Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-07 / 37. szám

A Politikai Foglyok Szövetsége Baranya Megyei Elnökségének választási programja Mit akar a magyar nép? Mit kívánunk tenni népünk függetlenségéért, a szabad Magyarországért, édes hazánkért? Szóból éit o magyar ember! Édes minden szó évszázadok óta, mely hazánkról, Magyarországról, népünkről szól. I. Államforma, jogállamiság és szimbálumaink Független demokratikus Ma­gyar Köztársaságot, ahol a nép kizárólagos jogon, szabad porlamenti választásokon, he­lyi népképvseletekben és ön- szerveződéssel létrehozott pár­tok és érdekképviseleti szervek útján gyakorolja és érvénye­síti szabad elhatározásából jogait. Hazánk államisága val'Iás- erkölcsi alapra és nemzeti ha­gyományainkra épül. Az alkotmány a nemzet és nemzetiségek jogainak teljes helyreállításával megtagad­juk az idejétmúlt nacionalista és internacionalista ideológiák hazugságait, feladatnak és szent ügynek tekintjük hatá­rainkon túl élő magyarságunk jogainak helyreállítását. Az alkotmányban rögzített jogok és kötelességek legye­nek szentek és sérthetetlenek! A Szent Korona és címer le­gyen a Magyar Köztársaság és a magyarság örökös nem­zeti szimbóluma! örökös szim­bólumok a piros-fehér-zöld Szent Koronával és címerrel ékesített nemzeti zászlónk, a szentistváni jelképek; a Koro­na, a Jogar és Palást, vala­mint a Szent Jobb! Az alkotmány őre az alkot­mánybíróság ! II. Belügy, állami és helyi közigazgatás A jogállamiság alapvető feladatának kell tekinteni az alkotmányos jogok tiszteletben tartását, szentistváni akarat kinyilvánítását, mely szerint a választott vezető: legyen köz- társasági elnök, vagy helyi önkormányzati vezető, a népé­nek szolgája. A Belügyminisz­térium feladatkörét, tevékeny­ségét és hatáskörét a parla­ment által hozott törvényben ■foglaltak alapján végzi. Fontos tevékenységi területe a bűnüldözés, valamint a sza­badságvesztés végrehajtásá­nak munkája. Legyen a jogál­lamiságnak olyan intézmény, ■mely garancia minden becsü­letes állam polgár számára, a nyugodt, törvénytisztelő élét­hez. III. Küíügy 'Hazánk, a Magyar Köztár­saság, a nemzetközi konven­cióknak megfelelően, megfele­lő nemzetközi garanciákkal független demokratikus állam kíván lenni. Ameddig ez nem valósulhat meg, ez keli, hogy a külpoli­tika fő célkitűzése legyen. Or­szágunk legyen a nemzetközi megbékélés otthona, a Nyu­gat és Kelet közötti barátság összekötő hídja. Váljunk a né­pek politikai, tudományos, szakmai, kulturális és sport érdekképviseleti nemzetközi otthonává. Váljék fővárosunk. Budapest a nemzetközi kon­ferenciák és rendezvények fő­városává (például: Világkiállí­tás), amiből megyénk is vegye ki részét! További Célunk a szomszé­dos államokkal való politikai, gazdasági, tudományos, kul­turális és sportegyüttműködés megszilárdítása, elsősorban azokkal az országokkal, ahol nagyszámú magyarság él. Aktív küípölttikaii munkával biztos ítan i megbe cs ül'é sünket a világ nemzetei előtt a kü­lönböző nemzetközi szerveze­tekben való részvétellel. IV. Kül- és belkereskedelem Mindkét kereskedelemben teljessé kell tennünk a piac- gazdaság, a magántulajdon és önszerveződés alapelveinek megvalósulását. A belkereske­delemben működő üzletek és vállalatok célja legyen a ma­gyar nép ellátása korszerű termékekkel. A külkereskedelem célja le­gyen az export-import üzle­tek gazdaságos szervezése; a megkötött szerződések tisztes­sége, és a nép javát szolgáló teljesítése és a tisztességes nyereség elérése. A banki és pénzügyi munka szervezése és működése ugyanezen elvek alapján történjék! A magyar nép jó ellátást vár a belke­reskedelemtől és nyereséget a külkereskedelemtől! V. Oktatás és tudomány Az Oktatás váljék nemzeti üggyé! Az Oktatás és nevelő-* munkába be kell vonni a kü­lönböző szerzetesrendeket és egyhózák képviselőit. Az oktatást