Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-25 / 55. szám

Á csontváz megszólal ír Őskori bűnügyek, ezeréves beteglap A kép vérfagyasztó is lehet­ne, a helyzet krimibe illő. A kezemben egy sárgásbarna, meglehetősen épen maradt koponya. Ami különössé teszi, az az, hogy a hölgy idősebb, mint Csipkerózsika, napvilá­got utoljára a kora-középső bronzkorban látott... Annak a legújabb kori férfinak vi­szont, aki most ~~ foglalkozik vele, valószínűleg nincsenek rémálmai tőle. Miért is lenné­nek, nem ez az első több ezer éves nő az életében ... Dr Szalai Ferenc altatóor­vos. Pécsett végzett öt éve, és másfél év szegedi kiruccanás után ide is tért vissza, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézetébe. Most már csak á hobbija az, ami Sze­geden a munkája volt: az antropológiának az a területe,' mely a betegségek nyomait kutatja az emberi csontokon.- Gyakorlott kriminéző tud­ja, hogy kockázatos olyan gyilkosságba belevágni, ami­nek a nyomaiból később le­lepleződhet. Tudja, mennyi mindent elárul a haj, a fog, a csont. Miről vallanak ezek a több száz éves maradványok?- A paleopathológia, amely- lyel foglalkozom, elsősorban nem ilyen célú tudomány. Ki­fejezetten a régmúlt idők em­bereinek betegségei érdeklik, ezt keresi az előkerülő csonto­kon. A csonthegesedések (közvetlen izületi elváltozások, a látható gyógyítási nyomok sok mindenről árulkodnak, el­mondják, milyen volt az egy­kori ember egészségi állapo­ta, milyen munkát végzett, mit evett, sőt azt is, milyen volt az akkori egészségügyi ellá­tás, végeztek-e valamilyen gyógyítási munkát. Mivel több­nyire nem különálló sírokat tárnak fel. hanem inkább na­gyobb temetkezőhelyeket. kö­vetkeztetni lehet a népesség fizikai állapotára, életmódjá­ra, általános jellemzőire is. Ha a férfiak például sokat lo­vagoltak, a combcsonton lévő izomtapadási helyekből ez is kiderül: hogy mennyire sütöt- ték-főzték meg ételeiket, meg­mutatja az, milyen a fogak állapota. A gyógyítási tevé­kenység sokat emlegetett mód­ja volt a koponyalékelés is, jól látható, ha ilyen beavatkozás történt. Az érdekes az, hogy sokan túlélték ezt a műtétet. — Gondolom vannak ked­venc esetei, és tudom, hogy készültek ebből publikációk is... — Igen, a legérdekesebb egy közel száz siros késő ró­mai temetőből kerüit elő, itt Pécsett. Egy három-négy éves gyerekcsontvázat talál­tunk, ami olyan volt, mintha mindenhol megrágta volna a szú. Lyukacsos volt, mint a sajt... Ilyen különös, meg­döbbentő elváltozást csak egyetlen betegség okoz, a vörösvérsejtek genetikai karó­sodása. Észak-Olaszországban még ma is találni ilyen bete­get, valószínű tehát, hogy a gyermek szülei onnan szár­maztak. Egy másik lelet, egy kacsatojás nagyságú „valami” volt, amiről később kiderítet­tük, hogy húgyhólyagkő . . .- Azt hiszem, az emberek­kel kapcsolatos összes tudo­mányt végül is mindig befo­lyásolták a legkülönbözőbb tudománytalan elméletek, akár az árja felsőbbségre gondo­lunk, akár arra, vajon ki ér­telmesebb, a nő, vagy a fér­fi? A bizonyításokban a cson­tok is mindig szerepet kap­tak... — Az ilyesminek semmi alapja nincs, és nem is volt. A népcsoportoknak vannak el­térő vonásai, a férfiak és nők csontjai közt is van persze különbség, de a sokat emle­getett agytérfogat e kérdés­ben nem perdöntő. Egyébként is nehéz lenne összehasonlíta­ni egy apró dél-szicíliai fér­fit mondjuk egy robusztus svéd amazonnal. A fontosabb inkább ennek a