónappal az akkor Pécsett élő M. Zsolnay Margit hozzájárult közjegyző előtt a névhasználat engedé­lyezéséhez. Tehát a gyár, mi­A ZSOLNAY- GYÄRAK Magyarországon és kül­földön (NSZK, Svájc, USA, Kanada) élő jogutódai felhívják mindazok figyel­mét, akik — a korábban a Zsolnay család tulajdonát képező - pécsi Zsolnay Porcelángyárat, vagy a Budapesti Porcelángyárat eladni, illetve megvenni szándékoznak, hogy mind­két ^kllalat az 1948. évi XXV. törvénycikk alapján - kártalanítás nélkül - került állami tulajdonba, s ezért nem tisztázott az el­járás és a jelenlegi álla­pot törvényessége és jog­szerűsége. Ennek rendezé­sére a család lépéseket kíván tenni, sőt e kérdés­ben per van folyamatban. A Zsolnay család a név- használattal kapcsolatos mindennemű jogait fenn­tartja, s ezúton hivja föl az esetleges vevők figyel­mét a várható jogkövet­kezményekre. (x) előtt ismét kerámiái aljára tette a patinás cégnevet, tisz­tességesen járt el. Igaz, akko­riban Margit néni nem tudhat­ta, mit hoz a polgárosodás ,1990-ben, s hogy az állami tulajdon egyszer ismét magán­kezekbe kerülhet. Már tudtuk a tegnapi tár­gyalás megkezdése előtt is, dr. Berky Tamás ügyvéddel, a felperesek képviselőjével be­szélgetve, hogy egyetlen dél- előttön nem lehet a Zsolnay kontra Zsolnay végére pontot 'Aenni. így is történt, a tényál­lás megállapítása, a felek meghallgatása után új idő­pontot tűztek ki: május 17-én, délelőtt 10 órakor folytatód­Ma még minden bizonyta­lan, csak az nem, hogy meg­alakult végre az Autákonszern Rt. több mint másfél milliár­dos tőkével — ötmillióval ala­pítótag a Baranya Megyei Ta­nács is -, mely arra hivatott, hogy tető alá hozza a Suzuki cég által kezdeményezett ja­pán-magyar autóösszeszerelő végyesvólla latot. Korábban már többször hírt adtunk ar­ról a Dunántúli Naplóban, hogy milyen lehetőségeket kí­nál a hazai Suzuki-program a baranyai válla latoknak, kis­szervezeteknek és iparosoknak, s most az Rt. megalakulásá­val a lehetőségekből talán sok minden valóra is váltható. — Csak el ne kiabáljuk a szerencsénket - mondja Mar­kos György, a Megyei Tanács ipOri és kereskedelmi osztóly- veztője, oki egyben megyénk képviselője az Autókonszern Rt.-ben. — A helyzetünk ma még reményteli, már ami a 'baranyai bedolgozási lehető­ségeket és az összeszerelő íüzem Pécsre telepítését illeti. Ugyanis ma még minden kér­dés nyitott. — Akkor kacsának minősít­hető az a többször is felröp­pentett híradás, miszerint a magyarországi Suzuki szerelő­üzem Esztergomban lesz? — A részvénytársaság alaku­ló ülésén a helykijelölésről szó esett... Egyelőre még annyi bizonyos az egészből, hogy Suzuki úr „zöldmezős” beruházáshoz ragaszkodik Ma­gyarországon. Mi is felajánlot­tunk ilyen célra Pécsett két, teljes infrastruktúrával rendel­kező területet, s az eddigi ál­lás szerint a 'Hőerőmű mögötti részen lévő 35 hektáros, és még tovább bővíthető terüle­tet, mint léhtőséget még hi­vatalosan nem vetették el. Te­hát még nincs erre vonatko­zóan semmiféle döntés. így vön még esélyünk. 50 ezer Suzuki évente? A kezdeti lépéseken tehát országos és megyei szinten is túl vagyunk. Aláírták már ja­nuárban az alapmegállapo­dást a magyarországi Suzuki összeszerelő üzemről, ez kor­mányzati támogatást és ga­ranciát is jelent mind ma­gyar, mind japán részről. 