fokozatosan, jól előkészítve, legfeljebb 5 év alatt teljesen- át kell - refor­málni, melyben a reál és hu­mán műveltség mellett az akarati és testi nevelés is megfelelő hangsúlyt kap. Nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerekek etikai, erkölcsi és ma ga ta rtá s be M ne ve ié s éré. Az ' Oktatásügynek legyen hosszú távú Oktatási koncep­ciója, mely ráépül a magyar gazdasági élet különböző ré­szeire, ugyanakkor figyelem­mel 'kíséri a nemzetközi fejlő­dést. Az egyetemi oktatás ne csak az adott tudományág isme­reteinek elsajátítására hagyat­kozzék, de valamennyi egye­tem váljék tudományos (mű­hellyé, ahol a mindennapi gyakorlatra történő felkészítés mellett, lehetőség nyíljon a tu­dományág kutatására, a tanult ismeretek továbbfejlesztésére. ■Meg keli teremteni az- esély- egyenlőséget az Oktatáson be­lül. A jó képességekkel ren­delkező tanulóknak biztosítani keli külföldi ösztöndíj einye- retésével képességeiknek meg­felelő kibontakozását. Az okta­tásügy tel jes körű reformjának részeként biztosítani kell a már 'korábban végzett diplomások részére olyan ismeretanyagok elsajátítását, melyeket a ko­rábbi tanulmányai során a po­litikai és ideológiai képzés ja­vára, a sajátos tudományos képzéstől vontak el. Ki keli fejleszteni az Okta­tási intézmények önállóságát, sajátos arculatát! Azokat az egyetemeket, felsőf okú Oktató- isi intézményeket meg kel'!1 szün­tetni, melyek politikai célzat­tál, a szocialista pártállam érdékeit kiszolgálni voltak hi­vatottak. Ilflegualosítando céljaink! O Független, demokratikus Magyar Köztársaság! Az ezeréves történelmi hagyományaink megbecsülése, folytatá­sa! Erkölcsileg és gazdaságilag nyomorba taszított és ide­gen hatalmaknak kiszolgáltatott magyar nép szuverenitá­sának és függetlenségének . helyreállítása. 0 Szabadságmozgalmaink folytatása. Nemzeti független­ségünk megmentése, minden kompromisszum nélkül, nem­zeti akarattal európaiságunk helyreállitása. 0 Jogállamot akarunk! A Magyar Köztársaság alkotmá­nyára felesküdő független bíróság előtt minden magyar állampolgár számára az alapvető emberi jogok alkotmá­nyos jogon biztosítottak. O Emberi jogok szabad gyakorlása, emberi értékek el­ismerése. A nemzetközi jognak megfelelően, valamint a helsinki okmányban rögzítettek alapján egyetértünk az em­beri jogok szabad gyakorlásával, melynek fontos része­ként kell képzelni az emberi értékek: a vallás, a tudo­mány, a kultúra, művészet és sport, valamint a szabad­idő társadalmi értékének megfelelő elismerését. 0 A nemzeti és nemzetiségi jogaink teljes helyreálli­tása. idegen hatalmak évszázadokon át megnyomorították és kisemmizték nemzetünket. Hamis és idejétmúlt nacio­nalista és internacionalista ideológiák áldozatai vagyunk. Ezért szent ügyünknek tekintjük határainkon túl élő ma­gyarság jogainak helyreállítását. © Szabad politikai nézetek és a sajtó szabadság. Több­pártrendszert akarunk, ahol a pártok az állampolgárok elett szabad választásokon megmérettetnek és súlyuknak megfelelően vesznek részt a hazai politikai és államigaz­gatási életben. O Idegen beavatkozástól mentes, nemzeti hadsereg fel­állítása, amely nemzeti hagyományainkra épül, megőrzi és folytatja a 48-as és 56-os nemzetőrség hagyományait, amikor a nép vette kezébe a fegyvert sorsának jobbítása érdekében. A pártoktól függetlenül fegyveres testület, mely biztosítéka és letéteményese hazánk függetlenségének és szabadságának, az idegen betolakodókkal és kiszolgálóik­kal szemben. 0 Szuverén, külső befolyástól mentes állami és magán- tulajdonra épülő piacgazdaság. Az állam liberális adó­rendszerrel biztosítsa az arányos közteherviselést! O Politikamentes rendőrség, amely éppen a választás alkalmával bizonyíthatja be, hogy rátermettséggel és pá­ratlanul tudja biztosítani a rendet és közbiztonságot! A magyar rendőrség igazi próbatétele, hogy jelesre „vizs­gázzon" és kivívja a megillető tiszteletet és megbecsülést. 0 Népképviseletek és a tulajdonosi viszonyok helyreál­litása, mely szerint azok irányítják sorsukat, akik arra a legilletékesebbek. Vagyis falvakban és városokban nép­képviseletek, az üzemekben, gazdaságokban és egyéb hi­vatalokban munkástanácsok, munkásképviseletek lássák el az irányítás és vezetés feladatait. 0 A munka megbecsülése és felszabadítás a nemzet­közi jognak megfelelően. A Magyar Köztársaság alkot­mányába rögzítve alapvető emberi jognak ismerjük el a munkához való jogot. Ezzel együtt alapvető részeként kell kezelni a munkában megfáradt emberek tisztességes nyug­dijának biztosítását. A munka kifejezi az állampolgárok szabadság utáni vágyát, függetlenségi akaratát, nemzetisé­gétől és felekezetiségétől független együttműködési szán­dékát, közös nemzeti vágyaink kinyilvánítását - munka ál­tal történő történelmi felszabadítását - érvényesülését! VI. Egészségügy, társadalom- biztosítás, környezetvédelem, szociálpolitika Az egészségügy alapellátá­sát alkotmányosan biztosítani Ikel'l minden magyar állampol­gár számára. Meg kell szün­tetni a merev 'körzeti orvosi rendszert, helyette lehetőséget kell teremteni magánrendelők, ■magärtkliwikak és szanatóriu­mok, elfekvők és gyógyüdülők megnyitásához. Kiemelt álla­mi támogatást 'kell biztosítani, mind az állami, egyházi és dkór magán'beteg-kezelést cél­zó beruházásokhoz. Haladék­talanul el 'kell kezdeni az egészségügyi intézmények 'kor­szerűsítését, műszerezettségét célzó ^beruházások állami tá­mogatósát. Rendezni kell az egészség­ügyben dolgozók anyagi meg­becsülését, szociális körülmé­nyeit. Szigorú etikai problémaként kell kezelni az úgynevezett há­lapénzeket! Elő 'kell mozdítani a női szerzetesrendek letele­pedését és működését! Az ál­VII. Nemzetgazdaság Szuverén, külső befolyástól mentes állami és magántulaj­donra é-|#ülő gazdaságot! Az újkori honfoglalásunk sikere a mezőgazdaságon múlik! Nem mehetünk el becsukott szemmel tönkretett mezőgaz­daságunk láttán, az erőszako­san tagosított mommutgazda- ságak, iparpolitikát és lobbi­kat 'kiszolgáló mezőgazdasá­gunk 'láttán. Vissza a földet jogos tulaj­donosainak! Kisgazdaságok létrehozásával, a mezőgazda­sági termékek készre történő feldolgozásával, a biogazda­ságok szakosodásával, a való­ságos termékszerkezet átala­kításával és nem a talaj terv­szerű fertőzésével, az állatál­lomány futószalagon történő 'hizlalásával, 'nőnem a termé­szetes táplálék gazdaságos előállításával működjék. Való­di szövetkezeti rendszeren ala­puló kisgazdaságok képesek árubőséget teremteni, képesek olyan termékék előállítására, melynek hazai és világpiaci értéket jelentenek. Az egyéni gazdálkodás be­indításának lényeges kérdése az állam támogatási szándé­kával, kedvezményes hitelek­kel, adókedvezményekkel kép­zelhető el. Modem piacgazdaságot akarunlk az iparban is, amely a magántulajdon, az ígéret betartásának és az egyéni felkészültségen és felelősség- vállalásnak elvein alapul. A piacgazdaság nem a csalások és korrupciók, a tudatlanság és a dolgozni nem akarás színtere, inkább éppen az el­lenkezője. Az iparban dolgozó munkások, tudósak, mérnökök és technikusok tudása, szor­galma és munkája a biztosí­téka az ország talpra állítá­sának és az állampolgárok jó­létének. Annak is biztosítéka, hogy a nyugdíjasokról1, öre­gékről, betegeikről megfelelő és illő módon gondoskodjunk. Nemzetgazdaságunk legké­nyesebb pontja az ipar és ezen 'bélül a bányászat! Ez a probléma olyan súllyal jelent­kezik a gazdaságban, hogy 'kormányzati gondot is jelent a munkanélküliség megoldása. Az előrehaladás érdekében az alábbi Kiáltvánnyal fordul­tunk a pécsi bányászok felé-: ■A Politikai Foglyok Szövet­sége Baranya Megyei Szerve­zetének Kiáltványa hozzátok! ünnepélyesen kijelentjük, hogy magyar bányászokra szükség volt, szükség van és szükség lesz! 'Nehéz ma a bányászat sor­sa. De van kiút! Tőletek azt kérjük, hogy alaposan vizs­gáljátok felül a bányászai költségeit és tegyeték meg mindent — ésszel, szorgalom­mal, becsülettel' —, hogy a költségek a lehető legkiseb­bek 'legyenék! Ez a ti kezetek­ben van. Az egész nemzettől, kormánytól, parlamenttől pe­dig azt kérjük, hogy az érté­kesítési ár múlja félül az elő­állítás költségeit. Ha ez nem lehetséges, akkor a nemzet előlegezze meg a bányászat számára a 'küíörrbözetet mind­addig, amíg a bányászat is­mét nyereségessé válik. A nem­zetgazdaság feladatai a leg- olcsábban a hazai energia­forrósok felhasználásával old­ható meg! Ezt 'képviseljük minden fó­rumon, ahol a bányászok sor­sa felmerült. Szent kötelességünk minden magyar — 'köztük a pécsi bá­nyászok - örököséként felszó­lalni! Felhívjuk a politikai pár­tokat is; egyetértve működje­nek közre szövetségünkkel a baranyai bányászat felemelke­déséért! Vili. Tudomány, művészet, kultúra, sport Az emberi jogok szabad gyakorlásának feltétele a szel­lem szabadsága, az _ emberi értékek kiteljesedése. Meg kell szüntetni a párt­állam alatt létrehozott „tudo­mányos szocializmus" intézmé­nyeit. Vissza kell vonni min­den oktatási és társadalmi szférában található, történel­mietlen, áltudományos nézetek terjesztésére irányuló intézke­déseket. A magyar tudomány egyet­len központi letéteményesének a Magyar Tudományos Aka­démiát 'kell elismerni, mely irányzatoktól és pártoktól füg­getlenül, 'kizárólagosan tudo­mányosalapon végzi tevékeny­ségét. A társadalmi értékek leg­tisztább megjelenítői — társa­dalom tükre — a pártatlan, művészet! ágazatok.. El kel! érni, hogy mind a főiskolák, mind a művészeti ágazatok in­tézményei váljanak alkotó mű­helyekké, melyek tudják 'kép­viselni korunk mondanivalóját. Szakítani keil minden olyan irányzattal, mely pártérdeke­ket, téveszméket Hivatott 'kép­viselni, tolmácsolni a művészet palástolásával. A településeken jöjjenek ■létre önszerveződő ikultúrcso­portck, ahol öntevékenyen ké­pesek lesznek átmenteni az utókor számára azc'kat a népi értékeket, melyre az adott környezet nemzeti és nemzeti­ségi hagyományai épülnek. A sport területéről vonuljon ki a pártira nyitás! A sport szervezését, irányítását az egyesületekre, az ott dolgozó szakemberekre kell bízni. Ma­gyarországon is azokban a sportágakban, ahol az ered­mények eléréséhez nem ele­gendő csak a szabadidőben történő Felkészülés, fokozato­san át keil térni a profizmus­ra. Az állami sportirányítás szerepe továbbra sem nélkü­lözhető, de azokat más ala­pokra kell 'helyezni. Az állami irányítást szét (kell választani a kizárólagos szakmai munká­tól! Magyarországon, mint szá­mos országiban a felsőfokú tanintézetek váljanak a sport és egészséges életre való ne­velés bázisává. A Testnevelési Egyetem munkáját a jövőben úgy kell megszervezni, hogy hatékonyan tudjon olyan szak­mai műhelymunkát is megva­lósítani, melyre az egyesületi vezetőknek és szakembereknek régóta nagy szükségük lenne. lomnak kötelessége a munká­ban megfáradt embereknek bizonyos munkában eltöltött év után és nem korhoz kötöt­ten, tisztességes nyugdijat biz­tosítani, mely 'kiállja az inflá­lódást, melyhez a nyugdíjban lévő állampolgárnak amúgy sincs semmi köze. Legyen min­denki számára alkotmányos jog az emberi megélhetés, me­lyet a mindenkori 'kormánynak szavatolni kell. Kapjanak az anyá'k meghatározott számú gyermek után nyugdijat, ezzel is elősegítve a népesség meg­tartását, fejlődését. Munka- nélküliség esetén az első hat hónap ne a munkáltató ered­ményét növelje. A létesítendő üzemeket csak megfelelő társadalmi megíté­lés alopján, szigorú környezet­védelmi és murtkavédelmi tör­vények alapján lehetne tele­píteni. A környezetvédelem el­leni cselekmény kapjon meg­felelő büntető szankciót!

Next

/
Oldalképek
Tartalom