vizsgálódás­nak az a területe, amivel a paleodemográfia foglalkozik, így tudunk meg valamit azokról az emberekről, akik nem is olyan sok emberöltővel előttünk éltek. Kiderül, szegé­nyed voltak-e vagy nem, a férfiak, vagy a nők voltak-e megviseltebbek, mekkora volt a csecsemőhalandóság. De ta­nulságosak a csataterületeken föltárt temetkezőhelyek, vagy akár a Pécsvárad közelében lévő egykori lepratelep is . .. Az lassan már világossá lesz, hogy a csontok között egy életet is el lehet tölteni, ráadásul kellő izgalmakkal. Mert hogy ne lenne érdekes az a bronzkori temető, amit most vizsgál Szalai Ferenc, vagy épp a székesfehérvári Szent István bazilika romkert­jében föltárt sirkert, az Árpád­házi királyok többségének ma­radványaival. Állítólag ezek­ről is beszél majd, ha újra előadást tart a csontok titkai­ról a Múzeumi hétvégék so­rozatban . .. Hodnik Ildikó Troffeabíralat A hét elejétől uünet nélkül érfceznek a pécsi Hunyor Szál­lódéhoz a gépkocsik: itt bírál­ják «I o baranyai sportvadászok által a megyében, vagy az or­szág más területein zsákmá­nyolt trófeákat. Százával hozzák a gímszarvasok és az őzbakok agancsait, a dómok „lapátjait'*, a vaddisznók agyarait. A ho­tel évek óta és most már ál­landó jelleggel biztosít erre megfelelő helyiséget, immár nemcsak a baranyai, de a más megyékben esett trófeák bírá­latához is. Parázs vita 'közepébe csöp­pentünk: egy bronzérmes dóm- lapát felett csaptak össze a vélemények, s a szakemberek nem tudtak egyértelmű vá­laszt adni arra, hogy vajon a néhány éve a tenkesi „Kitten- berger" társaság területére te­lepített dómok szaporulata-e a terítékre került négyéves, te­kintélyes bika, vagy vala­honnan odaltócorgott... Azért nem .mindegy, mert ha az előbbi az igaz: akkor meg­nyugodhatnak a vadászok a baranyai dómok ,,'körzérzete" felől, a megfelelő élőhely re­ményteljes jövőt ígér ezeknek a szép állatoknak. Kevésbé voltak figyelemmel viszont a Dráva-mentén egy csodálatos gímbikára. Azt mondja Bognár Gábor, az országos trófeabíráló bízott, ság tagja: a most 229 pontos, aranyérmes agancsot nevelő bikában még volt két—'hórom év, azaz szebb trófeát rakott volna fel, akár 250-260 pon­tosat, ami — ha egy nyugati vadász ejti el a bikát -, 50 000" májka, vagy még több bevételt jelentett volna. így azonban legfeljebb két évre szóló szarvaslövési tilalommal kell számolnia elejtőjének ... ő ugyanis egy fillért sem fizet. De nézzük oz eredményeket. Pr. Bodnár lózsel, a megyei trófeabíráló bizottság tagja srerint a bemutatott őztrófe­ákból figyelmeztető jeleket le. hét kiolvasni. Például teljes mértékben hiányzik a komoly súlyú agancs, az eddig (csü­törtök) bemutatott 350 trófeá­ból mindössze 8 ezüst- és 10 bronzérmes volt, arany egy sem . . . Egyértelmű állomány, romlásra kell következtetni, ami egyebek mellett a va­dász társa sági vadgazdálko­dás színvonalát is minősíti. Csaknem félezer szarvas­trófeát bíráltak el a Hunyor, bon négy nap alatt. Ebből 19 arany-, 50 ezüst- és 86 bronz, érmet kapott. Ugyanakkor 27 bemutatott trófea volt mínusz- pontos, azaz: nem lett volna szabad a bikát meglőni.- Túl korán ejtik el a nagy bikákat - kommentálta dr. Bodnár József. Csak ne túl későn vonják le ebből a megfelelő konzek. venciáJkat! Mészáros A. Szemenszedett igazság „Nem vagyok egészen biztos abban, hogy a francia értelmiségiek oko­sabbak az amerikaiaknál. Eddig már több ostoba francia alakított kor­mányt'* Claude Lévi-Strauss, francia antropológus A „Thatcher asszony min­dig fejedelmi többesben említi önmagát Ha netán lezuhanna helikopterével, akkor vajon „mi" esnénk le, vagy csak ö?" Egy brit vicclap kérdése * „A kutyám a legna­gyobb színész. Mindig eljátssza, hogy mennyire szeret, ha éhes." Marlon Brando, amerikai színész * „Azt hiszem, Fidel Castro olyan ember, aki nem kedveli az élet ter­mészetes dolgait; nem szeret táncolni, nem sze­reti a zenét, sem a fes­tészetet, utálja a családi köteléket Elutasítja te­hát (il is, amit a több­ség szeretne: a reformo­kat" Martha Frayde, volt UNESCO nagykövet Az autódarus óriásszobrai Wasm1, Monumentális szobrokat fa­rag pellérdi háza udvarán Hernádi Árpád autódarus. Évekig eltart, mire elkészül egy söktonnás mű. Most ké­szült el másfél évi vesződés utón egy 60 mázsás teknősbé­ka, valamint egy 25 mázsás tengeri kagyló fehér homok­ikőből. Társai meílé került egy hatalmas, lepkéhez és egy másik nagyméretű kagylóhoz. Évek óta tart a hobbi szen­vedélyből, unaloműzés végett, omi egyfajta kedveskedés a családnak és a környékbeli gyerekeknek. De egyre több látogatót fogad a csalód, idegenforgalmi különlegesség a szoborgyűjtemény. A 44 éves munkás nem vallja magát művésznek. Kő-meglepetései­vel 'kedveskedik. Fantasztikus a szorgalma, hisz -kisméretű szobrokat is formáz, elsősor. ban magyar történelmi és müvészalakokat álmodik kőbe. Megvan például Zrínyi, Gör­gey, Mikszáth, Kossuth, Petőfi, Széchenyi mellszobra, illetve domborműve. Faképei, fafara­gásai pedig a hazai, mostani és hajdanvolt tájókat eleve­nítik fel. Hangulatos például a pécsi, régi Széchenyi tér fából megmintázva. Meghök­kentő méretű alkotásait sok pénzért meg akarták venni. Hernádi Árpád egyiktől sem vált meg. Cs. J. — KSzkvUtü kilvjvzéiivl Alt«: Magyarorizógon a baloldal még mindig „témában" van. Mmy- nyibon igái oi a kijelentéi f- Valóban láthatók olyan jelek, amelyek azt mutatják, 'hogy a baloldal bizonyos bé­nultságban szenved. Különö­sen az a baloldal, amely fe­lelősséget érez az ország sor­sáért. Mert van egy konzer­vasamapi Tankok es bankok vatív baloldal is, amelyik ezt a felelősséget nem akarta, s nem is akarja fölvállalni. A progressziv baloldal erői nem­csak a Szociálisra Pártban, hanem más pártok bal szár­nyán is föllelhetők, de ugyan­úgy jellemző rájuk a dermedt­ség, mint a Szocialista Pártra. — Mi Ithlt ennek 01 okot- A baloldali szocialisták, akik szocialista demokráciá­ban vagy demokratikus szo­cializmusban gondolkoztak, mái néhány évvel ezelőtt vi­lágosan felismerték, hogy a magyarság történelmi létérde­ke azt parancsolja, hogy a sztálini típusú diktatúrából vér nélkül, békés úton próbáljunk átmenni a demokratikus jog­államba. Ezt a feladatot a hajdani MSZMP-iben I évő progressziv, demokratikus erők magukra vállalták. A kong­resszuson lebontották az ál­lampárti diktatúrát, biztosítot­ták a folyamatos kormányzást, és elhárították a visszarende­ződé, veszélyét. Azt hittük ­azt hiszem, fogalmazhatok Így, hiszen én is részese voltam ennek a folyamatnak -, hogy ezzel o tettünkkel valomeny- nyi demokratikus erő egyet­ért, és kész a további együtt­működésre. Kiderült azonban, mint már annyiszor a magyar történelemben, hogy ebben az országban nem mindenki akar demokráciát. A Szocialista Párt megala­kulása után új erők jelentkez­tek a hatalom kizárólagos bir­toklásáért. Ezek az erők — személyes véleményem szerint - noha hangoztatják a de­mokráciát, valójában eszkö­zeikben és céljaikban egy sa­játos, álcázott hatalmi kisa­játításra törekszenek. Az el­múlt hetekben, hónapokban világossá vált, hogy Magyar- ország ismét válságos hely­zetbe sodródott, s nemcsak gazdaságilag, hanem politi- kailag és erkölcsileg is. Hi- sren felütötte a fejét egy ha­gyományosan szélsőbaloldali, sztálinista demagógia, de ha­sonlóképpen fölbukkant egy fasisztoid demagógia is. Aki figyc a sajtót, láthatja, hogy ma már az antikommunizmus és az antiszemitizmus rémké­pével is szentbe kell néznünk. Ebben a helyzetben a de­mokratikus szocialisták der- medten próbálják magukat elhatárolni mind a szélsőbal­oldaltól, mind a szélsőjobbol­dali pártoktól. — Én úgy gondolom, jiogr oi a dermedtség nemcsak a pártok­ban lévő szocialistákra, kommu­nistákra jellemlő, honom balol­dali témogokro is. Mert egyes érék — a „demokrácia" nevé­ben — azt szeretnék, hogy elzár­ják ezeket a milliókat természe­tes szSvotségesüktál, például a Szocialista Párttól.- Szelíden fogalmaz. Nem elzárásról van szó, mert azok az indulatok, amelyek meg­nyilatkoztak, például azok a kommuristaellenes indulatok, amelyek tapasztalhatók - az én felfogásom szerint —, Szá­las' és Hitler korszakát idé­zik. Ezt azzal együtt mondom, hogy az a párt, amelynek el­nökségébe beválasztottak, a Szocialista Párt nem kommu­nista párt, és a lehető leg­hctáiozottabban elhatárolja magái a volt állampárt poli- t;kájától és gyakorlatától. Egy kérdés azonban a politikai el­határolódás, és másik kérdés az ember tisztelete. Számom­ra megengedhetetlen és tűr­hetetlen. hogy százezreket, sőt milliókat megbélyegeznek csu­pán azért, mert tagjai voltak hajdanán az egyetlen párt­nak, vagy csupán azért, mert a szívük baloldalt dobog. •tt, nálunk ma már nem­csak a volt állampárt tagjai­ra mondják azt testületileg, hogy a Dunába velük, hanem még olyan kiemelkedő balol­dali mártírokról is, mint Nagy Imre, és ami nekem különö­sen fájdalmas, hogy vannak körök ér erők, akik számára József Attila is csók egy „ro­hadt kommunista" volt. Szá­momra József Attila ember volt, magyar volt, költő volt, géniusz volt, és nagyon is jól látta, hogy ennek a kicsi oiszágnak a megmaradása at­tól függ, hogy képes-e meg­őrizni a szuverenitását.. József Attila világosan látta, hogy nem szabad a nyugati tőke gyarmatává süllyesztenünk az országot, és én ezzel tökéle­tesen egyetértek. Ez a vesze­delem most fenyeget bennün­ket. a tankok gyarmatából a bankok gyarmatává válhatunk. I — Nőm gondolja, Jiogy a párt­harcait a korábban együvé tar­tozókat is szétszórták?- Tudom, hogy más pár­tokban és a pártokon kívül is sokan vannak, akik ezt szelí- debb, humánusabb, József At- tilla-megálmodta szocializmus­képet jó félékkel fölvállalnák az ország számára. Most még ezeknek nem alakult ki a közös pártjuk. Vannak ilyenek az MDF-ben, s vannak ilye­nek az SZDSZ bal szárnyán is, nemcsak a Szocialista Párt­ban. Ök az én barátaim. Ami­kor esténként leülünk, arról beszélgetünk: miért van az, hogy a többpártrendszer ürü­gyén azok, akik erkölcsileg és világnézetileg szigorúan együ­vé tartoznának, ma azt a lát­szatot keltik az ország népe előtí, hogy képtelenek az ösz- szefogásra. Pedig most a nem­zet sorsa dől el. Ha az em­berek „bedőlnek" a szélső­jobboldali, a rrti kommunista vagy antiszemita demagógiá­nak, akkor ennek az ország­nak - vége! Bognár László Interjú Kosa Ferenccel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom