Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-08 / 38. szám

2 Dunántúli napló 1990. február 8., csütörtök Magas rangú vatikáni küldöttség érkezeit Budapestre Németh Miklósnak, a Ma­gyar Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett az Apos­toli Szentszék küldöttsége, Agostino Casoroli bíboros ál­lamtitkár, a Vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció tag­ja Francesco Colasuonno ér­sek, apostoli nuncius és Ka- da Lajos érsek, a Szentszék Szentségi és Istentiszteleti Kongregációjának titkára is. A magas rangú küldöttsé­get a Ferhegyi repülőtéren a kormány nevében Kiss Elemér államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Paskai László bí­boros, prímás, esztergomi ér­Fenn kell tartani a kormány cselekvőképességét (Folytatás az t. oldalról) meg azc'kot a nemzetközi ma­gánjogi és államközi szerző­déseket, amelyek jelentős mér­tékben befolyásolják az egyes ipari ágazatok és a vállalatok működését. Ebben o vonatkozásban ki­emelt figyelmet érdemel a kritikus helyzetben lévő gép­ipar: a rubelexportban közvet­lenül érdekelt vállalatoknál — információink szerint —, meg­kezdődött a termelés vissza­esése. Fennáll a veszélye an­nak, hogy ez a termeléscsök­kenéshez vezet más ágazatok­ban is. A gazdasági működő- képesség fenntartására már­ciusig kell meghozni azokat az intézkedéseket is, amelyek a Nemzetközi Valutaalappal való előzetes megállapodá­sunk teljesítéséhez szüksége­sek. A megszületett IMF- szándéklevél alapján a kor­mány megkezdheti a tárgyalá­sokat a Közös Piac által nyitandó egymilliárd ECU-s kölcsön első részletének konk­rét felvételéről is. Mindezeket csak egy teljes mértékben cselékvőképes kor­mány tudja végrehajtani. Ar­ról már nem is beszélve, hogy egy sor olyan intézkedést is meg kellene hoznia a Minisz­tertanácsnak, amely csak par­lamenti támogatással lehetsé­ges, ilyen például a pénzügyi rendszer megerősítése a struk­túraváltás érdekében és a felszámolásról szóló törvény- erejű rendelet módosítása. Ha azonban a parlament a választások előtt megvonná a bizalmat a Németh-kor- mánytól, vagy közvetlenül a választások után olyan hely­zet alakulna ki, hogy — hosz- szabb időre -, korlátozódna a kormány jogköre, akkor csak korlátozott lehetőség lenne a sürgető qazdasági intéz­kedések meghozatalára. Ezért mindenképpen kívánatos len­ne, bogy a'jelenlegi kormány a választásokat megelőző és az azt követő átmeneti idő­szakban parlamenti támoga­tást kapjon. €z -is feltétele ónnak, hogy megőrizzük a gazdaság működőképességét, elkerüljük a termelési kapcso­latok szétesését, és megőriz­zük a fizetőképességet. Min­denképpen gondoskodni kell arról, hogy az átmeneti idő­szakban fennmaradjon az ál­lamigazgatási apparátus mű­ködőképessége, mert éppen ebben az időben lesz nagy szükség szaktudására. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Baker Moszkvában James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere szer­dán délután hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba érke­zett. A moszkvai repülőtéren Alekszandr Besszmeitnih, a szovjet külügyminiszter első helyettese köszöntötte más hi­vatalos személyiségek társasá­gában. A Seremetyevo repülőtérről az amerikai miniszter a szov­jet külügyminisztérium ven- déqházába hajtatott, ahol még este megkezdi első négy- szemközti megbeszélését szov­jet kollégájával. A hivatalos szovjet—amerikai miniszteri tár- qyalások csütörtök reggel kezdődnek. Az amerikai miniszternek kedvezett a szerencse: szinte percekkel Moszkvába érkezése után olyan sűrű köd ereszke­dett a szovjet fővárosra, amely akár csak egy órával később is kérdésessé tehette volna a biztonságos leszállást. A tervek szerint a négy- szemközti és a plenáris tár­gyalások után Baker — várha­tóan pénteken délelőtt — ta­lálkozik Mihail Gorbacsovval is. Emellett - ha az amerikai politikus tartja magát az el­múlt években kialakult hagyo­mányokhoz — péntek délután sajtóértekezleten ad tájékoz­tatást látogatásának eredmé­nyeiről. Baker az első magas rangú külföldi politikus, aki a leg­felsőbb szovjet vezetés tagjai­val találkozik a meghatározó jelentőségű KB-ülés után, s Így alkalma lesz első kézből tájékoztatást hallani a szov­jetunióbeli helyzetről is. Prága: Mintegy harmincezer ember az Óváros terén tartott tüntetésen követeli a szovjet csa­patok azonnali kivonását február 6-án. A megmozduláson, amelyet a csehszlovák szociálde­mokraták szerveztek, felolvasták azt a nyilt levelet, amelyet a tüntetők a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldenek, és amelyben azt követelik, hogy a Csehszlovákiában állomásozó összes szovjét csapatok május 31-ig előfeltételek nélkül hagyják el az országot. MTI TELEFOTO Magyar—román baráti kör Csíkszeredán A Csíkszeredái traktorgyár­ban magyar—román baráti kör alakult. Célja közös frontot létrehozni az uszítás, a rém­hírek visszaverésére, omelyek az együttélő románok és ma­gyarok lelki összeforrottságá- nak megbontására törekednek - Írja a Hargita Népe. A Csíkszeredáink felhivást tettek közzé. Ebben felszólították az ország valamennyi vállalatát és intézményét, támogassák kezdeményezésüket az együtt­élő nemzetiségek barátságá­nak elmélyítéséért, az évszá­zadok során használt leggya­lázatosabb fegyver, a soviniz­mus ellen. Konzultáció a pártok és az ország vezetői között Új szakasz kezdődik Agostino Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat ve­zetője novemberben ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás ki­emelte akkor: most érik be igazán a vatikáni „keleti poli­tika", amit ő kezdett el 1964- ben a magyar kormánnyal kö­tött részleges megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb műkö­dési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt. Az egyhózközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista ideológiai alapon álió, keményen vallásellenes rend­szerékkel, párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök kineve­zésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a hit­oktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e párbeszéd révén, hogy kijelenthette: „az állam és az egyház viszonya rendezett". Ám mindenki tud­ta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez. A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet terem­tett most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak, hanem — elsősor­ban Lengyelországban — cse­lekvő részese és alakítója. A vatikáni bronzkapu mögött ébe- ren figyelték és pontosan ér­zékelték a helyzet változását. Tudják: nem apró engedmé­nyeket kell már kialkudni, ha­nem o születő demokratikus jogállamban törvényes biztosí­tékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési feltételeit, a vallásos emberek hitbeli sza­badságát. Ez alapvetően más, mint oz előző 25 év politikája, noha annak is megvolt a maga je­lentősége és érdeme. A leg­jobban tudja ezt maga Casa­roli bíboros, a folyamat elindí­tója. „Folytattunk párbeszédet eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sók téren. Mostantól azonban, azt hiszem, ez el­mélyülhet és nagyobb eredmé­nyeket hozhat. Remélem, új korszak kezdődik a magyar- vatikáni kapcsolatokban" — mondta elindulása előtt az MTI-nek. A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak helyreállítása előtt az Ország­gyűlésben minap meghozott lelkiismereti és vallásszabad­sági törvény elfogadása hárí­totta el az utolsó akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felékké változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi demok­ratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva van­nak, és aki akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II. János Pál pópa több Írben is kifej­tette. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélküli em­beri jognak. A hitoktatásban való részvé­tel, a katolikus (vagy reformá­tus) iskolába járás, általában a vallásosság nem lehet sem­miféle szempontból hátrányos megkülönböztetés forrása. Az egyháznak pedig magának kell döntenie saját dolgaiban, például arról, kit neveznek ki vezető tisztségekbe, az állam mindenfajta gyámkodása és beleszólása, ellenőrzése nélkül. A „főkegyúri jogokról" vaió lemondás a demokratikus jog­állam egyik feltétele és ismér­ve. Az sem véletlen, hogy — Lengyelország, a pápa szülő­hazája után — először Magyar- országgal történik meg először a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Szinte jelképes ez, hiszen a „kis lépések poli­tikáját" is Budapesten kezdte el annak idején Casaroli. Jel­képesen, de nem véletlen. A jogállamiság kialakítása, az a törvényes biztosíték, amiről szóltunk, ugyanis Magyarorszá­gon született meg legelőször. A törvény az utolsó pillanatig alakult, és félő volt, hogy a választások előtt végóráit élő, agyonterhelt parlamentben nem jut rá kellő idő. A szöveg végső formáját a vatikáni szak­értők tanácsai is befolyásol­ták - értesülhetett e sorok író­ja vatikáni hivatali köröktől. Történelmi korszakot zár le a diplomáciai kapcsolatfelvé­tel, egyben újabb korszakot nyit. Ebben a korszakban a de­mokratikus jogállam kiépítése és megszilárdítása a feladat. Az egyházak, köztük a katoli­kus egyház ebben szerepet játszhatnak, s mint Casaroli nyilatkozata sugallja, meg is van a szándék erre. Természetesen nem úgy, hogy pártot alapit. „Az egyház nem vesz részt közvetlenül a politikában, nem ez a hivatá­sa" - mondja a bíboros. Amit az egyház hivatásának érez, az a lelkek és tudatok formálá­sa. „A demokrácia nemcsak politikai kérdés, hanem érté­kek összessége és morális-eti­kai tartalommal is kell bírjon” - mutat rá Casaroli. Az egyén tisztelete, az egyenlőség, a szociális gondoskodás elve - csupa olyan érték és elv, ame­lyék érvényesülése az állami intézményeken múlik, ugyan­akkor erkölcsi-tudati nevelő- munkát is igényel. Az egyház a társadalom erkölcsi szintjé­nek emelésével a demokráciát erősíti és építi a maga mód­ján. S o bibiros fél szóval utal még a pénteken aláírandó, kapcsolatfelvételt rögzitő nyi­latkozat egy másik mozzanatá­ra is. Az intézményesült és szentesített kapcsolatok lehe­tővé teszik, hogy az állam és az egyház tisztázza és meg­beszélje közös dolgait, és rög­zítse ezt egyfajta konkordá­tumban. Korábban ezt a kon­kordátumot a kapcso'atfelvé- tel egyik feltételeként kezelték- A Vatikán azonban rugalma­san változtatott álláspontján: most már ezt a Budapesten székelő pápai nuncius tárgyal­ja meg, és készíti elő. Akad kényes mozzanat is e látogatás kapcsán. Sókan szá­mon kérik a Szentszéken itt a kapcsolatok felvételekor Mind- szenty ügyét: olyanók, okik máig nem tudták elfogadni, hogy a pápa 1976->ban üres­nek nyilvánította az esztergo­mi érseki széket, megfosztva Mindszentyt tisztségétől, s ez­zel kicsit mártírglóriájától is. Casaroli ezért köti össze a diplomáciai kapcsolatfelvételt Esztergomban a Mindszenty tér avatásával és a megemlékező istentisztelettel. A magyarországi látogatást hamarosan csehszlovákiai kö­veti, mert helyreállnak a cseh­szlovák-vatikáni kapcsolatok is. II. János Pál a kelet-euró­pai változásokat az egyház diadalának tekinti legutóbbi beszéde szerint. Casarol.inak pedig többen azt mondták: most megkoronázza életmű­vét (hiszen életkora folytán vissza kell hamarosan vonul­nia). „Igen, legalább szépen fejezem be pályafutásomat" — válaszolta. Azzal a tudattal te­heti, hogy maradandó művet hagyott, és sikerült befejeznie. Magyar Péter (Róma) (Folytatás az 1. oldalról) Áttérve a konzultáció tárgy- sorozatára, oz ideiglenes köz- társasági elnök úgy vélte: a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfonto­sabb kérdéseit ketlene megvi­tatni a fórumon. Ugyancsak a tárgysorozathoz kapcsolódóan kért szót Csengey Dénes, aki az MDF elnökségének napi­rendi javaslatait tolmácsolta. Szerintük a konzultáción há­rom nagyobb kérdéskört kelle­ne megvitatni. Az első ilyen lényeges kérdésnek ítélte, hogy március 25-ig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmi szerekre, hogy az áremelkedé sek miatt ne alakuljon k olyan helyzet, amely veszélyez tetné a választások légkörét Hasonló fajsúlyú megvitatandó kérdésnek tartotta a nemzeti önkormányzati vagyon védel mének megoldását, valamint azt, hogy a választási kam pány idején semmilyen had gyakorlatot ne engedélyezze nek az ország területén. A konzultáción részt vevő pártok képviselői Szűrös Má tyás javaslatára megállapod tak abban, hogy az Ország gyűlés előtt álló feladatokról ehhez kapcsolódóan a köz igazgatási, illetve az államap parátus működéséről, a szó ciális problémákról, továbbá a választások előkészítéséről foly­tatnak eszmecserét. Ezt követően Németh Miklós és Fodor István röviden ismer­tette az Országgyűlés februári ülésszakára tervezett progra­mot. Ez tíz, többségében tör­vénymódosító törvényjavaslatot tartalmaz a kormány előter­jesztésében. Tervezik továbbá, hogy 11 önálló képviselői in­dítványt, valamint parlamenti bizottsági javaslatokat is meg­tárgyalnak. Az első témáról lezajlott több mint kétórás és megle­hetősen csapongó vélemény- cserében a pórtok általában azt szorgalmazták, hogy az Országgyűlés valóban csak a feltétlenül szükséges törvénye­ket tárgyalja meg. Kiczinger Ferenc, a Független Szociál­demokrata Párt képviselője például úgy fogalmazott: „a parlament vegye végre észre, hogy már csak gondnoki teen­dők ellátására van jogositvá- • nya". A vita egyébként többnyire az árak átmeneti befagyasztá­sának lehetőségéről, illetve konkrétan a választójogi tör­vényről folyt. Egyebek között arról, hogy mihamarabb töröl - iék el a kopogtató cédulák, ajánlási szelvények rendszerét. A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége olyannyira követel­te ezt, hogy kijelentette: el­lenkező esetben nemzeti boj­kottra hívja a népet, vagy megóvja a választásokat. ♦-ó- MOSZKV A: Moszkvában szerdán megkezdődött a cseh­szlovák-szovjet csapatkivonási tárgyalások második lordulójo. A szovjet delegációt Ivan Aboimov külügyminiszter-he­lyettes, a csehszlovák küldött­séget ívzen Vacek külügymi­niszter-helyettes vezeti. \ Ismét kötőgépbemutató A DOMBÓVÁRI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN FEBRUÁR 9-ÉN 10-18 ÓRÁIG. A KÖTŐGÉPEK A HELYSZÍNEN MEGVÁSÁROLHATÓK! Minden érdeklődőt szeretettel várunk! FESTEK Magyarország­Vatfkán:

Next

/
Oldalképek
Tartalom