'Megalakult a hazai Autokon- szern Rt. is, amely arra hiva­tott, hogy előkészítse a beru­házásokat és biztosítsa az azokhoz szükséges, az összes tőke 43—51 százalékát kitevő 2 milliárd forintos tőkerészt. Az alapmegállapodás értelmé­ben még ez év június-július­iban megalakul a vegyesválla­lat és megkezdik az összesze­relő üzem építését (vagy át­alakítással történő létrehozó­hat a pör. Addig néhány régi adatot kell fölkutatni, s ha van rá mód, próbáljanak a pereskedők peren kívül meg­egyezni. Ugyanis az ügyész kérdésére - ha nem kerül a gyár eladásra, indítják-e a pert? - M. Zsolnay Tamás ha­tározott nemmel válaszolt. Igaz, azt is hozzátette: szeret­ne a család, a volt tulajdo­nos jogán esetleg néhány részvényt kapni, bizonyos már­ka-védelem érdekében fel­ügyeleti jogot gyakorolni -, hogy tényleg csak arra kerül­jön a Zsolnay-név, ami repre­zentálja, követi azt a színvo­nalat, amit az államosítás előtt megteremtettek. Hogy a sót Esztergomban?), melyben 1992/93-ban 15 ezer, azt kö­vetően 40 ezer, és 1995-től már 50 ezer Suzuki Swift gép­kocsit gyártanak évente. Az összeszerelő üzem az autó­gyártási munkák mintegy egy­ötödét adná, a kocsi tényle­ges értékének mintegy har­madát tennék ki a Japánból hozott motorok, sebességvál­tók, porlasztók stb. és az ér­ték felét kitevő anyagokat, al­katrészeket szállíthatná a ma­gyar bedolgozói háttéripar. Az összeszerelő üzem 1200—1300 dolgozónak adna munkát, s ennek hat-nyolcszorosát teheti ki létszámban a háttéripar. Baranya a Suzukiért Megyénk tehát megtette ajánlatot az összeszerelő üzem és a bedolgozói háttéripar vonatkozásában. S most kezd igazán élesedni a verseny. A tét nem kevés: vagy sikerül, vagy nem. Ha sikerül Pécsett megépíteni az összeszerelő üzemet, akkor a Suzukival csak nyerhetünk, hiszen a leg­korszerűbb technikát honosít­ják megyénkben a japánok, s ez azt is jelentheti, hogy je­lentős számú munkahelyet te­remtenék. De, ha elesünk et­től a lehetőségtől, akkor sem eshetünk kétségbe, mert be­dolgozóként még mindig nyer­hetünk. A japánok heteken belül jönnek telephelyszemlé­világhír — világhír maradhas­son. Az újságíró magánvélemé­nye: a peren kívüli egyezség volna a járható út. S bár nem ismerem a RIVERSIDE üz­letpolitikáját, gyanítom, amíg bírósági aktákon szerepel a pécsi gyár neve, önös érdeké­ben a elöntést függőben hagy- >a. Másrészt éppen az ügy kapcsán megjósolható, hogy lesz még Zsolnay-pör Zwack, Hammerli vagy éppen Littke néven. A reprivatizáló új tu­lajdonosoknak evvel számolni­uk kell. S hogy a Zsolnay-pör etalon lesz a magyar joggya­korlatban, az is biztos. Kozma Ferenc re, s utána is gyakorta fognak majd ellátogatni megyénkbe, hogy — ha megfelelőnek ta­lálják a vállalkozóinkat - se­gítsenek. S ez a segítség egy­aránt megmutatkozhat át- és kiképzésben itt helyiben avagy Japánban, hajlandók segíteni a minőségbiztosítási rendszer 'kialakításában és feltételeinek megteremtésében, ha szüksé­ges, akár vegyesvállalati for­mában is adnak technológiát és technikát. Olyan segítség­re hajlandók, melyet kihagyni vétek lenne. A bedolgozó háttéripari te­vékenységre vállalkozó bara- nayia'k, akik megküldték szán­déknyilatkozatukat a Baranya Megyei Tanácsnak, nemsokára megkapják a tesztlapokat. A tanácsiak ígérik, hogy az adatlapok kitöltésében egyna­pos konzultáción segítenek az Rt. szakembereinek közremű­ködésével, nehogy valakit is elriasszanak a kért adatok. A vegyesvállalat érthető anytjgi okokból eleve biztosra szeret­ne menni. S aiki jól tölti ki a tesztlapokat, s azok után is megfelel a szigorú követelmé­nyeiknek, az számíthat a biz­tos üzletre és az azt elősegítő japán szakemberek látogatá­sára. Tehát még nincs veszve semmi. Még bízhatunk abban, hogy a Suzuki Swift összesze­relése Baranyának jó üzletet 'jelenthet. Murányi László jMaki mánia" című írásunk­ban az elmúlt héten hírül ad­tuk, hogy az akkoriban terve­zett (hiába roihanó világban élünk...) NSZK-JNOK valuta­unió hírére Magyarországon is megindult a keletnémet már­ka felvásárlása. A spekulán­sok óbban bíztak, hogy a márka helyett (a valutaunió után) DM-et kapnak, busás haszonra téve így szert. Bara­nyában — az IBUSZ tájékoz­tatása szerint — voltak, akik százezres nagyságrendben vál­tották a keletnémet márkát... Azóta újabb tervek láttak napvilágot, melyek 'lényege, hogy- a valutaunió után csak kötött mennyiségben váltják át o keletnémet pénzt az NSZK-s valutára, ráadásul a külföldiek esetében erről szó sem lehet. Hajness Jenőnét, a pécsi IBUSZ-iroda igazgató­ágén, a megyei vendéglátó vállalat több újságban meg­hirdette: eladó a pécsi Olim­pia „vendéglátó komplexuma". Azazhogy, a szöveg szerint, „társasági formában való együttműködés céljából" fel­ajánlja a vállalat a telket, amelynek teljes területe 5164 négyzetméter. Tartozik hozzá étterem, eszpresszó, söröző, cukrászüzem, terasz, parkoló és patkósított terület. A 'híres, ismert, közismert pécsi vendéglátóhely eladásá­ról kérdeztük a vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjét: — Egyelőre, sajnos nem volt érdeklődő... Az a 'helyzet, hogy veszteségesen működik a vállalat kezelésében lévő Olympia, ráadásul március el­sejétől új egységeket szerző­déses üzemeltetésre nem lehet kiadni. Ezért gondoltunk arra, hogy társasági formában is Tegnapelőtt rovatunk is foglal­kozott az „íme, az ember'1 című. Sátrán István-féle riportkönyv körül kialakult helyzettel, melyben a Népszabadság volt baranyai tudó-, sitója a világhírű lelkész. Tőkés László életpályáját vázolja tel. Mint ismeretes. Tőkés László tiltakozott a könyv ellen, s most a kiadó vá­laszát odjuk közre. „Tőkés László lelkipásztor úr mondja a Mai Nap március 4-i számában: nem vállalja a Sátrán István által írott, és az Oj Idő által kiadott ,lme, az emberi’ cí­mű könyvet. Üzeni ezt Erdélyből . . . Holott kétheti magyarországi tartózkodása alatt szóban is közölhette volna velünk . . . mert a könyvet már az első napon megmutattuk neki. De úgy látszik, hogy a ,biztatás' csak később talált talajra nála... Fülbesúgásos alapon . . . helyettesét hívtu'k fél telefo­non: — Egyesék még mindig ke­resik az NDK-márkát, de az az igazság, hogy egyre keve­sebben. Azok viszont, akik az elmúlt napákban nagy tétel­ben vásároltak ebből a pénz­nemiből, valószínűleg bukni fognak az „üzleten". Vissza­váltjuk ugyan az NDK-máikát, de csók akkor, ha az illető az útlevelébe ütött pecséttel iga­zolni tudja, hogy valóban járt az NDKJban, tehát turista- útjára váltotta ki a pénzt. Rá­adásul a rendelet szerint 3°/0 kezelésű költséget kell felszá­molnunk a visszaváltáskor. Egyébként úgy látom, meg­nyugodtak az emberek, a va­lutaszámlával rendelkezők kö­zül egyre kevesebben váltják át DM-iben jegyzett összegeiket egyéb valutanemekre. szívesen működtetnénk. Ez azt jelenti, hogy nem ragaszko­dunk ahhoz, hogy ezen a te­rületen 'mindenképpen és kizá­rólag csak vendéglátó egysé­gek legyének. Aki jelentkezik, az egyrészt, megbeszélésünk után, egyes részeket is önálló­an kezelhet, másrészt úgy ér­zem, alkalmas ez a terület más típusú kereskedelmi egy­ség létrehozására is. Két-há- rom hetet várunk még a hir­detések után, aztán majd meglátjuk, mit tudunk kezdeni az Olympiáva'l. Mindenesetre az áráról nem nyilatkozhatok... Sok mindentől függ .. . * iMagunik részéről rendkívül sajnálnánk, ha megszűnne a megyeszékhely egyik legpati­násabb szórakozóhelye. Nevé­ből kiindulva abban pedig 'bí­zunk, hogy sorsa nem négy- évenként változik mdjd . .. Hogy nem tudott o könyvről T Ugyan . . . A könyv minden szava tőle szár­mazik . . .1 Hogy nem ráfizetéssel akartuk ki­adni a Tőkés Lászlóról szóló köte­tet? Hol van még a .nyereség' . . . Várhatóan veszteséget hoz majd kiadónknak ez a vállalkozás. Ha a tisztelet es úr ezt tudnál Hogy fel­ajánlottunk neki 50 ezer forin­tot? ... És nem ötmilliót Erdély­nek, ahogy az üzenetében áll . . . Végezetül egy dedikáció Tőkés Lászlótól: Az Új Idő Kiadónak köszönettel: Tőkés László, Budapest, 1990. II. 3. . . . amikor még azt irta, amit gondolt... Tiszteletes Úri El ne veszítse a fejét. . . szüksége volna rá Er­délynek, Európának I Új Idő Kft.” Suzuki szeretdüzem Baranyában? Az Autókonszern Rt. várható előnyei Megyénkből már harmincon vállalkoznának bedolgozásra A február közepén a budapesti Ikarusban tartott Suzuki-must- rán a baranyai vállalkozók. Azóta már harmincuk adott szán­déknyilatkozatot az alkatrészgyártásra. Hamvadó cigarettavég Végre a baranyai patikákba is megérkezett a Nicorett, a nikotinos rágógumi, mely a dohányzásról leszokni szándékozók­nak nyújthat segítséget. A rágó - sajnos - csak orvosi vényre kapható, hogy miért, arról dr. Kancsár László főorvost, a me­gyei tüdőgyógyintézet helyettes főigazgatóját kérdeztük:- A hivatalos indoklást nem ismerem, így csak a magán- véleményemet tudom elmondani. A dohányzásról való leszokás nem egyszerű dolog és a tapasztalatok szerint, ha az emberek minden további nélkül megvásárolhatnák a boltban a rágó­gumit, s vagy szedik, vagy nem, soha az életben nem tudná­nak leszokni. Ehhez orvossal kell kapcsolatot teremteni. Bizo­nyos vizsgálatok elvégzése után meg kell hallgatni az orvos ta­nácsait - és természetesen nagyon nagy elhatározás szüksé­ges hozzá. A rágógumi a cigarettában levő nikotint pótolja, de nem úgy kell fogyasztani, mint a kereskedelemben kapható egyéb rágógumikat. A Nicorettet lassan kell rágni, mert, ha nem így fogyasztjuk, csípi a nyelvet és a száj egyéb részeit. Percenként egy-két rágás elég... A gyógyrágó ára dobozon­ként, ami egy hónapra elég, 379 forint. Ha azt vesszük, hogy cigarettára sokkal többet költ az ember, akkor nem is drága. A rágót egyébként csak a kijelölt tüdőgondozók orvosai írhat­ják fel, s ezekben az intézetekben napokon belül megindul a dohányzásról való leszoktató program is. Várjuk a jelentkezőket. •f Eladó az Olympia A lelkész és a milliók (II.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom